Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-10 / 85. szám, kedd
Ű J FILMEK GOYA NDK - szovjet) Nagy érdeklődés előzi meg a DEFA és a LENFILM közös vállalkozásában készült Goya-fil- met, melyben a nagy művész izgalmas életének egy szakaszát követhetjük nyomon. A kétrészes színes film tulajdonképpen egy nagyszabású történelmi tabló a mester viharos és ellentmondásokkal teli életéről, koráról, a XVIII. század Spanyolországáról, a legsötétebb elnyomás, az inkvizíció borzongató szelleméről. A lenyűgöző alkotás Lion Feuchtwanger nagyszerint az igazi nagy művészeknek végig kell járniuk „a megismerés gyötrelmes útját“, ha nem akarják a kényelmesebb utat választani. Goya is ilyen válaszúira került. Az alkotók „a megismerés gyötrelmes útját“ ábrázolva mellőzték a történelmi keret, a külső hatások túlzott hangsúlyozását, inkább a mester belső vívódásait, a felizzott konfliktusokat helyezték előtérbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen eltekintettek a látványDonutasz Banionisz a Goya-film címszerepében Sikerű regénye, egy hatalmas egyéniség kibontakozását, le- bilincselően izgalmas sorsát életrekeltő Goya című műve alapján készült. A filmből elevenen bontakozik ki Francisco Goya, a nagy spanyol festő emberi ós művészi megismerésének gyötrelmes útja, a spanyol történelemnek egy izgalmas, ám sötét fejezete, amikor mindent üldöztek, mindent megöltek, ami az emberiesség, a világosság s a szabadság jegyében született. Goya harcolt a humanizmusért, a szellem és az ember szabadságáért ... A vásznon Goya élete elevenedik meg előttünk, az alkotás azonban nem minősíthető kimondottan életrajzfilmnek — legalábbis a nyugati szuperprodukciók értelmében véve —, hiszen merőben eltér az utóbbi években készült hasonló jellegű művektől. A legtöbb ún. történelmi vagy életrajzfilm ugyanis elrugaszkodik a történelmi valóságtól, kevésbé hiteles, többnyire csak a látványra, a nagyszabású kivitelezésre épül. A Goya-film alkotói más utat választottak: ragaszkodtak a nagy német író regényéhez s híven ábrázolták, miként vált a királyi udvari festő a reakció ellenfelévé. A becsvágyó művész a karrier csúcsán, ezen a kétes magaslaton rádöbbent, milyen veszéllyel járhat, ha végleg az arisztokrácia divatos, kiszolgáltatott festője marad. A veszély felismerése félelemmel töltötte el, ezért újból a nép felé fordult, kapcsolatot teremtett vele. Az alkotók véleménye tói, a „nagyjelenetektől“, hiszen szem előtt tartották a közönség igényét is: a látványnak, a művész egyénisége gondolati mélységének és a történelmi hűségnek a sikeres ötvözetéből szórakoztató, tanulságos, művészi élményt nyújtó filmet hoztak létre. Konrad Wolf rendező ügyességére vall, hogy a kezdő képsorok látványa egyre inkább szürkül, elhalványul, a kamera fokozatosan mellőzi a vonzó külső hatásokat, hogy ily módon elvonja a nézők figyelmét a látványosságról s a lényegre terelje, mely elég kegyetlen, de nem művészi élmény nélküli. A nagy nemzetközi szereplő gárda (hét ország színészei] közreműködésével készült film címszerepét a litván Donatasz Banionisz alakítja. Rendkívül igényes és nehéz feladatra vállalkozott: az izzó szenvedélyek mesterének a szerepe ugyanis mélyen átszellemült játékot igényel. D. Danionisz színészi eszközeinek egész arzenálját felvonultatva kiváló teljesítményt nyújt, híven érzékeltetve a XVIII. század egyik legnagyobb művészének személyiségét. A remek karakter-színész temperamentuma, utánozhatatlan játéka lenyűgöző, alakítása a film alappillére. A többi szereplő — Olivera Katarina (Alba hercegnő), Fred Düren, Rolf Hoppe, Sütő Irén (Dona Luisa), Ljud- mila Csurszina (Pepa), Ariadna Sengelaja — szinte elhomályosul játéka mellett. A filmet az 1971. évi moszkvai filmfesztiválon a bíráló bizottság különdíj- jal jutalmazta. _ym — BÜNÜGYI NYOMOZÓ (szovjet) Ez az izgalmas grúz deiektiutörténet Georgij Kalatozis- D i l i rendező munkája. A film életszerű eseményen alapul, az alkotók úgy mis egy rejtélyes körülmények közt történt gyilkosság kivizsgálásáról készült nyomozási napló alapján írták a film forgatókönyvét. A nyomozással egy fiatalt bíznak meg; az áldozat identifikálása nehéz és bonyolult feladat, a tettes kézrekerítése még nehezebb... A fiatal nyomozó munkáját végül azonban siker koronázza. A képen: jelenet a filmből. Milyen fejlődés várható a jövőben a mezőgazdaság gépeinek és berendezéseinek műszaki fejlődése terén? Erre a kérdésre kíván választ adni az alábbi áttekintés. Számos szakember — kutató, fejlesztő, konstruktőr — prognózisát tükrözi, figyelembe véve a tápláléktermelés közelmúltbeli alakulását és jövőbeni lehetőségeit. TRAKTOROK. A mezőgazdasági traktorok uralkodó motorja a jövőben is a Diesel-motor lesz, de a jelenleg szinte kizárólagosan vízhűtéses motorok mellett a léghűtéses motorok és a fel- töltéses motorok is elterjednek. Általános lesz az antiszlipberendezés automatikus mélységszabályozással, automatikus kapcsolószerkezettel ós a hidrosztatikus hajtóművekkel ellátott traktor. A munkasebességek növekedése kialakítja a rugózott traktorokat. A fő fejlődést az ergonómia felismerései hozzák. A traktorvezető munkakörülményei megjavításának érdekében ugyanis ellátják a traktort fűthető, zárt, borulásbiztos vezetőfülkével, a traktorvezető egészségét megóvó új típusú vezetőüléssel. A kondicionált fülkében a zajszint és a portartalom csak a megengedhető érték alatt maradhat. Az automatizálás keretében különböző hidraulikus, pneumatikus rendszerekkel tehermentesítik a traktorvezetőt a sorontartástól, a haladási sebesség szabályozásától. A nagy teljesítményű traktorok — munkagépek oldaláról érthető járulékos terhelésekre is gondolva — az adhéziós súly teljes kihasználhatósága miatt nagy gumiabroncsokkal lesznek felszerelve. Szélességük 50 cm-nél is több lehet, tehát pl. szántásnál a barázdában járás már nem lehetséges. A taiiójárás miatt a barázdáról vezérelt automatikus vezetés válik szükségessé. A traktor munkasebességét a terhelést érzékelő automatikus vezérlőrendszer fogja optimális értéken tartani, hogy ezzel a maximális teljesítmény mellett a legkedvezőbb üzemanyag-fogyasztás és időkihasználás legyen elérhető. TALAJMÜVELÖGÉPEK. Annak ellenére, hogy a következő 10—15 évben a talajinüvelési rendszer gyökeres átalakulására reálisan számítani nem lehet, a talajművelőgépek igen nagy fejlődésére van kilátás. A mezőgazdasági munkák közül a talajművelés a leginkább energia- és költségigényes. A költségek csökkentésének egyik útja a vegyszerek széles körű használata. Sor kerül azonban a talajművelőgépek tökéletesítésére, esetleg új elven működök bevezetésére is, mert a traktorok nagyobb munkasebességéhez kell valamennyi talajművelügépet konstruálni. A ma ismert elvű gépeket nagyobb ko- pásállóságú és élettartamú működőelemekkel, pneumatikus-hidraulikus biztosításokkal és vezérlésekkel, egyszerű automatikákkal a működő elemek geometriai alakjának módosításával lehet alkalmassá tenni a nagyobb munkasebessé- gekhez. Terjedni fognak az ún. aktív talajművelőgépek a különböző rezgő és alternáló mozgású boro- nák, vibrációs és az eke munkáját helyettesítő forgó talajmüvelőgépek. Várhatóan kialakítják a zöldségtermesztés korszerű ágyáskészítő, a sávos talajművelés, a szőlők és a gyümölcsösök sorköz- és automatikusan vezérelt sorművelő gépeit. VETÖGÉPEK. Várható, hogy a 100 éves technológiájú vetőgépeket teljesen kiszorítják a pneumatikus elvű vetőgépek. A hagyományos vetőgépek továbbfejlesztéseként széles körben elterjednek mind a sorvető, mind a szemenként vető gépeknél a kombinált — a magvak, a nö- vénytáplálő-, a gyomirtó-, a talajfertőtlenítő szerek egyidejű kiszórására alkalmas — vetőgépek. A tavaszi vetésekhez olyan kombinált vetőgépeket fognak alkalmazni, amelyeken az őszi szántást elmunkáló szerszámokat is lehet használni. A kombinált vetőgépekkel — a vegyszerek egyidejű alkalmazásával — optimális időben egy menetben lehet vetni anélkül, hogy a táblát a betakarításig megbolygatnák. A modern gyomirtó szerek elterjedése a szántás nélküli növény- termesztést nagy területeken teszi majd lehetővé. A vetőgépeket alkalmassá fogják tenni folyékony és gáz halmazállapotú műtrágyák talajba juttatására is. Az ültető- és a palántázógépek fejlődése ugyancsak várható, s ezzel megszűnik a kézi adagolás. Az irányzat az, hogy a palántákat stabil üzemben gépi berendezés helyezi tárakba, vagy szalagokra és a palántázőgép csak kirakja őket. A növényápolás és a növényvédelem gépeinek fejlesztése szoros összefüggésben van a talajművelés és a vetés jövőbeni módszereivel. Azoknál a kultúráknál, amelyeknél eddig a vetést munka- igényes egyelő, ritkító, vagy csokrosító műveletek követték, a kézi és a mechanikus növény- ápolású munkák rövid Időn belül megszűnnek. A hagyományos technológiájú növényvédelmi gépek a nagy koncentrációjú vegyszereknek — elsősorban gyomirtó szereknek — megfelelő gyümölcs-, szőlő- ós zöldség-, valamint szántóföldi célgépek formájában fognak megjelenni. A BETAKARÍTQGÉPEKNÉL az a tendencia fog érvényesülni, hogy a különféle szemes termények betakarítását egyazon betakarítógéppel végezzék, pl. megfelelő adapterek alkalmazásával gabonát, kukoricát, napraforgót, apró magvakat stb. Még később gazdaságosak lehetnek a speciális magánjáró betakarítógépek különféle szemes terményekhez. A gabonabetakarításnál nem várható, hogy a meghonosodott arató-cséplőgépek feldolgozási technológiája lényegesen változnék. A fő cél az lesz, hogy az áteresztőképességet a növekvő átlagtermelés és a gépek munkasebessége miatt növeljék. Az ismert és széles körben alkalmazott szalma-betakarítási technológia lényeges változásokat kíván mind az élőmunka ráfordítás és a gazdaságosság, mind pedig a szalma ipari hasznosítása miatt. A szálas takarmányok betakarításánál a hagyományos fűkaszákat már a közeljövőben fel- váltják a 2—4—6 tárcsás rotációs vágószerkeze- tű gépek rendlazítókkal, vagy szársértőkkel kombinálható kivitelben. A kukorica-betakarítás gépei két fő irányban fognak fejlődni. Mind az arató-cséplőgépes betakarítás, mind a csőtörő célgépek nagy arányban el fognak terjedni. A kombájnra szerelhető adapterek 4—6 sorosak lesznek és a megfelelő száritó kapacitással rendelkező gazdaságok valószínűleg a morzsolásos betakarítást részesítik előnyben. A kukorica és általában a szemes termények szárítása, jobb konzerválása forró levegőben szárító telepeken kőolajtermékekkel és földgázzal történik. A cukorrépánál a kétmenetes betakarítással, később a két- és hárommenetes, majd egy távolabbi időszakban az egymenetes betakarítási rendszer meghonosodásával kell számítani. A két- és hárommenetes betakarításhoz előreláthatóan a 4-, de még inkább a 6-soros, míg az egymenetes technológiákhoz 3- vagy 4-soros gépeket fognak alkalmazni. A burgonya betakarításához a széles körű szárperzselés és a burgonyakombájnok elterjedése várható. A 3—4-soros kombájnok végig a burgonya kiszedését és válogatás után a kocsira rakását. A nagyüzemi válogatást, osztályozást és mosást — csomagolást — pedig megfelelő stabil gépek. A nagy gyümölcsös telepítéseken a betakarítás, valamint a szállítás, a rakodás, a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás teljes gépesítése a legnagyobb gépesítési programot igényli. Megoldásra vár a betakarításra, kezelésre érzékeny alma- és körtefajták gépi szedése, a gyümölcsök szín szerinti válogatása és osztályozása. A gyümölcsfélék jobb értékesíthetősége érdekében a hűtő- és a klímaberendezéseket továbbfejlesztik, továbbá a betakarításnál és a szállításnál elkerülhetetlenül, sérült gyümölcsöknek ízekké és gyümölcslevekké való feldolgozását is. A zöldségbetakarítás az egy időben érő zöldségfajták — elsősorban a zöldbab, a paradicsom, a paprika — kinemesítésével párhuzamosan fog fejlődni. A saláta, a káposzta és még néhány zöldségféle betakarítását ugyancsak gépesítik. A betakarítást követő munkafázisok — manipulálás, szállítás, feldolgozás, tárolás, egységcsomagolás gépesítése — megoldására is sok kerül. A keskeny sortávolságú szőlőkben nem lesz lényegesebb gépesítés. A közepes és a széles sortávolságú szőlőkben azonban a talajerő-utánpótlás gépei között olyan trágya- és műtrágya- szóró gépek is meghonosodnak, melyek a tápanyagot a gyökérzónába juttatják. Fluor az ivóvízben Már a század elején olvashattuk az orvosi szakirodalomban, hogy egyes vidékeken, ahol a gyermekek fogain fehér foltok láthatók, amelyek később megbámulnák, kevesebb a szuvas fogú. Arra, hogy ez elsősorban a víz fluortartalmának a következménye, csak a harmincas években jöttek rá. A fluor védőszerepének biokémiai folyamata még ma sem teljesen tisztázott, csak annyi bizonyos, hogy a fogzománcba beépülve a hidroxilapatitot a savaknak ellenál- lóbb fluoraapatittá alakítja át. Későbbi kutatások azt is bebizonyították, hogy bár kisebb mértékben, de más, úgynevezett nyomelemek (ezek kis mennyiségben, nyomokban fordulnak elő), például a molibdén, a vanádium, a magnézium is valamilyen szerepet játszanak a fogak megvédésében. A felnőtt szervezetnek napi 1 milligramm fluorra van szüksége. Táplálékaink között a legtöbb fluort a tea tartalmazza. Ha csupán ebből kívánnánk fedezni fluorigényünket, akkor naponta három csésze erős teát kellene fogyasztanunk. A fluort a szervezet többnyire az ivóvízből kapja. Ivóvizeink általában literenként 0,1—0,3 milligramm fluort tartalmaznak, vannak azonban olyan források is, amelyeknek vize literenként 1,5—3,5 milligramm, sőt több fluort tartalmaz. A szuvasodás megelőzéséhez szükséges fluormennyiséget mesterségesen is lehet az ivóvízhez adagolni. A hazai és az NDK-beli példák igazolják, hogy ez kiterjedten megvalósítható. És hogy az ívóvíz megfelelő mértékű fluorozása veszélytelen, azt Puerto Rico és Jamaica példája bizonyítja, ahol csak fluorozott vizet iszik a lakosság és ennek semmiféle károsító hatását nem tapasztalták. A víz fluorozása azonban nem olcsó megoldás, különösen ott, ahol az ivóvizet ipari célokra is használják és így a gépeket itatják a megfelelően kezelt vízzel. Másik pótlási lehetőség a konyhasó fluorozása. Egy személy napi sófogyasztása egyszerűen meghatározható ós a sóval pontos arányban lehet keverni a fluort. A fluort természetesen megfelelő elővigyázattal ős gondossággal kell adagolni, mivel esetleges túladagolása — akárcsak más gyógyszereké — veszélyekkel is járhat. A szuvasodás megelőzésének azonban a legfiatalabb korosztályokra kell visszanyúlnia, ezért sok helyütt a fluortablettás megelőző kezelés már a bölcsődéseknél kezdődik, azoknál a gyermekeknél, akiknél még valóban ritkaság a szuvas tejfogacska. (dj) 1973. IV. 10. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK FEJLŐDÉSE
