Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó
isii lis pa¥*^ £ nr j rsfíir ^ ^ isii ÍX^ 5'«! b ’ JLfi $5 J í ’ jr&Jnj > K.Í Ö _$,> * i [«gab u^j^AVft^^wí ít f V* ta:’J 1 tómví-d£V^SBy9öS ©öw^nArVt öö^xgl 5j93$r Az emberiség évszázadokon át kémlelt© az eget, s közben ismeretlen világokról ábrándozott. A világmindenség s az égitestek titkai rejtve maradtak az emberek előtt. Csak az utóbbi másfél évtized derített fényt számos feltevésre, amikor a Szovjetunió és az USA számtalan mesterséges holdat és űrhajót bocsátott a világűrbe. A légkör és a világűr felkutatásához a tudósok és a technikusok koncentrált igyekezetére és óriási méretű anyagi eszközökre van szükség. Ez azonban célszerű és gyakorlatilag sokoldalúan hasznosítható befektetés. A Föld mesterséges holdjai például nemcsak a világűr jobb megismerését szolgálják, hanem különböző gyakorlati tudományos ágazatok fejlesztését is. Ezek között fontos helyet foglal el a meteorológia, amely az időjárás alakulásával és előrejelzésével foglalkozik. I Az időjárást állandóan figyelni kell Egy bizonyos hely, vagy kisebb körzet időjárásának előrejelzéséhez nagyobb terület légköri viszonyait kell ismerni. E célból az időjárás alakulását az egész földön figyelemmel kísérik. Az időjárás megfigyelését speciális műszerekkel végzig a meteorológiai állomásokon, ahol háromórás időközökben mérik az egyes meteorológiai elemek értékét. 24 óra alatt a világ több ezer meteorológiai állomásán körülbelül százezer megfigyelést végeznek a Föld felületén és mintegy 11 000 azoknak a megfigyeléseknek a száma, amelyeket a szabad atmoszférában, 15—20 km magasságban automatikus meteorológiai állomásokkal, ún. rádiószondákkal végeznek. így több mint egymillió adatot gyűjtenek össze a levegő hőmérsékletéről, nyomásáról és nedvességtartalmáról, a szelek irányáról és sebességéről, a felhők mennyiségéről, fajtájáról és magasságáról, a horizontális látási viszonyokról, a csapadék mennyiségéről, a légnyomás jellegzetességeiről és változásairól. Az egyes országok meteorológiai jelzőszolgálatai ezeket az adatokat távírón vagy rádiótávírón egymás között automatikusan kicserélik, majd meteorológiai térképeken tüntetik fel. Ezeken a térképeken elvégezhető az időjárási viszonyok alakulásának elemzése, amely alapul szolgál az időjárás előrejelzéséhez. Minden államnak vannak időjárást vizsgáló meteorológiai állomásai. Ennek ellenére jelentékeny kiterjedésű területek vannak a világon, ahol az időjárás alakulását nem kísérik figyelemmel, vagy ahol nagyon kevés a meteorológiai állomások száma. Ide tartoznak az óceánok, a jégpáncéllal borított sarkvidékek és a sivatagok. Ezeken a lakatlan területeken nagyon költséges lenne a meteorológiai állomások fenntartása, ezért a meteorológia a lakott és a lakatlan területek légköri viszonyainak vizsgálatára ineteorológiai mesterséges holdakat kezdett alkalmazni. A meteorológiai mesterséges holdak rövid krónikája ij ' / - : ' ' ' , ' Az első meteorológiai mesterséges holdat a USA- ban, Floridán bocsátották fel 1960. április elsején. Ennek és a soron következőknek az volt a feladatuk, hogy kipróbálják az automatikus műszerek és berendezések alkalmazását a nagyobb térségekből és az atmoszféra magasabb rétegeiből való adatgyűjtéshez. Elsősorban a magasabb légrétegek összetételének, sűrűségének, hőmérsékletének és légnyomásának vizsgálatáról volt szó. Ezek az új objektív ismeretek elsősorban a légkör addig érvényesnek tartott, de gyakran csak elméletileg feltételezett tulajdonságainak felülvizsgálását tették lehetővé. Ebben az időszakban a mesterséges holdak által készített felvételeket a földi megfigyelésekhez, valamint a rádiószondákkal, a repülőgépekkel és a radarberendezésekkel végzett megfigyelésekhez hasonlítva értékelték ki. A mesterséges holdak adatait körülbelül öt éven át használták tudományos-kutatási célokra. A további években a meteorológiai mesterséges holdak felszerelését speciális berendezésekkel és bonyolult műszerekkel egészítették ki, amelyek segítségével már sokkal részletesebb adatokat sikerült gyűjteni az atmoszféráról s a benne lezajló jelenségekről. A szerzett adatokat ezután már fel is használták az időjárás gyakorlati előrejelzéséhez. A meteorológiai mesterséges holdak azonban önmagukban az időjárást sem rövidebb, sem hosszabb időre nem jelzik előre, ahogy azt egyesek tévesen gondolják. A mesterséges holdak fényképfelvételeinek jelentősége A meteorológiai mesterséges holdak jelenlegi legfontosabb funkciója a felhők nappali televíziós és éjszakai infravörös fényképezése. Tévékameráik nagy területről regisztrálják a felhősödést, méghozzá a Föld valamennyi lakatlan és ismeretlen területe felett is. És éppen a Föld nehezen hozzáférhető térségeiben keletkeznek azok a meteorológiai folyamatok, amelyek döntő mértékben meghatározzák az időjárás alakulását nagyobb kiterjedésű és távolabbi területekre is. Például a sarkköri hideg levegő beáramlása esőzésekkel járó légnyomáscsökkenést okoz a mérsékelt égövben. A mesterséges holdak által nyert képeket a fényképezés után azonnal a Föfdre lehet továbbítani, esetleg az elkészült és tárolt felvételeket a Földről adott utasításra abban az időpontban lehet a mesterséges holdról továbbítani, amikor az éppen az adott földi meteorológiai állomás fölött halad át. Ezeken a képeken nemcsak a légköri viszonyokat kifejező felhőrendszert lehet jól felismerni, hanem jellegzetes légörvényeiről az alacsony légnyomás központjait is. A mesterséges holdak többszöri átrepülé- sének adataiból a légtömegek és az alacsony légnyomás mozgási irányát és annak gyorsaságát is megismerhetjük. A mesterséges holdak képszolgálatát az időjárásjelző központi meteorológiai állomások használják fel az időjárás alakulásának rövid időre való előrejelzéséhez. Az időjárás előrejelzésénél azonban továbbra is meteorológiai térképeket készítenek, mégpedig az atmoszféra legalacsonyabb rétegeiben mért adatok alapján. A Szovjetunióban és az USA-ban kibocsátott meteorológiai holdak képszolgáltatását az egyes államokban speciális műszerekkel fogják fel. Ilyen speciális berendezéssel a mi meteorológiai szolgálatunk is rendelkezik. Az elmúlt év tavaszától működik, és a Hidrometeorológiai Intézet Radar- és Bolygóközpontjában van elhelyezve a Bratislava-Rača melletti szép erdős környezetben. A holdak képfelvételeit a bratislavai repülőtéren elhelyezett időjárásjelző szolgálat hasznosítja. A trópusi ciklonok és a jeghegyek mozgása A meteorológiai holdak figyelemmel kísérik a legpusztítóbb meteorológiai jelenségeket, a trópusi ciklonokat is, amelyeket előfordulási helyük szerint hurrikánoknak, tájfunoknak, orkánoknak neveznek. A trópusi ciklonok nemcsak a szélviharok és a viharos esőzések által okoztak kárt az épületekben, a termésben és .az emberéletekben, hanem a hatalmas tengeri hullámok által is, amelyek elárasztják a közeli partvidéket. A trópusi ciklonok energiája óriási. Egy közepes méretű hurrikán egy nap alatt annyi energiát szabadít fel, mint 400 hidrogénbomba együttvéve. A trópusi ciklonok meteorológiai holdakkal való ellenőrzése lehetővé teszi a veszélyeztetett országok lakosságának és a tengereken tartózkodó hajók legénységének figyelmeztetését a veszély közeledtére. A holdakon elhelyezett tévékamerák magát a Föld felületét is fényképezik, aminek szintén nagy gyakorlati jelentősége van. így gyors áttekintést nyerhetünk a hóval borított területekről és a jéghegyek elhelyezkedéséről. Az óceánok jéghegyeinek mozgása iránt elsősorban a tengeri hajózás érdeklődik. Kozmikus hatások az időjárás alakulásában A meteorológiai holdak híradásai nem korlátozódnak azonban csupán a felhők és a Föld felszínének a fényképezésére. A bonyolult automatikus műszerek további fontos adatokat is szereznek a légkörből, Ilyen felvételeket készít a meteorológiai hold. A felvétel alkalmával hideg frontbetörés árasztotta el Nyugat-Európát és Skandináviát. A légtömegek mozgását kifejező felhőzet Közép Európát is érintve Skandinávia irányába tart. amelyek fokozatosan hozzájárulnak a Földön kívüli hatások, főleg a naptevékenység légkörre és időjárásra gyakorolt hatásának, a földkéreg és az atmoszféra felsőbb rétegei közötti kölcsönös viszonyok, a fénymérleg, a felhők és a csapadék fizikájának és a nagy térségben lezajló légköri cirkulációk tanulmányozásához. A nagy térségű légköri cirkuláció a mi égövünkben rendellenes ingadozásokban nyilvánul meg, amelyek az időjárás változékonyságát okozzák. A légköri cirkuláció ingadozásai szorosan összefüggnek a nap- tevékenység változásaival. A Nap aktivitásában bekövetkező változások azonban nem mutatkoznak meg közvetlenül és egyértelműen az atmoszféra fizikai megnyilvánulásaiban. A naptevékenység és az atmoszféra cirkulációja, vagyis az időjárás alakulása közötti „erőátviteli mechanizmus“ nagyon bonyolult és még máig sem ismerjük. Megismerése lényegesen javítaná az időjárás távlati előrejelzésének minőségét, amellyel jelenleg még csak kísérletezünk. A távlati előrejelzés kérdésének az utóbbi időben világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak. Meteorológiai állomások a világűrben A meteorológiai holdak különböző keringési pályákra bocsáthatók. Minél magasabban fekszik ez a pálya, annál nagyobb felület kerül a hold által készített fényképre. Nagyon érdekes a meteorológiai hold ún. állandó keringési pályára való bocsátása, amely körülbelül 3600 kilométerre van a Föld felszínétől. Az ilyen magas pályán keringő hold haladási sebessége körülbelül azonos a Föld forgásával, ezért állandóan az egyenlítő egy bizonyos pontja fölött helyezkedik el. E hold televíziós kamerái a föld felszínének körülbelül egyharmadát tudják egyszerre figyelemmel kísérni. Három ilyen „álló“ hold segítségével tehát egész égitestünk légkörét állandóan szemmel lehet majd tartani. Az ilyen nagy távolságból készített felvételek azonban nem elég részletesek és kivehetők, ezért az „álló“ holdakon kívül alacsonyabb pályákon keringő holdakat is kell alkalmazni. Az „álló“ holdak egyébként kontinensek közötti adásközvetítésre is előnyösen felhasználhatók. A műholdas meteorológia tehát megtette már első bátor lépéseit. A meteorológiai holdakon egyelőre nincs szükség az ember jelenlétére. Az automatikus műszerek és televíziós kamerák működését a Földről irányítják, tehát meteorológiai űrhajósok nélkül is teljesítik feladataikat. A jövőben azonban a meteorológiai holdak feladata egyre bonyolultabb lesz, s előbb-utóbb sor kerül emberi irányításukra. Ezek már meteorológiai űrhajók lesznek, amelyekben rendszeres időközökben cserélődik majd a kezelőszemélyzet. Dr. PETER FORGÄC 197 IV. 15 A Hidrometeorológiai Intézet Radar- és Holdmeteorológiai Állomása a Rafia melletti Kis Jávorhegyen. Jobbra a meteorológiai mesterséges hold által közvetített kép felvételére szolgáló speciális antenna berendezés. A METEOROLÓGIAI MESTERSÉGES HOLDAK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE
