Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
A szövetségi kormány jóváhagyta a CSSZSZK—NDK közös személyautó-gyártási programot « Más KGST- országok együttműködésére is számítunk * A hazai gyártás bázisai: Mladá Boleslav, Bratislava, Strakonice és Trnava • A központi beruházások értéke: 10 milliárd korona • Legnagyobb építkezés iparfejlesz- tésünk történetében • Csehszlovákiában és az NDK-ban 600 000 közös személyautó készül évente Ismeretes, hogy a gépipar keretében a legnagyobb ágazat az autóipar, s a gépipar termelésének közel egynegyedét teszi ki. Hasonló terjedelemben részesedik a kivitelben is, tehát döntő mértékben befolyásolja külkereskedelmünk devizamérlegét. Ugyanakkor a tartós gépipari termékek tekintetében a hazai piac fejlődése terén is döntő tényezővé válik. Nem véletlen tehát, hogy autóiparunk további fejlődésének kérdéseivel behatóan foglalkoznak a központi párt- és kormányszervek. Már a CSKP XIV. kongresszusa elhatározta a teher- és személygépkocsi-ipar fejlesztését, s ezt a népgazdaság fejlesztése, a gépipar strukturális átépítése egyik alapvető vezérprogramjának tekintette. A kongresszuson kitűzött feladatok értelmében az utóbbi évek folyamán sor került a realizációs program kidolgozására. A szövetségi kormány elnöksége tavaly novemberben, a CSKP KB pedig decemberi ülésén hagyta jóvá személyautógyártásunk fejlesztésének koncepcióját. Közösen a Német Demokratikus Köztársasággal A kormányhatározat értelmében személyautógyártásunkat közösen fejlesztjük a Német Demokratikus Köztársasággal. A tervek szerint a hatodik ötéves terv végén évente 600 000 közös személyautó — 1100—1300 köbcentiméteres — hagyja el a gépsorokat: ebből 300 000 az NDK-ban és 300 ezer a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Az optimális egységesítés (unifikálás) és koncentrálás lehetővé teszi az alkatrészek sorozatgyártásának megkétszerezését. A közös autóhoz Csehszlovákia gyártja a motort és a hátsó futóművet — a Német Demokratikus Köztársaság az első futóművet és a sebességváltót. Az egységesítés tekintetében részben kivételt képez az ún. „nyers“ karosszéria, amely mindkét országban sajátosan nemzeti lesz. Emellett azonban mindkét fél kötelezte magát arra, hogy itt is szem előtt tartja az egyes karosszéria részek optimális unifikálá- sának elvét, éspedig azért, hogy ezek cserélhetők legyenek. Természetesen sor kerül az új autóhoz szükséges egyéb tartozékok, az ún. kompletizá- ciós alkatrészek gyártásának speciali- zálására és kooperálására, éspedig nemcsak a CSSZSZK és az NDK, hanem más szocialista országok között is — így például számolunk a Magyar Népköztársaság bekapcsolódásával is. A központi beruházások négy bázisra összpontosulnak A személyautógyártás fejlesztési programjában a kormány a következő bázisok kiépítését hagyta jóvá: Mladá Boleslav, Bratislava, Strakonice és Trnava. (Az építkezéseket 1974-el kezdődően besorolták az állami beruházási tervbe.) A koncepció kidolgozása során a már meglevő kapacitásokból indultak ki, s így elsősorban a jelenlegi legnagyobb bázis, a Mlaclá Boleslav-i Autógyár kapacitásúnak átépítésére és bővítésére kerül sor. A rekonstrukció után 9 a Mladá Boleslav i Autógyár gépsorairól évente 200 000 személygépkocsi kerül le, s itt készülnek a közös személyautó motorjai is — évente 6Ó0 000 darab. A termelési kapacitások és a munkaerő kihasználása terén kedvező feltételek mutatkoztak továbbá a délcsehországi kerület legnagyobb üzemében — a Strakonicei Motorkerékpár-gyárban. Az üzem nagy szakképzettségű gárdával és jól felszerelt, jelentős termelő-bázissal rendelkezik. Ezért a közös programban is ennek megfelelő helyet kap. # Strakonicén gyártják majdafor- gattyútengely és a bütykös tengely garnitúrákat, valamint a motor)ejeket — 6001600 000 darabot évente. {A Strakonicei Motorkerékpárgyár jelenlegi termelési programját a fiók- üzemek veszik át. ahol fokozatosan növelik a motorkerékpárok gyártását is.) A személyautógyártás bázisainak kiépítésénél jelentős szempont Szlovákia további iparosítása, s főleg gépiparának fejlesztése. És mivel a személyautógyártás a gépipar fejlesztésének és strukturális átépítésének döntő szakágazata, nyilvánvaló a szlovákiai autóipar fejlesztésének szükségessége is. Ezenkívül a személyautógyártási program, a nagyarányú fejlesztés a források legmagasabb fokú intenzifikálása mellett sem képzelhető el a munkaerőszükséglct növekedése nélkül. S az ez irányú igények kielégítésére Szlovákiában nagyobb a lehetőség. Ezért a közös személyautógyártás csehszlovákiai részének egy- harmada Szlovákia területére összpontosul. Éspedig: 9 Bratislavában új komplex karosszéria-szerelő üzem épül, ahol évente 100 000 személyautó és tíz százalék terjedelemben pót- alkatrész fog készülni. . A bratislavai autógyár korszerű sajtolóüzemmel (itt sajtolnak majd egységes présdarabokat Mladá Boleslav és az NDK számára is), továbbá galvanizáló, hegesztő és lakkozó üzemrészleggel fog rendelkezni. Építenek szerszám- és javítóműhelyt, és a tervekben szerepel a tanoncképző központ kiépítése is. A szlovákiai autóipar fejlesztése keretében befejeződik továbbá a Trnavai Autógyár rekonstruálása, ami azt jelenti, hogy teljes egészében ide telepítik át az Š 1203-as típusú haszon- gépkocsik gyártását (ezzel a Vrchla- bíi Autógyárban kapacitások szabadulnak fel, s átállhatnak a Mladá Boleslav-i üzemből kifutott szériatípusok pótalkatrészeinek — karosszéria darabok — gyártására), ugyanakkor « trnavai üzemből áthelyezik a különféle termékek gyártását más szlovákiai üzemekbe. A jelentős beruházá sok megvalósítása után: # Trnaván gyártják a közös személyautóhoz szükséges hátsó fu tómüveket a bratislavai, a Mladá Boleslav-i autógyár, valamint az NDK számára is vagyis 600 000 hátsó futóműszerelvényt évente. Ez azt jelenti, hogy Trnaván — magas műszaki színvonalon berendezett termelési csarnokokkal — folyamatosan kiépül a komplex autógyár. A közös autógyártás említett bázisain kívül természetesen más szlovákiai üzemek is bekapcsolódnak a programba. így például: a Kelet-Szlovákiai Vasmű (karosszérialemez), a Presovi Autobrzdy (fékberendezések), a Myjavai Armaturka (autótartozékok), a Tesla-üzemek és a termelők egész sora a vegyipar, a bőr- és textilipar stb. területéről. A termelés hatékonysága és a nemzetközi együttműködés A szövetségi kormány elnökségének határozata értelmében az új feladatok teljesítését a legkorszerűbb technológia és technika alkalmazásával kell biztosítani, más szóval lényegesen növelni kell a termelés hatékonyságát. A tömeges motorizáció egyik- alapvető feltétele a gyártási költségek csökkentése — vagyis a közös személyautót sokkal kisebb költségekkel kell gyártani, mint a jelenlegi Škoda 100-asokat. Ez a törekvés az új autó kiskereskedelmi árának csökkentésére irányul; hogy a kocsik megvásárlása lehetővé váljon a legszélesebb tömegek számára. A termelési költségek csökkentését döntő mértékben befolyásolja a modern technika és technológia. Ennek létrehozása egyrészt ugyan rendkívül költséges — másrészt viszont olyan termelékenységet biztosít, amely döntő az autógyártás gazdaságossága és hatékonysága szempontjából. Világ- viszonylatban is ebben az irányban halad a fejlődés, s ha ezzel lépést akarunk tartani, nekünk is igazodnunk kell a műszaki haladás objektív törvényszerűségeihez, és ki kell használnunk e tekintetben is a KGST keretében a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta lehetőségeket. Igaz ugyan, hogy a személyautógyártás igen bonyolult folyamat — az autó több ezer alkatrészből tevődik össze — s gyártásának egybehangolása hazai viszonylatban sem kis feladat. Tudjuk azonban azt is, hog a nemzetközi munkamegosztás sem a mai nappal kezdődik, s már hagyományai, eredményei vannak. így a Német Demokratikus Köztársasággal folyó együttműködés terén az eddigi jó tapasztalatodra építünk. Az NDK fejlett ipara — iparunkkal egyetemben — garantálja a személyautógyártás terén is a legkorszerűbb technikát és technológiát és végeredményben a közösen gyártott személyautók versenyképességét a világpiacon. Említettük már, hogy az autóipar szorosan összefügg a népgazdaság más iparágazataival. Természetesen ezen ágazatok fejlesztési programját is össze kell hangolni az autóipar fejlesztésével. Ez sem könnyű feladat. A KGST XXV. ülésének határozatai szellemében ilyen irányban is sor kerül a nemzetközi együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük például a vegyipart. Az új közös személyautó gyártásánál számolunk a plasztikus műanyagok, s általában több vegyipari termék szé lesebb körű kihasználásával és alkalmazásával. Ezért a szükségletekkel összhangban fejlesztjük vegyiparunkat. Folyamatban van petrokémiai iparunk kiépítése, amely szintén az NDK-val való együttműködés keretében történik. A zálužíi és a nerato- vicei vegyi üzemekben 1975-ig 260 000 tonna alapanyagot gyártunk plasztikus műanyagokhoz. Az építkezések második szakaszában — a hatodik ötéves terv folyamán — felépül az etilént gyártó nagykapacitású üzemegység, valamint a CSSZSZK és az NDK közötti 140 kilométer hosszú nemzetközi etilénvezeték, amelyen keresztül polietilént szállítunk az NDK-ba. Az autógyártás fejlesztésével igen szorosan összefügg az eladási és az eladás utáni szolgáltatás megfelelő méretű bővítése, kiépítése. Ezek a kérdések is napirendre kerültek a KGST szerveiben. A múlt évben megkezdődött nemzetközi együttműködés lehetővé teszi, hogy a szocialista országok közösen oldják meg az eladás utáni szolgáltatások fejlesztésének problémáit, beleértve a módozatok koordinálását, az egységes tervezést, valamint a szerviz és a javítóberendezések gyártásának specializálását. Ezek az alapelvek visszatükröződnek szeméi ya.utógyártásunk programjában is: az eladási és az eladás utáni szolgáltatások fejlesztésére — csupán a csehszlovák autógyárak keretében — ebben az ötéves tervben 1,2 milliárd koronát, a következő ötéves tervben pedig 1,5 milliárd koronát fordítunk. Folyamatosan épülnek elárusító szervizek, márkaszervizek, pótalkatrész- raktárak és egyéb szolgáltatási berendezések. Ezenkívül jelentős építkezéseket végeznek a csehszlovák autójavító üzemek, az autójavító szövetkezetek, a helyi gazdálkodási üzemek és egyéb szervezetek is. A bevezetőben mondottuk, hogy a CSSZSZK - NDK közös személy- autógyártás megkezdését a hatodik ötéves terv végére (1979- 1980) tervezzük. Befejezésként egy adattal szeretnénk érzékeltetni személyautó- gyártásunk fejlesztésének nagyságát. A tervek szerint - csupán a végtermelők esetében - mintegy 10 milliárd koronát fordítunk beruházásokra, ami azt jelenti, hogy iparfejlesztésünk történetében az eddig legnagyobb építkezésről van szó. Az építkezéseket lényegében saját erőnkből végezzük, biztosítjuk a technológiai berendezések zömét is - de számítunk a többi KGST-országokkal való együttműködésre és jelentős devizaeszközöket fordítunk a csúcstechnika és technológia vásárlására a kapitalista országokból is. A feladatok tehát nagyok - teljesítésük viszont személyautógyártásunk jövőjét jelenti. K. I.
