Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-08 / 57. szám, csütörtök
KETTŐS FELADAT Az üzem ebédlőjében evés közben két fiatal beszélget. „Az öreg észrevette, hogy kicsú szott a kezedből egy darab... Semmi? Mások is jelfigyelnek, és ükkor ... Akkor mi lesz? Nálunk vigyázni kell az anyagra, különben ne csodálkozz, ha va laki a lábadra lép .. .* Nem tudom, ki lehet az említőit öreg — talán a mester vagy az idősebb munkatárs? — akinek a figyelme mindenre kiterjed. Az viszont biztos: tekintélynek örvend, s nevelési módszere hatékony. Mert ha egy fiatalember szükségesnek tartja figyelmeztetni a barátját, „mások is felfigyelnek“, ez világosan jelzi: többen vannak, akik nemcsak a kiszabott feladatokat végzik, hanem azt is figyelemmel kísérik, mit csinál a munkatársuk. Vagyis nem közömbös számukra, miként bánnak az anyaggal a termelési folyamatban, és milyen termék készül belőle. Vajon kialakíthatok-e két ember beszélgetése nyomán ilyen általános következtetést? Megkíséreltem pontos választ keresni e kérdésre. Eredményes tevékenység Orel Dezső, a Galántai Járási Ipari Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke meghallgatja a „történetet“ és mosolyog. „Nekünk abból kell megélni, amit termelünk, ezt nálunk mindenki tudja. Nagyon sokan vannak, akik itt szeretnék megérni a nyugdíjkorhatárt. Ezek a dolgozók munkájukkal, tevékeny végükkel elősegítik, hogy kedvező légkör alakuljon ki a műhelyekben, ami egyik előfeltétele a jó eredmények elérésének. Szerintem ennek az »elősegítésnek* egyik velülete az ebédlőben elhangzott párbeszéd is.“ Egy ilyen vállalat elsősorban termékeivel szerezhet jó hírnevet. ük is hosszú utat tettek meg, amíg sikerült 1966-ban a járási ipari vállalatok versenyében 226 versenytárs előtt megszerezni az országos elsőséget. Megkapták a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának vándorzászlaját és a 80 ezer korona jutalmat. Azóta sokat fejlődött a vállalat, de az előbbrejutásért keményen meg kellett küzdeniük. Kar say Tibor igazgatóhelyettes tovább fűzi a gondolatsort: Nehéz volt feltornászni a válla- lalatot az élvonalba, mert közben bővült a létszám, építkeztünk, módosult a termékszerkezet, gondoskodni kellett a szakmunkás utánpótlásról, de most nem kevesebb gondot okoz megmaradni az élvonalban, tartani az iramot. Vagyis jó minőségű termékeket készíteni, idejében felismerni a piac igényét, új termékeket előállítani, reálisan felmérni lehetőségeinket és vállalni a kockázatot. A verseny- képesség fokozása számunkra létkérdés. A több mint 900 személyt foglalkoztató ipari vállalat faipari, fémipari, lábbelikészítő és háztartási gépeket javító részlegre tagozódik. Elsősorban a belföldi piacra és exportra termelnek, valamint szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak. A vállalat nem vetélytársa a nagyüzemeknek, olyan termékeket készít, melyeket nagyüzemek nem gyártanak. Azt is elmondhatják, biztosítani tudják, hogy a vállalat fejlesztésével párhuzamosan helyesen alakul a munkatermelékenység és a bérek növekedésének aránya. Ez is egyik konkrét bizonyítóka a jó szerve zö és meggyőző munkának, a pártszervezel, a vállalatvezetés és a szakszervezet eredményes tevékenységének. Fokozott ütemben Az elmúlt évben az előző évhez viszonyítva 12,9 százalékkal emelkedett a termelésük, s elérte a 89 millió R93 ezer koronát. Ugyanezen Időszakban a munkatermelékenység 7,6, az átlag bér 4,3 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben a vállalat dolgozói kötelezettségvállalásainak értéke több mint 10 millió ko róna volt. E néhány adat is jelzi a gyors ütemű fejlődést. A tény önmaga formálja a kérdést: miként érték el azt a teljesítményt?- Aki betekint u műhelyekbe, az új termelési csarnokba és el látogat a seredi asztalosműhe lyiinkbe, gyorsan megtalálja a választ — mondja Orel elvtárs. Az új gépek üzemeltetése, a munka racionalizálása meghozta u várt eredményt. A lemezragasztógép üzembe helyezésével az asztalosműhelyben 15 százalékkal növekedett a munkatér melékenység. Az új szárítóprés több mint öt órával rövidítette le a termelési ciklust. Azelőtt ö órát kellett várni, míg meg száradt a festék, de most az új szárítóprés fél óra alatt elvégzi a szárítást. A múlt évben be nyújtott 49 újítási javaslatból 31 et már megvalósítottak, ami a termelésben 75 009 korona megtakarítást jelenteit. Az idén közel 100 millió korona a vállalat terve, több mint 9 millió koronával magasabb a tavalyi tervnél. Ilyen ugrásszerű emelkedés ritkaság a kisüzemeknél. Már évek óta igyekeztek felkelteni a külföldi megrendelők figyelmét, részt vettek termékeikkel több kiállításon, és árumintavásáron. Az ered mény nem maradt el, ezt termékeik jó hírnevének köszönhetik. Míg 1971 ben 2 millió 280 ezer, az elmúlt évben már ö millió 520 ezer korona értékű árut exportáltak. Egy év. alatt 125,7 százalékkal növelték az exportot. Ugyanakkor 14 millió korona értékű terméket adtak a belföldi piacra is, közel 2 millió koronával több értéket, mint az előző évben. Az idén exportfeí- adatuk 2 millió 180 ezer koronával magasabb a tavalyi ered ménynél, a belföldi piacra pedig 386 000 korona értékű áruval kell többet szállítaniuk, mint az elmúlt évben. Ünnepel a brigád A vállalat vezetősége szociálpolitikai megfontolások alapján évről évre több nőnek nyújt munkalehetőséget. Ez több gondot jelent nekik, de vállalják. Míg 1961-ben a dolgozók között csak 7 nő volt, 1968 ban már 175, az idén pedig 386 nő dolgozik a vállalatban, s a 149 ipa ri tanuló közül is 28 leány. Minden műhelyben dolgoznak nők. A lábbelikészítő részleg első emelete a 30 tagú szocialista munkabrigád munkahelye. A kollektíva tagjai két férfi kivételével lányok és fiatalasszonyok. Magerová Emília fiatal mester a brigádvezető. Ö is az üzem tanonciskolájában kezdte, mint a többiek, a szorgalmával, ügyességével hívta fel magára a figyelmet. — A mi brigádunk jó kollek tíva, ezért nem okoz különösebb gondot mesternek lenni. Persze súrlódás, szóváltás is előfordul, de ez is a tervteljesítés érdeké ben történik. A jól végzett munka nálunk természetes követel mény. Hrnka František részlegvezető megerősíti -az elhangzottakat. A részlegen két szocialista munkabrigád dolgozik, s kiváló munkájukkal már 1969-ben kiérdemelték a szocialista munkarészleg címet. Elsősorban férfi félcipőket, szandálokat, rövid szárú csizmákat készítenek. Termékeik minőségét legjobban a kereslet bizonyítja. Tervüket rendszeresen túlteljesítik. Mi ennek a titka? — Fontos, hogy zökkenőmén les legyen a termelés, s mindenki teljesítse a napi tervét — mondja a részlegvezető. Szüksé ges, hogy az emberek kedvvel dolgozzanuk. Csak azt a munkát lehet valóban jól végezni, amit kedvvel csinálunk. Sokéves ta pasztalatból mondom: ezen a részlegen csak azok maradlak meg, akik megszerették ezt a munkát. A női kollektíva tegnap ünnepelt, megkapták a Nemzetközi Nőnap Szocialista Munkabrigádja címet. A mérleg A vállalatban 28 brigád versenyez a szocialista munkabrigád címért, 8 már megkapta, és 2 brigád a bronz fokozatnak is tulajdonosa. A szocialista verseny évek óta milliós értékeket biztosít terven felül a vállalatnak. A pártbizottság és a szakszervezeti bizottság a pozitív példák kiemelésével eredményesen formálja a jó munkahelyi légkört. A szakszervezet mozgósítja a dolgozókat a terv feladatok teljesítésére, ugyanakkor ügyel arra is, hogy az üzem vezetői teljesítsék a kollektív szerződést. Nem véletlen, hogy aránylag alacsony a fluktuáció, s a dolgozók többségében kialakult a jó tulajdonosi viszony, magukénak érzik az üzemet. Magatartásuk kialakításában szerepet játszik a dolgozókról való körültekintő gondoskodás is. Horné Orešanyban bővítették az üzemi üdülőt, az elmúlt évben több mint 300-an üdültek itt. 160 an vettek részt belföldi kiállításon, 20 an nyaraltak kiil földön, 36 dolgozónak a szak- szervezet biztosította a hazai nyaralást és 65 gyermeket juttatott el pionírtáborba. Az elmúlt évben adták át az új öltözőket, fürdőket. Nemsokára elkészül a vállalat bejárata melletti új üzlet, itt megszervezik a táskára való bevásárlást. Ezzel több órás lótás-fustástól szabadítják meg naponta a dolgozó nőket. Mindezeket hallva, feltételezem, hogy a néhány nap múlva megtartandó szakszervezeti konferencián többek között kihangsúlyozzák azt is, hogy a szakszervezet az elmúlt választási időszakban teljesítette kettős küldetését: részt vállalt a feladatok biztosításában és elősegítette a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást. CSETO JÁNOS A Galántai Járási í Vállalat láubeUkészítö részlegén dolgozó kollektíva tegnap kapta meg a Nem- HÜtözi Nőnap Szocialista Munkabrigádja címet. A TUDATOS CSELEKVÉS ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÁS A NEVELOMUNKA SORAn a szülők és a pedagógusok is gyakran érzik annak szükségességét. hogy a gyermek nevelését a hatékonyabb nevelés érdekében elemezzék. A továbbiakban néhány gondolatot szeretnék felvetni a gyermeki cselekvés jellegéről, alkotó elemeiről. Elsősorban a tudatú« s az önkéntelen cselekvéssel és ennek kapcsán a problémamegoldással foglalkozunk, melyek egymással bonyolult módon összefonódva jelennek meg a gyermek tevékenységében. E tevékenységben az egyik póluson a koncentrált figyelem, a másikon pedig a teljes önkéntelenség mutatható ki. A két pólus között a tudatosság, illetve az automatizáltság rendkívül gazdag árnyalatai váltakoznak. E kétféle cselekvésnek megvan a maga szerepe a személyiség életében; jelentősége azonban mindig a tudatos cselekvésnek volt nagyobb. A tudatos cselekvés lényege a különböző problémák (szituációki megoldása. A tudatos cselekvésre való képességének köszönheti az ember, hogy fejlődésében messze túlszárnyalta még a legfejlettebb élőlényeket is. A tudatos cselekvés lényegében minden olyan emberi magatartás elválaszthatatlan eleme, amely az új helyzettel való első találkozáskor jön létre. Ilyen esetben az egyén az új szituációt igyekszik besorolni meglevő tapasztalatai közévagy az új helyzetet igyekszik legalább elemeire bontani, hogy ily módon ismertté tegye maga számára és értelmezze azt. A gyermek kezdetlegesebb szinten, de lényegében ugyanígy jár el, amikor valamilyen problémahelyzetbe kerül. Szegényebb tapasztalatkészlete azonban korlátokat szab számára az adott probléma értelmezésében, ezért mindjárt a problémahelyzet keletkezésekor a felnőttek segítségére szorul. A probléma- helyzet értelmezéséljen elsődleges szerephez jut a probléma tartalma, azaz nehézségi foka, melyet az ismert és ismeretlen elemek közti arány ' határoz meg; az egyén (gyermek) viszonya magához a problémához szintén rendkívül jelentős tényező. Pedagógiai szempontból csak olyan probléma megoldását követelhetjük meg, amelyekben az ismeretlen elemek nincsenek túlsúlyban. A gyermeki tapasztalatok bővülésével az ismeretlen és ismert elemek közti arány megváltozik, az ismert elemek javára. A problémamegoldás mindig jelentős motivációt, igényel. Már maga a problémahelyzet bizonyos feszültséget vált ki a gyermekben, melyet még fokozhat személyes viszonya a probléma egészéhez. A SZÜLŐKNEK ÉS A NEVELŐKNEK a problémamegoldás képességének kialakításakor ügyelniük kell arra, hogy a probléma egyértelmű, világos megfogalmazásával elősegítsék — különösen kezdetben — a probléma helyes értelmezését, illetve a mesterségesen előidézett helyzetekben a probléma meglátását. A problémák meglátására nevelni kell a gyermekeket. A problémamegoldás első legfontosabb feladata, hogy a gyermekek el tudják különíteni egymástól az ismert és ismeretlen elemeket. Ezt követi a prob- léina megoldására tett javaslat (feltételezett, megoldási eljárások) megfogalmazása. E tevékenység igen összetett, nagyfokú aktivitást igényel a gyermekektől. El kell dönteniük, hogy meglevő ismereteik közül melyeket használhatják fel, továbbá tisztázniuk kell, hogy a megoldási javaslatok helyességét milyen cselekvéssorok után ellenőrizzék. Mintegy előre kell látniuk, hogy a javasolt megoldás mennyiben reális. Fel kell mérniük a megoldás eredményességét, s azt össze kell vetniük a korábban szerzett és mintának elfogadott tapasztala, taikkal. A problémamegoldás készségének kialakításakor fokozatosan arra kell késztetni a gyermekeket, hogy egy-egy problémát több oldalról közelítsenek meg, és annak megoldáséra többlété javaslatot tegyenek. A megoldási |avaslatok közül azt az egyet kell kiválasztaniuk, amelyet az előzetes összevetés és értékelés után a legeredményesebbnek tartanak. A megoldás kiválasztását jelentősen l>e- folyásolhatja a gyermek meglevő tapasztalatrendszere, értelmi fejlettsége, önbizalmának szintje, valamint motivációs bázisa, azaz annak tisztázása, hogy mit tart a gyermek sikernek. A problémamegoldás következő szakaszát a probléma tulajdonképpeni megoldása jelenti, E folyamatban a gyermeknek rendszerint többször is módosítania kell eredeti elképzelését. Tevékenysége módosítását azoknak az információknak az alapján végzi, amelyeket a megoldásban való előrehaladásáról szerez a visszajelentés útján. Más szóval különböző módon meggyőződik arról, hogy megoldása mennyiben volt helyes vagy helytelen. Kezdetben a szülő vagy a tanító segít a visszajelentésben, később azonban e téren is önállóságra kell biztatni a gyermeket, aki képessé válik arra, hogy a visz- sza jelentéseket felfogja, értékelje és azok szerint szervezze meg további tevékenységét. Néha a cselekvés milyenségéről visszaérkező információk nem elégségesek a további tevékenység helyes elvégzéséhez, a probléma megoldása ezért vakon történik. A tapasztalatok szerint azonban a túl sok visszatérő információ nem biztosítja az eredményes problémamegoldást. Ilyenkor ugyanis a gyermek elveszíti tájékozódását, kapkodó, ideges lesz. A problémák megoldásához a visszajövő információk optimális szintjét kell biztosítani. AZ IRÁNYÍTOTT PROBLÉMA- MEGOLDÁS utolsó szakasza a megoldás értékelése. Ennek során a tanuló a megoldás eredményét összehasonlítja a várt eredménnyel, esetleg a pedagógus vagy a szülő által közölt helyes megoldással. A helyes megoldás sikerélményt vált kí a gyermekben, melynek az önértékelés és az önbizalom kialakulása szempontjából, továbbá a későbbi problémák megoldására való készenléti állapot, más szóval a pozitív motiváció kialakulása szempontjából nagy jelentősége van. A nevelésre vonatkozóan ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a problémamegoldó képesség kialakításakor kezdetben olyan feladatok elé kell állítani a gyermekeket, melyek megoldása után sikerélményben részesülnek. E feladatoknak nem szabad igényeseknek lenniük, ugyanakkor azonban bizonyos megpróbáltatások elé keli állítaniuk a gyermekeket. Később, a tapasztalatok gyarapodásával fokozhatjuk a problémák nehézségi fokát. A problémamegoldó képesség fejlesztése az életre való felkészítés szempontjából fontos. A gyermekeket önállóságra kell nevelni, ugyanakkor azonban gondolni kell arra is, hogy az életben felmerülő problémák bonyolultak. Ezért mindig meg kell találni a megoldás optimális módját. A megoldás kedvező útjának megtalálása igen nehéz, s bizonyos fokú szelektá lást igényel az egyéntől, aki valamilyen értékrendszerhez igazodva választja ki a megoldás módját. Választásában az értékrendszeren kívül azonban egyéb tényezők is befolyásolják. Ilyen tényező a megoldási lehetőségek száma, a körülményekben rejlő akadályok, a személy általános pszichikai állapota, mozgás- és intellektuális készségeinek a szintje, a korábban kialakult cselekvési sémák, a problémával kapcsolatos információk jellege és minősége stb. Közülük a legfontosabb szerepet a motivációs tényezők töltik be. A PROBLÉMAMEGOLDÁS képességének kialakítása és állandó tökéletesítése nevelőmunkánk egyik nagyon fontos feladata. Ezzel magyarázható, hogy módszereinek feltárásával olyan behatóan foglalkoznak a szakemberek. KULACS DEZSŐ 1973. Ili 8. SZÜLIK, NEVELŐK FÓRUMA
