Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-24 / 71. szám, szombat
hétvégi hírmagyarázatunk RED POWER? „Sem én, sem más miniszter nem változtathatja meg az események folyását. Lehet, igazságtalanság, hogy európaiak özönlötték el ezt a földet, utat törve és harcolva, de itt vannak. Ez megtörtént, mi itt vagyunk“ ... Morton amerikai belügyminiszter szájából hangzott el ez a kijelentés azzal kapcsolatban, hogy február 28-án kétszáz fegyveres indián szállta meg a dél-dakotai Wounded Knee (Sebesült Térd) helységet. Az indiánok kezdetben túszokat is tartottak fogva, de azután a szövetségi kormány képviselőinek ígéreteire elengedték őket, ám a helységet továbbra is megszállva tartják, mert kiderült, hogy a hatóságok nem hajlandók őszintén és érdemlegesen tárgyalni az indiánok szociális körülményeiről — az engedetlenségi mozgalom vagy lázadás fő okáról. 1973. III. 24. 0 Nixon gondjai Az Egyesült Államok újraválasztott elnökének gondjai megsokasodnak. Valójában nem is új gondokról van szó, hanem a régi, megoldatlan problémák elmérgesedéséről, a kormány, az elnökök be nem váltott ígéreteiről, amelyek megbosszulják magukat. A dollár válságával kapcsolatban még rosszabbá és bizonytalanabbá válik az amerikai társadalom tekintélyes számú rétegeinek szociális helyzete, még mindig megoldatlan az egészségügyi ellátás, növekvő méreteket ölt a munka- nélküliség — a Vietnamból hazaszállított és leszerelt katonák bizonyos része mindenképpen növelni fogja a munkanélküliek seregét — sürgős reformra szorul a közoktatás és már az elnök is radikális, ha nem drákói intézkedéseket követel Amerika 1. számú közellensége, a bűnözés megfékezésére. Az elnöknek most fel kell figyelnie még egy égető kérdésre — az indiánok helyzetére, amely az amerikai társadalmon belül a legelviselhetetlenebbnek látszik. Wounded Knee oglala-sziú indiánjai ugyanis egy 1868-as szerződésre hivatkoznak, amely a rezervációkba kényszerített indiánok sorsára nézve végzetes volt, de csakis az elnököt jogosította fel arra, hogy az indiánokkal életkörülményeinek alakulásáról, megváltoztatásáról tárgyaljon. A múlt században az indiánok sorsával kapcsolatban számos szerződés, megállapodás született, a legtöbb a hatvanas években, 0e Washington a legutóbbi száz évben egyik, általa szentesített megállapodás betartásához sem ragaszkodott, azaz az egyre falánkabbá váló amerikai kapitalizmus és imperializmus pillanatnyi érdekeinek megfelelően szegte meg, rúgta fel a szerződéseket. Ennek következtében az indián őslakosságot a földrész legkí- zsákmányoltabb mostohagyermekeinek sorsára kárhoztatták. % Szervezett érdekvédelem Az Egyesült Államokban és Kanadában valamelyest másként alakult az indián őslakosság sorsa, mint a déli, latinamerikai államokban. A spanyol eonquistadorok és utódaik a szó szoros • értelmében irtották az őslakosságot, mindenképpen az inkák kincsét, az indiánok gazdagságát akarták összeharácsolni. Az egykor magas kultúrájú, hatalmas indián birodalmak dicsősége örökre leáldozott. A vérengzéseket túlélt és az új telepesekkel nem keveredett indián törzsek kihalásra ítéltettek. Amit a betegségek, a szörnyű életkörülmények nem tesznek meg, megteszik a modern rabszolgakereskedők, ültetvényesek. Az északi indián törzsek sohasem álltak a fejlődés oly magas fokán, mint a déliek, ezért a fehér telepesek érdeklődése is később irányult feléjük. Az Egyesült Államokban és Kanadában az iparosodással párhuzamosan, aranybányák feltárásával, a „fehér civilizáció“ területi terjeszkedésével arányban került sor összetűzésre az őseik földjét féltő indiánok és a terjeszkedő fehérek között. A May-regényekben megörökített indián háborúk „romantikájuktól“ megfosztva szégyenteljes fajirtást jelentettek. A tömegvérengzések után azonban kissé másként alakult az északi indiánok sorsa, mint a déli, latin-amerikai államokban élőké. Két lehetőség létezett számukra: vagy lassú sorvadás és kihalás a monopóliumok érdekeinek megfelelően kényszerlakhelyül kijelölt rezervátumokban, vagy nemzeti jellegük feladása és teljes asszimilálódás a fehérekkel, persze úgy, hogy azért csak harmadrendű polgárok maradnak. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a történelmi múltjára büszke indián őslakosság nem hódolt be, inkább a rezervátumokat választotta, itt viszont a fajfenntartás természetes törvénye győzött. Míg 1780-ban 700 ezerre becsülték az indiánok számát, 1890-ben már csak 300 ezren voltak, számuk azonban századunk hatvanas és hetvenes ével között megkétszereződött, s ma mintegy 800 ezer amerikai indiánról beszélhetünk, akiknek zöme közvetlen washingtoni felügyelet alatt állló 260 rezervátumban él. <0 Új idők szele Mintegy ötezer indián él ezekben a rezervátumokban, ha ez életnek nevezhető. A munkanélküliek legnagyobb része éppen analfabéta, tüdőbajtól, alkoholizmustól tizedelt indián, aki angolul sem tudott kellőképpen megtanulni, hogy emberhez méltó munkát kaphasson a fehérek vállalataiban. Az indián törzsek élén maguk választotta, de Washington által megerősített törzsfőnökök állnak. Amerikai utazási reklámokon nagyon gyakoriak az ilyen jól táplált, egészséges kinézésű, egzotikus népviseletű alakok. Népük azonban ráeszmélt, hogy valójában bábok, a washingtoni indiánügyi hivatal fizetett lakájai. Ez a felismerés adta kezükbe a fegyvert. Miután más mellőzött rétegek is radikalizálódtak, például a négerek különféle érdekvédelmi szervezetei mellett létrejött az ultraradikális Fekete Hatalom nevű szervezet, miután egyre gyakrabban hallatnak magukról a mexikói és Puerto Rico-1 származású amerikaiak, az indiánok is nyilván az ő példájukat követelik. Mozgalmuk élén kétségtelenül az a néhány szerencsés indián áll, aki amerikai egyetemet végzett, műveltségre tett szert, s bár tolldíszt nem visel, hanem úgy öltözik, mint az átlag amerikaiak, szíve indián szív marad, s tudását népe megmentésére akarja fordítani. A dél-dakotai sziúk, oglalák a fegyvert választották eszközül. Az AIM indián érdekvédelmi mozgalom vezetői a végsőkre Is elszánták magukat, hogy változtassanak a törzsek sorsán. Washington ma már aligha meri megismételni az 1890. évi Wounded Knee-i tömegvérengzést, amelynek 300 indián áldozata volt. Az ostrom- gyűrűbe fogottak kiéheztetésé- vel eddig nem ért el semmit. Más módon harcolnak az észak-dakotai sziúk. Megalakították a maguk szövetkezetét, közösségét, az United Tribes Corporation of North Dakotát, amelynek fő célja a rezervátumok gazdasági felemelése, iparosítása. E célból prospektusokat bocsát ki, hogy odacsalogassa a tőkét. Elért sikereiket szánják érvül az ajánlatok elfogadására. A Fort Totten rezervátumnak kiváló aranyművesei vannak. A Rodebud rezervátumban számítógépek alkat- részeit(I) gyártják, a Standing Rock rezerváció sajtjairól híres ... A Wounded Knee-i lö hektáros területet megszállva tartó oglala-sziúk fegyvert fogtak, s máig sem tették le, de tárgyalni akarnak. Ám csak az elnökkel, és közvetítőül is csak olyan szenátorokat hajlandók elfogadni, akik közismertek ellenzéki magatartásukról, mint Ful- bright, Edward Kennedy. Ä harc egyenlőtlen, de folyik . lu t. A VILÁGSAJTÓ LUDVÍK SVOBODA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚJRAVÁLASZTÁSÁRÓL MOSZKVÁBAN „Az SZKP ideológiai munkájának kérdései“ címmel dokumentumgyűjteményt adtak ki, amely a XXIII. kongresszustól 1972-ig tartalmazza a párt legfontosabb dokumentumait. SUHARTO tábornok, akit az indonéz parlament újabb öt esztendőre az ország elnökévé választott, pénteken letette a hivatali esküt. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára Ecuadorba érkezett. A világszervezet vezetője jelen lesz a latin-amerikai gazdasági bizottság 15. ülésszakának meg nyitóján. AZ AMERIKAI kereskedelemügyi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok fizetési mérlegében 1972-ben 9200 millió dollár összegű deficit mutatkozott. B1JEDICS jugoszláv miniszterelnök befejezte hivatalos látogatását Új-Zélandon. A kiadott közlemény üdvözli a vietnami háború befejezését. A DEMOKRATIKUS Korea fővárosában tegnap befejeződött a két ország képviselői közötti tárgyalássorozat az ország egyesítéséről. A következő megbeszélést Dél-Koreában tartják. PERUBAN sikeresen hajtják végre a földreformot. Egy jelentés szerint évente 65 ezer egykori nincstelen család jut földhöz. AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC Minisztertanácsa megfenyegette Izland kormányát, hogy megvonja tőle a Közös Piac országaiba irányuló halexportra vonatkozó vámkedvezményt, amennyiben továbbra is korlátozza az Izland partjainál kiterjesztett 50 mérföldes halászati tilalmat. VOLOBUJEL ellentengernagy vezetésével tegnap nem hivatalos baráti látogatásra a riekai kikötőbe érkezett a szovjet Vörös-tengeri flotta hajóraja. MOSZKVÁBAN befejeződött a keresztény békekonferencia munkabizottságának négynapos ülése, amelyena világ számos országából több keresztény szervezet képviselője vett részt. SCHULZ amerikai pénzügyminiszter Európából történt visz- szaérkezése után tájékoztatta Nixon elnököt a valutaválságról folytatott megbeszéléseinek eredményeiről. Közelebbit egyelőre nem tettek közzé. Moszkva — A világsajtó nagy terjedelemben számol be Lúd- vík Svoboda köztársasági elnökké történt újraválasztásáról. A szovjet lapok a TASZSZ hivatalos közleményét vezető helyen hozzák. A Prágában tartózkodó szovjet újságírók a hivatalos aktuson kívül nagyon részletesen számolnak be olva sóiknak a nagy esemény minden fontosabb mozzanatáról. Egyben közük a szovjet vezo- zetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin — Ludvík Svoboda köztársasági elnökhöz intézett üzenetének teljes szövegét. Varsó — A lengyel lapok is az első oldalon számolnak be Svoboda elvtárs újraválasztásáról, közlik fényképét és rövid életrajzát, valamint a lengyel vezetők jókívánságait. A Zycie Warszawy „Úgy hívják, hogy elnökünk“ című jelentésében hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia dolgozói mély tisztelettel és szeretettel övezik a köztársasá gi elnök személyét, aki ezt a nagy tekintélyt hazafias, internacionalista és kommunista helytállásával vívta ki. A Trybuna Ludu hozzáfűzi, hogy Ludvík Svoboda nemcsak Csehszlovákiában, hanem a testvéri szocialista országokban is nagy tekintélynek örvend. Budapest — „Újra Ludvík Svoboda Csehszlovákia elnöke“ címmel a Népszabadság vezető helyen számol be a prágai elnökválasztás eseményéről. Közli Svoboda elvtárs fényképét és életrajzát is, amelyben többek között ez olvasható: „Az 1968 — 69-es válságos években határozottan kiállt a csehszlovák szovjet barátság, a szocialista országokkal való testvéri együttműködés mellett, a marxista — leninista ideológia védelmében.“ Berlin — Az NDK sajtója is vezető helyen számol be Svoboda elvtárs újraválasztásáról. A Neues Deutschland című központi pártlap közli a demokratikus Németország vezetőinek jókívánatait. Az üzenet többsk között hangsúlyozza, hogy Ludvík Svoboda nemcsak a csehszlovák nép szabadságáért folyó harc, hanem a fasizmus falett aratott győzelem kiemelkedő egyénisége. Bukarest — A román sajtó szintén feltűnő helyen közli Ludvík Svoboda elnökké választásának hírét. A lapok szemelvényeket hoznak Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának beszédéből is. A szocialista országok sajtóján kívül elsősorban a szomszédos Ausztria tömegtájékozta á- si eszközei szenteltek nagy figyelmet a köztársaság új elnöke megválasztásának. Az arab országokban, elsősorban Egyiptomban, Líbiában, Algériában és másutt vezető helyen közölték a csehszlovák köztársasági elnök újraválasztásának hírét. Jubiiál a Duna Bizottság Budapest — Huszonöt évvel ezelőtt, 1948-ban Belgrádban kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalakították a Duna-menti országok nemzetkö zi kormányközi szervezetét, a Duna Bizottságot. Az évforduló alkalmából a Duna Bizottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten, amelyen részt vett a magyar kormány több vezető képviselője. Ott voltak a tagországok küldöttségének vezetői is, köztük Štefan Sutka csehszlovák szövetségi közlekedésügyi miniszter. A jubileumi ülésszakot loan Cotot, Románia budapesti nagy követe, a Duna Bizottság soros elnöke nyitotta meg, majd Pav lov, a' Szovjetunió budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára tartott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a Duna Bizottság negyed évszázados eredményes tevékenységét. Többek között hangsúlyozta, hogy a belgrádi egyezmény fordulópont volt a dunai hajózás nemzetközi AZ ENSZ ELÉ KERÜL AZ INDIÁNOK ÜGYE? New York — Meredith Guinn, az amerikai indiánmozgalom egy hivatalos képviselője, a sziu indiánok küldötte csütörtökön sajtókonferenciát tartott az ENSZ-palotában. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének napirendre kellene tűzni a dél-dakotai Wounded Knee-ben több mint három hete tartó esemény- sorozat megvitatását. Wounded Knee-t megszállva tartó indiánok helyzetét „igen súlyosnak“ minősítette, s kemény szavakkal bírálta Nixon elnököt, amiért indián rendőrséget rendelt a helyszínre, „indiánközi problémává“ torzítva el az indiánok és az amerikai kormány konfliktusát. Az amerikai kormánynak ez a lépése félelmetesen hasonlít a Délkelet-Ázsíában kudarcot szenvedett „vietnamizálásí politikához“ — hangoztatta. Meredith Guinn az általa képviselt indiánok nevében kijelentette, hogy „jogaik védelmében hajlandók akár életüket is adni“. A Wounded Knee-i „indián szabad állam“ fegyveresei kikísá- rik Harlington Wood, a kormány megbízottját, aki sikertelenül alkudozott a lázadókkal. (UPI felvétele^ • ■ -• - -VT < V - ' > < -*• jogi szabályozásában, hiszen minden korábbi rendelkezés korlátozta a Duna-menti országok jogait. A Duna Bizottság eredményes munkája nyomán nemzetközi tekintélye megnövekedett. Különféle hajózási szabályzatok egységesítésével jó feltételeket teremtett a nemzetközi vízügyi fejlesztéséhez, elősegítette a korszerű technika alkalmazását. A magyar kormány nevében dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese köszöntötte a jubiláló Duna Bizottságot, a tagországok kormányküldöttségének vezetőit és tagjait. Elítélik az amerikai vétet Moszkva — A világsajtó behatóan foglalkozik az ENSZ Biztonsági Tanácsának panamai ülésszakával, amelyen — mint ismeretes — az Egyesült Államok kormánya megvétózta a Panama-csatorna státusának rendezéséről szóló indítványt. A moszkvai Pravdában O. Ignatyev többek között kiemeli, bár az amerikai vétó megakadályozta a javaslat elfogadását, a panamai nép és valamennyi imperialistaellenes erő erkölcsi győzelmet aratott. Ez az első alkalom, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa latin-ameri- kai területen ülésezett. Az ottani tárgyalás légköre arról tanúskodik, hogy egyre jobban növekszik e földrész lakosainak imperialistaellenes harca. Az ülés bebizonyította azt is, hogy az egész haladó világ közvéleménye félreérthetetlenül a panamai nép követeléseit támogatja. Varsó — A Trybuna Luiu tegnapi kommentárjában szintén kiemeli, ho ;y az amerikai vétó ellenére sikeres volt a Biztonsági Tanács panamai ülésszaka, amely közelebb hozta a csatornaövezet státusának megoldását. A Biztonsági Tanács ülésén a katonai, a politikai és a gazdasági kolonializmus különböző formáiról kialakult é'-'S vita ismét azt bizonyítja, he ,y Washington elszigetelődőt* latin-Amerikát ól. Belgrád — A panamai e et méltó bizonyíték arra — hangoztatja a belgrádi Politika —, hogy lényeges eltolódás történt a világszervezet erőviszonyaiban. Az amerikai vétó mellett csak az angol kormány tartózkodása lehet sovány vigasz Nixon számára. A Panamai-csator- na-övezet igazságtalan amerikai birtoklásában igen erősen beleszólt a Biztonsági Tanács jelenlegi ülésszaka. Az idő nem Wu- t shingtonnak dolgozik.
