Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-06 / 55. szám, kedd
Tudósítás a tudósítókról Vajon mi volt előbb: a tudásvágy, vagy a közlési vágy? Hogyan fogalmazza meg a hírt lapunk levelezője? Miről írjanak? Hogyan terjesztheti a lapot a levelező? Mi a megnyerés, a meggyőzés leghatásosabb eszköze? Ezek a kérdések az első pillanatra meglephetik az embert. De ha tudja, hogy ezekkel a kérdésekkel nemcsak újságírók és szerkesztők foglalkoznak, hanem maguk a levelezők is, mindjárt megérti a kérdések jelentőségét, fontosságát. Elhangzottak ezek a kérdések. És nem valamelyik szerkesztőségi szobában, hanem Komáromban, a Szakszervezetek Házában, amikor megbeszélést tartottak lapunk levelezői, tudósítói. A legutóbbi találkozón, amikor munkaértekezletet, s előtte olyan kisebb fajta „sajtóértekezletet“ tartottak. TAVALY alakult meg Komáromban a tudósítók köre. Egyik fő szervezője Bende István elvtárs, a városi nemzeti bizottság iskolaügyi osztályának vezetője, lapunk régi levelezője, tudósíné és Németh István. Krónikás: dr. Nagy Géza. Propagandisták: Mnrovics Lajos és Boncsek László. Egyikük neve sem „ismeretlen“ az olvasók számára. Híreiket, tudósításaikat, beszámolóikat bizonyára már olvasták. Persze, persze, hisz éppen arról vari szó, hogy ők, s a többiek, mintegy harmincan, vállalták: levelezői, tudósítói lesznek lapunknak. AZ EREDMÉNY nem maradt el. A legutóbbi megbeszélés előtt felkerestük Szabó Imre elvtársat, a járási pártbizottság ideológiai titkárát, s tevékenységükre vonatkozólag, megkérdeztük a véleményét. Válasza biztató volt. — Járásunkban napjainkban tízezer előfizetőt tartunk számon Az Oj SZÓ olvasottsága a felmérések bizonysága szerint az utóbbi időszakban 14 százalékkal növekedett. Sokat tettek ennek érdekében a lap- terjesztők, a pártszervezetek sajtófelelősei, de a levelezők, a tudósítók is. Nemegyszer tapasztaltuk, hogy amikor egyik vagy másik levelezőnk írása, híre — még ha csak néhány A tudósítók értekezletének résztvevői tója volt. Szabó Imre elvtárs, a járási pártbizottság ideológiai titkára kezdettől fogva pártfogolta, támogatta a kezdeményezést. A járási pártbizottság mellett alapították meg a tudósítók körét, melynek tagjai a járás területén élő, tevékenykedő levelezők. Nem egyszeri, sajtónapi fel- leJkesülésről van szó. Többről. Arról, hogy a levelezők felismerték a követelményt: ha a munkáslevelezés hagyományaira támaszkodva korszerűen, napjaink követelményeinek megfelelően akarják folytatni tevékenységüket, akkor legelőnyösebb, ha tudatosan vállalják küldetésüket, állandó kapcsolatot tartanak a járási pártbizottsággal, lapunk szerkesztőségével. Ez pedig csak úgy valósítható meg jól, korszerűen és hatásosan, ha közösségbe, klubba, körbe tömörülve vállalják a feladatot. Általában kéthavonta, rendszeresen megbeszéléseket, munkaértekezleteket tartanak. A kör elnöke Szabó Ferenc elvtárs. Titkárok Kurucz Nándorsoros hír is volt az — megjelent, már délelőtt tíz óra körül elfogyott az újság. Ilyen formában tehát nemcsak politikai és meggyőző munkát végeznek a tudósítók, hanem lapterjesztők is. Jól dolgoznak tehát, de nem ártana, ha tökéletesítenék munkájukat ... Ezt a célt szolgálják a kéthavonta megtartott értekezletek. A legutóbbi is, melyen részt vettünk. SAJTÓÉRTEKEZLET előzte meg a tudósítók megbeszélését. A kör vezetősége ugyanis meghívta Ölvéczky Ferenc elvtársat, a Nemzeti Front járási bizottságának titkárát, aki elmondta, hogy az év első felében milyen akciókat, rendezvényeket valósítanak meg. Thurzó József elvtárs, a szak- szervezetek járási tanácsának titkára a szocialista munkabrigádok tevékenységéről számolt be. Kaniücsay László elvtárs, a járási nemzeti bizottság dolgozója a választási program megvalósításának problémáiról beszélt. Lászik Tibor elvtárs, a járási nemzeti bizottság tervezési osztályának vezetője isSzigorúbban a közúti kalózok ellen A rožiiavai (Rozsnyó J járás természeti szépségekben gazdag vidék, évente több száz turista keresi fel. Ám ennek is megvan a maga hátránya. A közlekedési balesetek száma évről évre növekedik. Tavaly például a járás területén 362 karambolt jegyeztek fel — ami 23,5 százalékkal több, mint az előző évben volt —, amelyek következtében 16 ember vesztette életét — 1971-ben csak 6 —, 145-en pedig megsebesültek. Az anyagi kár 3 736 750 koronát tesz ki, csaknem egymillió koronával többet, mint 1971-ben. Az okok közül első helyen a gyorshajtás, illetve az elővigyázatlanság áll (158), amelyet az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan előzés és az ittasság követ. A legtöbb karambolt — 221-et — a személygépkocsik, 79-et a tehergepko- csik vezetői okozták. 17 közlekedési balesetet a gyalogosok, ebből 12-t a 15 éven aluli gyerekek okoztak. A járás területén a jövőben megfelelő intézkedéseket tesznek a balesetek csökkentése érdekében. A veszélyes útszakaszokat jelzőtáblákkal látják el. Sajnos, a becsületes gépkocsivezetők mellett szép számban vannak olyanok, akik ezeket nem veszik figyelembe, s az autó sebességét nem csökkentik, ami nemegyszer tragédiával végződik. A rozsnyói járásban éppúgy, mint másutt, a közbiztonság és a közlekedési szakemberek sokat várnak a 60/61 sz. törvény realizálásától, amely lehetővé teszi majd a társadalmilag veszélyes kihágásokat elkövetőket, amilyen például oz ittas állapotban való vezetés, 50Ü0 koronáig terjedő pénzbírsággal sújtani, esetleg egy évre bevonni a vétkes hajtási jogosítványát. Ugyanakkor az eddigi 100 koronás blokkbüntetést is 200 koronára emelik. mertette a beruházási akciók helyzetét. Az előadások után szívesen válaszoltak a levelezők, a tudósítók kérdéseire. További, rész letes tá'ékoztatást adtak a kérdések alapján. Egy-egy problémára felhívták a levelezők figyelmét. Ezek után már „maguk kö zött“ tartottak megbeszélést a tudósítók. Malinák István elv társ, a járási lap szerkesztője rövid, útmutató előadást rögtönzött erre a témára: Hogyan készül az újság? Majd a kér dések következtek. Miről írjanak a levelezők? Erre a kérdésre az a felelet ad választ, mely meghatározza a hír lényegét: A hír tényközlés, jelentés, beszámoló valamely valós, reális, időszerű, friss, az embereket érdeklő gondolatról, eseményről, problémáról. Tér mészetesen pártunk világnézeti szempontjából. Hogyan terjesztheti a lapot a levelező? Közvetlenül, ha a dolgozók kezébe adja, közvetve, ha rendszeresen tájékoztatja a szerkesztőséget, ha minél többet ír. Mi a meg nyerés, a meggyőzés leghaláso sabb eszköze? A tárgyilagos tényközlés. De nem csak ezekről a kérdésekről beszéltek, vitatkoztak a levelezők, a tudósítók, hanem számtalan más, apró problémáról. Kezdve attól, hogy mi a szerkesztőség irányító száma, egészen addig, hogy miért kénytelen a szerkesztő néha úgy válaszolni a beküldött tudósításra, hogy az helyi jellegű A levelezők, a tudósítók nélkül hiányos lenne az újság. Ez tény. De az is, hogy igaz, s nagyon időszerű a járási pártbizottság ideológiai titkárának szavait újraidézni: „nem ártana, ha tökéletesítenék munkájukat .. Megteszik ezt a tudósítók, a levelezők. A felmerülő problémákat megbeszélik, tisztázzák a kör értekezletein, s utána cselekszenek Megígérték, meg is teszik. HAJDÚ ANDRÁS Fontos nversanvaniÉ a kender Az elmúlt héten Piesl'anyban tartották meg a len-, valamint kendertermelő és feldolgozó üzemek múlt évi munkájának értékelését, és megjutalmazták a szocialista munkaversenyben résztvevő legjobb dolgozókat. Az összejövetelen megjelentek a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság képviselői Bi’atislavá- ból, a holiči Len és Kender- feldolgozó igazgatója és vezetői, a kendert termelő egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, illetve a megjutalmazásra javasolt dolgozók. Pavel Kiaga, .a holiči vállalat igazgatója beszámolójában értékelte az 1972-ben elért termelési eredményeket és rámutatott azokra a pozitív és negatív jelenségekre, amelyek a kendertermelést és feldolgozást érintik. Az előírt termelési tervek a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is a legtöbb helyen teljesítették, sőt néhány mezőgazdasági üzemben túl is szárnyalták. A betakarítást viszont még nem sikerült a kívánt mértékben gépesíteni. A kenderlermelésben az átlagos hektárhozam tavaly 75 mázsa körül mozgott, de a Tónii ftanyi) és a Sládkovicovói Idiószegi) Efsz ben 120, illetve 114 mázsa kendert takarítottak, be hektáronként. Az idei terv szintén igényes feladatokat tartalmaz. A kender vetésterülete 2314 hektár, és 80 mázsás átlagterméssel számolnak. A munkatermelékenységet fokozottabb gépesítéssel, valamint az önköltségek csökkentésével szeretnék növelni. Az intenzív gazdasági módszerek kihasználásán kívül szükség van beruházásokra is. Az 1973-as évre 23 millió koronát irányoztak elő beruházási célokra. Ezt az összeget főleg új gépek vásárlására, ezenkívül a feldolgozó üzemek korszerűsítésére és új létesítmények építésére fordítják. Ebben az évben befejezik Sládkovičovou és Tőiíban az új termelési csarnokok építését, amelyek 45 illetve 37 millió korona ráfordítással készülnek. A sládkovičovói új termelőcsarSzép feladatot teljesítettek Üzlethálózatunk színvonala nemcsak az árubőségtől, hanem a kiszolgáló-személyzet munkájától is függ. A bratislavai Potraviny kereskedelmi válla lat az esztétikai követelményeket is szem előtt tartja és új, tetszetős műselyem-köpenyek kel látta el üzlethálózatának elárusítónőit. A műkorcsolya világbajnokság napjaiban máj ezekben a köpenyekben . szolgálták ki a vevőket a Potraviny 108-13-as számú, üzletének dolgozói is a C$ehhszlovák Hadse reg utcában. Az üzlet hattagú munkacsoportja Borbély Gyula üzletvezetővel az élén 300 000 koronás havi forgalmat bonyo lit le. Az új, piros szál aggul sze gélyezett köpenyeket és pártá kát a Nyugat-szlovákiai Kisipari Termelőszövetkezet hamuliako vói (Gútorj, tomášovi (Fél) és rasticei üzemegységeiben készt tették. A szövetkezet dolgozói Pásztor István elnökkel az élű kön valóban dicséretet érdemel nck, mert bár a megrendelés tői számítva nagyon kevés idő állt rendelkezésükre, mégis mindent elkövetlek annak érdeké ben, hogy az 5000 köpenyt ide jelen elkészítsék, és az élelmiszerüzletek dolgozói már ezekben szolgálhassák ki a világbajnokságra érkezeit vendégeket és a lakosságot. A megrendelés sikeres teljesítéséhez fő leg a rasticei üzemegységben Váss Erzsébet kollektívája és a tomášovi varrónők — közöttük a képen látható Sztranyovszky Lajosné — járultak hozzá. (Fényképezte: Tóthpál Gyula) nokban a pozdorjafeldolgozó részleg kap helyet, amelyet korszerű gépekkel szerelnek fel. A jövőben a kenderfeldolgozásnál eddig részben kihasználatlan melléktermék — a poz- dorja kerül itt feldolgozásra. A pozdorjából préseléssel deszkalapokat csinálnak, amelyeket aztán a bútorgyártásban és az építőiparban hasznosítanak. Préselt deszkákat Sládkovičovou már eddig is gyártottak, de az új termelőcsarnokban új technológiával tökéletesebb árut fognak termelni. Az új technológia a préselt deszkák külső megmunkálásában nyilvánul meg, aminek az eredménye tetszetős kivitelű, jó minőségű, a bútoriparban felhasználható deszkalap lesz. A kender gyorsabb és minőségileg jobb betakarítását gépek segítségével kell elvégezni, de ez a kérdés még legtöbb helyen megoldásra vár. A szövetkezetek képviselői felszólalásaikban általában azt kifogásolták, hogy kevés gépet kapnak a betakarításhoz, azokban a mezőgazdasági üzemekben pedig, ahol már rendelkeznek megfelelő mezőgazdasági gépekkel, hiányolták a pótalkatrészekkel való ellátást, ami fennakadást okoz a folyamatos munkamenetben. A gépesítés területén a helyzet megjavítására műszaki jellegű intézkedéseket hoznak, s ebben az évben a kenderbetakarítási munkák 60—65 százalékát gépesítik. Az elmúlt években a kendertermelők számára egy eddig, nálunk ismeretlen kártevő oko zott gondot, ami ellen még nem ismerjük a legjobban ható védőanyagot. Ez a kártevő főleg a dél-szlovákiai járásokban nagy mértékben megrongálta a termést. Ezzel a problémával foglalkoznak az Ivánka pri Nitre-i Efsz kísérleti intézményében is, melynek a vezetője Ľudovít Bakó mérnök felszólalásában ismertette a kártevő okozta tüneteket a növényen, és felhívta a figyelmet a kártevők elleni országos akcióba való bekapcsolódásra. Az elmúlt évre meghirdetett szocialista verseny résztvevői közül a kenderbetakarításban 15 legjobb eredményt elért dolgozó kapott pénzjutalmat, többek között Tóth István, Balla Kálmán, Rácz János, Čaputa Vincent. A szocialista versenyt folytatják ebben az évben is. A kenderfeldolgozó üzemek dolgozói a komplex szocialista racionalizáció jegyében gazdálkodnak, és kihasználják azokat a rejtett tartalékokat, amelyeket az eddig nem alkalmazott új technológiai eljárások is lehetővé tesznek. PÄKOZDI GERTRÚD Intézkedések a levegő szennyezésének csökkentésére (CSTK) — Ez év júniusáig tart Bratislavában a levegő szennyeződése elleni harc érdekében hozandó új intézkedések tervezetének kísérleti ellenőrzése. Az intézke dések célja a nehéz fillóolajuk égésével keletkezett kéntartalmú gázok mennyiségének csökkentése. Az akciót, amely párhuzamosan az észak morvaországi és az északcsehországi kerületben is folyik, Bratislava területén a városi nem zeti bizottság erdő- és vízgazdái kodási osztálya szervezi az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának módszertani utasítása) alapján. Az új elvek szerint szigorúbban fogják büntetni a levegő szennyeződését okozó vállalatokat, és főképp a légszennyeződést okozó berendezéseket szigorúbb műszaki ellenőrzésnek vetik alá. A legtöbb mérgező anyagot a légkörbe kibocsátó iparvállalatok légtisztító be rendezéseit az Állami Műszaki Felügyelőség ellenőrzi. A helyes égési folyamatokra vonatkozó előírások megtartását a lakásgazdálkodásban a városi nemzeti bizottság ellenőrzi. A három kiemelt körzetben végrehajtott kísérlet eredményei alapul szolgálnak majd a környezetvédelemről szóló eddigi törvényes rendelkezések módosításához. 1973.
