Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-01 / 51. szám, csütörtök

A rövid programban is európai „vereség" Szerdán délelőtt tübb mint 4000 néző előtt a jégtáncosok kezdték el a világbajnokság második napjának műsorát. A várakozásnak megfelelően két kötelező tánc után a bajnoki cfm védője, a szovjet Pahomova — Gorskov páros áll az élen pontosan kétpontos előnnyel a nyugatnémet Buck testvérek előtt. A nők délután folytatták mű­sorukat, a kétperces előírt rövid programot mutatták be. A kötele­ző versenyek győztese, a kanadai Karen Magnussen itt is bizonyí­totta képességeit s több mint egypontos előnnyel végzett az élen az NDK-beli Errath előtt. Meglepetésnek számít, hogy az aranyéremre is esélyes amerikai Janet Lynn csak a 10. helyet tudta megsze­rezni. PAHOMOVÁÉR FÖLÉNYE Már az első kötelező tánc után kialakult a jégtáncosok sorrendje. Érdekes, hogy az első öt között nem szerepelt egyetlen tengeren­túli kettős sem. Pahomováék mind­két táncot fölényesen nyerték. Lendületesen és teljes összhang­ban futottak, ez megmutatkozott főleg a fordulásoknál. Legnagyobb ellenfelük, a Buck testvérpár az első táncban gyengébben szere­peltek, s csak a második kötelező táncban találtak magukra. Az an­gol párosok a sokévi átlagos színvonalon versenyeztek, s talán csak rutinjuk dicsérhető. A Skotnický testvérek hazai környezetben a várakozásnak meg­felelően szerepelnek, nagy kedv­vel és lelkesedéssel versenyeznek. Főleg a második kötelező tánc­ban voltak jók. A sok száz iskolás­gyerek buzdítása közepette nagy­szerű teljesítményt nyújtottak, s megelőzték az amerikai Millier kettőst. Helyezésük szép remé­nyekre jogosító, de az utánuk kö­vetkező jégtáncosok még veszé­lyesek lehetnek hetedik helyükre. A magyar Regőczy—Salai kettős nem okozott csalódást, talán csak az számít meglepetésnek, hogy az olasz táncosok megelőzték őket. A jégtáncverseny állása két kö­telező tánc után: 1. Pahomova — Gorskov 102,50, 2. Buck testvérek 1Ü0.50, 3. Green—Watts 97,40, 4. Sawbrígde—Dalby (angol) 96,70, 5. Vojtyuk—Zsigalin (szovjet) 95.00, 6. Campbell—Johns (ameri­kai) 93,30, 7. Skotnický testvérek (csehszlovák) 90,60... 13. Regő­czy—Sallal (magyar) 84,00 pont. LYNNEK NINCS ESÉLYE? A délutáni női rövid program első számú meglepetése, hogy az amerikai Janet Lynn gyengén sze­repelt, csak a 11. helyet tudta megszerezni, s így ebben a mű­sorban újabb hatpontos hátrányba került az aranyérem legnagyobb várományosa, a kanadai Magnus- sennel szemben. Tovább folytatja viszont jó szereplését az NDK-beli Errath, aki a második helyet sze­rezte meg az előírt szabad prog­ramban. A csehszlovák Liana Dráhová folytatja további jó szereplését, ezúttal Is a 9. helyen végzett, s minden reménye megvan arra, hogy megtartsa ezt az előkelő helye­zését a szabad korcsolyázás után is. A női előírt műsor végeredmé­nye: 1. Magnussen 78,04, 2. Errath 77.00, 3. Hamill (amerikai) 76,03, 4. Nightingal (kanadai) 74,46, 5. Morgenstern (NDK-beli) 74,23, 6. Schanderl (nyugatnémet) 73,84... 9. Dráhová (csehszlovák) 73,33, 10. Scott (angol) 72,65, 11. Lynn (amerikai) 72,65 ... 24. Erős (ma­gyar) 59,83 pont. RODNYINA ÖTÖDIK ARANYÉRMIE ELŐTT Kedden az esti órákban a pá­rosok mutatták be rövid program­jukat. A szovjet Rodnyina—Zajcev páros nem éppen hibamentesen, de biztos lépést tett a végső győ­zelemhez. Annak ellenére, hogy fölényesen szerezte meg az első helyet, a kölni EB-hez viszonyítva kisebb hibákat vétett Zajcev, így csak egy esetben kapták a legma­gasabb pontszámot, mégpedig a szovjet pontozóbírótól. Kitünően futott a másik szovjet páros, a Szmirnova—Ulanov kettős. Megér­demelten végzett a második he­lyen, főleg lépésvariációjuk ara­tott nagy sikert a nézők körében. A Gross—Kagelmann NDK beli ket­tősnek jobban sikerült a bemuta­tója, mint néhány héttel ezelőtt Kölnben, így a harmadik helyet szerezték meg. Nem okozott csaló dást a csehszlovák páros sem. Ur- bonova és Zách az előírt elemeket majdnem tökéletesen adták elő. Nagy közönségsikert aratták. A párosok rövid műsorának vég­eredménye: 1. Rodnyina—Zajcev 9/105,50, 2. Szmirnova—Ulanov 18/103,30, 3. Gross—Kagelmann 33,5/101,10, 4. Kermer—Österreich (NDK-beli) 42,5/99,80, 5. Csernya- jeva—Blagov (szovjet) 50,5/98,80, 6. Lehmann—Wlesinger (nyugatné­met) 54,0/98,40, 10. Urbanova — Zach (csehszlovák) 99,5/91,60. Az ünnepélyes megnyitó után a párosok rövid programjának első helyezettje a várakozásnak megfelelően a Rodnyina—Zajcev két tős lelt. Pera, az újságíró Szerdán délelőtt a sajtóközpont­ban összesúgtak az újságírók; egy jóképű feketehajú fiatalember és egy még feketébb hajú csinos ja­pán hölgyet figyeltek. És érdekes módon nem az elegáns hölgyet „vették üldözőbe“ a toliforgatók, hanem a jóképű franciát. Nem is csoda. Patrick Peráról van szó. A hetedik nagyhatalom tagjai aztán kézről kézre adták rokon­szenves „kollégájukat“. Pedig de nagyon meg akarta nézni a fér­fiak edzéseit. Aztán kiküldte ma­ga helyett a feleségét, .. Ez is egy vélemény... 1973. 111. 1. Nem tudom, pontosan szá­moltak-e a műkorcsolyázás nemzetközi szakemberei, vala­mennyi várható következmény­nyel, amikor a sok éves szabá­szokat módosították. Ha igen, ha nem, fogadni mernék, hogy számos lélektani összefüggé­sét nem vehették figyelembe, és rájuk is a meglepetés ere­jével hat. Vegyük például az egysze­rűbbet és régebbit: a párosok úgynevezett kötelező program­ját, a kis kűrt. Beavatott, de alapjában véve felületes szem­lélőnek igen egyszerű a kép­let: ebben a kétperces prog­ramban a páros műkorcsolyá­zás néhány hagyományos és egyáltalán nem túl nehéz fi­guráját kell bemutatni, tetszés szerinti sorrendben, maximáli­san két perc alatt. Jelen eset­ben többek között egy dupla flippet, egy kígyóvonalas lé­péskombinációt, egy viszonylag egyszerű emelést, és így to­vább. A 16 párból álló mezőny valamennyi tagja — esküdni mernék — edzésben behunyt szemmel bármikor hibátlanul képes előadni mindegyiket. Ez­zel szemben mi történt itt? Csupán az a tény, hogy most az egyszer nem szabad hibázni, a párosok jelentős számánál ezt az egyszerű „skálázást“ is megoldhatatlan feladattá tette. Már Kölnben lesújtó nyilatko­zatokat adtak a korcsolyázók az úgynevezett kötelező kűrről. Ez utóbbi szó egyébként fából vaskarika, mert ami kötelező, nem lehet kűr, mégis így hív­ják ... No, hogy egyik szavamat má­sikba ne öltsem, az 1973-as vi­lágbajnokság párosversenyei­nek első felvonása, ez a bizo­nyos rövid program, szó ami szó, alacsony színvonalú ver­senyt hozott. De izgalmasat! Még a legjobbak is hibáztak (lásd: Zajcev az ülőforgásnál) és még a legegyszerűbb előírt figurát is elrontotta négy pá­ros. De: ami mégis izgalmassá tette a versenyt, az a feszült­ség volt. Hiszen ezek a köny- nyű gyakorlatok megismétel­hetetlenek. A sportolók berzenkednek az új szabály ellen, a pontozók pedig még nem tanultak meg alkalmazkodni hozzá. Volta­képpen, ha a kétperces köte­lező programban 6 előírt figurát kell bemutatni, úgy kézenfek­vőnek látszana, hogyha ebből egy is elmarad, vagy sikerte­len, már 5,0 alatt pontozhatná­nak. Ha kettő, úgy a pontszám már csak 4,0, vagy annál keve­sebb lehetne. Hát erről szó sincsl Régi igazság aj. ilyen magamfajta öreg műkorcsolyá­zó-riporterek körében: a pon­tozók olyan tárgyilagosak, hogy őket a látvány soha nem befolyásolja. Ha egyszer eltö­kélték magukat, tehet az a korcsolyázó, amit akar. így — hogy nehogy elfogultsággal vá­doljanak — vegyük például két tengeren túli páros esetét. A jő hírű és képességű Militano testvérek idegesen, gyengén fu­tottak. Az amerikai párossal szemben a kanadai, nemzetközi téren ismeretlen, fiatal Murray —Moore kettős viszont, mivel nem volt mit veszíteniük, nyu­godtan, igen magas színvona­lon, hibátlanul adta elő az elő­írt programot. Eredmény: Mili- tanoék előttük végeztek. Vilá­gos, nem?l Az új szabályok, melyek — különösen az egyéniben — to­vább gazdagítják ezt a sport­ágat, nagyon jók. Vajha, ugyanezt a zsűri fel­fogásáról is el lehetne monda­ni... VITRAY TAMÄS ► Csetveruhin meggondolja? Már tavaly beszédtéma volt, hogy a bratislavai VB után a 27 esztendős Csetveruhin is abbahagyja a versenyzést. Ha hinni le­het az utóbbi híreknek, akkor Csetveruhin tovább folytatja. Talán vonzza őt a Nepela visszavonulása után megüresedett trún? Valószí­nű. Ugyanis Csetveruhin Bratislavában egészen komolyan kísérlete­zik a tripla Lutz-cal, a legigényesebb ugrással. És ezt egy olyan műkorcsolyázó, aki be akarja fejezni pályafutását, nem tenné, hi­szen ez száz és száz gyötrelme* edzésórával jár. Tehát nyílt a kérdés: marad vagy abbahagyja? i A Bécsi Jégrevüben kezdte Bizonyára csak kevesen tudják, hogy Hilda Mudrá asszony, Nepe la edzője harminc évvel ezelőtt a Bécsi Jégrevüben korcsolyázott. A háború után jött Szlovákiába és még akkor is aktívan verseny­zett. Mudrá asszony 23 éve edzősködik. Tizennégyezer levél A szőke, mindig mosolygós Janet Lynn nagy népszerűségnek ör­vend a bratislavai nézők körében is. Edzőnője, a cseh származású Slavka Kohoutová, mesélte, hogy a tavalyi sapporói olimpián 14 0IIU levelet kapott japán csodálóitól. A legtöbb levélíró vigasztalni igyekezett Janet kisasszonyt, mert mint ismeretes, szabad korcsolyá­zás közben „feltörölte“ a jeget. A keresztmama: Sonja Hennie Gordon McKellen, a tengerentúliak egyik „ásza“, tipikus műkor csolyázó családból származik. A tripla Lutz-cal is „kacérkodó“ amerikai miikorcsolyázó apja a jégreviik Ismert korcsolyázó bohóca volt, anyja pedig edzősködéssel foglalkozott. Hogy az alma eset­leg ne essen messze a fájától, McKeilenék már néhány héttel Gor­don .születése után végleg biztosították, liogy fiúk ne legyen hűtlen a műkorcsolyázáshoz: keresztmamának meghívták Sonja Henniet, minden Idők legjobb női műkorcsolyázóját. Képtelenek vele táncolni Érdekes jelensége a műkorcsolyázó világnak az angol Janet Saw­bridge. Tíz esztendő folyamán három partnert „fogyasztott“ cl. S a negyedik, Peter Dalby is „kidőlt“ egy pillanatban a sorból, néhány nappal ezelőtt belázasodott, tgy Sawbridge hétfőn kényte­len volt egyedül edzeni. Megkérte ugyan Nepelát, hogy táncoljanak együtt, de a világbajnuk nem állt kötélnek. Miért is hagyta abba? Hiszen mennyi kellemes percet szerzett e csillogó sportág híveinek, főleg a gyengébb nem fiatal és kevésbé fiatal képviselőinek, bakfisoknak és nagymamáknak. „Őszinte leszek. Nem bírtam már tovább a sok-sok lemondással járó edzéseket. Elég volt a nyolc­éves gyötrődésből. A műkorcsolyá­zás mellett alig jutott időm más­ra.“ Visszajön a felesége. Akaratla­nul is rápillantunk. Pera észreve­szi a „szemrehányást“. „Ez más, erre azért mindig jut egy kis idő, igaz nem sok, de annyi, amennyi elegendő.“ Újra a műkorcsolyázásra terelő­dik a szó. íme véleménye a sport­ág fejlődéséről, jövőjéről. „Évről évre több tripla ugrás' iktatnak műsorukba a versenyzők, ami szép és látványos dolog. Azonban ez inkább már akrobati­ka, s bizony a cirkuszi látványos­ság határát súrolja. Tiz tizenöt év múlva a négyfordulatos ugrásokat is megéljük.“ Ez pedig Pera véleménye szerint nem jó, háttérbe szorul az igazi korcsolyázás, a balett, a lépésva­riációk és azok az elemek, ame­lyek meghatározzák e sportág eredetiségét, klasszikus szépségét. A világbajnoki mezőnyről nem tud nyilatkozni, mert sem az amerikai, sem az európai élme­zőnyt nem látta az Idén verse­nyezni. Ezért kíváncsi a férfiak edzéseire. Dolgozott má.- azelőtt Is vala­milyen lapnak? — hangzik a kér­dés. „Csak alkalmilag. Muist a Fran­ce Soir főszerkesztője megkért, tudósítsam lapját a világverseny­ről és én szívesen jöttem Bratisla- vába.“ A világbajnokság esélyeiről nem nyilatkozott. Azt azonban megje­gyezte, hogy Nepela a „tippje“. De még őt sem látta az idén a jégen. Ezért szeretné az edzése­ket figyelni, de nem lehet. Utánunk jön a rádió riportere, aztán meg a többiek, fényképé­szek, régi ismerősök, autogram­kérők — és Pera marad. Helyette ismét a felesége megy az edzőpályára. Hát így van ez már, ha valaki híres sportember és még ráadásul közvetlen, ro­konszenves földi halandó is. (t. v.) Nehéz a pontozók dolga A szurkoló gyakran elégedetlen a já- ám. tékvezető, a pontozó ítéleteivel s nemtetszésének hangosan adva kifejezést tiltakozik, illetve igyekszik befolyásolni az arra illetékesek munkáját. A műkorcsolyá­zásnál bármennyire is objektívon akarják a pontozók megítélni a látottakat, sokszor előfordul, hogy a közönség másként látja az eseményeket, mint ahogyan azt a pon­tozók értékelik. Kíváncsiak voltunk a szakember véleményére, s ezért megkértük Lécesné-Mesterházi Mártát, a világbajnok­ságon közreműködő pontozóbírót áruljon el néhány kulisszatitkot mesterségéből. — Ilyesmiről szó sem lehet — tiltako­zott mosolyogva —, mert nincsenek tit­kaink, hiszen nekünk a szabályokat pon­tosan alkalmazva kell ítéletet hoznunk. Hogy érthetően megmagyarázhassam, ves­sünk egy pillantást a régi rendszerre. Ak­kor a férfiaknál és a nőknél egyaránt csak a kötelező, illetve a szabadon vá­lasztott gyakorlatok szerepeltek műsoron. Hat-hat kötelező gyakorlatot négy cso­portba osztottak, tehát a versenyzőknek huszonnégy figurát jobbra, illetve balra, tehát összesen negyvennyolcat kellett el­sajátítaniuk és szorgalmasan gyakorol­niuk, mivel nem tudták, a versenyen me­lyik csoportot húzzák ki. A szorzószám négy, öt. illetve hat volt, tehát a gyakor­latok nehézségi fokát figyelembe véve a kapott pontszámot ezzel kellett beszoroz­ni. — Most az iskolagyakorlatoknál három csoportban három-három figura szerepel, tehát kilencet kell tudni balra és jobbra, azaz a versenyzőknek az akkori negyven- nyolccal szemben ma már csupán tizen­nyolcai kell megtanulniuk. Ez számukra nagy előnyt jelent, hiszen a múltban a kötelezők elsajátításának szentelték a leg­több időt. Az új rendszer tehát hozzájárul ahhoz, hogy több időt fordíthatnak a sza­badkorcsolyázásnak. A másik újítás, hogy nincs szorzószám, az összpontszám adja meg a sorrendet. Mit köszönhetünk a rövid programnak? — Ennek versenybe iktatása a tehetsé­gesek érvényesülését hozza magával, mi­vel a jól ugró versenyző kétszer jut pont­szerzési lehetőséghez. A rövid program maximum két perc lehet, hat kötelező elemből áll három csoportba osztva, me­lyeket egy évvel a világbajnokság előtt sorsolnak. Mit tartanak szem előtt a pontozásnál? — Az iskolában a figurák geometriáját la körök körök legyenek!, a fordulatok tisztaságát, a lendületet, a testtartást ér­tékeljük. A rövid programnál elsősorban az ugrásokat figyeljük, mivel kőtelező be­mutatóról van szó. A forgásoknál ötöt kell fordulni, a zene és a koreográfia is na­gyon fontos. A rövid program hat elemet tartalmaz, de az előírtnál több ugrást nem mutathatnak be, mert ezt már büntetnünk kell. Itt a szorzószám 0,75. Külön pontoz­zuk a tartalmat és külön a kivitelt, azaz a gyakorlat sportbeli értékét és a művé­szi hatást. — A kűrnél az ugrások magasságát, a figurák kombinációját, az ugrássorozato­kat, a zenei felépítést, a koreográfiát, az előadásmódot vesszük figyelembe. A szor­zószám 1,5 és a három gyakorlat pont­számát összegezve állapítják meg a végső sorrendet. Hogyan végzik a pontozók felelősség.- teljes, de nem mindig hálás feladatukat? — Mindenki egyént módszert alkalmaz. A legtöbb bíró — így jómagam is — a be­mutató alatt jegyzi az ugrásokat, forgá­sokat, esetleg a nagyon különleges lépés­kombinációkat, a hibákat stb. Mindezt azért, hogy később összegezhesse a ver­senyző teljesítményét. Amennyiben a ki­lenc bíró értékelése között egy pont o. különbség, akkor a döntnök összehívja őket, s bár az eredményen ez mit sem vál­toztat, meg kell magyarázniuk, miért adtak keveset vagy túl sokat. Ha megállapítást nyert, hogy valaki részrehajló volt. akkor egy évre eltilthatják. Kedvez az új rendszer a pontozóknak? — Az új módszert csak most vezették be, tehát a rövid program értékelésénél még elég nagy a véleménykülönbség. Gyakran vitázunk arról, miként ítéljük helyesen. A problémák megoldásiban se­gíteni fog a világbajnokság után megren­dezésre kerülő bírói szimpózium. — A közönség gyakran ad nemtetszésé­nek kifejezést az alacsonyabb pontértékek­nél, eleve meggyanúsít bennünket, hogy saját versenyzőinket felértékeljük, a má­sikat lepontozzuk. Részrehajlással vádol­nak. Megfeledkeznek arról, hogy a húsz harminc résztvevő tudása között nagy a különbség és nekünk teljesítményük alap­ján be kell őket négy-hat pont érték kö­zé sorolnunk. Higyjék el, nem könnyű a dolgunkI (kollár i/

Next

/
Thumbnails
Contents