Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-08 / 57. szám, csütörtök

A szokolovói ütközet 30. évfordulójára Tűzkeresztség Harminc év teli el 1943. március 8 a óta, amikor Szokolovo ukrán község közelében ádáz harcok bontakoztak ki és ezek­ben első ízben került bevetésre a Szovjetunió területén meg­alakult katonai egység. Az 1. Önálló Csehszlovák Tábori Zász­lóalj tűzkeresztsége, de mindenekelőtt a szovjet katonákkal vállvetve vívott sikeres harca, népünk újkori történelmének legdicsőbb fejezete. Erről beszélgetünk a leghivatottabbal, Ludvík Svoboda hadseregtáhornokkal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökével, aki a CSSZSZK kétszeres Hőse. a Szovjetunió Hőse, és aki SzokoVovónál ezredesei rangban ve zetle a harcokat. — Elnök elvtárs, mi előzte meg a csehszlovák katonai egy ség szokolovói bevetését? — Egységeink szokolovoi tűz­keresztségét megelőzte a meg­alakulás, valamint a céltudatos és szorgalmas kiképzés hosszú és nehéz időszaka. Amikor a fasiszta Németország 1941. jú­nius 21-én álnokul megtámadta a Szovjetuniót, itthon és kül­földön is kialakultak a Cseh Szlovákia önállóságának és álla­mi függetlenségének felújításá­ra törő ellenállási tevékenység feltételei. Ebben az időben rak­ták le a Szovjetunióban az egy­ség megalakulásának alapjait is — A történelemből tudjuk, hogy a csehszlovák egység 1942 februárjában alakult meg Hú­súinkban. Kik voltak a tagjai? — Önkéntesek, többnyire csehszlovák állampolgárok, akik hazájukból külföldre távoztak, hogy fegyverrel a kezükben harcoljanak a megszállók ellen. Az egységnek akkor 25 tisztje, ] őrmestere, 54 altisztje és ka­tonája volt. Egyidejűleg megin­dult a toborzás is. Már április második felében megkezdődött a kiképzés a tiszti és az altiszti iskolában. A kiképzés gyors és eredményes volt, és 1942 júniu­sában együtt volt az 1. Cseh­szlovák Tábori Zászlóalj, amely szorgalmasan készült a harci tevékenységre. — Mikor határozták elí az alakulat bevetését? — A zászlóalj valamennyi tagjának spontán kérésére for­dultunk a londoni csehszlovák kormányhoz, engedélyezze, hogy a kiképzés befejezése után ha­ladéktalanul a frontra indul­hassunk. Ezt a kérésünket a londoni kormány határozottan elutasította. Azt kívánta, hogy várjunk, amíg a szovjet hadse­reg megközelíti határainkat és amíg többen leszünk — egy egész ezred, dandár, vagy had­osztály. Addig az időpontig csak jelképes alakulatként lé­tezzünk. Zászlóaljunk tagjai ez ellen tiltakoztak. Ezért kértem a szovjet kormányt — J. V. Sztá­lin generalisszimuszt, engedé­lyezze az egység bevetését, j. V. Sztálin teljesítette a kérést és elrendelte, hogy katonáinkat a legkorszerűbb fegyverekkel szereljék fel és elindulás előtt még ellenőrizzék harcképessé­gét. E célból érkezett hozzánk Buzulukba G. Sz. Zsukov tábor­nok, a szovjet hadsereg vezér­kari bizottságának a parancs­noka. November elején került sor a nagy éjszakai gyakorlatra. G. Sz. Zsukov tábornok egységünk képzettségét a következő sza­vakkal értékelte: „Nem találok szavakat a dicséretre. A szov­jet fegyverek jó kezekbe kerül­tek!“ Ezután már minden gyor­san ment. Buzulukba érkezett Zdenék Fierlinger moszkvai nagykövetünk, hogy jelen le­gyen, amikor zászlóaljunknak átadják a hadi zászlót. Buzuluk lakói szalagot tűztek zászlónk­ra a következő felirattal: ,,Ha­lál a német megszállókra!“. Szokolovónál bonyolult kö­rülmények között került sor egységünk első bevetésére. Ez közvetlenül az után volt, hogy a Vörös Hadsereg Sztálingrád­nál a második világháború tör­ténetében nagy fordulatot je­lentő, döntő győzelmet aratott. — Mikor indult az egység be vetésre? — Az 1. önálló Csehszlovák Tábori Zászlóalj 1943. január 30-án indult el Buzulukból. Mintegy ezer tagja volt, a leg­korszerűbb fegyverekkel felsze. relve. Buzulukból vasúton szál­litotiák az alakulatot Kujbise- ven, Penzán és Voronyezsen át Osztrogozsszba, ahová 17 nap alatt érkezett. Ott fogadott ben­nünket Golikov vezérezredes, a voronyezsi front parancsno­ka, akinek harci gyakorlatot mutattunk be, kitűnő ered­ménnyel. És ez már abban az időben volt, amikor a német fasiszták harminc hadosztálya lendült támadásra Harkov el­len. Ezt a támadást minden­áron meg kellett állítani. Ezért határozták el Harkovban, hogy az 1. Csehszlovák Tábori Zász­lóaljat Szokolovónál vetik be. Az egységet február 19 én éj­szaka vasúton szállították Va- iujkiba, ahonnan gyalog indult a frontra. Teljes tizenkét napig tartott a nehéz menetelés, hosz- szabb pihenők nélkül. Erős fagyban, magas hóban, t förge- teges hófúvásban tette meg a zászlóalj a 350 kilométer hosz- szú utat Valujkiból Belgorod- ba. Onnan Harkovba irányítot­ták, ahová március lén érke­zett. Kozlov altábornagy, a har­kovi védelem parancsnoka, az alakulatot a várostól délre, kb. 25 kilométerre irányította, az­zal a paranccsal, hogy a fo­lyó lankás partján rendezked­jen be védelemre. Az alakulat a védelmi pozíciót március har­madikára virradó éjszaka fog­lalta el, erős havazásban. Védelmi szakaszunk először kb. 15 kilométer széles volt. A Tyimasevszkaja -Mirgorodi sza­kaszt Vladimír Jankó főhad­nagy százada védte, Artyo- movszk térségét Josef Kudlič főhadnagy százada, a folyó dé­li partján pedig a szokolovói településig húzódó előretolt védelmi vonalban foglalt állást Otakar faros főhadnagy száza­da. Addig senki nem tudta közü­lünk, hol keresse az egészen kis falut, Szokolovót. És 1943. március 3-tól a szívünkhöz nőtt, csakúgy, ahogy a szívünkhöz nőttek a folyó mentén szétszórt 300 házacska lakói. Mindez ne­künk, csehszlovákoknak, köze­li és kedves lett, de ez nem is csodálható, hiszen annyi emlé­ket őriz agyunk és tudatunk, hogy azt nem temetheti be a múló idő. — Elnök elvtárs. egyszer ön jelentette ki, hogy Szokolovo a harcászat érettségi vizsgája volt. — Ez pontosan így van. És hozzá kell tenni, hogy a cseh­szlovák katonák ezen a vizsgán becsülettel állták meg a helyü­ket. Ott, az emberi történelem Ieg k í m élet leneb b háborújának éveiben sorakoztak fel először a mi katonáink a Vörös Hadse­reg katonái mellé. Hat nap és hat éjszaka indultak ellenünk a tankok, a gépjármüvek töme­gei, az SS-géppuskások százai, de támadásuk megtört katoná­ink és a szovjet katonák kitar­tó ellenállásán, ezeknek az em­bereknek a helytállásán, bátor­ságán és hősiességén, mert eze­ket a fennkölt és igazságos cél vezette és lelkesítette. Ez volt az oka annak, hogy a tízegy­néhány kilométernyi szakasz, amit a Szovjetunió területén elő­ször harcoló külföldi katona­ság, a csehszlovák zászlóalj nem egészen ezer katonája vé­delmezett, a szovjet tankok és tüzérség támogatásával, leküzd­hetetlen volt a hitleristák szá­mára! Katonáink teljesítették a szovjet parancsnokság paran­csát, szakaszukat megvédték és az ellenségnek érezhető vesz­teséget okoztak. — Közismert tény, hogy a szovjet kormány értékelte a csehszlovák alakulat bátorsá­gát. Hány katonánk kapott ki­tüntetést? — A harkovi csatában össze­sen 87 csehszlovák katona, köztük 8 nő. A szokolovói üt­közetben tanúsított bátorságért és hősiességért a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Otakar Jaroš főhadnagyot in memoriam századossá léptette elő, és a külföldiek közül első­ként kapta meg a Szovjetunió Hőse címet. — Elnök elvtárs, milyen sze­mélyes emlékei vannak a szo­kolovói ütközetből? — Több emlékem van. Az egyiket soha nem felejtem el, mert Otakar Jarošhoz fűződik. Annak ellenére, hogy kétszer megsebesült, nem hagyta el századparancsnoki állását. Ami­kor látta, hogy ellenséges tank közeledik, egy köteg kézigrá­náttal kiugrott a fedezékből és a gránátköteget biztos mozdu­latokkal helyezte az ellenséges tank lánctalpa alá. Közben gép- fegyvertalálat érte és meghalt. Nagyszerű ember és parancs­nok volt. Emlékszem lJepík Cerný nem mindennapi hősiességére. Egye­dül likvidált egy ellenséges szállító járművet, a teljes sze­mélyzettel és néhány további ellenséges katonával együtt és tettéről csak a baj társa it ól ér­tesültünk, mert ő hallgatott. Tisztelettel emlékszem a nőkre, akik nagyon bátran viselked tek, különösen a sebesültek ápolásában. — Miben látja a szokolovói ütközetben aratott győzelem je­lentőségét? — A fasiszta ellenséggel ví­vott első harcunk a szovjet — német fronton közvetlen és be­szédes válasz volt Münchenre, a müncheni kapituláció megtor­lásának kezdete volt. Ez a harc lemosta a szégyent a csehszlo­vák katonáról, akinek München időszakában kicsavarták a fegy­vert a kezéből. Ez volt a cse­hek és a szlovákok első jelen tős, közös fegyveres akciója a fasizmus ellen a második világ háború éveiben. Ugyanakkor serkentette, lelkesítette az itt­honiakat, ahol ellenállásunk el­ső arcvonala volt. Ez a harc megacélozta éppen megszül« tett néphadseregünket. Az 1943 márciusi szokolovói ütközet legnagyobb jelentősége azonban az, hogy ott kezdtük írni a csehszlovák és a szovjet katonák, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia népei fegyverbarát­sága iHcső krónikáját. Már e krónika első oldalára vérrel ír­ta nevét az 1. Önálló Csehszlo­vák Tábori Zászlóalj 12 hősi -halottja és száznyolcvanhat se besültje. Vérükkel váltották meg első győzelmüket a máso­dik világháború csataterein, és a szovjet hadsereggel vállvet­ve vívott harcban acélozódott meg a csehszlovák—szovjet ba rátság. Ez a későbbi hónapok­ban egyre erősebbé vált és napjainkig is szilárdul. És ezt az életben nem lehet elfelejte­ni! — Eli nők elvtárs, hogyan él Szokolovo hagyománya mai szó cialista hadseregünkben? — A közösen kivívott győzel­met nem elég csak emlegetni, vagy ünnepelni. Szokolovo ha­gyatéka — azok hagyatéka, akik abban a harcban életüket áldozták — sokkal többre kö­telez bennünket. Arra, hogy mint szemünk fényét őrizzük a csehszlovák néphadsereg és a dicső szovjet hadsereg fegyver- barátságának hagyományait. De nemcsak erre. Kötelez bennün­ket arra, hogy ezt a hagyo­mányt fejlesszük és gazdagít­suk a hazánk és az egész szo­cialista közösség védelmével összefüggő feladatok teljesíté­sében elért új sikerekkel. A fegyverbarátság ma hadsere­günk erejének és felkészültsé­gének szilárd oszlopa. Ezt bi­zonyította a múlt évben a „Pajzs 72“, a baráti hadseregek közös hadgyakorlata is. Mind­ez együtt tartalmazza Szokolo­vo értelmét és hagyatékát. — Elnök elvtárs, köszönöm a beszélgetést. OTA DUFÉK AZ EREDMÉNY LELKESÍT Évzárót tartottok £ Mérlegen a múlt év munkája f A kommunisták élen járnak A Lehnicei Efsz mellett mű­ködő pára tál a pszervezet a feb­ruári győzelem 25. évfordulójá­nak jegyében tartotta meg év­záró közgyűlését. A beszámo­ló, amely alaposan elemezte a szövetkezet és a falu fejlődé­sét, rámutatott az elért eredmé­nyekre és hangsúlyozta: a mun­kát az egyes munkaszakaszo­kon úgy kell tervezni, hogy megelőzzük a hiányosságokat. A pártszervezet belső életére vonatkozóan a beszámoló az 1972 januárjában megtartott évzáró taggyűlés határozatai­ból indult ki. Kiemelte az egyes feladatok ellenőrzésének fon­tosságát, s helyesen rámutatott, hogy a szervezet minden kom­munistájának a saját munkahe­lyén aktivistának és propagan­distának kell lennie, mert csak így tudja a szervezet tagsága megvalósítani a CSKP XIV. kongresszusának határozatait. A 65 tagot számláló pártszer­vezet az elmúlt évben nem fe­ledkezett meg a tagság ideoló­giai képzettségének az emelé­séről sem. Tudatában van an­nak, hogy a kommunisták iránt támasztott egyik legfontosabb követelmény az eszmei-politikai nevelés. A szervezet tagságának átlagos életkora 46 év, s ezért az alapszervezet célul tűzte ki a tagság megfiatalítását mégpe­dig olyan tagjelöltekkel — fő­leg nőkkel — akik szívügyük­nek tekintik a szocialista társa­dalom építését. A pártszervezet munkájának is köszönhető a szövetkezet jó gazdasági ered­ménye. A magas fokú gépesítés eredményeképpen a szőve (ke­zet ben a kukorica már nem ka­pás növény. A répa 50 százalé­kát csírás vetőmagból termesz­tették. Nehézséget okozott a szövetkezetnek a múlt gazdasá­gi évben az öntözés. A 110 ha répából csak 16 hektárt tudott öntözni. Ez befolyásolta az át­lagos hektárhozamot. A párt- szervezet tagsága bizakodó az idei tervekkel kapcsolatban. A géppark és az új szerelőmű­hely a gépesítés terén minden feltételt megteremt ahhoz, hogy a kitűzött terveket a jövőben is valóra váltsák. Az 1973-as évire búzából 42 q, árpából 32 q-t, zabból pedig 25 q-t ter­veznek. A pártszervezet és a szövetkezet vezetősége a reális lehetőségekből indult ki az 1973. évi terv összeállításakor. Ugyanis a szövetkezet termő­földjének egy része rossz mi­nőségű, kavicsos. Az ál la) te­nyésztésben a hízómarhák napi súlygyarapodása 1 kg volt. egy tehéntől pedig átlag 3501) liter tejet fejtek. A legtöbbet Bin- dics Béláné fejt — naponta át­lag 10,68 litert. A népgazdaság szükségleteiből kiindulva a jö­vőben a tehenek létszámát 440- re fogják növelni. Az évzáró taggyűlés foglal­kozott azzal is, hogy a hnb kép. viselői hogyan teljesítik a Nem­zeti Front választási program­ját. Ezen a téren a hnb mun­káját nagyban segítik a szak­bizottságok. A választási prog­ram egyik legfőbb célja, hogy a falu kultúrházat kapjon. Az építési munkálatok, amelyeket a hnb mellett működő helvi gazdálkodási üzem végez, io ütemben haladnak. Nagy súlyt helyeznek a falu szépítésére is. A községhez tartozó Szászon a lakosok díszfákat ültettek a ha zak elé. Eredményesen folyik a sporttelep fejlesztése is. 1972 őszén megkezdték a faluban 2 négyegységes lakás építését a tanítók és az egészségügyi dől- gozók részére. A helyi gazdálkodási üzem a múlt évben a hnb-nek 377 361 koronát utalt át. A tömegszer­vezetek képviselői szükség sze­rint bekapcsolódtak a politikai tömegmunkába. A pártszervezet kommunistái tudatában vannak, hogy a CSKP XIV. kongresszu­sának határozatai még jobb és eredményesebb munkára köte­lezik őket. SZITASI FERENC A tavaszvárás aggodalmai és reményei Mezogazdasagi dolgozoink a téli hónapok folyamán kijaví­tották a gépeket, előkészítették a vetőmagot, hogy az alkalmas pillanatban teljes lendülettel megkezdhessék a tavaszi mun­kákat. — A Nové Zámky-i (Érsekúj­vár) járásban — tájékoztatott Jozef Mudroch mérnök, a Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa — a tavaszi mun­kák megkezdése előtt mintegy 22 ezer hektáron elvégezték az őszi vetésű búza feljavítását. Egyébként a járás területén az idei tavaszon csökkentik a tavaszi búza és a zab vetéste­rületét, inkább a kukorica ter­mesztését helyezik előnybe, mely tavaly is legalább 15 má­zsával adott többet hektáron­ként. Mudroch elvtárs azt is el­mondotta, hogy a járás mező- gazdasági üzemei 23 600 hek­táron, vetésterületüknek csak­nem 30 százalékán vegyszeres gyomirtással, az egyetemes gé­pesítés adta lehetőségeink ki­használásával termesztik a ku­koricát. A gyomirtást ezzel együtt a tavalyi 40 ezer hektár­ról mintegy 57 ezer hektárra terjesztik ki. Nagy gondot okoz azonban, hogy a szükséges vegyszereknek eddig csupán a 20 százaléka áll a mezőgazda­sági ijzemek rendelkezésére. Hogyan állnak az árpa vető­magjának előkészítésével? — Mezőgazdasági üzemeink saját és vásárolt vetőmaggal biztosították szükségleteiket. A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a tavalyi sze­szélyes időjárás ellenére is az árpa csíraképessége 92—96 szá­zalék, ami kielégítőnek mond­ható. MEGKEZDTÉK A TAVASZI BÜ- ZA ÉS AZ ÁRPA VETÉSÉT A sládeökovcei (Mocsonok) Haladás nevet viselő társult szövetkezetben az alkalmas na. pok minden percéi kihasználva a napokban kezdték meg a ta­vaszi búza és az árpa vetését. — Nincs mire várnunk — mondotta Stefan Lenčés, a szö­vetkezet mérnök agronómusa. Eddig 60 hektáron sikerült el­vetnünk az árpát, 45 hektáron a tavaszi búzát, s a taia(előké­szítést a lehetőségekhez képest tovább folytatjuk, hogy a ter­vezett 500 hektáron az agro­technikai határidők betartásá­val biztosítsuk a gazdag termés feltételeit. RAJTRA KÉSZEN Az Építésben Szerzett Érde­mekért kitüntetett tvrdošovcei (Tardoskedd) szövetkezet mi­nap lefolytatott zárszámadási közgyűlésén a tavalyi gazdasá­gi eredmények értékelése mel­lett az idei évi feladatok telje­sítéséről beszéltek. Major Károly gépésztechni­kus szavai megnyugvással töl­tötték el a tagságot. Bejelentet, te, hogy a műhely dolgozói a Dutrán kívül — melyhez nem tudják a hiányzó alkatrészt be­szerezni — minden erőgépet, vontatóeszközt és szerszámot kijavítottak, rajtra készen áll­nak a tavaszi munkákhoz. A szövetkezet gépparkjának felújítása, bővítése is a tervek szerint történik. Ez idén 2 gar­nitúra járvaszecskázót, a gyom­irtáshoz 2 darab S—031-es jel­zésű permetezőgépet, a cukor­répa betakarításához további két komplett gépsort vásárol­nak. Az ipari növények termesz­tése tehát, melyek a 385 hek­tárt kitevő kukoricán kívül 472 hektár területet foglalnak el, az egyetemes gépesítéssel lé­nyegesen enyhít a szövetkezet munkaerő-gondjain. SZOM BATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents