Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-27 / 73. szám, kedd

A Csorba tá északi oldalán épül az új 14 emeletes Patria-szálló. Az idei tél, amely megkésve érkezeit a hegyvidékekre, nem lepte meg az építőket. Ezekben a napokban a 303 férőhelyes szálló belső vakolásán dolgoznak. (Felvétel: Š. Petráš — CSTKfl Kitüntetik a legjobbakat Ladislav Šupka szövetségi műszaki és beruházásfejlesztési miniszter ma adja át Prágában a tervezőknek, a konstruktő­röknek és a termelővállalatok képviselőinek az 1972. év leg­jobb termékeiért és gyártmá­nyaiért járó díjakat és díszok­leveleket. A 125 vállalat 537 terméké­ből, illetve gyártmányából ki­választott 281 köziil a zsűri — a CSSZK és az SZSZK szak­emberei — értékelése alapján 24 terméknek ítélte oda a leg­magasabb elismerést. Az ipari és a mezőgazdasági gépeket, az egészségügyi ké­szülékeket, a bútorokat, a vi­lágítótesteket, a játékszereket, a textilféléket, a cipőket és egyéb bőrkészítményeket mi­nőségi és műszaki tulajdonsá­gaik, külszínük, tartósságuk éš még sok más szempont alapi­ján a legszigorúbb elbírálás5- ban részesítették. A múlt év legkiválóbb alko­tásai között szerepel Jan Ond- rejovic tervező BKA típusú univerzális kartonkikészítő au­tomata készüléke, melyet a No­vé Mesto nad Váhom-i Gépesí­tő és Automatizáló Kutatóinté­zetben fejlesztettek ki, vala­mint J. Havlík és D. Mancel tervező mesterséges tüdő-ven- tillációs készüléke, a Stará Tura-i Chirana gyártmánya. Ez utóbbit, mely tetemes deviza- megtakarításokat biztosít, ki­vitelezését tekintve is megüti a világszínvonalat, a szövetsé­gi miniszter rendkívüli díjjal tünteti ki. —km— 1973. III. 27. BIZTATÓ TÁVLAT A párt XIV. kongresszusa meghagyta, hogy ebben az öl- eves tervidőszakban a szolgáltatásokat 32 százalékkal kell növelni. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy Szlováki­ában az ötéves tervidőszak első két éve alatt a szolgáltatá­sok 14,8 százalékkal növekedtek. A szakemberek, a tervezők az elkövetkező években a szol­gáltatások növelésének még nagyobb ütemére számítanak. Míg például 197Ü ben a helyi gazdálkodási üzemek egy la kostól 25B korona bevételt értek el, addig 1990-ben ennek csaknem háromszorosát, vagyis 624 koronát kell elérniük. Bár a hejyi gazdálkodási üzemek munkája sokrétű, a táv­lati terv nem számít minden téren azonos növekedésre. Lé­nyegesen gyorsabban fog fejlődni a mosás és a ruhatisztí- tás a szónyegporolás, egyszóval azok az ágazatok, ame­lyek megkönnyítik a háziasszonyok munkáját. Teljes teher­mentesítésről azonban nincs szó. A fehérneműmosás nagy- részét továbbra is odahaza végzik el. A szakemberek sze­rint húsz év múlva is egy lakosra évente 23 kiló szennyest kell kimosni, s ahogy a távlati tervből kitűnik, a mosodák ebből csak négy kilót mosnak majd ki. Milyen jó volna, ha az arány ennek éppen a fordítottja lenne. Az életszínvonal emelkedésével egyre több háztartási gép, rádió, televíziókészülék kerül lakásainkba. Am ha elrom- lanak, néha hetekig kell a javításra várnunk. Éppen ezért örömmel nyugtázhatjuk, hogy az említettek és a házias/.- szonyok munkáját megkönnyítő gépek 90 százalékát 1975- ben a helyszínen javítják majd meg. A hűtőszekrény-szerviz hálózatát úgy szándékoznak kiépíteni, hogy a javítások ideje a jelenlegi hat napról 2 napra csökkenjen. Az elmúlt években, de még jelenleg is, az említett szol­gáltatások terén sok volt a fogyatékosság. A legtöbb bírá­lat azonban az autószerviz-szolgálatot érte, s valljuk be, jogosan. A szervizhálózat kiszélesítése és fejlesztése nem tartott lépést az autók számának növekedésével. Éppen ezért a távlati terv is a szervizszolgálat lényeges és gyors növelésére, illetve javítására számít. Ezt egyrészt újabb beruházással, és a meglevő javítóüzemek korszerűsítésével lehet elérni. A távlati terv ugyanakkor egyes szolgáltatások — méret­re való cipő- és ruha, s részben a bútorkészítés — stagnálá­sával, illetve kisebb mérető fejlesztésére számít, mivel az említettekben a nagyüzemi gyártás mind mennyiségileg, mind minőségileg ki tudja majd elégíteni a keresletet. A helyi ipar áttér a bútorkülönlegességek és a szükséges ki­egészítő bútordarabok előállítására. Nem feledkezik meg a terv az ipari és a háztartási hulladékok higiénikus el­szállításáról és elégetéséről. Az utóbbi célra még ebben az ötéves tervidőszakban szemétégető épiil Bratislavában és Banská Bystricán, a további években pedig Prešovon, Nitrán, Košicén. Trnaván és Zilinán. Ugyanakkor az egész séges életkörnyezel szempontjából oly fontos zöldövezet növelésére is számít, mégpedig a jelenleg egy lakosra eső 6 négyzetméterről 15-re. A szolgáltatásokról lévén szó, nem feledkezhetünk meg a kisipari termelőszövetkezetekről sem, mivel ezek az utóbbi időben inkább az árukészítés, mint a szolgáltatá­sok felé orientálódtak. A jövőben a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaikat a jelenlegi 14,6 százalékról 199Ü-ig 23 százalékra növelik majd. A szolgáltatásokra a lakosság minden rétegének szük­sége van. Tudjuk, akad e téren éppen elég fogyatékosság, ki­fogásolnivaló. Ha azonban az érdekelt üzemek és létesít­mények már most megfelelő lépéseket tesznek a távlati tervben meghatározott irányszámok elérése érdekében, és a mennyiségen kívül a minőséget is emelni tudják majd. akkor elmondhatjuk, hogy a szolgáltatások terén biztató távlatok állnak előttünk. N. ). A Plusiika nyitrai üzeme legnagyobb műanyaggyártó és jeldolgozó üzemeink közé tartozik. Évente 33 000 tonna műanyagból 4 000 fajta árut termelnek. Műanyagból gyártják például a képünkön lát ható habkönnyű szigetelőanyagot is, (Felvétel: M. Vojtek — ČSTK) KIS KÖZSÉG - NAGY EREDMÉNYEK Válaszoltak a martini és a Banská Bystrica-i felhívásra A Felső-Csallóközt Mátyus- földdel összekötő fontos útvo­nal mentén fekszik Hubice (Gomba) község. A falu neve a múltban főleg a nagyszámú cse­léd- és föklmunkáscsalád révén volt ismeretes a környéken, a családtagok az itt székelő gróf birtokain dolgoztak. Az egyet­len említésre érdemes település abban az időben a grófi kastély volt, melyet a többnyire vá­lyogból készült szerény épüle­tek vettek körül. A közel öt­száz lelket számláló kisközség életében gyökeres változások csak a felszabadulás utáni években következtek be. A gró­fi birtokokat államosították, he­lyükön állami gazdaság létesült, mely jelentősen befolyásolta a lakosság életének további ala­kulását. Az életszínvonal emel­kedése és az életkörnyezet te­rületén bekövetkezett változá­sok egész sora bizonyítja, hogy a fejlődés ebben a községben is tartós értékeket hozott létre. A községen végighaladok az út mindkét oldalán elhelyezkedő új lakóházak sokaságában és változatosságában gyönyörköd­hetnek. Az összkomfortos föld­szintes házakon kívül ma már szép számmal épülnek emeletes házak is. így aztán nem is cso­dálkozhatunk azon, hogy az öt­venes és a hatvanas években a köszégben 68 épült fel, vagy újjáépült. A községfejlesztés további menetéről, valamint a képvise­lő-testület munkájáról Bartal Im­re elvtárstól, a hnb elnökétől érdeklődtünk. — Az elmúlt évet pozitívan értékeljük, mivel tovább csino­A dél-bulgáriai Pazardzsik vá­rosban él Aposztol Szotzirov nyugdíjas faszobrász, aki to­vábbfejleszti a bolgár fafaragás hagyományait. (Felvétel: ČSTK — BTA) sodott a falu — mondja az el­nök. A „Z"-akció keretében ön­segélyes alapon tűzoltószertárt építettünk, s ez jól működő ön­kéntes tűzoltóink munkáját ja­vítja. Szép eredményeket értünk el a község parkosításában, és körülkerítettük a temetőt is. A lakosok 2175 óra ledolgozását vállalták a választási program teljesítése érdekében. E kötele­zettségvállalás értéke 24 000 ko­rona. Összegezéskor örömmel nyugtáztuk, hogy ezt jóval túl­teljesítették. A község lakossá­ga összesen 8695 brigádórát dolgozott le, melynek összérté­ke meghaladja a 100 000 koro­nát. Számunkra különösen ör­vendetes, hogy a legnagyobb támogatást az ifjúságtól kap- luk. A SZISZ helyi szervezeté­nek tagjai 980 brigádórát dol­goztak le, így a 26 tagú szer­vezet minden egyes tagjára több mint 37 óra jut, ami ékes bizonyítéka annak, hogy ifjúsá­gunk aktívan veszi ki részét a hnb választási programjának teljesítéséből. A hnb tanácsa méltányolta a fiatalok aktivitá­sát és a helyi kultúrotthonban klubhelyiséget bocsátott rendel­kezésükre. Képviseleti testületünk a vá­lasztópolgárokkal egységben, valóra váltotta tavalyi választá­si célkitűzéseinket. Ennek tu­lajdonítjuk sikereinket, s ezen az úton kívánunk haladni a jö­vőben is. — Milyenek az idei célkitű­zéseik, hogyan válaszoltak a martini és a Banská Bystrica-i felhívásra? — Ez idei választási progra­munkat nyilvános gyűlésen is­mertettük polgártársainkkal. A képviselők mindegyikét konkrét feladatokkal bíztuk meg, akik főleg a munkálatok biztosításá­ban és megszervezésében segí­tenek majd. Folytatjuk az utak portalanítását, elkészül a ra­vatalozó terve. Az elavult élel­miszerüzlet és vendéglő helyett még az idén elkészül a Jedno­ta új élelmiszerüzlete és ven­déglátóipari létesíménye 1,6 millió korona értékben. Ez nagy örömet jelent a lakosságnak, mert a jövőben kulturált kör­nyezetben vásárolhat és szóra­kozhat. Községünk további fej­lődése szempontjából nagy je­lentőségű az a tény, hogy az idén elkezdődik egy új iskola és az óvoda építése. Ezzel a szülők régi óhaja teljesül. A hnb képviseleti testülete elemezte a martini és a Bans­ká Bystrica-i felhívás tartalmát és szövegét népgyűlésen ismer­tette a község lakosságával. Ennek eredményeként szocia­lista kötelezettségvállalást fo gadtak el, melyet 1975-ig, a megbízatási időszak lejártáig valósítanak meg. A vállalások összértéke 2 millió 275 ezer ko­rona. A szebb és egészségesebb életkörnyezet kialakításához társadalmi munkával járulnak hozzá. Tervükben szerepel dísz­fák kiültetése, parkosítás, zöld­sávok létesítése. Hozzákezde­nek a községi vízvezetékháló­zat építéséhez, folytatják a jár­dák építését. Sor kerül a köz világítás korszerűsítésére. A művelődési otthon javítására és felszerelésének szebbé tételére is jelentős anyagi, eszközöket fordítanak. Az eredmények és a célkitű­zések tehát ebben a kisközség­ben egyaránt biztatóak. A kép­viseleti testület a lakossággal együtt céltudatos, következetes munkát végez. Valamennyien tudatában .vannak annak, hogy csak így érhetnek el újabb ki­magasló eredményeket. SVINGER ISTVÁN DEREKASAN HELYTÁLLTAK Cestice (Szeszta) község a Košice és Moldva nad Bodvou (Szepsi) közti főútvonal men­tén terül el. Szövetkezetének múlt évi eredményeiről az év­záró taggyűlésen Tóth Ernő el­nök beszámolójából kaptunk fel­világosítást. A Cesticei Efsz tagjai az 1972- es évben 1020 hektár mezőgaz­dasági földterületen gazdálkod­tak, ebből 980 hektár volt a szántó. A növénytermesztésben, valamint az állattenyésztésben adódó munkákat lelkiismerete­sen elvégezték, ezért jó termés­re számítottak. A májusi és jú­niusi esőzések azonban keresz­tülhúzták számításaikat, nagy károkat okoztak a gabonane- műekben, ezért a tervezett 33 mázsa helyett csak 28,2 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A szemes kukoricával már sze­rencsésebbek voltak. A terve­zett 45 mázsa helyett 46,3 má­zsás hozamot értek el hektáron­ként. Jól fizetett az őszi repce is, melyből a tervezett 600 má­zsa helyett 773 mázsa termett. Mivel az évelő takarmányokból és a silókukoricából is elegendő termett, az állatállomány szá­mára az 1973-as évben is bizto­sítani tudják a takarmányala­pot. Az állattenyésztésben a tej­termelés kivételével tervfelada­taikat teljesítették, bár a tej­termelésben sem volt nagy a le­maradás, tehenenkét csupán 28 liter. Jónak mondható az egy anyakocára eső malacelválasz­tásuk (16,2), a 815 grammos na­pi súlygyarapodás a hízó mar­háknál, valamint az 567 gram­mos napi súlygyarapodás a hí­zósertéseknél. Az említett mu­tatók szerint 816 mázsa marha­húst és 1725 mázsa sertéshúst termeltek ki. Dicséret illeti az efsz gépe­sítési részlegének dolgozóit is, mert az 1972-es esztendőben a 18 darab kerekes traktor, a lánctalpas traktor és a teher­autó zavarmentesen dolgozott. Ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet anyagi bevétele 1971-ben 11 millió 310 ezer ko­rona volt, és ugyanolyan föld területről 1972-ben már 12 mil­lió 177 ezer koronát értek el, ez is bizonyítja, hogy a Cesti­cei Efsz dolgozói a munkában derekasan helytálltak. / szászákj □ A Bayreuthi ünnepi játé­kokat az idén július 25 — au­gusztus 28 között rendezik meg. A műsoron a Nibelung-tetraló- gia mellett A nürnbergi mes­terdalnokok, a Tannhäuser és a Parsifal szerepel. A tetraló- giát és a Mesterdalnokokat a fesztivál igazgatója, Wolfgang Wagner, a Tannhäusert Götz Friedrich rendezi. A tetralógia zenei vezetője Horsi Stein. Mesterdalnokokat Silvio Varvi- so vezényli.

Next

/
Thumbnails
Contents