Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-21 / 68. szám, szerda

SZOVJET —AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Ma zárja panamai ülésszakát a Biztonsági Tanács Washington — A szovjet— amerikai tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizott­ság hétfői ülésén megmutatko­zott, hogy a felek érdekeltek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés mielőb­bi megteremtésében. Az első munkaülésen általá­nosan áttekintették a két or­szág tudományos-műszaki együttműködésének jelenlegi helyzetét. A következő üléseken megvi­tatják a tudomány és a tech­nika más területein való együttműködés lehetőségeit is. Kenneth Rush, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyet­tese fogadta a szovjet küldött­séget, amelynek vezetője Vla­gyimir Trapeznyikov akadémi­kus, a tudományos és műszaki állami bizottság első elnökhe­lyettese, és az amerikai kül­döttséget Guyford Stevernek, a nemzeti tudományos alap igaz­gatójának vezetésével. A két ország képviselői a találkozón elhangzott beszé­dükben kiemelték a szovjet- amerikai tudományos és műsza­ki együttműködés fontosságát és kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy a bizottság telje­síteni fogja az előtte álló fel­adatokat és ezzel hozzájárul majd a szovjet—amerikai kap­csolatok kiszélesítéséhez. Nixon az űrkutatásról Washington — Nixon elnök hétfőn beszámolót terjesztett a kongresszus elé a különböző amerikai űrhajózási és űrkuta­tási intézmények és hivatalok 1972. évi tevékenységéről. Mint hangsúlyozza, a világűr meghó­dításában valamennyi fél szá­mára előnyös a széles körű nemzetközi együttműködés. Az Egyesült Államok — az elnök szavai szerint — igyekszik kö­zös programokat megvalósíta­ni a Szovjetunióval és az euró­pai országokkal. A szovjet—amerikai űrhajó­összekapcsolási tervekről szól­va — amit a világűr békés célú kutatásában és felhasználásá­ban való együttműködésről szó­ló szovjet—amerikai egyezmény irányoz elő —, Nixon megjegy­zi: ez a közös vállalkozás „elő­segíti, hogy a két ország a kölcsönös előnyök alapján egyesítse erőfeszítéseit a világ­űr meghódításában“. Mint a beszámoló hangoztat­ja, a múlt év májusában Moszk­vában aláírt szovjet—amerikai egyezmények kilátásba helyezik az együttműködést olyan terü­leteken is, mint a kozmikus meteorológia, a kozmikus bio­lógia és az orvostudomány, a világűr felhasználása a Földet környező közeg tanulmányozá­sára. MEGSZŰNT A SZÜKSÉGÁLLAPOT ROMÁNIÁBAN 1973. III. 21. Kommentárunk A párizsi Kiéber sugárúti ** palota konferenciatermét a múlt hét csütörtökétől a VDK és az Egyesült Államok képvi­selőiből alakult bizottság vette igénybe. Ez a bizottság, mely a gazdasági vegyes bizottság ne­vet viseli, a párizsi Vietnam- megállapodások aláírása után, Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadójának februári hanoi lá­togatása eredményeként alakult meg. A közös közlemény szerint fő feladata, hogy a VDK és az Egyesült Államok gazdasági kapcsolatait szabályozza, s meg­állapítsa a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság újjáépítéséhez szükséges amerikai jóvátételt. Bár az amerikai sajtó — és a hivatalos körök is — az új­jáépítéshez nyújtandó segélyről beszél, talán mondani sem kell, az adott esetben nem az ember- baráti szempontok játsszák a fő szerepet, hanem — amerikai részről — az a törekvés, hogy Washington fenntartsa befolyá­sát Vietnamban. Ezeket a sza­vakat Gabriel Kolko amerikai történész írta le a Le Monde diplomatique márciusi számá­ban, s mindenképpen a lényeg­re világítanak rá. Beleértve azt is, amit az Egyesült Államok a „segély“ ürügyén szívesen ven­ne, vagy elvárna, azt ugyanis, hogy az amerikai törekvések­nek megfelelő politikai rende­zési elveket fogadjanak el. Ilyen és hasonló illúziók azonban — ahogy azt a Columbia egyetem kutatói is megállapították, aki­ket az amerikai külügyminiszté­rium még tavaly januárban megbízott, szondázzák a lehe­tőségeket — eleve kudarcra vannak ítélve. A VDK ugyanis soha nem fogad el olyan se­rületeken a helyzet fokozatosan normalizálódik. A főváros ut­cáit megtisztították a hóaka­dályoktól, a közutakon megin­dult a forgalom és a vonatok újból közlekednek. A veszély azonban még nem múlt el. A gyors olvadás miatt a talajvíz és a folyók szintje emelkedik. Az ország déli megyéiben több ezer hektár termőföld került víz alá, Bukarest néhány kerü­letében a víz pincéket és laká­sokat árasztott el. Erről a kérdésről tanácsko­zott hétfőn a Román Kommu­nista Párt Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésen úgy döntöttek, hogy az ország legképzettebb szakembereiből különleges bi­zottságot hoznak létre. Ennek az lesz a feladata, hogy orszá­gos tervet dolgozzon ki a ter­mőföldeket borító víz levezeté­sére, az árvizek leküzdésére. A WAFA palesztin hírügynök­ség jelentése szerint az izraeli légierő a hétfői nap folyamán hét óra hosszat végzett berepü­léseket Libanon területe fölött. Izrael tovább folytatta csapat­összevonásait a libanoni határ mentén. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke április elején Finnországba érkezik, hogy részt vegyen a szovjet— finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. év­fordulójával kapcsolatos ünnep­ségeken. ÖT POKOLGÉP robbant az el­múlt 24 óra leforgása alatt a Ciprus délnyugati részén lévő Paphos városában. A robbaná­sok anyagi károkat okoztak. DZSEMAL BIJEDICS jugoszláv miniszterelnök kedden három­napos hivatalos látogatásra Ausztráliába érkezett. MEXIKÓI KATONÁK őrzik Acapulcóban azt a házat, ahol Henry Kissinger, amerikai el­nöki főtanácsadó kéthetes sza­badságát tölti. Az egyik kör­nyékbeli szállodában ugyanis hat álarcos bandita hétfőn fegyveres rablást hajtott végre és 200 ezer pesót zsákmányolt. KÉT KATONA vesztette életét az iraki—kuwaiti határon lezaj­lott tegnapi tűzharcban. A bag­dadi belügyminisztérium köz­leménye szerint iraki katonák önvédelemben viszonozták a tü­zet. BOLÍVIÁBAN újra érvénybe léptették az 1969. évi „állam­biztonsági“ törvényt, amelynek értelmében 30 évi börtönbünte­tést is kiszabhatnak „felforga­tó tevékenységért“. A közélet haladó körei tiltakoztak a de­mokratikus szabadságjogok kor­látozása miatt. Panama City—Bogota — A Biztonsági Tanács Panamába ki­helyezett rendkívüli ülésszakán hétfőn felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője. Beszédében támo­gatásáról biztosította a Panama­csatorna státuszának rendezé­sére benyújtott panamai—perui közös javaslatot, s rámutatott, hogy ez a megoldás nemcsak Panama valódi szuverenitását és teljes joghatóságát állítaná helyre saját területe fölött, ha­nem biztosítaná a nemzetközi hajózás szabadságát is. A pa­namai-perui közös határozati javaslat követeli az 1903-ban megkötött egyezmény hatályta­lanítását, síkraszáll e problémá­nak az egyenjogúság és igazsá­gosság alapján történő megoldá­sáért. A szovjet küldött felszólalása után számos állam képviselői emeltek szót a kolonializmus és neokolonializmus maradvá­nyainak felszámolásáért, a né­pek nemzeti szuverenitásán aic és jogainak tiszteletben tartá­sáért, hangsúlyozva, hogy min­den nemzetnek joga van saját természeti kincseivel rendel­kezni. A felszólalók támogatták Panamának területi egysége helyreállítását célzó törekvé­sét. • • • Kurt W-aldheim, az ENSZ fő­titkára hétfőn este kétnapos bogotai tartózkodása záróak­kordjaként látogatást tett a ko­lumbiai parlamentben., Wald­heim a tervek szerint Bogotá­ból visszatér Panamába, hogy részt vegyen a Biztonsági Ta­nács kihelyezett ülésszakának szerdai záróülésén. AZ ARGENTIN KP TÁMOGATJA CAMPORÁT Buenos Aires — Az Argentin Kommunista Párt támogatni fogja Hector Campora kormá­nyát, jelentette be a párt köz­ponti bizottságának március 11-i választásokkal kapcsolat­ban közzétett nyilatkozata. A dokumentum rámutat: az argentin kommunisták támogat­ják Campora leendő kormánya programjának azokat a pontjait, amelyek a munkások és alkal­mazottak fizetésemelését, a ban­kok államosítását, a megtorló törvények eltörlését, a politikai foglyokra vonatkozó amnesztiát, a Kubával, a VDK-val és a. KNDK-val való diplomáciai kap­csolatok felvételét irányozzák elő. Az Argentin Kommunista Párt dokumentuma leszögezi: a párt küzdeni fog imperialista- és oligarchia-ellenes intézkedések foganatosításáért, s azért, hogy még szorosabb kapcsolatok épüljenek ki Argentína és a Szovjetunió, valamint más szo­cialista országok között. TELJES HARCI KÉSZÜLTSÉG ULSTERBEN Belfast—London — Várako­zásteli csend uralkodik Észak­írországban hétfő óta. Az ír köztársasági hadsereg (IR A) ideiglenes szárnyához közelálló források szerint a szervezet úgy döntött, hogy ideiglenesen beszünteti fegyveres akcióit. Ugyanakkor a dublini köztársa­ságisajtóiroda alaptalannak mi­nősítette a hírt, s hasonló cá­folatot adtak ki Belfastban is. Angol—izlandi halászháború Reykjavik — Az angol alsó­házban hétfőn elhangzott fe­nyegető kijelentéseket követően két angol halászhajó megpró­bált lerohanni egy izlandi ágyúnaszádot Izland kiterjesz­tett területi vizein. A fenyege­tett ágyúnaszád legénysége el­foglalta helyét a fegyverek mö­gött, mire a két brit halászha­jó visszavonult. Izlandi körök­ben rámutatnak, hogy az angol halászhajók fenyegető magatar­tása ellentétben áll azzal az állítólagos brit óhajjal, hogy a területi vizekkel kapcsolatos vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék. gélyt, melyet politikai feltéte­lekhez kötnek. Valójában nem is segélyről van szó, hanem háborús jóvá­tételről. Az ötéves amerikai barbár légitámadások következ­tében ugyanis a VDK városai­Segély vagy jóvátétel ? nak nagy része romokban he­ver, ipari üzemeinek 70 száza­léka tönkre ment, s megsemmi­sültek az erőművek, hidak, köz­utak, vasútvonalak, kórházak, iskolák stb. Az okozott károk­kal kapcsolatban Hanoiban ugyan nem hangzott el hivata­los adat, a japán Nomura Gaz­dasági Kutató Intézet szerint azonban a két Vietnam újjáépí­téséhez mintegy 12—15 milliárd dollárra lenne szükség. Korábbi amerikai kiszivárogtatás sze­rint Kissinger a magántárgyalá­sok során megemlítette, Wa­shington mintegy 7,5 milliárd dollárt hajlandó adni az újjá­építésre, ennek egyharmadát szánva Észak-Vietnamnak. A Time azonban arról is beszá­molt, hogy a „kongresszus ra­gaszkodik ahhoz, hogy a kül­földi segélyt Washington irány­elvei alapján használják fel, s az Egyesült Államok soknemze­tiségű csatornán kívánja eljut­tatni az újjáépítési segélyt“. Az elképzelés azonban dugá­ba dőlt, mivel a VDK vezetői Washington tudomására hozták, hogy külföldi támogatást csak kétoldalú megállapodás alapján fogadnak el, illetve hogy a se­gély rendeltetését, felhasználá­sát a VDK határozza meg. Ezzel nyilvánvalóvá vált az is, hogy a politikai rendezés kérdését nem lehet gazdasági feltételek­hez szabni, s a VDK ilyen fel­tételekkel nem is ért egyet. S miután az Egyesült - Államok szövetségesei — köztük a Kö­zös Piac tagországai és japán — visszaléptek attól az elkép­zeléstől, hogy részt vegyenek a segélykonzorciumban, Washing­ton kénytelen volt felismerni, hogy a háborús jóvátételt — erkölcsi okokból és kötelesség­ből — kétoldalú megállapodás alapján kell folyósítani. így ke­rült sor a vegyes bizottság lét­rehozására, mely paritás alapon létesült s három-három sze­mélyből áll. Nem árt megemlíteni azt sem, talán ez az egyetlen pont — a bizottság létrehozása és a tár­gyalások megkezdése — ahol pontosan betartják az ameri­kaiak (és csatlósaikj a megál­lapodásokat. Más kérdésekben, ahogy arról a napi hírekből tá­jékozódhatunk, napirenden van­nak a- kihágások. Köztük olya­nok, amikor dél-vietnami suhan- cok megtámadják a katonai vegyes bizottság VDK, vagy DIFK-beli tagjait, nem is beszél­ve a fegyveres provokációkról. Hírügynökségi jelentések rá­mutatnak arra is, vontatottan halad a fogolycsere, s a Thieu- rendszer börtöneiből átcsopor­tosítják a politikai foglyokat. A DIFK párizsi szóvivője szerint a dél-vietnami hatóságok más­fél hónap alatt egyetlen polgá­ri foglyot sem adtak át a DIFK-nek, holott százezrek sínylődnek a saigoni rezsim börtöneiben. Ezek a tények, va­lamint az a megállapítás, hogy a rendszer csapatai március 7 és 10 között 28 hadműveletet kezdtek, hogy kiszélesítsék az ellenőrzésük alatt álló területe­ket, arra vallanak, a saigoni rendszer akadályozza a béke­megállapodások teljesítését. Ez­zel hátráltatja, persze, azt is, hogy a megállapodások szerint előkészíthessék a demokratikus választásokat. Saigoni jelentések szerint még mintegy hétezer amerikai katona tartózkodik Dél-Vietnam- ban. A múlt vasárnapi csapat­szállítások felfüggesztése után a múlt héten további 300 kato­na indult útnak, s március 28-ig — a megállapodások sze­rint — valamennyit ki kell von­ni az országból. Vontatottan ha­lad a vietnami vizek aknátlaní- tása is. Ilyen és hasonló akciók jog­gal támasztanak kételyeket, s nem véletlen, hogy Sharp ka­nadai külügyminiszter dél-viet­nami látogatása után kijelentet­te: Kanada elégedetlen a pári­zsi megállapodások teljesítésé­vel, s kormánya hazatérte után dönt arról, továbbra is részt vállal-e a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottság munká­jában. A párizsi megállapodások azonos kötelezettségeket rónak az aláíró felekre, így a világ népei joggal remélik, hogy a megállapodásokat nemcsak a VDK-nak és DIFK-nek kell be­tartani, hanem az Egyesült Ál­lamok és a Thieu-rendszernek is. Függetlenül attól, kedvére valónak tartja-e azokat. Mert az indokínai vérengzés évtize­dei arra figyelmeztetnek, rend­kívül veszélyes az ilyen játék, s ezt ma sem lehet tétlenül néz­ni. FONOD ZOLTÁN Az egymásnak ellentmondó hírek ellenére a hétfői n:p hosszú hónapok óta a „leg.; ;- inénytelenebb“ volt. Mindö.ss w két kisebb incidenst jelenteti! az egyiket Ferinanagh-ból, an >1 egy robbanószerkezet két ren I- őrt megsebesített, a mási. it Belfastból, ahol rálőttek u;/ katonára. E héten várják Észak-íror- szágban a brit kormány „Fehór Könyvének“ megjelenését. Az észak-írországi megszálló b.it haderőket ebből az alkalomból teljes harci készültségbe he­lyezték. Belfast, Londonderry és más északír városok mu.i- kásterületei körül több ezer ka­tonát és katonai páncélautó* százait vontá,k össze. Bár a „Fe­hér Könyv“ tartalma egyelőre még ismeretlen, politikai meg­figyelők nem kételkednek ab­ban, hogy az meg fogja erő í- teni Írország megosztottságát és továbbra is megőrzi ma 1 Ulstert az Egyesült Királyság részeként. {Hubert Bačík karikatúrájaj Bukarest — Bukarestben és Románia 18 megyéjében ked­den feloldották a szükségálla­potot. A fővárosban és a ha­vazás által érintett területeken szombatig a személygépkocsik a szükségállapot, visszavonása ellenére sem közlekedhetnek. Mint ismeretes, a szükségálla­potot március 14-én és 16-án rendelték el, miután a példát­lan erejű hóviharok miatt sok helyen megbénult a közlekedés, akadozott az ipari üzemek mun­kája és fennakadások keletkez­tek a közellátásban. A fegyve­res erők főparancsnokságának vezetésével létrejött központi parancsnokság és a helyi pa­rancsnokságok az emberek mil­lióit vonták be a hó elleni küz­delembe és a rendelkezésre ál­ló erőforrásokat mozgósították az utak hómentesítéséért. A hóviharok által sújtott te-

Next

/
Thumbnails
Contents