Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-11 / 86. szám, szerda

Szolgáltatások a Bodrogközben Kétszáz százalékra teljesítették felajánlásukat Huszonhárom szakágazatban igyekszik kielégíteni a lakások szükségleteit a Bodrogközben, a trebišovi (tőketerebesi) járás legnagyobb szolgáltatási üzeme. Az emberek általában elégedet­tek az elvégzett munkák minő­ségével. Magyar Bertalan mér­nök, az üzem igazgatója kész­ségesen nyilatkozott az üzem szerteágazó tevékenységéről. — Igyekszünk a hozzánk for­dulóknak határidőre jó minősé­gű szolgáltatást nyújtani. Elő­fordult már nemegyszer, hogy a más üzemek által végzett gyen­ge minőségű munkák helyreho­zására a mi szakembereinket kérték meg. Ez annak az ered­ménye, hogy minden szakterüle­ten igyekszünk jó szakembere­ket nevelni, illetve szerződtetni. Az üzem behálózza az egész Bodrogközt a Tiszától a Bod­rogig. A legtöbb műhelye a fér­fi és a női fodrászatnak van. Kiváló szakemberek dolgoznak ezekben a műhelyekben. Vaszi Mária, a nagykövesdi borbély és fodrász, például három köz­ségben végez szolgálatot, még­pedig közmegelégedésre. Kirsch Ferenc, a bodrogszerdahelyi borbélyműhely népszerű meste­re, a múlt évben is 128 száza­lékra teljesítette évi tervfelada­tait. Az igazgató elvtárs elisme­réssel említi Čierna nad Tisou-i borbélymesterüket. Az üzem ve­zetősége kiváló munkájukért mindhármukat kitüntetésben ré­szesítette. Céljuk a szolgáltatások bőví­tése. Ennek érdekében a múlt évben további olyan három szakágazattal bővítették szol­gáltatásukat, amelyek iránt a lakosok körében nagy az érdek­lődés. Ezek a gyorstisztítómű­hely, a parkettozó és a közpon­ti fűtést szerelő csoport. A gyorstisztító már nagyon hiány­zott ebben a körzetben. Ma már nem probléma az egyik napról a másikra való ruhatisztíttatás, mert a Királyhelmecen dolgozó vegytisztítóüzem egynapos ha­táridőre is vállal munkát. A Né­met Demokratikus Köztársaság­ból kapott géppel dolgozó szak­munkások határidőre, jó minő­ségű munkát végeznek. A szolgáltatások házának csarnokában kellemes meglepe­tés várja a fodrá6zmühelybe ér­kezőket. Az elegánsan beren­dezett váróhelyiség szomszéd­ságában büfé üzemel, hogy a várakozók tetszés szerinti fris­sítőkkel csillapíthassák esetle­ges türelmetlenségüket. Az elő­ző helyen erre nem volt mód. Sokat nyert az üzem a szolgál­tatási ház felépítésével. Ide összpontosulhatott többféle szolgáltatás: a férfi és női fod­rászaton, valamint a gyorstisztí­tón kívül itt találjuk az aszta­losműhelyt, a ^ízszerelőket, a motorkerékpár-javítókat, az üvegezőket, a virágüzletet, a te- herfuvar- és a taxiszolgálatot. Mindezek egy udvarban való el­helyezése nagyon előnyösnek bizonyult mind a lakosok, mind az irányítás szempontjából. Az üzem a lakosoknak nyúj­tott szolgáltatások tervét a múlt évben 103,7 százalékra teljesí­tette. A legnagyobb teljesít­ményt a fodrászat és a fényké­pészet érte el. Minden évben kötelezettség­vállalással járulnak hozzá nép­gazdaságunk gyors megszilár­dulásához. A múlt évben vállalt kötelezettségüket — lapoz a naplóba az üzem mindenese, Sokolné Ballók Erzsébet — 200 százalékra teljesítették. Mostani vállalásuk 85 000 korona, ame­lyet a februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére fo­gadtak el. A sok-sok dicséretet érdemlő szolgáltatás mellett akadnak fo­gyatékosságok is, de ezek álta­lában az üzem vezetőségének hatáskörét meghaladó okokból eredőek. Ilyen például a Pribe- níkben (Perbenyik) működő, mosoda helyzete. Az a toldozás- foldozás, amelyet az utóbbi he­tekben is végeztek az épületen, nem változtat semmit az áldat­lan helyzeten. Talán a baleset- veszély mértéke egy kis időre valamit csökken. Egy felelős bi­zottság már három évvel ez­előtt megállapította, hogy a mosóház használata életveszé­lyes, de a 9 mosónő a mai na­pig is ott dolgozik, mégpedig egészségük kockáztatásával. A felsőbb szervek régóta ígérik az új mosóházat. Ha a mosoda le­áll, megérzik hiányát a vendég­lők, a szállodák és a szolgálta­tásukat igénylő családok egy­aránt. — Sokan tévesen azért ma­rasztalják el az üzemet, mert szemetet látnak a város utcáin — magyarázza az igazgató elv­társ. Ez igaz, de az ő üzemük csupán a szemét elszállításáért felel, a szemét összeseprése nem az ő dolguk. Arról viszont valamennyien meggyőződhet­tünk, hogy a város koránkelő­je — Szerdi Géza traktoros egy két munkással már a haj­nali órákban utcáról utcára jár­va gyűjti a város szemetét. Az igazgató elvtárs is dicsérte szorgalmukat, mivel a múlt év­ben is 121 százalékra teljesítet­ték tervfeladataikat. Az üzemben jelenleg 26 ipa­ri tanulót nevelnek. Mivel egyre inkább növekednek az igények, adva vannak a feltételek, hogy az ipari tanulók létszámát bő­vítsék. Ennek ellenére ebben az évben is csak 5 tanuló fel­vételét engedélyezik számukra. KAMATOZTATJA TUDÁSÁT Teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának határozatát Ha egy nap, egy dolgos hét­köznap 48 órából állna, akkor is volna mit tennie az ember­nek. Boldogok azok, akik este lefekvés után nyugodtan, abban a tudatban térnek pihenni, hogy mindent jól elvégeztek. — így szokta mondani a Šafárikovo! (Tornaija j Állami Gazdaság igazgatója, Adamovics Vladimír mérnök. Adamovics elvtárs már régóta kapcsolatban áll a me­zőgazdasággal. Ott volt a gép­állomás, az egységes földműves- szövetkezetek megalakításánál. Minden bántja, ami helytelen és zavarja a termelést. Olykor visszagondol a gép- és traktor­állomáson eltöltött időre, ami­kor nekik kellett bebizonyíta­niuk a kisparasztok előtt a kö­zös gazdálkodás előnyeit. 1948 óta párttag. Nagy része volt abban, hogy a gépállomás mellett megalakult a népi milí­cia. A hatvanas évek elején megtette azt, amire fiatal ko­rában nem volt lehetősége: je­lentkezett a Nitrai Mezőgazda- sági Főiskolára és sikeresen el Is végezte. Jelenleg mint az ál­lami gazdaság igazgatója kama­toztatja tudását, érvényesíti gazdag tapasztalatait. Igyekezetét, jó munkáját 1970-ben a „Kiváló munkáért" kitüntetéssel jutalmazták, Az állami gazdaság problé­máiról beszélgetve elmondta, hogy több képesített dolgozóra lenne szüksége. Pl. sokszor gon­dot okoz, hogy melyik munka­helyre milyen dolgozót tegye­nek. Jelenleg arra törekednek, hogy következetesen teljesítsék a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatait. Azt akarják, hogy minden dolgozó megtalálja szá­mítását, és hozzájáruljanak né­pünk életszínvonalának emelé­séhez. SÜSÁNYI ISTVÁN Pedig a szülők és az ifjúság ré­széről nagy az érdeklődés min­den szakma iránt. Kivétel a kéményseprőszakma, pedig oda felvennének 6—7. osztályból kimaradó fiatalokat is. Az emberek egyre többet ad­nak környezetük, otthonuk szé­pítésére, kellemessé tételére. A szobanövények ma már elma­radhatatlan tartozékai a laká­sok berendezésének. Perbenyiki üvegházuk kis kapacitású, ezért a nagyobb kereslet idején, mint például a nőnap stb., más virág­kertészekhez fordulnak megren­deléseikkel, hogy kielégíthessék a tömeges megrendelést. Az emberek igénye ezen a té­ren is növekszik. Nagyobb vá­lasztékot kívánnak, ami a kul­turáltabb életre való törekvés törvényszerű velejárója. Az üzem vezetőinek mind sürge­tőbben kell gondolniuk üveghá­zuk, virágkertészetük bővítésé­re. Bár a tél folyamán megja­vították a melegházban a virág- nevelő asztalokat és a kerté­szek munkafeltételei is javul­tak, de a virágnevelés bővíté­sét csak a terület bővítésével oldhatják meg. Az az igyekezet, amelyet a helyi üzem vezetősége és vala­mennyi dolgozója a maga mun­kaszakaszán tanúsít, jó feltétel a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások bővítésére, s ezzel pár­huzamban a minőségi követel­mények fokozására. Az ered­ményekből ítélve úgy tűnik, hogy az üzem irányítását végző két legfontosabb funkcióban történt változás nein rázkódtat- ta meg különösebben a válla­lat életét, célratorekvését, sőt újabb tervek megvalósításán szorgoskodnak. CSURKÖ DEZSŐ Gyümölcsöző aktivitás Az épületelemeket gyártó Pre- fa n. v. Košicén két esztendő­vel ezelőtt még jelentős prob­lémákkal küzdött. 1971-ben ez a vállalat nem is teljesítette terv­feladatait. A vállalat kommunis­táinak összefogása, a párt ve­zető szerepének biztosítása itt is hozzájárult a helyzet javulá­sához. Tavaly, — 1971-hez vi­szonyítva — a vállalat nyolc­millió koronával nagyobb telje­sítményértéket ért el, 27 em­berrel csökkentette a dolgozók létszámát, s emellett több mint ötmillió koronát takarított meg a tervezett költségekből. Az idén tovább javult a gaz­dasági helyzet. A košicei Prefa n. v. az első negyedévben a bruttó termelés tervét 100,5, az árutermelést 101,4, az áruér­tékesítés tervét 101,9 százalék­ra teljesítette. Feltételezhető, hogy a vállalat dolgozóinak ak­tivitása, munkalelkesedése to­vább fokozódik. — ik — Az Intermóda nemzetközi divatbemutató iránt állandóan nagy az érdeklődés a brnói vásáron. Kereskedelmi térrács koza sok A csehszlovák külkereskedel­mi vállalatok képviselői a ne­gyedik brnói közszükségleti ipari vásáron eddig öt világrész mintegy 302 kereskedelmi part­nerével tanácskoztak, — jelen­tette be egy sajtóértekezleten Ľubomír Šilhavý, a csehszlovák nagyvásár igazgatóhelyettese. Méltatta a brnói nagyvásár szervezési és építészeti színvo­nalát, amit pozitívan értékeltek a szocialista és a kapitalista or­szágok küldöttségei. A csehszlovák külkereskedelr mi vállalatok Brnóban már több árucsere-szerződést kötöttek. A Karaexport férfi és női bőrka-- bátokat exportál az USA-ba több mint 10 millió devizakorona ér» tékben, a Pragoexport 6 millió devizakorona értékben Nyugat* Németországba és Olaszország» ba szállít bőrtáskákat, a Koh-i» noor, irodaszereket szállít Ma» gyarországnak több mint 11 mil­lió devizakoronáért. JÖ ÜTEMBEN FOLYNAK A TAVASZI MUNKÁLATOK A kelet-szlovákiai kerület me­zőgazdasági dolgozói eddig több mint 66 000 hektárnyi területen vetették el a tavaszi gabonafé­léket, ami a vetésterületnek mintegy 88 százaléka. A felada­tokat eddig a michalovcei (Nagymihály), a trebišovi (Tő- keterebes), a Košice-vidéki, a rožňavai (Rozsnyó) és a vrano- vi járás teljesítette. Feladatai teljesítése előtt áll a prešovi, a Spišská Nová Ves-1, a bardejovi és a humennéi já­rás. A kerületben a tervezett ve­tésterületnek mintegy 50 szá­zalékán, majdnem 4000 hektár­nyi területen már elvetették a hüvelyeseket. A kelet-szlovákiai mezőgaz­dasági dolgozók a korai burgo­nyát eddig 1200 hektáron ültet* ték el, ami a tervezett terület* nek a 90 százaléka. A korát burgonya ültetésének feladatát eddig a michalovcei, a vrano- vi és a trebišovi járásban telje­sítették. Haladást értek el ezen a téren a prešovi, a rožňavai és a Košice-vidéki járásban. A cukorrépát a kelet-szlová­kiai kerületben a teljes vetéste­rületnek mintegy háromnegyed részén már elvetették a mező­gazdasági dolgozók. A legjobb eredményeket a trebišovi, a mi­chalovcei, a Košice-vidéki és q prešovi járásban érték el. A kukorica vetése is nagy lendülettel folyik. A trebišovi járásban eddig 159 hektáron vetették el a silókukoricát, 2f> hektáron a magkukoricát. Rendszeres színes tv-adás Csehszlovákiában egy hónap múlva — május 9-én kezdődik a rendszeres színes tv-adás. Mi­chal Ondrejka, a CSSZSZK táv­közlési miniszterének helyettese e jelentős eseményről a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójá­nak adott nyilatkozatában töb­bek között kijelentette: „A televízió adásának jelen­legi fejlődése hazánkban főleg a televízió második programjá­ra és a színes tv-adásra irá­nyul. E célokat a CSKP XIV. kongresszusának és a CSSZSZK kormányának határozatai tűzték ki, amelyek szerint 1975 vé­géig államunk területének 45 százalékán lehetővé kell tenni a második televíziós program adásának vételét. Május 9-én kezdődik a tele­vízió második programján a színes adás, aminek előkészíté­se — a nagy beruházásokon kí­vül — önfeláldozó munkát kö­vetel a távközlés, az építőipari szervezetek és az iparvállalatok dolgozóitól. A társadalmi és po­litikai szempontból jelentős ak­ciók előkészítésében részt vál­lalt dolgozókat ezért köszönet illeti.“ Csökken a munkabalesetek száma Jő alkalom ez a hónap arra, hogy elgondolkodjunk a múlt évi balesetek számán és okain — jelentette ki K. Jedlička, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának osztályvezetője, az újságírókkal való legutóbbi ta­lálkozás alkalmával. Vélemé­nye szerint az eredmények ál­talában véve kedvezők. Orszá­gos viszonylatban tavaly 23 és fél ezerrel kevesebb munkabal­esetet tartottunk nyilván, mint 1971-ben, ami több mint 8 szá­zalékos csökkenést jelent. En­nek ellenére még mindig sok a vezető gazdasági dolgozók fe­lelőtlenségéből eredő baleset. Sok helyütt elhanyagolják a munkabiztonság fokozásával kapcsolatos kötelességeiket, pl. a műhelyek korszerűsítését. A javulást jelzi, hogy 1972- ben — az előző évhez viszonyít­va — 1387 dolgozóval volt ke­vesebb a munkából távolmara­dók száma. A társadalombizto­sító intézet táppénz címén majdnem 20 millió koronát ta­karított meg, a kórházi kezelési költségek pedig kb. 5 millió koronával csökkentek. Nem szólva arról, hogy az említett egyének több mint 200 millió korona értékű terméket készí­tettek. A felületes szemlélő tehát azt hihetné, hogy nincs ok aggoda­lomra. Csakhogy a látszatnál beszédesebb a valóság, mely szerint a múlt évben — az 1971. évi helyzethez viszonyítva — sokkal több volt — elsősorban a nők és az ifjúság körében — az emberéletet követelt munka­baleset. Ezek okát mind a dol­gozók, mind a gazdasági veze­tők részéről megnyilvánuló ha­nyagságban, az előírások meg­szegésében kell keresni. Például egy nő traktort vezetett, nem használt biztonsági övét, azért került a traktor kereke alá. Egy másik nő ablakmosás köz­ben zuhant le a harmadik eme­letről. Ha elővigyázatosabbak lettek volna, ma is élhetnének. Mindezek a tragédiák elret­tentő példaként szolgálhatnak azok részére, akik kényelem­szeretetből, közönyből vagy hősködésből lebecsülik a mun­kahelyeiken lépten-nyomon fe­nyegető, de sokszor könnyű­szerrel, különösebb intézkedé­sek nélkül is elkerülhető ve­szélyt. A munkaadó, illetve a gazda­sági vezető elsőrendű köteles­sége gondoskodni a gépek ál­landó karbantartásáról, javítá­sáról, valamint a tisztaság és a rend fenntartásáról. Kötelessé­ge a munkahelyek rendszeres, lelkiismeretes ellenőrzése. Ám nem egy esetben bebizonyoso­dott, hogy a gazdasági vezetők munkájának ellenőrzése is szük­séges. Ezért az üzemi szakszer­vezeti bizottságok az SZKT El­nöksége legutóbbi decemberi határozatának értelmében pon­tos ellenőrző programot kötele­sek kidolgozni, melynek meg­tartása a munkaadóra nézve is szigorúan kötelező lesz. A gya­kori munkabalesetek az előírá­sok megszegésével, főleg a dol­gozók és a munkaadók fegyel­mezetlenségével indokolhatók. Ezért — a gazdasági károk el­kerülése érdekében is — az ed­diginél szigorúbban kell fele­lősségre vonni az előírásokat megszegőket. KARDOS MÁRTA 1973. IV. 11. 4

Next

/
Thumbnails
Contents