Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
FiBlalDkifll FialalDknak TAPASZTALT VEZETES JÓ MUNKA Beszélgetés a SZISZ komáméi járási bizottságának 1973. IV. 15. Az elmúlt év decemberében és $z új év első két hónapjában gyak- Fan esett szó a SZISZ-alapszerve- zetek életében nagy jelentőségű és munkájuk további fejlődése szempontjából fontos évzárókról. Most már az 1973-as év első negyedéve is mögöttünk van, befejeződött a SZISZ évzáró időszaka, s ezzel együtt a múlt évi tevékenység értékelése is. A SZISZ komárnói (komáromi) járási bizottságának alel- nökével, Hutvágner Sándorral beszélgettünk a járás alapszerveze- t-einek működéséről, problémáiról, az évzárók értékeléséről. ■ Hogyan segítette a SZISZ járási bizottsága az alapszervezeteket az évzárók előkészítéséjj ben? Megtartotta e már minden alapszervezet, és milyen eredménnyel évzáró taggyűlését? — Az alapszervezetek évzáróinak előkészítését idejében, még a múlt év szeptemberében megkezdtük. Az elnököket pontosan és alaposan tájékoztattuk az évzárók előkészítésének és megtartásának feltételeiről. Nagy segítséget nyújtottak az előkészítésben a párt- alapszervezetek. melyeknek képviselői az évzárókon is részt vetlek. Sikerült elérni, hogy a legtöbb alapszervezetben még az évzáró taggyűlés előtt megbeszéléseket tartottak a Nemzeti Front választási programjáról és figyelembe vették azt az 1973-as tervfeladatok meghatározásánál is. Az évzárók november 6-án kezdődtek és február 15-ig — néhány falusi szervezetet kivéve — a járás minden alapszervezete megtartotta évzáróját. Az évzárókon elhangzott beszámolók a tavalyi évhez viszonyítva sokkal konkrétabbak és alaposabbak voltak, s ami jelentős eredmény, sokkal részletesebben foglalkoztak a politikai-ideológiai nevelés eredményeivel, az e téren szerzett tapasztalatok elemzésével és a további fejlődés kérdéseivel. ■ Az eszmei-politikai nevelés a SZISZ fontos feladata. Mint említette, az alapszervezetek is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek rá. Milyen segítséget nyújt a járási bizottsáp az alapszervezetek ideológiai munkájának tökéletesítéséhez? — Ahhoz, hogy az ifjúság eszmei neveléséhez a SZISZ is a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon, fontosnak tartottuk a már tevékenykedő propagandisták továbbképzését és a funkcionáriusok megfelelő előkészítését, kiképzését. Az elmúlt év elején kidolgoztuk a politikai művelődés rendszerének tervét. A rendszer alapját a maximálisan 40 tagú állandó csoportok képezik, melyeket a pártalap- szervezétek által kijelölt lektorok vagy egy meghatározott propagandista vezet. H Hogyan vált be a gyakorlatban ez a rendszer? — A politikai iskolázási rendszer bevezetése után járási méretben 124 csoport kezdte meg a munkát 2069 taggal. Az évzárókon végzett felmérés alapján elmondhatjuk, hogy az alapszervezetek többségében (80 százalék) legalább egy politikai iskolázási csoport működik állandó lektor vezetésével, a fennmaradt szervezeteikben pedig a lektorok cserélődnek. Nehézséget okoz állandó lektorok biztosítása a falusi és a mezőgazdasági alapszervezetek számára. A politikai iskolázásban legjobb eredményeket a középiskolákon értek el. Itt ugyanis legtöbbször egy-egy osztály alkot egy csoportot, a vezető lektor szerepét pedig az osztályfőnök vagy valamelyik tanár tölti be. Ugyancsak nehézséget okoz az előadásokhoz szükséges szemléltetőeszközök (filmek, képek), s főleg a könyvek és módszertani anyagok beszerzése. Az alapszervezetek az eszmei-politikai nevelés keretében aktívan részt vettek a jelentős évfordulók (az NOSZF 55., a Szovjetunió megalakulásának 50. és a februári győzelem 25. évfordulója) megünneplésének előkészítésében. Példaként állítható a hurbanovói (ógyallai) középiskola és iparitanuló-képző, ahol a SZISZ-esek a februári győzelem 25. évfordulója tiszteletére egy-egy „forradalmi hagyományokat őrző szobát“ rendeztek be, melyben a politikai iskolázás kiegészítésére szemléltető kiállításokat is rendeznek majd. ■ Működnek-e a járásban az alapszervezetek mellett klubok? — Járásunk területén 17 szövetkezeti, 4 üzemi és középiskolai klubok működnek. Ahol a lehetőségek megengedik, az alapszerve- zetek, a Nemzeti Front és a pártszervek segítségével létrehozzák a klubokat. Nagy segítséget nyújt a SZISZ-nek ezen a téren a Jednota Fogyasztási Szövetkezet is, amely a járás területén eddig 12 klubot rendezett be. Hiányzik azonban egy j központi klub, amely irányítaná j az alapszervezetek mellett működő klubok munkáját, tehát mint módszertani központ működne. Ez a probléma azonban hamarosan megoldódik. Május második felében kezdik meg ugyanis másfél millió korona beruházással több pincehelyiség átépítésével a központi klub építését. A klub építési munkálatait a SZISZ Központi Bizottsága finanszírozza, a fiatalok pedig brigádmunkákkal járulnak hozzá az építéshez. ■ Milyen járási méretű akciókat, rendezvényeket szervez a SZISZ járási bizottsága a fiatalok számára? — A járási bizottság az alapszervezeteknek nyújtott segítségen kívül gondoskodik arról, hogy a járás fiataljai közös rendezvényeken és akciókban is részt vegyenek. A fiatalok így közelebb kerülnek egymáshoz, jobban megismerik egymás problémáit, kölcsönösen kicserélhetik tapasztalataikat. Legutóbbi járási méretű, társadalmi jellegű akciónk az „önmagunknak“ akció volt, melybe a fiatalok hulladék, főleg vas- és üveggyűjtéssel kapcsolódtak be és jelentős eredményeket értek el. Vasból például fejenként átlag 30 kg-mot gyűjtöttek. Kulturális rendezvényeket a járási népművelési otthonnal és a jnb kulturális osztályával karöltve szervezzük. Ilyen rendezvény például évente a falusi ifjúság találkozója, irodalmi színpadok vetélkedője, az ifjúsági alkotóversenyek; legutóbb pedig a táncdal- énekesek kerületi szemléje volt, melyen 35 versenyző vett részt. A sportot sem hanyagoljuk el. Tavaly például mi rendeztük a szlovákiai méretű asztalitenisz- és birkózóbajnokságot. ■ Milyen a járás fiataljainak hozzáállása ezekhez a rendezvényekhez? — A fiatalok minden rendezvényen lelkesen részt vesznek, minden akcióba aktívan bekapcsolódnak. Aktivitásban és lelkesedésben fiataljainknál nincs hiány. Ez vonatkozik az alapszervezetek munkájára is. A lelkesedést és az aktivitást azonban helyes irányba kell terelni. Minden alapszervezet jól működik, ha tapasztalt, hozzáértő vezető áll az élén. M. M. FIATALOK A VÁRBÓL A várőrség katonái is bekapcsolódnak a fesztiválvirágért folyó versenybe ^ 2500 brigádóra 75 véradó % A várőrség alakulatának SZISZ-esei aktív tevékenységet folytatnak. Részt vesznek a hazánk fővárosában, Prágában rendezett minden hasznos akcióban; a legjobb pionírvezetők közé tartoznak. Szolgálatukra, mely reprezentatív, s talán éppen ezért nem könnyű, büszkék. Amikor a prágai vár hazai és külföldi látogatói látják a főkapunál ünnepélyes mozdulatlansággal álló őröket, biztosan nekik is megfordul a fejükben: vajon hogyan élnek, mivel foglalatoskodnak, mivel és hogyan szórakoznak ezek a fiúk?... Mostanában ezekre a kérdésekre egyöntetű feleleteket kapnánk: itt is a X. VIT-re való felkészülés jegyében zajlik az élet, a gondolatok pedig a fesztiválvirágért folyó versenyre összpontosulnak. Ezt megerősíti beszélgetésünk alkalmával Stepán főhadnagy, a SZISZ-szervezet elnöke és a vezetőség többi tagjai is. A fesztiválvirágért fo-. lyó „harcba“ mindnyájan bekapcsolódnak. A fesztiváljelvény megszerzéséért már foly-! nak a futball- és a röplabdaversenyek; a klubhelyiségben pedig az eddigi fesztiválok résztvevőivel való beszélgetésekre, valamint a hazai és a nemzetközi ifjúsági mozgalom történetéről szóló előadásokra készülődnek. A prágai várból a berlini fesztiválra küldendő üdvözlet azonban így még nem tel-, jes: a fiúk ugyanis az épületek és a kertek; rendbe hozásánál 2500 brigádóra ledolgozását vállalták; hetvenöt SZISZ-tag lép az in-, gyenes véradók sorába; továbbá hozzájárul-, nak a szolidaritási alap növeléséhez is. Aki tehát a közeljövőben a várban tesz. sétát és látja az őrséget álló fiúkat, tudni fogja, hogy az ő SZISZ-szervezetükben is javá-. ban folyik a fesztiválra való készülődés. (m. f._l KÖVETÉSRE MÉLTÓK Ez a négy fénykép a Dunajská Streda-i (dunaszerda- helyi) Járási Építőipari Vállalat kőműves ipari tanulóit ábrázolja, akiket Mucska József mester nagy szakértelemmel tanít mesterségük sokoldalú tudást igénylő fortélyaira. Azért mutatjuk be őket a többi fiatalnak, mert munkakészségük, kezdeményezésük, az ifjúsági szervezetben való tevékenységük követésre méltó. OR1SKO TIBOR, Jahodná (Pozsonyeperjes). Erénye: hogy többet nyújt, dolgozik, mint amennyit megkívánnak tőle. Szakmáját becsületesen tanulja, munkahelyén mindig pontos. HEGEDŰS BÉLA, Várkowy. Ha szükség van rá, vagy technikai okokból is (pl. elkezdett betonozás befejezése) mindig készségesen „megnyújtja“ a munkaidőt. Mind a négyen hurmadéves szakipari tanulók, készülnek a záróvizsgára, melyen tudásuk és igyekezetük alapján bizonyára jól helytállnak majd. Mind a négyen tagjai a SZISZ-nek és az ipari tanulók szocialista munkabrigádjának is. Hozzájuk hasonló fiatalokra van szükségünk a termelés minden ágában, hogy kitűzött igényes feladatainkat a jövőben is teljesíteni tudjuk. Méri Mihály Tevékenykedni akarnak Dolné Semerovce (Alsó- szemeréd) azon kevés község közé tartozik, ahol az ifjúsági szervezet még máig sem kezdte meg működését. Pedig ebben a faluban is élnek fiatalok, akik ugyanúgy tudnának és szeretnének dolgozni, mint másutt. Ök azonban a kezdeti nehézségeket nem tudják leküzdeni, hanem megtorpannak, meghátrálnak. Az ifjúsági szervezet egyszer ugyanis már alakulóban volt, a fiataloknak azonban nem volt helyiségük, így abbamaradt a dolog. Az aktívabbak a hnb elnökéhez fordultak segítségért, aki ígéretet tett, hogy a fiatalok megkapják a hamarosan megüresedő szövetkezeti irodahelyiséget. A helyiség azóta már régen üresen áll, de a várakozó fiatalok előtt zárva maradt. Hogy miért? — Ezt kérdezik ők is, s szeretnék, ha az ígéretből végre valóság lenne: mert a SZISZ-tagok alsósze- meréden is tevékenykedni akarnak. Varga' Gábor Szívesen vállalja Gyuris Gabriella a levice* (lévai) gimnázium negyedik osztályos tanulója. Érettségi előtt áll, sok az elfoglalt* sága, ennek ellenére aktívan részt vesz a Malý Kiar-i (kiskéri) SZISZ-szervezet munkájában is. Munkájával kapcsolatban tettem fel neki néhány kérdést: • Milyen funkciói töltesz be a szervezetben? — A falunkban működő SZlSZ-szervezetnek máF megalakulása óta titkára, valamint a szervezet védnöksége alatt működő pio. nírrajnak a vezetője vagyok, • Szerinted milyennek kell lennie egy pionírvezető-> nek? — Elsősorban példamiuta» tónak, kitartónak, hogy az ifjú nemzedéket helyesen vezesse és jóra tanítsa. • Milyen eredményeket értél el eddig pionírjaiddal? — 1972 áprilisában pionír- és szikraavatást tartottunk kultúrműsorral egybekötve, A műsor után tábortűz volt, melyet a rajom tagjai készítettek elő. Ez volt az első bemutatkozásunk. Ezt követte egy sikeres télapóest, melyet szintén mi rendeztünk. Az idén az idősebb pionírok körében megalakítottam a német nyelvkört. A gyerekek nagy lelkesedéssel fogadták ezt az új kezdeményezést, szorgalmasan tanulják a német nyelvet. • Mik a további terveid? — A tavasz folyamán ismét új pionírok kerülnek a rajba, ugyanis pioníravatást tartunk. Aztán pedig a gyerekek nagy örömére megalakítjuk a bábjátszókört. • Mit csinálsz szabad idődben? — Szeretek olvasni, de még szívesebben járom a természetet. Pionírjaimmal is nagyon sokszor kirándulunk. Ezeken a kirándulásokon számos természetra jzi ismeretet gyűjtenek. • Hová készülsz az érettségi után? — Úgy döntöttem, érettségi után dolgozni megyek, de a pionírok vezetését továbbra is szívesen vállalom. Nagy Izabella MÉHES RUDOLF, Vrakúň (Várkony). Szakmáján kívül önszorgalomból elsajátította a csempézés, a faburkolás mesterségét is. Lelkiismeretesen dolgozik, nem ismeri az „orvos, fogorvos“ vagy hasonló kifogások alatti lógást. TÁSZLI ISTVÁN, Dunajský Klátov (Dunatőkés). A legjobb kőművestanuló, brigádszervező. Csoportjával kötelezettséget vállalt az átaluk is épített épületek határidő előtti átadására.
