Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-24 / 71. szám, szombat

IMiiten, a proletár mtköaség sskatia Megtartotta konferenciáját a CSEMADOK kosicei városi bizottsága A CSEMADOK kosicei városi bizottsága a napokban tartotta meg konferenciáját, melyen az előző konferencia óta eltelt két év munkásságát értékelték és vázolták azokat a feladatokat, melyeket a szocialista ember formálásában, a kultúra és a művészet terén kell a CSEMADOK-nak a jövőben meg­valósítania. A CSEMADOK vá­rosi bizottságának határozatai minden alkalommal a CSKP XIV. kongresszusának határo­zataiból, a CSEMADOK KB, a városi pártbizottság, a városi nemzeti bizottság irányelveiből indultak ki. A CSEMADOK vá­rosi bizottsága megalakulásától kezdve (1969) igyekezett baráti kapcsolatot kiépíteni a CSSZBSZ, a Matica slovenská és az UDKSZ városi bizottságaival. Hogy igyekezetük nem volt hiábavaló, ezt bizonyítja az a nagy sikerű rendezvényük, melyet az emlí­tett szervezetek a Szovjetunió megalakulása fél évszázados évfordulójának tiszteletére Ko­šicén a Művészetek Házában közösen rendeztek. A februári győzelem 25. évfordulójáról ugyancsak közös rendezvény keretében emlékeztek meg. ör­vendetes tény és optimizmussal tölt el, hogy hazánk nemzetisé­gei között jó közösségi szellem alakult ki, és a jövőben minden bizonnyal még tovább fejlődik. A CSEMADOK kosicei városi bizottsága irányításával négy helyi szervezet működik. A CSEMADOK délvárosi helyi szervezetének tagsága túlnyo­mórészt tanuló- és munkásfiata­lokból áll. A népművelő mun­ka területén rendszeres klub- rendezvényeikkel érnek el je­lentős sikereket, melyeiket min­den hét szerdáján és vasárnap­ján tartanak. A műsoros estek keretében tagjaikkal megismer­tették a szomszédos baráti or­szágok népeinek életét, irodal­mi megnyilvánulásaikat. Nagy figyelmet szentelnek a tagság eszmei-politikai nevelésének is. A februári győzelem 25. évfor­dulójának tiszteletére rendezett irodalmi összeállításukhoz a da­lokat, a verseket olyan idősebb elvtársaktól gyűjtötték össze, akik pártunk megalakulása óta részt vettek a munkásmozgal­mi harcokban. Az elmúlt idő­szakban az alapszervezet leg­nagyobb problémája az Orient Irodalmi Színpad újjászervezé­se volt. Az Orient Irodalmi Színpad csaknem minden év­ben részt vett a komáromi Jó­kai-napokon és szép eredmé­nyeket ért el, de másfél éve — szakvezető hiánya miatt — te­vékenysége visszahanyatlott. A problémát orvosolták, a X. Jó­kai-napokon ismét láthatjuk őket. Említést érdemelnek a Minden napra virágot „Minden napra virágot“ az olomouci nemzetközi virágkiál­lítás fő gondolata, mely a Flóra Olomouc 73 néven az idén lép fennállásának második évtize­débe. A kiállítás főleg a virág- kertészetet, a kerti architektú­rát és a virágtermesztést mutat­ja be, ezenkívül — nem utol­sósorban — a kertészeti kisgé­peket. A kiállítás tavaszi szakaszá­ban, amely április 28-án kezdő­dik, már több mint 240 000 ár­vácskát, 360 000 tulipánt, 4000 jácintot, 10 000 százszorszépet, ugyanannyi kéknefelejtcset és kankalint, 7500 nárciszt és 230 pünkösdi rózsát ültettek ki. A Flóra alkalmazottai többek között arról tájékoztatták az újságírókat, hogy az idén a ki­állítás egy új „a „G“-pavilonnal bővül, ahol a Flóra és a „Sempra“ virágait helyezik el. A kiállítás keretében külföldi szakemberek, elsősorban szov­jet, NDK-beli, magyar és NSZK- beli szakértők tartanak előadá­sokat. A Flóra virágkiállításon összesen 100 szakember vesz részt. Az idei tavaszi kiállítás új­donsága a rózsaliget megnyitá­sa lesz, ahol a látogatók meg­figyelhetik a kertészeknek a rózsagondozásnál végzett mun­káját. Ezenkívül megnyitják az üvegházat Is, ahol trópusi pál­mákat és kaktuszokat láthat­nak a látogatók. földrajz-, az irodalom-, a kul­túrtörténeti és a sportelőadá­sok, melyek színvonalukkal, sokrétűségükkel minden tag igényét kielégítették. A CSEMADOK városi bizottságá­nak északi helyi szervezete a Batsányi-kör tagságából ala­kult. Tevékenységük elsősorban a haladó magyar irodalom ápo­lására irányul, de emellett ter­mészetesen megemlékeznek a nevezetesebb szlovák írókról, irodalmi évfordulókról. Tevé­kenykedésük kiterjed a járás, sőt a kerület magyarlakta vidé­keire is. Az író-olvasó találko­zókon, irodalmi esteken kívül megrendezték a nagyon jól si­került „Röpülj, páva“ népdales­tet, melyen a hazai előadókon kívül magyarországi vendégmű- szek is felléptek. A CSEMADOK óvárosi helyi szervezete kezdet­től fogva aktív tevékenységet fejt ki. Sikeres rendezvényük volt a Fábry Zoltán-emlékest, melyen dr. Kovács Győző, a Magyar Tudományos Akadémia tagija méltatta az elhunyt anti­fasiszta író életét és munkássá­gát. Nagy közönségsikert ara­tott a május 1 és 9-e tiszteleté­re rendezett „Gyermekvilág“ cí­mű képkiállításuk, melyen Smutkó Viktória festményeit mutatták be. Szlovákiai vi­szonylatban is újdonságnak szá­mít az Asszonyok Klubja, mely szintén ezen alapszervezet ke­retében működik. Tagjai nyug­díjas asszonyok, akik színvona­las előadásokkal, műsoros es­tekkel egybekötött összejövete­leket rendeznek. A CSEMADOK óvárosi helyi szervezete mégis méltán Glóbusz Bábszínházára a legbüszkébb, mert ez az or­szágos sikereken kívül nemzet­közi elismerést is magáénak mondhat. A CSEMADOK újváro­si helyi szervezete megalakulá­sa óta azt a nemes célt tűzte maga elé. hogy aktivizálja az Újvárosban élő magyar nemzeti­ségű dolgozókat, lehetőséget és teret biztosítva az anyanyelven történő társadalmi és kulturális fejlődéshez. Jól működik és szép eredményeket ér el az Új Nemzedék népi táncegyüttesük. Legutóbb a zselízi országos nép- művészeti fesztivál nagydíját nyerték el. Szakái László mérnök, a CSEMADOK városi bizottsága elnökségi tagjának fő beszámo­lójából is meggyőződhettünk arról, hogy a CSEMADOK vá­rosi bizottságának vezetői jól irányítják az alapszervezetek munkáját, világosan látják a CSEMADOK küldetését. — A CSEMADOK 24 éves ha gyományaihoz méltóan tagsá­gunk és szervezetünk legfonto­sabb küldetését abban látjuk — hangoztatta Szakái László —, hogy tevékenységünkkel hatáso­san hozzájárulunk a hazánk nemzetei és nemzetiségei közti baráti és testvéri együttélés el­mélyítéséhez, népeink erkölcsi és politikai egységének szünte­len szilárdításához. A CSEMADOK a proletár nem­zetköziség és a szocialista ha- zafiság szellemében akarja ne­velni tagságát, következetesen harcolva a burzsoá nacionaliz­mus minden megnyilvánulása és népeink egységének és ba­rátságának megbontására irá­nyuló minden törekvés ellen. A konferencián jelen volt Varga Béla, a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságának főtitkára, aki elismerően szólott a CSEMADOK kosicei városi bi­zottságának munkájáról. A ta­nácskozáson felszólaltak a CSSZBSZ, a Matica slovenská, az UDKSZ vezető funkcionáriu­sai is, akik javaslatokat tettek, hogy a jövőben hogyan lehetne hazánk különböző nemzetiségű népei között még szorosabbá tenni a kapcsolatot. A konferencián a CSEMADOK košicei városi bizottsága elnö­kének Schultz György mérnö­köt, titkárnak pedig ismét Dvorcsák János elvtársat válasz­tották meg. SZASZÁK GYÖRGY Március a könyv hónapja íTóthpál Gyula felvétele) Gazdasági propaganda a mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdasági nagyüzemi termelés szocialista falvainkban és városainkban új fejlődési szakaszába lépett. Egyre jobban előretör a tudományos-műszaki fejlődés, amit főleg az állatte­nyésztés szakosítása és össz­pontosítása, a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesz­tése tesz lehetővé. A mezőgaz­dasági termelés fejlődésének új szakasza hazánk minden állam­polgárát érinti, de főleg azo­kat, akik a mezőgazdasági üze­mekben dolgoznak, vagy ezek közelében élnek. Pártunk XIV. kongresszusa a termelés hatékonyságának nö­velésére hívta fel figyelmünket és ezzel egyidőben meghatároz­ta a mezőgazdasági termelés to­vábbi fejlődésének útját is. Pár­tunk ideológiai plénumai is ar­ra irányítanak bennünket, hogy minél hatékonyabban használ­juk ki azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyekkel elő­segíthetjük hazánk népgazdasá­gának további szocialista fejlő­dését. A mezőgazdasági propagandá­val és agitációval kapcsolatos Épül, szépük Gshwsoéik Malacky, ez az egykori járá­si székhely, gazdag múltra te­kint vissza. Nevét állítólag a határában folyó Maiina patak (Maluchka) után kapta. Van azonban egy másik változat is. Mivel környéke egykor vadban igen gazdag volt, az urak gyak­ran jártak ide vadászatra. A hajtók azt kiáltozták, malac ki. S így lett a neve Malacky. Hogy melyik felel meg a való­ságnak, nehéz eldönteni. Egy azonban tény, hogy évről évre fejlődik, annak ellenére, hogy a városi címet csak 1960-ban kap­ta meg. — Az itt lakók nem veszik úgy észre a fejlődést, mint az idegen — ezekkel a szavakkal fogad František Kura, a városi nemzeti bizottság titkára. A fa­luszépítési verseny keretében a Bratislava-vidéki járásban az első helyen végeztünk. Hogyan teljesítették túl a vá­lasztási programból adódó múlt évi feladatokat? Amikor a vnb az első fél év eredményeit ér­tékelte, látta, hogy a kötele­zettségvállalások és az elért eredmények alapján — mivel erre az anyagiak is megvoltak — újabb akciók megkezdésére van lehetőség. Cselekedtek, s nem is rosszul. Erről tanúsko­dik az a tény is, hogy a város lakosai, az üzemek dolgozói a város és az üzem környékének csinosításával és a „Z“-akció keretében 442 980 órát dolgoz­tak le és 12 126 000 korona ér­téket alkottak. Egy lakos tehát 970 korona értéket alkotott. Mi épült, mi készült el? Több mint 1600 négyzetméter kavi­csos út, 9060 négyzetmétert pe­dig portalanítottak a vnb pénz­ügyi eszközeiből. A jnb támo­gatásával portalanították a Már­cius 8, a B. Nömcová, a J. Kráí és a Jánošík utcát, összesen 2080 folyómétert. A választási programban ugyan az állott, hogy évente 500 000 korona ér­tékben készítenek járdát. A va­lóság azonban más. Két autó- buszmegállóval — kitérővel — összesen 11 540 négyzetméter járdát készítettek el 1154 000 korona értékben. Ezenkívül por­talanították az I. és a II. ki­lencéves alapiskola udvarát, ami több mint másfélezer négy­zetmétert tesz ki. — Mindezt felsorolni, amit a múlt évben elvégeztünk, illet­ve megvalósítottunk, nehéz és terjedelmes lenne. Városunk több mint 3000 négyzetméter parkkal gazdagodott, rendbe tettük a szabadtéri fürdő kör­nyékét, javítottuk a közvilágí­tási hálózatot, megkezdtük egy szökőkút építését és a régi ma­lom építését, amelyben a járási képtár kap majd helyet — mondja a titkár. — Magánépít­kezés keretében 35 lakóház ké­szült el, rendbe tettük az ifjú­sági klubot stb. A múlt év tehát eredményes volt a malackyiak számára. Mindezt ügy érték el, hogy az üzemek dolgozói is bekapcso­lódtak a munkálatokba. Egy­mással versenyeztek, melyikük dolgozik többet. A legjobb ered­ményt a Slovakofarma üzem­részlege, a 30—16. számú kato­nai egység SZISZ-szervezete és a Kožatex helyi üzeme érte el, amelyek a vnb-től arany-, ezüst- és bronzemlékérmet kap­tak. — A jövőben a galántaiak és a trnavaiak példája alapján sze­retnénk elérni, hogy egy-egy akció fölött egy. esetleg két üzem vállalna védnökséget — mondja Kura elvtárs. — így könnyebb volna az irányítás, jobb volna a szervező munka, s ezáltal eredményeink még job­bak lehetnének. Az eredmények ellenére van­nak olyan dolgok is, amelyek bosszantják a vnb képviselőit, a város lakosait. A vállalkozó üzem hibájából nem készült el a Dubovský és a Jesenský utca, lassan halad a malom átépíté­se és a gáz bevezetése második szakaszának befejezése, az anyagraktár és a szökőkút épí­tése. — Amint az értékelés is meg­mutatta, a kultúrpolitikai mun­ka a gyenge oldalunk — mond­ja a titkár. — Bár képviselőink rendszeresen találkoznak a vá­lasztókkal, a tervezett 8 elő­adás helyett 17 előadást tartot­tunk, a tervezett 11 különböző tanfolyamból csak 5-öt sikerült megszervezni. Igaz, ugyanakkor terven felül három tematikus kiállítást rendeztünk meg. Ösz- szefoglalva: a jövőben a poli­tikai tömegmunkára is nagyobb gondot kell fordítanunk. A jövő vajon mit hoz, milyen tervekkel indulnak elébe? Erről a jubileumi évfordulóra tett kö­telezettségvállalásuk, illetve a martiniak és a Banská Bystri- ca-iak felhívására adott vála­szuk tanúskodik. Az 1973-as év­ben 209 000 órai brigádmunká­val 6 397 000, 1974-ben 105 000 brigádmunkával 5 657 000 koro­na értéket alkotnak. Az emlí­tett órák ledolgozása, illetve a tervezett 87 különböző akció megvalósítása 29 kollektív és 355 egyéni kötelezettségválla­lással van alátámasztva. Tovább portalanítják az utakat, új jár­dák és parkok készülnek, az utak mentén virágszegélyt léte­sítenek. Autóparkolót építenek a kór­ház és a temető mellett, vala­mint a Partizán utca sarkán. Gyermekjátszóteret építenek 6 utcában, rendbe teszik a megle*- vő parkokat, tenisz- és kézilab­dapályát és ravatalozót építe­nek stb. Elkészítik a kultúrott­hon tervét és kijelölik építésé­nek helyét. A felsoroltakon kívül számos más akció megvalósítására is számítanak, és az ideológiai munkáról sem feledkeznek meg. A vnb titkára szerint sok más egyébre — elsősorban is korszerűsíteni az üzlethálózatot — is szükségük volna, de nem lehet mindent egyszerre meg­valósítani. Erre sem pénzük, sem erejük nincsen. Egy azon­ban bizonyos: a malackyiak minden bizonnyal teljesítik vá­lasztási programjuk feladatait. A város napról napra épül, szépül, csinosodik! NÉMETH IÁNOS feladatokat a galantai járás pártszervezetei is kidolgozták. Ennek értelmében a járás me* zőgazdasági üzemeiben gazda­sági konferenciákat tartottak, amelyeken megvitatták a terme­lés további fejlődésével kapcso­latos problémákat. A mezőgazdasági üzemek mellett olyan tanulókörök ala­kultak, amelyek „A CSKP mező- gazdasági politikája és a szo­cialista mezőgazdaság fő fel­adatai“ témával foglalkoznak. 'A tanulóköröket járásunk terü­letén 2403 párttag és párton- kívüli látogatja, míg a középfo­kú pártoktatás esti iskoláit 145 mezőgazdasági dolgozó, akik a párt gazdaságpolitikájának ál­talános ismereteit tanulmányoz­zák. A tanulókörök részére 154 jól képzett előadó és propagan­dista áll rendelkezésre. A gazdasági propagandát és agitációt nagyban elősegítik a nyilvános taggyűlések, az agitá­ciós napok, az előadások, film­vetítések, vetélkedők és az agi­tációs központok által szerve­zett egyéb rendezvények. Az agitációs központok a helyt pártszervezetekkel szorosan együttműködve elősegítették az egyes szövetkezetek mellett lét­rehozott „Forradalmi hagyomá­nyok szobája“ és a „Vörös sa­rok“ kialakítását és gondozását, amelyek bemutatják a szövetke­zet történetét, a megvalósított és a távlati terveket a megala­kulástól kezdve napjainkig. Növekszik járásunkban az olyan mezőgazdasági üzemek száma, amelyek egyre nagyobb gondot fordítanak a szemlélte­tő agitációra. Szövetkezeteink­ben és állami gazdaságainkban egyre több a faliszekrény, a propagációs tábla és a faliúj­ság, amelyeken feltüntetik az elért termelési eredményeket, a tervezett hektárhozamokat, kifüggesztik a szocialista mun­kabrigádok és kollektívák, va­lamint a legjobb dolgozók és részlegek eredményeit és fény­képeit. Egyes mezőgazdasági üzemeink, mint pl. a Galantai ÁG, a Trnoveci (Vágtornóc) ÄG, a Jelkai Efsz, a Šoporňaí Efsz, valamint a Mezőgazdasá­gi Felvásárló és Ellátó Vállalat galantai üzeme, saját készíté­sű propagációs táblákat állítot­tak fel az állami utak mentén. A szocialista mezőgazdasági fejlődéshez nagy mértékben já­rul hozzá a szocialista munka­brigádok és a szocialista mun­kaverseny állandó szervezés© és további fejlesztése. Járásunk­ban a mezőgazdaság területén 130 szocialista munkabrigád működik, amelyek kötelezettsé­geket vállalnak, felhasználják a munkaközösségek és az egyé­nek kezdeményezéseit és ta­pasztalatait. Munkahelyeiken harcolnak a kispolgári élet- szemlélet, az individualizmus és a társadalmi érdektelenség el­len, támogatják az egyének hasznos kezdeményezését és erkölcsileg hatnak a szocialista öntudat kifejlesztésére és meg­becsülésére. A gazdasági propaganda ha­tékonyságának elmélyítésére fel kell használni azokat a jól be­vált módszereket is, amelyeket a mezőgazdasági üzemek már eddig is sikerrel alkalmaztak. Ilyenek a helyi hangszórók, röpiratok kiadása csúcsmunkák idején, a mezőgazdasági sajtó és a többi tömegtájékoztatási essköz terjesztése. ESEK JÖZSEF 1973.

Next

/
Thumbnails
Contents