Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-24 / 71. szám, szombat

Tervszerűen es progresszív irányban A KGST TAGÁLLAMOK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1972 BEN A KGST-tagállamok központi statisztikai intézeteinek jelen­tései meggyőzően bizonyítják, hogy az egyes szocialista álla­mok az 1971—1975-ös évekre vonatkozó ötéves tervük felada­tait az első két évben sikere­sen teljesítették. A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE A társadalmi termelés fejlő­désének legáltalánosabb muta­tója a nemzeti jövedelem. Je­lenleg a világ nemzeti jövedel­mének több mint negyedrészét a szocialista államok adják. A nemzeti jövedelem évi növelése szempontjából a szocialista ál­lamok megelőzik az iparilag legfejlettebb kapitalista államo­kat is. Az utóbbi 12 év alatt (1961—1972) a KGST-tagálla­mok nemzeti jövedelmének át­lagos évi növekedése 6,5 száza­lékos volt, a Közös Piac álla­mai pedig 4,9 százalékos növe­kedést értek el. A folyó ötéves tervidőszak első két évében a nemzeti jö­vedelem évente 5,6 százalékos mértékben növekedett, ami megfelel a tervezett mérték­nek. Az elmúlt évben a nem­zeti jövedelem Bulgáriában 7, Magyarországon 5, az NDK-ban 5,4, a Mongol Népköztársaság­ban 3,5, Lengyelországban 9, Romániában 10, a Szovjetunió­ban 4, Csehszlovákiában pedig 5,9 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem egy főre eső értéké­nek növekedése a KGST-tagál- lamokban másfélszer volt gyor­sabb, mint az iparilag fejlett kapitalista államokban. AZ IPARI TERMELÉS FEJLŐDÉSE A KGST-tagországok ipari termelése az elmúlt évben 7,5 százalékos mértékben növeke­dett, a Közös Piac államaiban 4,3 százalékos növekedést értek el. A KGST-tagállamok ipará­nak részesedése a világ ipari termelésében állandóan növek­szik. Az elmúlt évben a világ kőszénfejtésének 43 százalékát, acéltermelésének 27 százalékát, s a világ villanyenergia-terme- lésének több mint ötödrészét állították elő. Az ipari termelés elmúlt évi növekedése az egyes államokban így alakult: Bulgá­ria 8,3 százalék, Magyarország 5,6 százalék, NDK 6,3 százalék, Mongol Népköztársaság 11,4 százalék, Lengyelország 10,8 százalék, Románia 11,7 száza­lék, Szovjetunió 6,5 százalék, Csehszlovákia 6,4 százalék. A gyors fejlődés mellett ál­landóan tökéletesedik az ipari termelés szerkezeti felépítése, ami főleg a műszaki fejlődést biztosító termelési ágazatok, a villanyenergetika, a kohászat, a gép- és a vegyipar gyors üte­mű kibontakozásában nyilvánul meg. Bulgáriában például e döntő jelentőségű ágazatok részesedé­se az 1971-es 36,7 százalékról 1972-ben 38,4 százalékra növe­kedett. Ugyanitt a gépipari termelés az elmúlt évben 14,8 százalékos, a vaskohászat 13,5 százalékos, a vegyipar 10 szá­zalékos mértékben növekedett. Magyarországon a villany- energetikai ipar növekedése 8, a gépiparé 8, a vegyiparé 12 százalékos volt, tehát ezek az ágazatok lényegesen gyorsab­ban növekedtek, mint általában véve az egész ipari termelés. Az NDK-ban a legintenzíveb­ben a villamos gépek gyártá­sa (10 százalék) és a vegyipar (8 százalék) fejlődött. Lengyelországban az elmúlt évben úgyszintén a villamos gépek gyártása és a vegyipar fejlődése került előtérbe. Az előbbi 13,5 százalékkal, az utóbbi 11,5 százalékkal növeke­dett. A Szovjetunióban gyorsabb ütemben fejlődött a villany­energetika (8%), a vegyipar (9%) és a gépipar (11%) . Csehszlovákiában úgyszintén a gépipari és a vegyipari ter­melés fejlődése volt gyorsabb. Az ipari termelés növekedésé­nek több mint a felét ezek az ágazatok adták. Nagy jelentő­ségű volt Csehszlovákia vegy­iparának 1972. évi fejlődésében a gumiabroncsok gyártásának elkezdése az új otrokovicei üzemegységekben, a karbamid gyártásának elkezdése a zálu- žiei vegyi üzemben, továbbá a műbőr és a műszálak gyártásá­nak fejlesztése. 1972-ben a KGST-tagállamok villa nyenergia-termelése elérte az 1142 milliárd kilowattórát. A villanyenergia-termelés növekedése a KGST-tagállamokban (milliárd kilowatt) 1950 I960 1970 1972 Bulgária 0,8 4,7 19,5 22,3 Magyarország 3,0 7,6 14,5 18,3 NDK 19,5 40,3 67,7 72,8 Mongólia 0,02 0,1 0,5 0,6 Lengyelország 9,4 29,3 04,5 76,4 Románia 2,1 7,7 35,1 43,4 Szovjetunió 91 229 741 858 Csehszlovákia 9,3 25,4 45,2 51,4 A KGST-tagállamok acélgyár­tása 1972-ben 170 millió tonna volt, az 1970-es 156 millió ton­nával szemben. A műtrágya- termelés két év alatt 21 mil­lió tonnáról 24 millió tonnára, a személyautó-gyártás 824 ezerről 1274 ezerre, a cement- gyártás 138 millió tonnáról 152 millió tonnára növekedett. A tagállamok ötéves tervei az életszínvonal további növe­kedését is szem előtt tartják. Ezzel összefüggésben jelentős szerepe van a közszükségleti ipar fejlődésének. 1972-ben to­vább növekedett a könnyűipar és az élelmiszeripar termelé­se. Magyarországon például a könnyűipar termelése 5, az élel­miszeriparé 6, az NDK-ban 6, illetve 6, Kubában 12, illetve 10 százalékkal növekedett. Mon­góliában a textilipari termelés növekedése 19, a bőriparé 22 százalékos volt. Csehszlovákiá­ban a könnyűipar 6 százalékos mértékben növekedett. Len­gyelországban a közszükségle­ti cikkek termelése 11 száza­lékkal növekedett. Általában az összes tagállam­ban növekedett a közszükség­leti cikkek választéka, Gyorsan növekedett a textil­ipar és a cipőipar termelése is. A pamutszövetek gyártásában és a cipőipari termelésben el­ért növekedést az alábbi táb­lázat szemlélteti: 1970 1972 1970 1972 Bulgária 279 288 17,3 20,5 Magyarorsz. 304 312 36,6 37,1 NDK 445 467 73,8 76,5 Lengyelorsz. 847 881 107 118 Románia 437 530 52 118 Szovjetunió 6152 6419 645 876 Csehszlovákia 518 556 103 110 Az ipari termelés növelésé­nek fő tényezője a munkater­melékenység növekedése volt. Ezt a tudomány és technika korszerű vívmányainak kihasz­nálása, az új technológia al­kalmazása, a termelés szervezé­sének tökéletesítése és a dol­gozók szakképzettségének nö­vekedése segítette elő. Az ipari termelés intenzív fejlődése jó alapokat biztosított a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapjának megerősítéséhez is. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLŐDÉSE Bár az elmúlt évben a KGST- tagállamok többségében a me­zőgazdasági termelés természe­ti feltételei kedvezőtlenül ala­kultak, a mezőgazdasági ter­melők mégis sikerrel zárták az évet. A mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt évben Bulgá­riában 4,8, Magyarországon 4, az NDK-ban 8,5, Lengyelor­szágban 8,1, Romániában 8, Csehszlovákiában 3,6 százalék­kal növekedett. Bulgáriában a búzatermesz­tés az 1971. évi 3,1 millió ton­náról 3,6 millió tonnára, az árpatermesztés 1,3 millió ton­náról 1,4 millió tonnára, a ku- koriratermesztés 2,5 millió ton­náról 2,9 millió tonnára növe­kedett. A búza országos átlag­hozama 37,1 q, az árpáé 31,9 mázsa volt. Magyarországon a növényter­mesztés évi növekedése 7,8 százalékos volt. A szemesek termesztésében 9,9 százalékos évi növekedést értek el, és így sikerült első ízben túlszárnyal­niuk a 10 millió tonnát. A cukorrépa hozama 2,9 millió tonna volt, 42 százalékkal több, mint a megelőző évben. A ser­téshús-termelés 9, a tejtermelés 2—3 százalékkal növekedett. Az NDK-ban a szemes termé­nyek országos átlaghozama elérte a 36,6 mázsát, az 1971. évi 33 mázsával szemben. A burgonya hektárhozama egy év alatt 143 mázsáról 187,8 má­zsára növekedett. Az állatte­nyésztési termelés növekedése 7 százalékos volt. Lengyelországban a négy fő gabonaféle (búza, rozs, árpa, zab) együttes hozama 19,4 mil­lió tonna volt, 3 százalékkal több, mint 1971-ben. A burgo­nyatermesztés 23,5 százalékkal növekedett, elérte a 48,7 millió tonnát. Az állattenyésztési ter­melés növekedése 9,5 százalé­kos volt. Romániában az elmúlt évben 16,7 millió tonna szemest ter­meltek, 12,9 százalékkal töb­bet, mint 1971-ben. Az időjárás viszontagságai (száraz, hó nélküli hideg tél, forró nyári szárazság) a Szov­jetunió mezőgazdaságát érin­tették a legjobban. A kedve­zőtlen feltételek ellenére 168 millió tonna szemes terményt sikerült betakarítani, ami ke­vesebb az elmúlt évinél, de több a nyolcadik ötéves tervidőszak évi átlagánál. A rizstermés 15 százalékkal növekedett és 1,6 millió tonnát ért el. Az elmúlt évben rekordhozamot — 7,3 millió tonnát értek el gyapot­ból, ebből a fontos textilipari nyersanyagból. A Szovjetunió szarvasmarha-állománya egy év alatt 102,4 millióról 104 mil­lió darabra növekedett. Csehszlovákiában 8,7 millió tonna szemes terményt takarí­tottak be, 72 000 tonnával ke­vesebbet az 1971. évi rekord- termésnél. A tervezett feladato­kat azonban így is 264 000 ton­nával sikerült túlszárnyalni. A burgonyatermesztés a megelő­ző évihez viszonyítva 7 száza­lékkal, a cukorrépa-termesztés 23 százalékkal növekedett. A takarmánytermesztés 15 száza­lékos növekedése és a takar­mányalap megerősödése lehe­tővé tette a marhaállomány létszámának 2,5 százalékos nö­velését. A hústermelés meny- nyisége vágósúlyban számítva 1213 ezer tonna volt, 2,5 szá­zalékkal több, mint 1971-ben. A tejtermelés úgyszintén 2,5, a to­jástermelés 5,5 százalékkal nö­vekedett. A KGST-tagállamok mezőgaz­dasági termelésének növekedé­sét a termelési alap fejleszté­sét szolgáló intézkedések tették lehetővé. Bulgáriában például az öntözött területek nagysága 30 000 hektárral növekedett. Az 1 ha szántóterületre felhasz­nált műtrágyák mennyisége — tiszta tápanyagban számítva — magyarországon elérte a 190, Lengyelországban a 135, Cseh­szlovákiában a 195,5 kilogram­mot. A szovjet mezőgazdaság az elmúlt évben 312 000 új trak­tort, 187 000 teherautót, 96 000 gabonakombájnt, ezek között 19 000 nagy teljesítményű ,,Ko- losz“ és „Szibirjak“ kombájnt kapott. A felhasznált műtrágya mennyisége elérte az 54 millió tonnát (Az Ekonomicseszkafa Gazeta 10. száma alap­ián) Jelesre vizsgáztak Színvonalas káderképeés a marxizmus - leninizmus estü egyetemén Az elmúlt napokban 140 hall­gató vizsgázott Dunajská Stre- dán (Dunaszerdahely) a nyu­gat-szlovákiai kerületi pártve­zetőség mellett működő magyar nyelvű marxizmus—leninizmus esti egyetemén. A hallgatók számot adtak arról, mennyire sajátították el a marxista filo­zófia tudományát. Az elért eredménnyel mind a pártvezetőség ideológiai osztá­lya, mind a vizsgáztatók elége­dettek voltak. Az elért átlag 1,82 — külön ki kell emelni azt, hogy 22 vizsgázó elvtársnő tanulmányi átlaga 1,36. Az is­kola igazgatósága nagyra érté­keli a hallgatók rendszeres Is­kolalátogatását és az alapos tárgyi ismereteket. A vizsgázók az iskolában szerzett elméleti ismereteket nagyon jól tudják alkalmazni a gyakorlati élet­ben. tokon, szemináriumokon és a konzultációk során. A vizsgák eredményei arról győzték meg a járási pártvezetőség ideoló­giai osztályát, hogy ezen hall­gatóink a kezdeti nehézségeket és az előképzettségükből adódó hátrányukat behozták, A vizsgákon azt tapasztaltuk, hogy a még előforduló legna­gyobb hiányosság a marxizmus —leninizmus klasszikusainak részletes ismerete, valamint a szaktermíno'lógia helyes hasz­nálata. Az elkövetkező tanév­ben az előadóknak meg kell találni ennek a fogyatékosság­nak a kiküszöböléséhez vezető utat. A felmutatott eredményekben nagy részük van a marxista fi­lozófiai tanszék tagjainak. Az előadó elvtársak széles körű is­meretükkel, helyes módszerta­ni hozzállásukkal jól végezték A vizsgán minden szót jól meg kell gondolni . . A hallgatók kiválasztásánál a dunaszerdahelyi járási pártve­zetőség elnöksége a CSKP XIV. kongresszusának abból a hatá­rozatából indult ki, hogy a lek­torok, az aktivisták és a propa­gandisták képzésénél a mun­kásság, a szövetkezeti paraszt­ság, a fiatalok és a nők köré­ben kell kádertartalékokat ke­resni. Az előző évekhez viszo­nyítva, az 1972/73-as tanévben, éppen az említett osztály ré­széiről volt nagy érdeklődés az ML esti egyetemén való tanulás iránt. Már a felvételi vizsgán differenciáltan végeztük az ér­tékelést, és a munkásság, illet­ve a mezőgazdasági parasztság soraiból való hallgatóink részé­re megkülönböztetett oktatást végeztünk, főleg a gyakorla­munkájukat. A hallgatósag és az iskola igazgatósága tisztelet­tel emlékezik vissza az 1972/ 73-as tanévben elhunyt kiváló előadóira, gyakorlat-, valamint szemináriumvezetőkre, dr. Óno­di Jánosra és Somogyi Vincére. Az ő munkabírásuk, tenniakará- suk és kommunista hozzállásuk példakép az iskola előadókará­nak. Napjainkban, amikor a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött fontos gazdasági és ideológiai kérdéseket kell megoldanunk, csupán szakmai ismeretekkel egy vezető sem elégedhet meg. A szakképzettségnek párosul­nia kell a politikai és ideoló­giai ismeretekkel. PRESINSZKY LAJOS Évzáró a kastélyban Javítani akarják a gazdálkodás színvonalát A šacai kastély, ahol a régi világban földesurak dőzsöltek, ma a dolgozó társadalom cél­jait szolgálja. E régi épület kultúrtermében gyűlt össze több mint 300 szövetkezeti föld­műves, hogy értékeljék a közös gazdálkodás múlt évi eredmé­nyeit. Ján Čajka mérnök, az efsz el­nöke tartalmas beszámolóban értékelte az 1972. évi gazdálko- dás eredményeit és az 1973-as évi terv főbb feladatait. A szö­vetkezet az elmúlt évben 2028 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodott, ebből 1441 ha volt a szántó. Dolgozóinak szá­ma 222 volt, közülük 181 dol­gozó van tagsági viszonyban, a többi alkalmazott. A termelési-pénzügyi terv összesített mutatóit a szövetke>- zet alapján véve teljesítette. A gabonafélék tervezett hektárho­zamait mérsékelten túl is szár­nyalták, és így 488 000 koronás bevételt sikerült elérni terven felül. Jól sikerült a silókukori­ca termesztése is. A növénytermesztésnek azon­ban három veszteséges ágazata is volt, éspedig a szőlészet, a zöldség- és a gyümölcstermesz­tés. Az állattenyésztők 198 q marhahússal és 146 mázsa ser­téshússal termeltek kevesebbet a tervezett mennyiségnél, emel­lett még 180 malaccal és 175 ezer tojással is adósak marad­tak. A lemaradás okát az ál- lattenyészetésl termelés nem elég szakszerű vezetésében, a munkafegyelem meglazulásában és abban kell keresni, hogy a dolgozók egy része között hiányzik az őszinte, kölcsönös bizalom. A Košice-Saca-i Egységes Földművesszövetkezet tavalyi közös gazdálkodásának az a tanulsága, hogy a munkában nem szabad megállni, a felada­tokat naponta pontosan kell teljesíteni. Minden funkcioná­rius és felelős dolgozó erkölcsi kötelessége jól gazdálkodni azon a helyen, ahová a közös­ség állította. Ez a megmásítha­tatlan szabály a szövetkezet minden dolgozójára egyaránt vonatkozik. A közösség érdeke a becsületesen és lelkiismerete­sen végzett munka, mert csak így érhetők el jó eredmények. A tavalyi mulasztásokat a szövetkezeti tagság szocialista munkafelajánlásokkal is igyek­szik jóvátenni. Az 1973-as évi termelési tervet 332 000 korona értékben akarják túlszárnyalni. Terven felül 100 mázsa marha- és 100 mázsa sertéshúst, ezen kívül 200 mázsa őszi repcét és 240 mázsa zöldséget akarnak értékesíteni. A munkakörnyezet szépítésére 1000 brigádórát vállaltak. ANDREAS SÁNDOR Pamutszövetek gyártása (millió ni2) Bőrből készített lábbeli (millió pár)

Next

/
Thumbnails
Contents