Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-04 / 9. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. III. 4. 5 A Piesoki Gépgyár dolgozói értékes kötelezettségvállalásokkal köszöntőt iák a Győzelmes Február 25. évfordulóját. Idei termelési feladataikat 5,6 százalékkal, tervezett exporttermelésüket 2,5 százalékkal akarják növelni. A vállalat műszaki- gazdasági dolgozói 21 ezer brigádórát dolgoznak le a termelésben, a gyár felújí­tásában és környékének szépítésében. (A ČSTK felvétele) (Folytatás a 4. oldalról) delkezünk, úgy hiszem nem szervezett előkészítés következtében, hanem saját igyekezetüknek, tehetsé­güknek, személyi tulajdonságaiknak köszönhetően ér­ték el ezt a színvonalat. Tehát az, amink van és ami *ó, az alapjában véve nem az általános és tipikus sze­mélyi fejlődés következménye. Ha ez így van, hogy kiváló egyének visznek ma­gukkal egész kollektívákat, ők határozzák meg a tár­sadalom gazdasági és szociális fejlődését, a folyama­tok dinamikáját, ez azt jelenti, hogy mind iskolai, mind gyakorlati vonatkozásban meg kell változtatni eddigi munkánkat. Bizonyára rendkívüli figyelmet ér­demelnek a tehetséges egyének. Az iskolák munkájá­val kapcsolatos vitáinkban azonban többnyire inkább csak azzal foglalkozunk, hogy lehetőleg senki se bukjon meg, és valóban keveset törődünk az igazán tehetségesek kiválasztásával, bár jelentőségük óriási a társadalom sorsa szempontjából. Minden lehetősé­get meg kell teremtenünk számukra, biztosítani kell a kibontakozásukhoz szükséges teret és minden se­gítséget; hiszen a történelem igazolja, hogy csak az a társadalom tudott elérni igazán kiváló sikereket, melynek élén a legkiválóbb emberek álltak. Nekünk is erre kell törekednünk. Életünk jelenlegi szakaszát a gazdasági fejlődés állandó gyorsulása jellemzi. Ezt korunk egyik elis­mert személyisége úgy jellemezte, hogy az állandó változás az emberiség jelenlegi fejlődési szakaszának egyetlen szilárd pontja. Az ami tegnap még jó és népszerű volt, az holnapra már elavult. A társada­lom állandóan újabb és igényesebb értékek után vá­gyódik. A fogyasztók Igényeit nem lehet kielégíteni és nem is fogjuk soha. A nemzetközi szocialista integrációba történt lé­péssel hazánk óriási felelősséget vállalt magára. A ránk bízott termelési feladatok állandó megújításá­ban s a rendkívüli méreteket öltő szervezési munká­ban minden apró hiba beláthatatlan károkat okozhat, a termelési folyamatok igényességét tehát egészen új szempontok szerint kell megítélni. Óriási értékkel fogunk gazdálkodni s az a bizalom, amelyben nem­zetközileg részesülünk, rendkívül nagy felelősséget ró társadalmunkra. A kudarc itt megengedhetetlen. A kor azt parancsolja, hogy idejében készüljünk fel a sokoldalú feladatok vállalására és teljesítésére. Ez a mai nemzedék nagy feladata. A tudományos-műszaki forradalom előretör, s aki megtorpan, aki lemarad, elveszíti a vissza nem térő alkalmat. Ahhoz, hogy helytálljuk a jelenlegi idő­szakban, az egész párt figyelme szükséges. Ipari termelésünk továbbfejleszté­sében egyre jobban előtérbe ke­rülnek a nemzetközi együttműködés különféle formál. A szocialista gaz­dasági integráció elmélyítését a tár­sadalom állandóan növekvő igényei­nek kielégítésére való törekvésen és « műszaki fejlesztés feladatain kívül számos egyéb tényező is sürgeti. A szocialista országok gazdasági fejlő­désének jelenlegi időszakában eléggé általános jelenség például a gazda­sági növekedés extenzív formáinak ki­merülése, problémák adódnak a nyers­anyag utánpótlásában és az energia- szállításokban, a munkaerő-gazdálko­dásban és a beruházások területén. Mindebből arra következtethetünk, hogy minél hatékonyabban veszünk részt a szocialista gazdasági integrá­cióban, annál több előny származik ebből nemcsak a mi társadalmunk, hanem az egész szocialista közösség számára is. A szocialista gazdasági integráció fejlesztése azonban nagyon sokolda­lú, összetett folyamat. Mint tudjuk, a részt vevő államok teljes önállósá­gán és egyenjogúságán alapszik, me­lyek gazdasági színvonalában és szer­kezetében jelentős különbségek mu­tatkoznak. Ugyanakkor a KGST-tag- államok az utóbbi években új intéz­kedéseket léptettek életbe népgazda­ságuk tervezésében és szervezésében. Ezeket az intézkedéseket hasonló problémák tették szükségessé, tehát azonos célokat követnek, általában a termelés intenzitásának és hatékony­ságának növelését szolgálják. E gaz­dasági reformok közös jele, hogy a központi tervezési rendszer mellett megnövekedett a különböző fokú gazdasági szervezetek önállósága, közvetlenebb lett a kapcsolat a ter­melés és a piac között. Ezek a körülmények hatással van­nak a gazdasági integráció fejleszté­sére is, és ezért számolni kell velük. Az együttműködés elmélyítéséhez te­hát a politikai-gazdasági és a pénz­ügyi-jogi vonatkozású intézkedéseken kívül nagy szükség van az érdekelt gazdasági szervezetek önálló kezde­ményezésére is. A Komplex Program elfogadása al­kalmából a KGST-tagállamok kötele­zettségeket vállaltak hogy saját nép­gazdaságukban gazdasági szerveik és szervezeteik által gondoskodnak a programban foglalt feladatok telje­sítéséről. A csehszlovák kormány a CSKP gazdasági politikájával és a CSKP XIV. kongresszusának határozatával összhangban 1971. november 25-én a Komplex Programot teljes terjedelmé­ben elfogadta, s a feladatok realizálá­sával megbízta az illetékes szövetsé­gi központi szerveket, valamint a nemzeti köztársaságok központi szer­veit. E feladatok gyakorlati megvalósítá­sában főleg az irányítás középső szervei vesznek részt, amelyek köz­vetlen szerződéses kapcsolatba lép­nek a KGST-tagállamok megfelelő szerveivel. A szerződéses kapcsolatok létrehozásának feltételeit a KGST Végrehajtó Bizottságának 55. üléssza­ka fogadta el. Ennek értelmében köz­vetlen szerződéses kapcsolat egyrészt az állami szervek, másrészt a gazda­sági szervezetek között jöhet létre. Ál­lami szervek alatt nálunk a szövetsé­gi ágazati központi szerveket értjük, gazdasági vonalon pedig azok a jogi személyt képező felhatalmazott szer­vezetek jöhetnek számításba, amelyek a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában szerepelnek. A szocialista gazdasági Integráció az anyagi termelésben főleg a tüzelő­anyag-, az energia- és a nyersanyag- termelő kapacitások közös építésében érvényesül. A gépipari termelés területén a Komplex Program elsősorban a meg­munkáló gépek, az energetikai beren­dezések, a szállítóeszközök, a vegy­ipari és a könnyűipari gépek, a me­zőgazdasági gépek és a számítóköz­pontok szakosított gyártását Irányoz­za elő. A könnyűipari gépek termelésével kapcsolatosan a Komplex Program feladatul adta a textil-, a kötő-, a konfekciós-, a bőr-, a cipő-, a fa- és a nyomdaipari gépek szükségletének előrejelzését 1985-ig. Ez a feladat meglehetősen bonyolult, és realizálá­sa hosszabb időt igényel; ezért a KGST Végrehajtó Bizottsága külön ha­tározatot fogadott el a legkorsze­rűbb fonó-, szövő- és kötőipari gépek szakosított termelésére vonatkozó ja­vaslat kidolgozására a tagállamok 1980-ig terjedő szükségleteinek bizto­sításával kapcsolatban. E feladat tel­jesítése jelenleg ért utolsó szakaszá­ba, s egyelőre 24-féle gép szakosított gyártását irányozza elő. A könnyűipa­ri gépek szakosított gyártásának ja­vaslatait még az idén további tételek­re is kibővítik, ezek között már nem­csak jelenleg gyártott, hanem fejlesz­tés alatt álló gépek is szerepelnek. A közszükségleti ipar hatáskörébe tartozó feladatok között szerepel a szakosítás és kooperáció a műszál­alapanyagok termelésében, a külön­böző tartós festékanyagok fejleszté­sében, a háztartási vegyi anyagok és a közszükségleti cikkek termelésében. E feladatokon kívül a CSSZK és az SZSZK Iparügyi Minisztériuma körül­belül 40 olyan feladat realizálásában vesz részt, amelyek más központi szervek hatáskörébe tartoznak. Ezek között említést érdemel elsősorban is a közszükségleti ipari gépek és be­rendezések szükségletére vonatkozó prognózisok kidolgozása, valamint egy nemzetközi kutatóközpont létre­hozása a kiváló minőségű, higiénikus műbőr-cipőfelsőrész előállítására. A Komplex Programból további köz­vetlen feladatok is hárulnak a közszük­ségleti iparra. Ezek többnyire olyan közszükségleti cikkek szakosított ter­melésére vonatkoznak, amelyeket álta­lában minden államban gyártanak, és gyártásukkal továbbra is számolnak. Az egyes államok termelési kapaci­tása e termékeknél csak ritkán ha­ladja meg a saját szükségletet, ezért itt a gazdasági együttműködés inkább csak a választék bővítését helyezheti kilátásba. Szoros értelemben vett sza­kosított termelésről csak korlátozott mértékben lehet szó, éspedig főleg a félkész és a kizárólagos rendeltetésű termékeknél. Javaslatok történtek ez­zel kapcsolatban egyes technikai szövetek, nyomdaipari cink- és alu­míniumlemezek, bőrfeldolgozó- és bú­toripari fémalkatrészek szakosított gyártására. Az utóbbi időben főleg a bútoripari fémalkatrészek, valamint a kórházi, az irodai és az Iskolai bú­torgyártás szakosított gyártásának tervezésében értünk el jelentősebb eredményeket. A 73/71-es kormányhatározat elren­delte, hogy a központi szervek és a gazdasági szervezetek dolgozzák ki az egyes termelési ágazatok fejlesz­tésének prognózisát, s e prognózisok elkészítése során vegyék figyelembe a nemzetközi munkamegosztás lehe­tőségeit. E prognózisok nemzetközi szintű összeállítása már folyamatban van, s a szakosítás és a kooperáció végleges formáinak elfogadására a jövő év első felében kerül sor. Jelen­tős előrehaladás tapasztalható e te kintetben az üveg- és a kerámiaipar­ban, és további lehetőségek mutatkoz­nak főleg az ipari szövetek, a padló burkoló anyagok, a lenből készített termékek, a kötött fehérnemű, a védő munkaruhák, a munkalábbelik, a gumicsizmák és kartonbőröndök ko­operációban történő szakosított gyár­tására. Emellett állandóan keresni kell a célszerű kooperációs lehetősé­geket, mert azok objektíve léteznek, csak nem veszünk róluk tudomást. Kezdeményező javaslatokra van szük­ség egyrészt a hazai termékek foko­zottabb kivitelét illetően a többi szo­cialista országba, másrészt pedig olyan termékek behozatalát Illetően, amelyek célszerűen bővítenék a ha­zai választékot. A KGST-tagállamok már eddig is számos kétoldalú szerződéses kapcso­latot létesítettek, Illetve készítenek elő. Bulgáriával kapcsolatban pél­dául főleg a szintetikus műszálak fel­dolgozására, a mintakollekciók köl­csönös cseréjére, az új gépek techno­lógiai paramétereinek meghatározá­sára és a pótalkatrészek gyártására kötöttünk kétoldalú szerződéseket. Az NDK-val a gyapjúfeldolgozó és a kö­tőiparban, főleg a gyermek- és a sportöltözékek gyártásában, a cipő- és a faiparban, a laboratóriumi üveg és az üvegszálak gyártásában műkö­dünk együtt. Legalább huszonötre te­hető a magyarországi vállalatokkal folytatott együttműködési területek száma. A textiliparban ezek főleg az új, progresszív gépek alkalmazására, a nyersanyagok új feldolgozási mód­jaira és új technológiai folyamatok kidolgozására vonatkoznak. A feldol­gozó-ipar területén az iskolai bútorok gyártásában, a falemezek felületi megmunkálásában és az ülőbútorok gyártásában működünk együtt. Az üvegipari kooperáció az üvegszálak és csomagolási palackok gyártására terjed ki. A Szovjetunióval kapcsolatos együtt­működés keretében 15 olyan kiválasz­tott tudományos-kutatási feladat megoldása van folyamatban, amelyek a közszükségleti ipar valamennyi ágazatát érintik. Gyors ütemben fejlő­dik együttműködésünk Lengyelor­szággal és Romániával is. jelentős eredményekre számíthatunk itt a textil- és a bőriparban, a bőrdíszmű­áruk és a háztartási eszközök szako­sított termelésében. A kétoldalú együttműködés említett formái lényegesen meggyorsítják a közszükségleti cikkek kölcsönös cse­reforgalmát, és hozzájárulnak a gaz­dasági együttműködés további elmé­lyítéséhez. K. JÁNOSI, az SZSZK IparUgyi Minisztériumának dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents