Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-04 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. III. 4. 5 A Piesoki Gépgyár dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntőt iák a Győzelmes Február 25. évfordulóját. Idei termelési feladataikat 5,6 százalékkal, tervezett exporttermelésüket 2,5 százalékkal akarják növelni. A vállalat műszaki- gazdasági dolgozói 21 ezer brigádórát dolgoznak le a termelésben, a gyár felújításában és környékének szépítésében. (A ČSTK felvétele) (Folytatás a 4. oldalról) delkezünk, úgy hiszem nem szervezett előkészítés következtében, hanem saját igyekezetüknek, tehetségüknek, személyi tulajdonságaiknak köszönhetően érték el ezt a színvonalat. Tehát az, amink van és ami *ó, az alapjában véve nem az általános és tipikus személyi fejlődés következménye. Ha ez így van, hogy kiváló egyének visznek magukkal egész kollektívákat, ők határozzák meg a társadalom gazdasági és szociális fejlődését, a folyamatok dinamikáját, ez azt jelenti, hogy mind iskolai, mind gyakorlati vonatkozásban meg kell változtatni eddigi munkánkat. Bizonyára rendkívüli figyelmet érdemelnek a tehetséges egyének. Az iskolák munkájával kapcsolatos vitáinkban azonban többnyire inkább csak azzal foglalkozunk, hogy lehetőleg senki se bukjon meg, és valóban keveset törődünk az igazán tehetségesek kiválasztásával, bár jelentőségük óriási a társadalom sorsa szempontjából. Minden lehetőséget meg kell teremtenünk számukra, biztosítani kell a kibontakozásukhoz szükséges teret és minden segítséget; hiszen a történelem igazolja, hogy csak az a társadalom tudott elérni igazán kiváló sikereket, melynek élén a legkiválóbb emberek álltak. Nekünk is erre kell törekednünk. Életünk jelenlegi szakaszát a gazdasági fejlődés állandó gyorsulása jellemzi. Ezt korunk egyik elismert személyisége úgy jellemezte, hogy az állandó változás az emberiség jelenlegi fejlődési szakaszának egyetlen szilárd pontja. Az ami tegnap még jó és népszerű volt, az holnapra már elavult. A társadalom állandóan újabb és igényesebb értékek után vágyódik. A fogyasztók Igényeit nem lehet kielégíteni és nem is fogjuk soha. A nemzetközi szocialista integrációba történt lépéssel hazánk óriási felelősséget vállalt magára. A ránk bízott termelési feladatok állandó megújításában s a rendkívüli méreteket öltő szervezési munkában minden apró hiba beláthatatlan károkat okozhat, a termelési folyamatok igényességét tehát egészen új szempontok szerint kell megítélni. Óriási értékkel fogunk gazdálkodni s az a bizalom, amelyben nemzetközileg részesülünk, rendkívül nagy felelősséget ró társadalmunkra. A kudarc itt megengedhetetlen. A kor azt parancsolja, hogy idejében készüljünk fel a sokoldalú feladatok vállalására és teljesítésére. Ez a mai nemzedék nagy feladata. A tudományos-műszaki forradalom előretör, s aki megtorpan, aki lemarad, elveszíti a vissza nem térő alkalmat. Ahhoz, hogy helytálljuk a jelenlegi időszakban, az egész párt figyelme szükséges. Ipari termelésünk továbbfejlesztésében egyre jobban előtérbe kerülnek a nemzetközi együttműködés különféle formál. A szocialista gazdasági integráció elmélyítését a társadalom állandóan növekvő igényeinek kielégítésére való törekvésen és « műszaki fejlesztés feladatain kívül számos egyéb tényező is sürgeti. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jelenlegi időszakában eléggé általános jelenség például a gazdasági növekedés extenzív formáinak kimerülése, problémák adódnak a nyersanyag utánpótlásában és az energia- szállításokban, a munkaerő-gazdálkodásban és a beruházások területén. Mindebből arra következtethetünk, hogy minél hatékonyabban veszünk részt a szocialista gazdasági integrációban, annál több előny származik ebből nemcsak a mi társadalmunk, hanem az egész szocialista közösség számára is. A szocialista gazdasági integráció fejlesztése azonban nagyon sokoldalú, összetett folyamat. Mint tudjuk, a részt vevő államok teljes önállóságán és egyenjogúságán alapszik, melyek gazdasági színvonalában és szerkezetében jelentős különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor a KGST-tag- államok az utóbbi években új intézkedéseket léptettek életbe népgazdaságuk tervezésében és szervezésében. Ezeket az intézkedéseket hasonló problémák tették szükségessé, tehát azonos célokat követnek, általában a termelés intenzitásának és hatékonyságának növelését szolgálják. E gazdasági reformok közös jele, hogy a központi tervezési rendszer mellett megnövekedett a különböző fokú gazdasági szervezetek önállósága, közvetlenebb lett a kapcsolat a termelés és a piac között. Ezek a körülmények hatással vannak a gazdasági integráció fejlesztésére is, és ezért számolni kell velük. Az együttműködés elmélyítéséhez tehát a politikai-gazdasági és a pénzügyi-jogi vonatkozású intézkedéseken kívül nagy szükség van az érdekelt gazdasági szervezetek önálló kezdeményezésére is. A Komplex Program elfogadása alkalmából a KGST-tagállamok kötelezettségeket vállaltak hogy saját népgazdaságukban gazdasági szerveik és szervezeteik által gondoskodnak a programban foglalt feladatok teljesítéséről. A csehszlovák kormány a CSKP gazdasági politikájával és a CSKP XIV. kongresszusának határozatával összhangban 1971. november 25-én a Komplex Programot teljes terjedelmében elfogadta, s a feladatok realizálásával megbízta az illetékes szövetségi központi szerveket, valamint a nemzeti köztársaságok központi szerveit. E feladatok gyakorlati megvalósításában főleg az irányítás középső szervei vesznek részt, amelyek közvetlen szerződéses kapcsolatba lépnek a KGST-tagállamok megfelelő szerveivel. A szerződéses kapcsolatok létrehozásának feltételeit a KGST Végrehajtó Bizottságának 55. ülésszaka fogadta el. Ennek értelmében közvetlen szerződéses kapcsolat egyrészt az állami szervek, másrészt a gazdasági szervezetek között jöhet létre. Állami szervek alatt nálunk a szövetségi ágazati központi szerveket értjük, gazdasági vonalon pedig azok a jogi személyt képező felhatalmazott szervezetek jöhetnek számításba, amelyek a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában szerepelnek. A szocialista gazdasági Integráció az anyagi termelésben főleg a tüzelőanyag-, az energia- és a nyersanyag- termelő kapacitások közös építésében érvényesül. A gépipari termelés területén a Komplex Program elsősorban a megmunkáló gépek, az energetikai berendezések, a szállítóeszközök, a vegyipari és a könnyűipari gépek, a mezőgazdasági gépek és a számítóközpontok szakosított gyártását Irányozza elő. A könnyűipari gépek termelésével kapcsolatosan a Komplex Program feladatul adta a textil-, a kötő-, a konfekciós-, a bőr-, a cipő-, a fa- és a nyomdaipari gépek szükségletének előrejelzését 1985-ig. Ez a feladat meglehetősen bonyolult, és realizálása hosszabb időt igényel; ezért a KGST Végrehajtó Bizottsága külön határozatot fogadott el a legkorszerűbb fonó-, szövő- és kötőipari gépek szakosított termelésére vonatkozó javaslat kidolgozására a tagállamok 1980-ig terjedő szükségleteinek biztosításával kapcsolatban. E feladat teljesítése jelenleg ért utolsó szakaszába, s egyelőre 24-féle gép szakosított gyártását irányozza elő. A könnyűipari gépek szakosított gyártásának javaslatait még az idén további tételekre is kibővítik, ezek között már nemcsak jelenleg gyártott, hanem fejlesztés alatt álló gépek is szerepelnek. A közszükségleti ipar hatáskörébe tartozó feladatok között szerepel a szakosítás és kooperáció a műszálalapanyagok termelésében, a különböző tartós festékanyagok fejlesztésében, a háztartási vegyi anyagok és a közszükségleti cikkek termelésében. E feladatokon kívül a CSSZK és az SZSZK Iparügyi Minisztériuma körülbelül 40 olyan feladat realizálásában vesz részt, amelyek más központi szervek hatáskörébe tartoznak. Ezek között említést érdemel elsősorban is a közszükségleti ipari gépek és berendezések szükségletére vonatkozó prognózisok kidolgozása, valamint egy nemzetközi kutatóközpont létrehozása a kiváló minőségű, higiénikus műbőr-cipőfelsőrész előállítására. A Komplex Programból további közvetlen feladatok is hárulnak a közszükségleti iparra. Ezek többnyire olyan közszükségleti cikkek szakosított termelésére vonatkoznak, amelyeket általában minden államban gyártanak, és gyártásukkal továbbra is számolnak. Az egyes államok termelési kapacitása e termékeknél csak ritkán haladja meg a saját szükségletet, ezért itt a gazdasági együttműködés inkább csak a választék bővítését helyezheti kilátásba. Szoros értelemben vett szakosított termelésről csak korlátozott mértékben lehet szó, éspedig főleg a félkész és a kizárólagos rendeltetésű termékeknél. Javaslatok történtek ezzel kapcsolatban egyes technikai szövetek, nyomdaipari cink- és alumíniumlemezek, bőrfeldolgozó- és bútoripari fémalkatrészek szakosított gyártására. Az utóbbi időben főleg a bútoripari fémalkatrészek, valamint a kórházi, az irodai és az Iskolai bútorgyártás szakosított gyártásának tervezésében értünk el jelentősebb eredményeket. A 73/71-es kormányhatározat elrendelte, hogy a központi szervek és a gazdasági szervezetek dolgozzák ki az egyes termelési ágazatok fejlesztésének prognózisát, s e prognózisok elkészítése során vegyék figyelembe a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit. E prognózisok nemzetközi szintű összeállítása már folyamatban van, s a szakosítás és a kooperáció végleges formáinak elfogadására a jövő év első felében kerül sor. Jelentős előrehaladás tapasztalható e te kintetben az üveg- és a kerámiaiparban, és további lehetőségek mutatkoznak főleg az ipari szövetek, a padló burkoló anyagok, a lenből készített termékek, a kötött fehérnemű, a védő munkaruhák, a munkalábbelik, a gumicsizmák és kartonbőröndök kooperációban történő szakosított gyártására. Emellett állandóan keresni kell a célszerű kooperációs lehetőségeket, mert azok objektíve léteznek, csak nem veszünk róluk tudomást. Kezdeményező javaslatokra van szükség egyrészt a hazai termékek fokozottabb kivitelét illetően a többi szocialista országba, másrészt pedig olyan termékek behozatalát Illetően, amelyek célszerűen bővítenék a hazai választékot. A KGST-tagállamok már eddig is számos kétoldalú szerződéses kapcsolatot létesítettek, Illetve készítenek elő. Bulgáriával kapcsolatban például főleg a szintetikus műszálak feldolgozására, a mintakollekciók kölcsönös cseréjére, az új gépek technológiai paramétereinek meghatározására és a pótalkatrészek gyártására kötöttünk kétoldalú szerződéseket. Az NDK-val a gyapjúfeldolgozó és a kötőiparban, főleg a gyermek- és a sportöltözékek gyártásában, a cipő- és a faiparban, a laboratóriumi üveg és az üvegszálak gyártásában működünk együtt. Legalább huszonötre tehető a magyarországi vállalatokkal folytatott együttműködési területek száma. A textiliparban ezek főleg az új, progresszív gépek alkalmazására, a nyersanyagok új feldolgozási módjaira és új technológiai folyamatok kidolgozására vonatkoznak. A feldolgozó-ipar területén az iskolai bútorok gyártásában, a falemezek felületi megmunkálásában és az ülőbútorok gyártásában működünk együtt. Az üvegipari kooperáció az üvegszálak és csomagolási palackok gyártására terjed ki. A Szovjetunióval kapcsolatos együttműködés keretében 15 olyan kiválasztott tudományos-kutatási feladat megoldása van folyamatban, amelyek a közszükségleti ipar valamennyi ágazatát érintik. Gyors ütemben fejlődik együttműködésünk Lengyelországgal és Romániával is. jelentős eredményekre számíthatunk itt a textil- és a bőriparban, a bőrdíszműáruk és a háztartási eszközök szakosított termelésében. A kétoldalú együttműködés említett formái lényegesen meggyorsítják a közszükségleti cikkek kölcsönös csereforgalmát, és hozzájárulnak a gazdasági együttműködés további elmélyítéséhez. K. JÁNOSI, az SZSZK IparUgyi Minisztériumának dolgozója
