Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

isii lis pa¥*^ £ nr j rsfíir ^ ^ isii ÍX^ 5'«! b ’ JLfi $5 J í ’ jr&Jnj > K.Í Ö _$,> * i [«gab u^j^AVft^^wí ít f V* ta:’J 1 tómví-d£V^SBy9öS ©öw^nArVt öö^xgl 5j93$r Az emberiség évszázadokon át kémlelt© az eget, s közben ismeretlen világokról ábrándozott. A világmin­denség s az égitestek titkai rejtve maradtak az em­berek előtt. Csak az utóbbi másfél évtized derített fényt számos feltevésre, amikor a Szovjetunió és az USA számtalan mesterséges holdat és űrhajót bocsá­tott a világűrbe. A légkör és a világűr felkutatásához a tudósok és a technikusok koncentrált igyekezetére és óriási mé­retű anyagi eszközökre van szükség. Ez azonban cél­szerű és gyakorlatilag sokoldalúan hasznosítható be­fektetés. A Föld mesterséges holdjai például nemcsak a világűr jobb megismerését szolgálják, hanem kü­lönböző gyakorlati tudományos ágazatok fejlesztését is. Ezek között fontos helyet foglal el a meteorológia, amely az időjárás alakulásával és előrejelzésével fog­lalkozik. I Az időjárást állandóan figyelni kell Egy bizonyos hely, vagy kisebb körzet időjárásá­nak előrejelzéséhez nagyobb terület légköri viszo­nyait kell ismerni. E célból az időjárás alakulását az egész földön figyelemmel kísérik. Az időjárás meg­figyelését speciális műszerekkel végzig a meteoroló­giai állomásokon, ahol háromórás időközökben mérik az egyes meteorológiai elemek értékét. 24 óra alatt a világ több ezer meteorológiai állomásán körülbelül százezer megfigyelést végeznek a Föld felületén és mintegy 11 000 azoknak a megfigyeléseknek a száma, amelyeket a szabad atmoszférában, 15—20 km ma­gasságban automatikus meteorológiai állomásokkal, ún. rádiószondákkal végeznek. így több mint egymil­lió adatot gyűjtenek össze a levegő hőmérsékletéről, nyomásáról és nedvességtartalmáról, a szelek irányá­ról és sebességéről, a felhők mennyiségéről, fajtájá­ról és magasságáról, a horizontális látási viszonyok­ról, a csapadék mennyiségéről, a légnyomás jellegze­tességeiről és változásairól. Az egyes országok me­teorológiai jelzőszolgálatai ezeket az adatokat táv­írón vagy rádiótávírón egymás között automatikusan kicserélik, majd meteorológiai térképeken tüntetik fel. Ezeken a térképeken elvégezhető az időjárási vi­szonyok alakulásának elemzése, amely alapul szolgál az időjárás előrejelzéséhez. Minden államnak vannak időjárást vizsgáló meteo­rológiai állomásai. Ennek ellenére jelentékeny kiter­jedésű területek vannak a világon, ahol az időjárás alakulását nem kísérik figyelemmel, vagy ahol na­gyon kevés a meteorológiai állomások száma. Ide tartoznak az óceánok, a jégpáncéllal borított sarkvi­dékek és a sivatagok. Ezeken a lakatlan területeken nagyon költséges lenne a meteorológiai állomások fenntartása, ezért a meteorológia a lakott és a la­katlan területek légköri viszonyainak vizsgálatára ineteorológiai mesterséges holdakat kezdett alkalmaz­ni. A meteorológiai mesterséges holdak rövid krónikája ij ' / - : ' ' ' , ' Az első meteorológiai mesterséges holdat a USA- ban, Floridán bocsátották fel 1960. április elsején. Ennek és a soron következőknek az volt a feladatuk, hogy kipróbálják az automatikus műszerek és beren­dezések alkalmazását a nagyobb térségekből és az atmoszféra magasabb rétegeiből való adatgyűjtéshez. Elsősorban a magasabb légrétegek összetételének, sű­rűségének, hőmérsékletének és légnyomásának vizs­gálatáról volt szó. Ezek az új objektív ismeretek el­sősorban a légkör addig érvényesnek tartott, de gyak­ran csak elméletileg feltételezett tulajdonságainak felülvizsgálását tették lehetővé. Ebben az időszakban a mesterséges holdak által készített felvételeket a földi megfigyelésekhez, valamint a rádiószondákkal, a repülőgépekkel és a radarberendezésekkel végzett megfigyelésekhez hasonlítva értékelték ki. A mesterséges holdak adatait körülbelül öt éven át használták tudományos-kutatási célokra. A továb­bi években a meteorológiai mesterséges holdak fel­szerelését speciális berendezésekkel és bonyolult mű­szerekkel egészítették ki, amelyek segítségével már sokkal részletesebb adatokat sikerült gyűjteni az at­moszféráról s a benne lezajló jelenségekről. A szer­zett adatokat ezután már fel is használták az időjá­rás gyakorlati előrejelzéséhez. A meteorológiai mes­terséges holdak azonban önmagukban az időjárást sem rövidebb, sem hosszabb időre nem jelzik előre, ahogy azt egyesek tévesen gondolják. A mesterséges holdak fényképfelvételeinek jelentősége A meteorológiai mesterséges holdak jelenlegi leg­fontosabb funkciója a felhők nappali televíziós és éjszakai infravörös fényképezése. Tévékameráik nagy területről regisztrálják a felhősödést, méghozzá a Föld valamennyi lakatlan és ismeretlen területe fe­lett is. És éppen a Föld nehezen hozzáférhető térsé­geiben keletkeznek azok a meteorológiai folyamatok, amelyek döntő mértékben meghatározzák az időjárás alakulását nagyobb kiterjedésű és távolabbi terüle­tekre is. Például a sarkköri hideg levegő beáramlása esőzésekkel járó légnyomáscsökkenést okoz a mér­sékelt égövben. A mesterséges holdak által nyert képeket a fény­képezés után azonnal a Föfdre lehet továbbítani, esetleg az elkészült és tárolt felvételeket a Földről adott utasításra abban az időpontban lehet a mes­terséges holdról továbbítani, amikor az éppen az adott földi meteorológiai állomás fölött halad át. Ezeken a képeken nemcsak a légköri viszonyokat ki­fejező felhőrendszert lehet jól felismerni, hanem jel­legzetes légörvényeiről az alacsony légnyomás köz­pontjait is. A mesterséges holdak többszöri átrepülé- sének adataiból a légtömegek és az alacsony légnyo­más mozgási irányát és annak gyorsaságát is meg­ismerhetjük. A mesterséges holdak képszolgálatát az időjárásjelző központi meteorológiai állomások hasz­nálják fel az időjárás alakulásának rövid időre való előrejelzéséhez. Az időjárás előrejelzésénél azonban továbbra is meteorológiai térképeket készítenek, mégpedig az at­moszféra legalacsonyabb rétegeiben mért adatok alapján. A Szovjetunióban és az USA-ban kibocsátott meteo­rológiai holdak képszolgáltatását az egyes államok­ban speciális műszerekkel fogják fel. Ilyen speciális berendezéssel a mi meteorológiai szolgálatunk is rendelkezik. Az elmúlt év tavaszától működik, és a Hidrometeorológiai Intézet Radar- és Bolygóközpont­jában van elhelyezve a Bratislava-Rača melletti szép erdős környezetben. A holdak képfelvételeit a bra­tislavai repülőtéren elhelyezett időjárásjelző szolgá­lat hasznosítja. A trópusi ciklonok és a jeghegyek mozgása A meteorológiai holdak figyelemmel kísérik a leg­pusztítóbb meteorológiai jelenségeket, a trópusi cik­lonokat is, amelyeket előfordulási helyük szerint hur­rikánoknak, tájfunoknak, orkánoknak neveznek. A trópusi ciklonok nemcsak a szélviharok és a viharos esőzések által okoztak kárt az épületekben, a termés­ben és .az emberéletekben, hanem a hatalmas tengeri hullámok által is, amelyek elárasztják a közeli part­vidéket. A trópusi ciklonok energiája óriási. Egy kö­zepes méretű hurrikán egy nap alatt annyi energiát szabadít fel, mint 400 hidrogénbomba együttvéve. A trópusi ciklonok meteorológiai holdakkal való ellen­őrzése lehetővé teszi a veszélyeztetett országok la­kosságának és a tengereken tartózkodó hajók legény­ségének figyelmeztetését a veszély közeledtére. A holdakon elhelyezett tévékamerák magát a Föld felületét is fényképezik, aminek szintén nagy gya­korlati jelentősége van. így gyors áttekintést nyer­hetünk a hóval borított területekről és a jéghegyek el­helyezkedéséről. Az óceánok jéghegyeinek mozgása iránt elsősorban a tengeri hajózás érdeklődik. Kozmikus hatások az időjárás alakulásában A meteorológiai holdak híradásai nem korlátozód­nak azonban csupán a felhők és a Föld felszínének a fényképezésére. A bonyolult automatikus műszerek további fontos adatokat is szereznek a légkörből, Ilyen felvételeket készít a meteorológiai hold. A fel­vétel alkalmával hideg frontbetörés árasztotta el Nyugat-Európát és Skandináviát. A légtömegek moz­gását kifejező felhőzet Közép Európát is érintve Skandinávia irányába tart. amelyek fokozatosan hozzájárulnak a Földön kívüli hatások, főleg a naptevékenység légkörre és időjárás­ra gyakorolt hatásának, a földkéreg és az atmoszféra felsőbb rétegei közötti kölcsönös viszonyok, a fény­mérleg, a felhők és a csapadék fizikájának és a nagy térségben lezajló légköri cirkulációk tanulmányozá­sához. A nagy térségű légköri cirkuláció a mi égövünk­ben rendellenes ingadozásokban nyilvánul meg, ame­lyek az időjárás változékonyságát okozzák. A légköri cirkuláció ingadozásai szorosan összefüggnek a nap- tevékenység változásaival. A Nap aktivitásában bekö­vetkező változások azonban nem mutatkoznak meg közvetlenül és egyértelműen az atmoszféra fizikai megnyilvánulásaiban. A naptevékenység és az atmosz­féra cirkulációja, vagyis az időjárás alakulása kö­zötti „erőátviteli mechanizmus“ nagyon bonyolult és még máig sem ismerjük. Megismerése lényegesen ja­vítaná az időjárás távlati előrejelzésének minőségét, amellyel jelenleg még csak kísérletezünk. A távlati előrejelzés kérdésének az utóbbi időben világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak. Meteorológiai állomások a világűrben A meteorológiai holdak különböző keringési pá­lyákra bocsáthatók. Minél magasabban fekszik ez a pálya, annál nagyobb felület kerül a hold által ké­szített fényképre. Nagyon érdekes a meteorológiai hold ún. állandó keringési pályára való bocsátása, amely körülbelül 3600 kilométerre van a Föld fel­színétől. Az ilyen magas pályán keringő hold hala­dási sebessége körülbelül azonos a Föld forgásával, ezért állandóan az egyenlítő egy bizonyos pontja fö­lött helyezkedik el. E hold televíziós kamerái a föld felszínének körülbelül egyharmadát tudják egyszerre figyelemmel kísérni. Három ilyen „álló“ hold segít­ségével tehát egész égitestünk légkörét állandóan szemmel lehet majd tartani. Az ilyen nagy távolság­ból készített felvételek azonban nem elég részletesek és kivehetők, ezért az „álló“ holdakon kívül ala­csonyabb pályákon keringő holdakat is kell alkal­mazni. Az „álló“ holdak egyébként kontinensek közötti adásközvetítésre is előnyösen felhasználhatók. A műholdas meteorológia tehát megtette már első bátor lépéseit. A meteorológiai holdakon egyelőre nincs szükség az ember jelenlétére. Az automatikus műszerek és televíziós kamerák működését a Földről irányítják, tehát meteorológiai űrhajósok nélkül is teljesítik feladataikat. A jövőben azonban a meteoro­lógiai holdak feladata egyre bonyolultabb lesz, s előbb-utóbb sor kerül emberi irányításukra. Ezek már meteorológiai űrhajók lesznek, amelyekben rend­szeres időközökben cserélődik majd a kezelőszemély­zet. Dr. PETER FORGÄC 197 IV. 15 A Hidrometeorológiai Intézet Radar- és Holdmeteorológiai Állomása a Rafia melletti Kis Jávorhegyen. Jobbra a meteorológiai mesterséges hold által közvetített kép felvételére szolgáló speciális antenna berendezés. A METEOROLÓGIAI MESTERSÉGES HOLDAK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents