Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-04 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

KÖZÖSEN A VÁLASZTÓKKAL Gazdag eredményekkel zárta az el­múlt évet a Dun. Streda-i (dunaszerda- helyi) járás lakossága. A sikeres terv- teljesítés jó alapot biztosít idei célkitű­zéseik megvalósításához. A jnb alelnö- kével, Horváth Ferenc elvtárssal beszél­gettünk a járás idei választási tervéről. • Mit tartalmaz a járás idei vá­lasztási programterve, milyen főbb beruházásokat valósítanak meg eb­ben az évben? — Az idei programtervünk összeállí­tásánál figyelembe vettük a CSKP KB decemberi plénumának határozatait, melyek a népgazdaság további dinami­kus fejlesztését, s vele párhuzamosan a lakosság életszínvonalának emelkedését tűzték ki célul. Valamennyi szakaszon arra törekszünk, hogy tovább mélyüljön és erősödjön a képviselő testületek és a választópolgárok közötti kapcsolat. Múlt évi eredményeink bizonyítják, hogy a járás lakossága magáénak vallja a párt politikáját, aktívan segíti megvalósítá­sát. Mindez kiindulópontul szolgált idei terveink kidolgozásánál, melyekben a beruházások megvalósításában egyre nagyobb teret kap a lakosság társadal­mi munkája. A járás idei fejlesztési ter­ve összhangban van a választási prog­ramtervünkkel. Az idei választási programtervünkben is megkülönböztetett figyelmet szente­lünk a lakásépítkezésnek. Az utóbbi években a magánépítkezés mellett egyre számottevőbb a szövetkezeti és üzemi lakásépítés. A komplex lakásépítkezésre százmillió koronát fordítunk. Tervünk az év végéig 726 lakás átadását irányozza elő, és 681 új lakás építésének megkez­désével számol. Ezek többsége a járás három városában, Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen), Calovon (Nagyme- gyerenj és Šamorínban (Somorján) épül fel. Az említett helyeken 98 állami, 252 szövetkezeti, 54 üzemi, 34 önsegélyes szövetkezeti lakás építését kezdik meg. A járási központ rohamos fejlesztését bizonyítja, hogy az idén 295 lakás épí­tését kezdik meg, ugyanakkor az év vé­géig 210 lakás kerül itt átadásra. Ugyan­csak nagyszabású építkezés kezdődik Gabčíkovón (Bős), ahol 60 lakásegység­hez fognak hozzá. Szocialista államunk messzemenő se­gítséget nyújt a magánépítkezőknek. Évről évre sokan szeretnének családi házat, magánlakást építeni. Sajnos az igényeket, önhibánkon kívül, nem min­dig tudjuk kielégíteni. Idén 240-en kez­denek hozzá családi ház építéséhez. Figyelemre méltó, hogy a járási köz­pontban megkezdik — 24 milliós költség­gel — egy művelődési ház építését. Óvo­da épül Vydranyban (Hodos), Cilizská Radvaňon (Csilizradvány), jurován (Dercsika), Dobrohošťon (Doborgaz). Befejezzük a tonkovcei kastély átalakí­tását gyermekotthonná, iskola és óvoda épül Hubicén (Gomba), befejezik az eliašovcei híd építését a Kis-Dunán, felépül a szerdahelyi ipari vállalat mű­helye, a lehnicei (Nagylég) gyógyszer- tár stb. A városi és községi utak, utcák portalanítására több mint 11 millió ko­ronát fordítunk. • Hazánk lakossága kötelezettség­vállalásokkal köszönti a februári győzelem 25. évfordulóját. A járás­ban miként fogadták a martini és a Banská Bystrica-i felhívásokat a vá­lasztási programtervek idő előtti tel­jesítésére? — járásunk lakossága fokozott mun­kalendülettel, _a termelési tervek idő előtti teljesítésének vállalásával köszön­ti az évfordulót. Választási programter­vünkben a bevált hagyományainkhoz hí­ven az idén is számolunk a lakosság tár­sadalmi munkájával. Számos községfej­lesztési akció valósul meg ilyen formá­ban. Kultúrházak, iskolák, óvodák, ra­vatalozók, fürdőmedencék, autóbusz- megállók, parkok, zöldsávok, járdák stb. épülnek a lakosság segítségével. A nem beruházási kiadásaink nagy részét az iskolaügyre fordítjuk, mintegy négymil­lióval többet mint tavaly. Az egészség­ügy költségvetését húsz százalékkal emeltük, így meghaladja az ötvenmillió koronát. Önsegélyes alapon óvodák, il­letve iskolák építését kezdjük el a kö­vetkező községekben: Baloň (Balóny), Dolný Bár (Albár), Horná Potoň (Felső- patony), Veiké Blahovo (Nagyabony), Vojtechovce (Bélvata), Topolovec- Palkovičovo (Nyárasd-Szap). Sajnos a támogatást a jnb részéről csak akkor tudjuk biztosítani, ha a kerülettől ki­egészítés címén megkapjuk rá az anya­gi fedezetet. Járásunk lakosságával is­mertettük a Banská Bystrica-i és a mar­tini versenyfelhívást. Amikor a lakosság kötelezettségvállalásait értékeltük, örömmel állapítottuk meg, hogy 464 kollektív és 17 914 egyéni vállalás érke­zett hozzánk, melyeknek összértéke megközelíti a 47 millió koronát. Az egyéni kötelezettségvállalások magas száma azt bizonyítja, mennyire magáévá tette a lakosság a programterv teljesí­tését. • Hogyan kívánják emelni a kép­viselő testületek munkájának színvo­nalát, miként gondoskodnak a kép­viselők eszmei-politikai továbbképzé­séről? — Ahhoz, hogy még jobban elméi yít- sük a képviselőtestületek és a választó- polgárok közötti kapcsolatot, tovább kell javítanunk a képviseleti szervek munkáját. A bizalomnak a kölcsönössé­gen kell alapulnia. A választópolgárok­nak érezniük kell, hogy ezek az ő szer­veik, érettük vannak, őket képviselik. Természetesen mindez megkívánja, hogy tovább emeljük a hnb-funkcioná- riusok, képviselők és alkalmazottak po­litikai és szakmai színvonalát. A CSKP októberi ideológiai plénuma jegyében a jnb fokozott gondot fordít a hatásköré­be tartozó intézmények, hivatalok alkal­mazottainak és funkcionáriusainak to­vábbképzésére. Egész évre kidolgoztuk az iskolázások tervét. A hnb funkcioná­riusai és az egyes bizottságok elnökei ré­szére három alkalommal rendeztünk kétnapos iskolázást. Az alkalmazottak számára megindítottuk az üzemi mun­kaiskolát. A hnb-k funkcionáriusai kö­zül többen látogatják Dun. Stredán (Du­naszerdahelyen) a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemét, vagy a középisko­lákon szereznek érettségit. Azokon a településeken, melyek nem képeznek önálló közigazgatási egységet, kihelyezett polgári bizottságokat hoz­nak létre, s ezek helyben intézik a la­kosság ügyes-bajos dolgait. Ily módon valamennyi községben megalakulnak a polgári ügyeket intéző testületek, me­lyeknek fontos szerepet tulajdonítunk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy tovább növekszik a nemzeti bizottságok befo­lyása a lakosság tudatának formálásá­ra. Valamennyi községben mód nyílik a polgári esketésre, a névadó ünnepség és a polgári temetkezés megrendezé­sére. A polgári ügyeket Intéző testüle­tek tagjai számára szintén rendeztünk iskoláztatásokat, melyeket bemutatók­kal kapcsoltunk egybe. Módszertani se­gédanyagot adunk ki számukra, és anyagi támogatást is kapnak a jnb-től, Nevelőmunkúnkban nélkülözhethetlen a szemléltető agitáció és a propaganda. Ennek tudatában kezdtük el a hnb-k mellett emlékszobák és vörös sarkok ki­építését, melyek áttekintő képet nyújta­nak a munkásmozgalomról, az idős kommunisták életútjáról, a város vagy község fejlődéséről, az emberek élet- színvonalának emelkedéséről, az üze­mek vagy efsz-ek gazdálkodásáról. • A járás egyik sürgős problémája a szolgáltatások bővítése. Milyen vál­tozások várhatók e téren? — Annak ellenére, hogy az utóbbi években e téren is javulást értünk el, a jelenlegi helyzettel nem lehetünk elége­dettek. Ebben az évben tovább javítjuk a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat, illetve a meglevőket bővítjük. Azt akar­juk, hogy a lakosság a becsületesen megdolgozott pénzéért kulturáltabb kör­nyezetben vásárolhasson. Ezért minde­nekelőtt az üzlethálózat további bővíté­sét, és a meglevők újjáépítését vettük tervbe. A közelmúltban határidő előtt adták át Zlaté Klasyn (Nagymagyar) a 6,5 millió korona költséggel épült bevá­sárló központot és vendéglátóipari léte­sítményt. Ebben az évben élelmiszerbolt és vendéglő épül Hubicén (Gomba) és Opatovský Sokolecen (Apácaszakállas) egyenként 1,5 millió korona értékben. A dunaszerdahelyi Dunaj-szálló befoga­dóképessége 160 ággyal, 40 férőhelyes éjjeli mulatóval bővül. Átépítik Vraku- ftán (Várkony) a vendéglőt, Z akcióban élelmiszer és hentesüzlet épül Ókoron (Ekecs), Calovón (Nagymegyer), Dun. Stredán (Dunaszerdahelyen) és Rohov- cén (Nagyszarva). Zlaté Klasyn (Nagy­magyaron) pedig élelmiszerüzlet és ven­déglő épül. A turisták kedvenc szóra­kozóhelyén, a Kondorosi csárdánál au­tókemping épül. Dun. Stredán (Duna­szerdahelyen) kibővül az autószerviz, Šamorínban (Somorján) felépül a szol­gáltatások háza, gyorstisztító és sző­nyegtisztító kezdi meg működését, Ca- lovón (Nagymegyeren) autószerviz épül. Javítjuk a nyugdíjasok otthonai­nak anyagi ellátottságát. Reméljük, hogy mindezek kedvezően befolyásolják majd járásunk területén a lakosság élet- színvonalának további emelkedését. SVINGER ISTVÁN Egy év mérlege W J \ . . .' , W A bratislavai Gumón nemzeti vállalat 101 százalék­ra teljesítette az 1972. év termelési feladatait. Az 1911-ben alapított és 1969-től napjainkig korszerűsített üzem dolgozói nagy örömmel fogadták ezt a hírt, melynek értékét növeli az a tény, hogy ezt az eredményt nem évvégi hajrámunkával, hanem az első negyedév kivételével — amikor korlátozott meny- nyiségben kapták a termeléshez elengedhetetlenül szükséges földgázt — az év minden hónapjában egyenletesen végzett munkával és a terv rendszeres teljesítésével érték el. Ez nemcsak a hatékony és át­gondolt üzemszervezés diadala, a siker sok más té­nyezőtől is elválaszthatatlan. Az egy munkásra eső munkatermelékenység tervét 104,2 százalékra teljesí­tették. Ennek eléréséért különösen sokat kellett dol­gozniuk. A termelésben közvetlenül részt vevő mun­kásokat kisegítették a műszaki-gazdasági dolgozók is, akik — ha a gyár érdeke úgy kívánta — többször vállaltak brigádmunkát. Dicséret illeti a tömegszerve­zeteket, amelyeknek tagjai jó példát mutattak a fel­adatok teljesítésében és derekasan kivették részüket a szervező munkából is. A párszervezet és a szakszer­vezet a múlt év elejétől nagy figyelmet fordított a szocialista munkaverseny fellendítésére. Ebbe a mun­kába bekapcsolódott a vállalatvezetőség is. Az üzem dolgozói főleg a Mindenki szocialista módon moz­galom keretében érték el a jó eredményeket. A jól megszervezett egyéni és kollektív vállalások teljesí­tésének eredményeként december 22-én, egy héttel a gazdasági év vége előtt sikerült teljesíteniük az egész évi feladatokat. A verseny minden dolgozóra történő kiterjesztését az a körülmény Is indokolta, hogy a munkások előírt létszáma az egész év folyamán nem volt teljes, a foglalkoztatottság átlagban 97 százalékot ért el. A Gumón nemzeti vállalat dolgozóinak főleg azt az igyekezetét illeti dicséret, hogy minden erejükkel az első negyedévi lemaradások behozatalára töreked­tek, s olyan konkrét munkavállalásokat fogadtak el, melyeknek teljesítésével ezt a céljukat el is érték: a második negyedévet már tiszta számlával kezdték, és az első félév végén büszkén jelenthették: 101,1 szá­zalékra sikerült teljesítenünk az 1972. év első félévé­nek tervét. A verseny eredményeivel számoltak az irányító szer­vek is, tudták, ezzel a soha nem kimeríthető forrással különösebb anyagi ráfordítás nélkül is kiváló munka­eredmények érhetők el. A pártszervek a párthatározatok teljesítésének el­lenőrzésén kívül figyelemmel kísérték a gazdasági feladatokat is, ennek köszönhető, hogy a XIV. párt- kongresszus és a CSKP KB februári plenáris ülésének határozataiból az üzemre háruló feladatokat teljesí­tették. Örvendetes, hogy az üzemben csökken a selejtgyár- tás. Ezt a dolgozók szakképzettségének emelésén és a műszaki ellenőrzés fokozásán kívül főleg azzal érik el, hogy követésre méltó módon állandó kapcsolatot építettek ki a megrendelőkkel. Ezeknek az üzemeknek a képviselőivel rendszeresen találkoznak, megbeszélik Anton Kittler, az üzem igazgatója ellenőrzi a termé­kek minőségéi (M. Vojtek — ČSTK felvétele) a felmerülő problémákat, és a szerzett tapasztalatokat felhasználják a termelésben. Nagy súlyt helyeznek a megrendelők jogos bírálata által felszínre került fo­gyatékosságok gyors eltávolítására. A minőség továb­bi javítása érdekében az egyes gépekre ellenőrző mű­szereket szerelnek fel. A selejt csökkenésével kapcso­latos teendőkről a termelési értekezleten is tárgyal­nak. A másik oldalon viszont előnytelenül befolyá­solja a gyártmányok minőségét az a körülmény, hogy az üzem munkaerőhiánnyal küzd. Örökös túlórázások­kal ezen nem lehet véglegesen segíteni! Más megol­dást kell keresni, mert a múlt év folyamán megköze­lítőleg 30 000 órával lépték túl a túlórák megengedett számát. Ez figyelmeztet: a folytonosan túlórázó dol­gozók baleseti veszélye növekszik, kevés idejük jut a dolgozóknak pihenésre, művelődésre, szórakozás­ra. Ezt a problémát a vállalatvezetőségnek a tömeg- szervezetekkel közösen kell megoldania. Ehhez kap­csolódik egy további probléma, a munkaerővándorlás. Főleg azok a fiatalok távoznak hosszabb-rövidebb idő ledolgozása után az üzemből, akiket próbaidőre vettek fel. Ebben az időszakban — és a későbbiek folyamán is —nagy súlyt kell helyezni a dolgozókról való sokol­dalú gondoskodásra, nevelésre, mert csak azok a tla- talok vagy új dolgozók szeretik meg az üzemet, akik érzik, hogy foglalkoznak, törődnek velük. Az ilyen körülmények közölt dolgozó munkások, technikusok rövid időn belül beilleszkednek a kollektívába, mely­nek hasznos tagjai lesznek. Az üzem életét vizsgálva, abban fény és árnyék váltja egymást. Míg az egyik oldalon bíráltuk a meg­engedettnél magasabb átlagos túlóraszámokat, az „érem másik oldala“ örömteli képet ad, mert — mint az üzem múlt évi tervteljesítéséről, egész évi tevé­kenységéről készült beszámoló megállapítja — haté­kony, a dolgozók egészségvédelmét szolgáló, több­termelést eredményező racionalizáciős intézkedések­kel terven felül csökkenteni tudták a munka­igényességet, ugyanis a tervezett évi 25 ezer norma­óra megtakarítását sikerült elérniük. A nehéz fizikai munka felszámolásához és a munkaigényesség csökkentéséhez jelentős mértékben járultak hozzá az üzem újítói is. A dolgozókról való gondoskodás kielégítő az üzemben. Az üzemi étkezdén kívül egy falatozó áll a munkások rendelkezésére. A múlt év folyamán mind a Szocialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetének, mind az érdekkörök tagjainak vásároltak felszerelé­seket. Az üzem 35 dolgozója magyarországi kirándu­láson vett részt, többen az NDK-ban jártak, mások a Szovjetunió 50 éve című kiállítást tekintették meg Prágában. Az év folyamán a dolgozók egészségvédelmével kapcsolatos intézkedések keretében orvosi vizsgálat­ban részesítették azokat a munkásokat, akik veszé­lyeztetett munkahelyeken dolgoznak. Az arra leg­jobban rászorulókat gyógyfürdőkben kezeltették. Dióhéjban ennyit mondhatunk az elmúlt évről. Eb­ben az évben a szakszervezet évzáró konferenciáján elfogadott határozatok teljesítésével minden bizony­nyal az eddiginél még jobb eredményeket érnek majd el. (k. I.) 1973. III. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents