Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-01 / 51. szám, csütörtök

.. J tanítsuk meg gyermekünket tanulni A félévi bizonyítvány figyel­meztető szava után a szülők túl­nyomó többsége azzal a kérdés­sel ostromolja a pedagógust, hogy most mit tegyen, hogyan segítsen gyermekének a tanulás­ban? A legtöbben, sajnos, meg­maradnak csupán a kérdésnél, s talán nem is várnak választ, hiszen „ők úgy sem tudnak se­'tjnt, ők nem pedagógusok, nerr szakemberek.“ Kedves szülők, ne várják tét­lenül, nyugodt lelkiismerettel a következő bizonyítványosztás idejétl Segítsenek, könnyítsenek gyermeküknek a tanulásban, hi­szen ehhez nem is annyira peda­gógusi szakértelemre, mint in­kább a szülői szeretettel kialakí­tott rendszeresség szükséges. Hogy mit tehetnek gyermekük tanulása érdekében? Kezdjük a legelején: A tapasztalat azt mutatja, hogy igen sok gyermeknek nincs odahaza helye, ahol tanul­ni tudna. Az asztalnál a felnőt­tek ülnek, olvasnak. A szobá­ban ordít a rádió, sír a három éves öcsike, cseveg a szomszéd, s minden fontosabb a gyermek zavartalan tanulásánál. Pedig megfelelő környezet nélkül nem lehet eredményesen tanulni. Minden iskolás gyermek számá­ra feltételeket kell teremteni, hogy a tanulásra fordított idő alatt — tehát naponta ugyanab­ban az időpontban 1—2 órára — otthon csendben és nyugodtan tudjon dolgozni. A másik fontos feltétel: a jó időbeosztás. Iskolából hazajövet a gyermek pihenjen egy órát, szellőztesse ki tüdejét meg a fe­jét, segítsen a házimunkában és csak ezután fogjon a tanulás­hoz. Fontos, hogy ne nógassuk a gyermeket: tanulj, tanulj! Cé­lunkat ugyanis csak akkor ér­tük el, ha Iskolás gyermekünk felszólítás nélkül, egyedül és fő­leg szívesen fog a tanuláshoz. A tanulás során figyeljük meg, hogy a gyermek mennyi időt for­dít a mértan, az orosz vagy a szlovák feladat elvégzésére. Pró­báljuk megállapítani, hogy mi okoz neki problémát, mikor kez­di rágni a tollat, mikor firkál összevissza — hol akad meg a tanulásban. Persze, nem arról van szó, hogy a szegény gyerek­re percenként ráordítsunk, ha­nem arról, hogy megértessük ve­le: a tanulásra szánt időt gazda­ságosan kell kihasználnia. Gyakran kérdezik tőlünk: va­jon a tanulónak az írásbeli, vagy a szóbeli feladatokat kell-e először elvégeznie. „Gyermeke — írja az egyik szülő — az írás­beli feladatokat végzi el először minden tantárgyból, s ez rend­szerint annyira kimeríti őt, hogy nem jut sem ideje, sem ereje a rzóbeli tanulásra ...“ Ez, sajnos, eléggé jellegzetes hibája a ta­nulók otthoni tanulásának. Ezért azt tanácsoljuk, hogy egy- egy alkalommal beszéljük meg gyermekünkkel a tantárgyak sorrendjét is. Vegyük elő az óra­rendet és magyarázzuk meg, hogy minden munka kezdeti be- lelendülést kíván. Tehát ne kezdje a gyermek a tanulást a legnehezebbel, hanem a köny- nyebb feladat elvégzése után térjen rá a nehezebbre, a rövi- debbről a hosszabbra. Külön fi­gyelmeztessük gyermekünket, hogy a nem szívesen tanult és gyakran éppen ezért nehezebb­nek tekintett tantárgyakat ne hagyja utoljára. A legfontosabb tanács: sose tanuljunk olyasmit, amit tökéle­tesen nem értünk. A meg.'ítés minden tanulás alapja — ám ez nem azonos a tudással. Ha gyer­mekünk valamit megértett, az még nem jelenti, hogy tudja is. Minden ismeretet gyakorolni kell, hogy tartós tudássá, kész­séggé érlelődjön. Tanítsuk meg gyermekeinket tanulni — türe­lemmel, gondossággal. E téren iskoláink munkájában Is jelentősek még a fogyatékos­ságok. A pedagógusok zöme sem tudatosította kellőképpen, hogy az oktatás-nevelés vég­eredményben kétoldalú folya­mat. Az egyik oldalon a taní­tó, a másik oldalon pedig a ta­nuló fii. A tudás közvetítése sokkal eredményesebb mind­két fél teljes aktivitásával. A mesék világában gyakran szerepel valamilyen csodaszer, varázssíp, csodalámpa, ame­lyeknek birtokában a „hős“ minden kívánsága teljesül. Egy fúvás a sípba, néhány bűvös varázsige, s eltűnnek az akadá­lyok. így van ez a mesék vilá­gában, de a valóságban nem. A tanulás komoly, nehéz, fárad­ságos munka. A nagyobb hozzá­értés azonban minden munkát megkönnyít, gazdaságosabbá tesz. Ez az általános érvényű törvény a tanulásra is vonatko­zik. Természetesen a gazdasá­gos tanulás receptjét megadni lehetetlen, hiszen az egyéni helyzetek, az egyéni adottsá­gok és körülmények ezerkép­pen változnak és változhatnak. Ha azonban a szülőknek, a pe­dagógusoknak sikerül megértet­niük gyermekükkel, tanítványa­ikkal a gazdaságos tanulás ál­talános követelményeit, akkor ez minden bizonnyal meghozza gyümölcsét. S ezzel úgy vélem, válaszol­tam egyik olvasómnak, aki azt írta levelében, hogy túl nagy fába vágtam fejszémet, mert ,,meglehet ugyan, hogy lehet könyvből is gyermekeket nevel ni, csak akkor minden gyerek­ről egy külön könyvet, cikket kell írni". Nem célom vitázni ezzel az állásponttal, hiszen világos, hogy ml csak az általánosról, a tipikusról beszélhetünk — de erről is érdemes szólni, írni, hiszen száz gyerek közül 75-80 ilyen. MÓZSI FERENC A tešedíkovói banánérlelő a múlt évben 40 vagon banánt szállított az üzletekbe. Az idén is hasonló mennyiségű banán raktározására számítanak. A ba­nánt Ecuadorból és Kolumbiá­ból kapják, 22 fokos hőmérsék­leten érlelik, s azután a boltok­ba szállítják. Felvételünkön: Horváth Irén az érett banán mérése közben. (Matis Pavel felvétele) Értékelték munkájukat Két éve működik Zemianska Olča (Nemos Onsa) községben a partizánskei cipőgyár üzemrészle­ge, mely 48U dolgozót — főleg nő­ket — foglalkoztat. Ezt a kétéves időszakot értékelte az üzemrész- leg pártszervezetének évzáró tag­gyűlése. A dolgozók 48 millió ko­rona értékű árut gyártottak, a 383-1-2 részlegek pedig 698 ezer pár gyermekcipőt. Minőségi szem­pontból azonban hiányosságok mu­tatkoztak az emlitett részlegek munkájában. Szép eredményt ér­tek el a 388 1 2 és a 387-1 2 rész­legek, a varróműhely dolgozói. Bugár Margit és Fekete Viola mesternők vezetésével 1 millió 300 ezer felsőrészt készítettek szor­galmas és pontos munkával. Ugyanakkor 22 000 koronát meg­takarítottak. Megállapították, hogy a tömeg- szervezetek közül 4tevékeny mun­kát fejt ki a SZISZ üzemi szerve­zete. A vitában felszólalók főleg a munka minőségének megjavításá­ról beszéltek, valamint a Komá­romban épülő üzemrészlegről, ahová innen küldenek majd szak­munkásokat. Egyben hangsúlyoz­ták annak a jelentőségét is, hogy a SZISZ üzemi szervezetének leg­jobb tagjait már most fel kell ké­szíteni a párttagságra. KESZEGII KÁROLY GYALOGÚT Csontos Vilmos könyve A hatvanas évektől világszer­te az úgynevezett tényirodalom virágzását éljük. A magyar nyelvterületre is .elérkezett ez a hullám, amely többek között számos önéletrajzi motívumra épülő, többnyire szociális ihle- tettségű könyv megjelenését eredményezte. Közülük mintegy illusztrációként Déri Tibor íté­let nincs, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér és Gyergyai Albert az elmúlt hetekben meg­jelent Anyám meg a falum cf- mű alkotását említjük meg. Ha­zai magyar irodalmunkban ed­dig inkább csak újságjaink és folyóirataink hasábjain olvas­hattunk hasonló műfajú íráso­kat. Az elmúlt hónapban ilyen jellegű könyv is napvilágot lá­tott. Csontos Vilmos Gyalogút című önéletrajzának (tehát nem regényének, amint azt a szerző is helyesen állapítja meg) egyik érdekessége, hogy ez az alkotás csehszlovákiai magyar líránk legidősebb képviselőjének az első prózai műve. A Gyalogút lényegében Cson­tos Vilmos élményanyagának, költővé érésének tükörképe. Mozgalmas, nagy horderejű ese­ményektől terhes időszakot (az első világháború kezdetétől 1957-ig elevenít fel: túlzások, szépítgetések nélkül vall több évtized emberi és társadalmi harcáról. Nem történészként szemléli az eseményeket, szub­jektív szempontok alapján rang­sorol: néhány sorban, máskor pedig néhány oldalon keresztül (aszerint, hogy egy-egy korszak mit Jelentett számára, s a falu­nak) ír a történelmi esemé­nyekről. Nem értékel, nem igyekszik lélektani, vagy más összefüggéseket felszínre hoz­ni, csupán ábrázol, rögzít. Eh­hez a módszerhez alkalmazko­dik a szerző nyelvezete Is: a könyv túlnyomórészt tárgyila­gos, kijelentő mondatokból, le­író részletekből áll. Csak itt- ott, néhány metaforából, költői képből sejlik fel a lírikus, a szavakkal „építkező“ költő. Sok mindent megtudunk a könyvből, ám úgy érzem, mégsem eleget. A Gyalogút elolvasása után egy sokat szenvedett, falun nevel­kedett és ott élő iparos marad meg az emlékezetünkben, aki­nek a szakmája csupán másod­lagos jellegű, mert az ő élet­célja elsősorban művészi eszkö­zökkel látni és láttatni. Több jól megírt fejezetet, részt emel­hetünk ki. Ezek közül különö­sen a második világháború alatti események ábrázolása ér­demel megkülönböztetett figyel­met. E gyötrelmekkel, megpró­báltatásokkal teli esztendőket szuggesztív erővel, megrázó egyszerűséggel ás mégis plasz­tikusan ábrázolja a szerző. Az olvasó itt nemcsak olvas és la­poz, hanem figyel, érez, gon­dolkodik is. Ugyancsak sikeres­nek mondható az ifjúkor ábrá­zolása (különösen a Hajnali dobpergés és az Egy vásári sá­tor alatt című fejezetek), e ré­szekben a szubjektív leírás fo­kozatosan szélesebb mederben hömpölyög, s egy ember életén keresztül egy közösség, sőt né­mely vonatkozásban egy gene­ráció sorsáról, élményeiről is olvashatunk. Kár, hogy a könyv egészéről nem mondhatjuk ugyanezt. Va­lóban sajnáljuk, hogy Csontos Vilmos könyvében túlnyomó- részt passzív részese, vagyis szemlélője az eseményeknek, s így csupán tárgyilagos leírást kapunk (kivéve a már említett pozitív példákat), amely nem emelkedik a szintetizálás, s az értékelés magaslataira. Ennek tudható be, hogy az írásunk ele­jén említett mozgalmas kor­szakról alkotott képünk a könyv elolvasása után színesebb lett ugyan, de teljesebb, elmélyül­tebb nem. Az említett hiányosságok el­lenére Csontos Vilmos első pró­zai műve nem eredménytelen vállalkozás, sajátos hangvétele és a már említett több jól meg­írt fejezete, s nem utolsósorban a számos dokumentumjellegű ténye, adata miatt érdemes el­olvasni. (Madách Könyvkiadó.) SZILVÁSSY JÓZSEF A SPARTA PÁLYÁN KÖSZÖNT BE A TAVASZ... lyja a SPARTA PRAHA—HRADEC KRÁLOVÉ találkozóval veszi * 'kezdetét az I. labdarúgó-liga tavaszi idénye, amelytől töb­bet várunk, mint az őszi évad nyújtott. A prágai csapat azért kérte az említett mérkőzés előbbre hozását, hogy kipihenhesse a pontküzdelem fáradalmait, idejében utazhasson az NSZK-ba a Schalke 04 elleni KEK találkozóra. A hradeciek legfeljebb meg­nehezíthetik, de meg nem akadályozhatják a Sparta győzelmét. Pénteken két televíziós mér­kőzés lesz. A szlovák adás mű­során a bajnok SPARTAK TR­NAVA és a SLÁVIA PRAHA erő­próbája szerepel. Megláthat­juk, Malatinský legénysége mi­lyen formában várja a jövő szerdán az angol labdarúgás il­lusztris képviselőjét, a Derby County együttesét. A mai baj­noki küzdelem nagy esélyese a Spartak. A cseh tv-adás műsora a TEPLICE—DUKLA PRAHA erő­próbával kedveskedik nézői­nek. A katonacsapat nagyon jó védelemmel rendelkezik, de en­nek ellenére a házigazdát tart­juk a két pont várományosá­nak. A szombati találkozók közül a SLOVAN BRATISLAVA—ŽILI­NA mérkőzés tarthat igényt a legnagyobb érdeklődésre. Most válik el, hogy a bratisla­Váratlan eredmények fordulója Az I. jégkorong ligában már harmincnegyedik alkalommal mér. kőztek a csapatok a bajnoki pontokért. A nagy érdeklődéssel várt fihlava—Pardubice rangadó döntetlent hozott és lényegében csak* nem teljes mértékben blztosftotta a Tesla első helyét a 36. fordn« ló utánra. A Slovan Litvínovban tett ki magáért és nagy esélye« a négyes döntőbeli szereplésre. Ezzel szemben a VS2 együttese se. regliajtó-jelöltté lépett elő... JIHLAVA—PARDUBICE 1:1 (0:1, 0:0, 1:0) Gólütők: Nový, illetve Novák. Nyílt küzdelemben azért szüle­tett döntetlen eredmény, mert a vendégek kapujában Crha nagy­szerű teljesítményt nyújtott. LITVINOV—SLOVAN 3:6 J 0:1, 1:3, 2:2) Gólütők: Haas (2), Nedomanský, Bukovinský, Dučaj, Šťastný, illet­ve Obrtlík, Hlinka és Nedvéd. Nagyszerű játékkal mutatkozott be a bratislavai csapat és a talál­kozón mindvégig a helyzet ura volt. KLADNO—KOŠICE 8:4 (1:1, 3:0, 2:3) Gólütők: Novák (2), Rys, Sýko- ra, Bauer, Nedvéd, illetve Smer- čiak, Lukáč és Kolláth. A II. harmad döntött, s a végén a vendégek túl korán adták föl a számukra végleg elveszettnek minősített mérkőzést. SPARTA—BRNO 4:0 (0:0, 1:0, 3:0) Gólütők: Dohnal, Havel, Cerný, Vorliček. Ebben az Idényben utoljára ját­szott szurkolói szeme láttára a Sparta csapata, bár nehezen len­dült játékba, fokozottan fölényre tett szert, s a végén csaknem Is­kolajátékkal biztosította győzel­mét. C. BUDÉJOVICE—PLZEŇ 5:3 (0:1, 1:2, 4:0) Gólütők: Masopust, Pražák, Ko­lár, Marik, Pouzar, ill. Ebermann, Rusický és Opačitý. A Plzeň már 3:0 arányban ve­zetett, de a befejező harmadban a hazaiak óriást lelkesedésével szemben nem volt orvosság. A táblázat állása: 1. Pardubice 34 22 3 9 139:89 47 2.Jihlava 34 19 6 9 150:94 44 3. Slovan 34 15 5 14 108:113 35 4. Kladna 34 12 10 12 102:101 34 5. Plzeň 34 14 6 14 120:120 34 6. Brno 34 13 6 15 100:105 32 7. Litvinov 34 12 7 15 91:127 31 8. Sparta 34 12 6 16 111:116 30 9. Košice 34 9 9 16 107:126 27 10. Budéjovice 34 11 4 19 84:121 26 A SPORTFOGADÁS HÍREI A Športka 8. játékhete I. húzá­sának nyereményelosztása: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 3S nyertes á 40 070 korona, III. df j: 2755 nyertes á 730 korona, IV. dfj: 62 389 nyertes á 60 korona. A II. húzás nyereményei: I. díj: 2 nyertes á 200 000 koro­na, II. díj: 115 nyertes & 10 940 korona, III. dij: 4803 nyertes á 335 korona, IV. dfJ: 86 335 nyer­tes á 35 korona. A Sazka 8. játékhetének nyere­ményei: I. díj: egy nyertes 78 220 koro­na, II. díj: 128 nyertes á 933 ko­rona, III. dfj: 1601 nyertes á 1211 korona. ELŐTÉRBEN A POLITIKA! NEYELMüNKA Az elmúlt hét végén tartották meg Dunajská Stredán (Dunaszer- dahelyen) a járási labdarúgó szö­vetség évzáró gyűlését. A járás 48 labdarúgó szakosztályának több mint száz képviselője először megemlékezett a dicső februári napok jelentőségéről, majd meg­hallgatta a főbeszámolót. Nagy Károly, a járási labdarúgó szö­vetség elnöke beszámolójában megállapította, hogy az egyesüle­tek tevékenysége az elmúlt esz­tendőben számos vonatkozásban javult. Kevesebb sportszerűtlen­ség és fegyelmezetlenség fordult elő a sportpályákon, jobb volt a játékvezetők teljesítménye Is. Az elmúlt esztendő eredményei közé tartozik, hogy tovább mélyítették a baráti kapcsolatokat a molníki járás és Győr—Sopron megye sportolóival. Dlcsérőleg szólt több sportegyesület — többek között STK Somorja, Dióspatony, Duna- eperjes — tevékenységéről. Hang­súlyozta azt is, hogy a járás lab­darúgásának színvonala még nem kielégítő, s nincs megfelelően biztosítva a fiatalkorú labdarúgók felkészítése sem. A fő beszámoló után több kül­dött szólalt fel: elsősorban a po­litikai nevelőmunka fontosságát hangsúlyozták és szorgalmazták a diákcsapatok járási bajnokságá­nak kiírását. A vitában felszólalt Martin Havas, a Szlovák Labda­rúgó Szövetség elnökségi tagja is, aki elismerőleg beszélt az évzáró gyűlés színvonaláról, majd néhány időszerű országos labdarúgó-prob­lémát említett meg. Az évzáró gyűlés végén megvá« lasztották a járási labdarúgó szö­vetség új plénumát és elnökségét. —y—i 1. PREŠOV - SPARTA PRAHA 2. ZALAEGERSZEG - VASAS Beküldte: Lakhely: Utca: vai együttes komolyan gondolj hat-e a jelentékenyebb előretör résre. A vendégek csapata egy­séges, ütőképes, s esetleg az egyik pontot elviheti. A BRNO—PREŠOV olyan ta; láikozó, amelynek eredménye közel lehet majd a döntetlen-; hez. A BANÍK OSTRAVA a VSS KO= SICÉT látja vendégül. A kelet? szlovákiaiak idegenben mérsé? keltebben szoktak szerepelni, mint odahaza. Sok függ attól, milyen mértékben tudnak szar badulni ettől a gátlásuktól. LOKOMOTÍVA esélyről be. szélhetünk a TftlNEC elleni erőpróbán. PLZENBEN az AC NITRA ven. dégeskedik, s nem valószínű, hogy onnan akárcsak egy pont* tál is gazdagabban térhet ha* za. (za)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents