Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-03 / 53. szám, szombat

Vita az SZLKP Központi Bizottsága 1973. február 26-i ülésén (Folytatás a 4. oldalról) kéletesebb módszereire gondolunk, amelyeknek alapja a társadalom objek­tív törvényeinek ismerete, akkor az irá­nyítási folyamatban fokozódik a mun­kásosztály forradalmi szerepe is. A munkásosztály szakképzettségének növelése, kulturális színvonalának eme­lése úgy lép a történelembe, mint új történelmi kulturális dimenzió, mint a jövő emberiség platformja. Ezen a plat­formon egyenlítődnek ki a történelmi fejlődésből eredő szociális, gazdasági, faji, műszaki, vallási és más ellentétek. Ezt kifejezően bizonyítja az až út, amit 1948 győzelmes februárja óta megtet­tünk. A munkásosztály történelmi küldetése és továbbra is állandó feladata az, hogy felszámolja a diszkrimináció valameny- nyi fajtáját és formáját. A szocialista társadalom fejlődésének ezek a bonyo­lult feladatai csak mint átfogó, elméle­ti, tehát tudományos és gyakorlati po­litikai problémák oldhatók meg. A társadalom tervszerű irányítása csak ott lehetséges, ahol köztulajdonba vették a termelőeszközüket és kialakí­tották az intenzív gazdasági fejlődés anyagi-műszaki alapját. Fehérvóry Géza elvtárs felszólalása A Nővé Zámky-i járásban 1973-ban arra törekszünk, hogy kialakítsuk az ál­landó feltételeket a népgazdaság na­gyobb hatékonysága és a termelés mi­nőségi mutatóinak megjavítása érdeké­ben. A kommunistákat arra ösztönözzük, hogy az üzemek és a szövetkezetek konkrét feltételei között felelősségtu­dattal és kezdeményező módon valósít­sák meg a párt politikáját. Ennek ér­dekében járási műszaki-gazdasági kon­ferenciákat hívtunk össze, amelyek a dolgozók kezdeményezése fejlesztését célzó akciókon kívül azt az elvet hang­súlyozták, hogy azokat a gazdasági dol­gozókat fogjuk támogatni, akik harcol­nak a párt igényes irányvonaláért. A dolgozók széles körének egyetértésével találkozott a Nővé Zámky-i Elektro- svitben rendezett konferencia, ahol a vállalat vezetősége kijelölte a munka- és a technológiai fegyelem megtartásá­nak szigorú kritériumait, örvendetes, hogy ebben a vállalatban nem eléged­tek meg a célkitűzéssel, hanem a válla­lat vezetősége a pártszervezetekkel együtt megvalósítja és ellenőrzi az el­fogadott intézkedéseket, s bírálja azo­kat a dolgozókat, akik még nem reali­zálják kellő mértékben a vállalat veze­tőségének törekvéseit. A kutatóintézetek nem mindenkor tel­jesítik a termelő gazdasági egységek igényeit és nem segítik elő a haladó gyártmányok teljesítésének beindítását. 'Az egyes gyártmányok műszaki-gazda­sági paramétereinek tükrözniük kelle­ne e kutatóintézetek gazdaságosságát, életképességét és anyagi érdekeltségét. Pártunk 1969 óta bebizonyította, hogy milyen sokra képes. Nem kell tényeket idézni, amelyek bizonyítják, hogy gaz­daságilag mennyire megerősödtünk. Járási pártszervezetünkben mindent elkövetünk azért, hogy alkotó módon váltsuk gyakorlattá a pártszervek dön­téseit, és a szocialista társadalom épí­tésében teljes mértékben kibontakoz­tassuk a dolgozók kezdeményezését. Konštantín Lesse elvtárs felszólalása A presovi járási pártbizottság arra törekszik, hogy az átlagon aluli me­zőgazdasági üzemeket minél előbb és céltudatosan felemelje az átlagosak sžínvonalára, az átlagosakat pedig a legkiválóbbak színvonalára. Emellett azonban a járásnak abból az igényéből indultunk ki, hogy a legrövidebb időn belül rendet kell teremtenünk néhány veszteséges mezőgazdasági üzemben. A mezőgazdasági termelés és különö­sen a szarvasmarha-tenyésztés szakosí­tásának útján megtettük az első lépése­ket. A szakosítás területén végzett munka gyorsító tényezői közé tartozik az építkezési beruházás, vagyis az, hogy biztosítsuk a szarvasmarha-te­nyésztés céljait szolgáló nagy kapacitá­sú építkezések tervelőkészítését. Jó munkát végeztünk a kis egységes földművesszövetkezetek egyesítésének területén is. Az 1972. évi programot teljesítettük, s az 1972-es év végén 16 egységes földművesszövetkezet meg­szűnt. A mai plenáris ülés időpontjában 44 egységes földművesszövetkezetünk működik átlagosan 1157 hektár mező- gazdasági területtel, továbbá 3 állami gazdaság, 12 714 hektár területtel. Realizáljuk az erdők további szociali­zálását rögzítő dokumentumot is. Az első szakaszban 1970 hektár erdő ke­rült az állami szektorba, ami az egyéni­leg gazdálkodó parasztok szocializálá­sáról szóló dokumentum megvalósításá­val együtt biztosítja c fontos feladat teljesítését. Pozitívunként értékeljük, hogy az üzemek a mezőgazdasági bruttó terme­lést 1971-liez viszonyítva 3,8 százalék­kal növelték. Fokozódott az állami terv tekintélye. A járás mezőgazdasági dol­gozói az elmúlt évben teljesítették és túlteljesítették az állami felvásárlási tervet szénából és olajos magvakból. A gabonafelvásárlási tervet 109 száza­lékra teljesítették. A járás történetében első ízben a krumplifelvásárlási tervet is 112 százalékra teljesítettük. A liús- t'elvásárlási tervet 105 százalékra telje­sítettük, ami 10 542 mázsával több, mint 1971-ben. E kedvező értékelés ellenére fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a globális adatok mögött néhány mező- gazdasági üzemben fogyatékosságok is rejlenek, s ezek az üzemek az 1972. évi tervfeladatokat nem teljesítették. Michal Suchý elvtárs felszólalása Járási bizottságunk és a galántai já­rási pártszervezet feldolgozta és fel­tételeinkre alkalmazta a CSKP XIV. kongresszusának és az SZLKP kong­resszusának határozatait. Megállapíthatjuk, hogy járási párt- szervezetünk — a funkcionáriusok és á kommunisták önfeláldozó munkájával — figyelemre méltó eredményeket ért el. Az ipari bruttótermelés tervét 100,6 százalékra teljesítettük és terven felül 14 816 000 korona értékű árut termel­tünk. Az egyes szervezetek ugyan kü­lönféleképpen teljesítették a terveket, de a feladatok többségét nemcsak tel­jesítették, hanem túl is teljesítették. A tervezett 865 lakás helyett 1007 lakást adtak át. A harmadik ötéves terv kezdetén já­rásunk hat helyén fordult elő száj- és körömfájás. Ezért a vágásra érett szarvasmarhákat ós sertéseket nem ad­hattuk át közellátási célokra. Az ipari és a mezőgazdasági terme­lés feladatainak eredményes teljesítését tükrözi lakosságunk életszínvonala is. 1972 első 11 hónapjában — 1971 azo­nos időszakához viszonyítva — a járás lakosainak pénzjövedelme 5,5 százalék­kal emelkedett. Járásunk dolgozói a járású pártszer­vezet vezetésével céltudatosan és ön­tudatosan vesznek részt a fejlett szo­cialista társadalom építésében. Jozef Chorvát elvtárs felszólalása Mindenekelőtt a szlovákiai energeti­ka néhány problémájáról fogok beszél­ni. Az elmúlt két esztendő az energeti­ka területén nagyon eredményesnek mondható. Fokozatosan stabilizálódott az elektromos energiaszolgáltatás és a nagyfogyasztóknál felszámoltuk a ki­eséseket. Az energetikai dolgozók törekvései­ben jelentős határkő volt a Jaslovské Bohunioe-i első atomerőmű üzembe he­lyezése. Ezért köszönet illeti saját dol­gozóinkat, de különösen a szovjet dol­gozókat és szakembereket. Bányászaink­nak köszönhető, hogy teljes mértékben sikerült kielégíteni a szilárd energia- hordozók iránt támasztott igényeket. Fogyatékosságok mutatkoznak a gázel­látásban és a folyékony tüzelőanyagok­kal való ellátásban. Azonban reális re­mény van arra, hogy a legközelebbi hó­napokban ezeket a hibákat is helyre­hozzuk. Továbbra is nagy horderejű kérdés azonban az 1973—1974-es téli időszak áramszolgáltatásának a biztosítása. A teljesítményi mérleg még mindig nincs egyensúlyban. Jelentősebb kapacitáso­kat helyeznek üzembe 1973-ban a Vo- janyi Villanytelepen, és ezért e problé­ma megoldására kell összpontosítani a figyelmet. Abból kel kiindulni, hogy az ötéves terv alapvető feladata, miszerint 1975- ben 62—63 milliárd kWó villanyáramot termeljünk, s ebben az ötéves tervidő­szakban 3700 MW-ot helyezzünk üzem­be. Továbbá, hogy felszámoljuk a terve­zés fogyatékosságait, és a Szovjetunió­val együttműködve megkezdjük két to­vábbi atomerőmű építését, s 1975-ig elő­készítsük további hagyományos és atomerőművek terveit. A zavartalan építkezési beruházás biztosítása az energetikában az egész népgazdaság szempontjából első számú feladat. Közismert tény, hogy az építkezési beruházások területén a különféle elő­nyök követelésének az inváziójával ta­lálkozunk. Az energetika szempontjából az építőipari kapacitások elosztásának olyan formáját kell keresni és megta­lálni, amely a jelenlegi ötéves terv minden igényét képes kielégíteni. Bár felsoroltam azokat a nehézsé­geket, amelyek akadályozzák konszoli­dációnkat és építésünket, ez nem azt jelenti, hogy nem biztosítjuk az ötéves terv feladatait. Dolgozóink kezdemé­nyezése és a széleskörűen kibontakoz­tatott kötelezettségvállalási mozgalom megteremti a kedvező feltételeket ar­ra, hogy 1973-ban becsületesen teljesít­sük kötelességeinket. Ján Vencko elvtárs felszólalása Szeretném tájékoztatni a plénumot, hogy a Spišská Nová Ves-i járás kom­munistái hogyan valósítják meg a CSKP XIV. kongresszusa ós az SZLKP kong­resszusa határozataiban rögzített gazda­ságpolitikai feladatokat. Az ipar szakaszán 1972-ben a bruttó- termelés tervét a tervezett 6,3 százalék helyett — a dolgozók alkotó kezdemé­nyezése eredményeként — 6,8 százalék­kal túlszárnyalták. Azonban tapasztal­ható volt bizonyos egyenlőtlenség, ami abból eredt, hogy nem volt meg a meg­rendelő-kivitelező kapcsolatok össz­hangja és akadozott az anyagi-műszaki ellátás is. Pozitív eredményeket értünk el az ipari munkatermelékenység szakaszán is. A munkatermelékenység 1971-hez vi­szonyítva 4,4 százalékkal nőtt, bár ez még mindig 0,3 százalékkal rosszabb a csehszlovákiai átlagnál. Nehézséget je­lentenek a nagy költségek is. Járásunk­ban azonban megteremtjük a helyzet ja­vulásának a feltételeit. A népgazdaság gyenge pontja tovább­ra is az építkezési beruházás. A terve­zett építkezési beruházás terjedelmi mutatóját a komplex lakásépítés nélkül 95 százalékra teljesítettük, s mintegy 21 millió koronát nem realizáltunk. A legsúlyosabb problémák a központilag irányított iparban tapasztalhatók, ahol az építkezési beruházások tervét csak 92 százalékra teljesítettük. Az ötéves tervidőszak első két évének a járásban eddig elért eredményei azt mutatják, hogy mindenekelőtt az állat- tenyésztési feladatokat teljesítik. 1971- hez viszonyítva 10,5 százalékkal több húst, 10 százalékkal több tejet és 13 százalékkal több tojást vásároltak fel. A szarvasmarha-állomány 921 darabbal, a sertésállomány pedig 1033 darabbal nőtt. Jozef Kliment elvtárs felszólalása Felszólalása bevezető részében rámu­tatott: az a tény, hogy a szovjet hadse­reg felszabadította Csehszlovákiát, je­lentősen hozzájárult a szlovákiai kö zép- és főiskolai oktatás fejlődéséhez, azonban az iskolaügy általános fejlődé­sét csak a győzelmes február hozta meg. Szlovákiában 1937-ben 2159 egyetemi hallgató tanult. Az 1970—1971-es tanév­ben a nappali tagozatok hallgatóinak száma 39 755 volt. Ugyanannak a Szlo­vákiának, amelynek a burzsoá köztár­saság utolsó évében egyetlen főiskolá­ja volt Bratislavában, ma 9 városban számtalan főiskolája és önálló pedagó­giai tanszéke van. A főiskolák kedvező fejlődése azon ban nem vezethet önelégültséghez. A je­lenlegi elemzés mutatja, hogy iskolaü­gyünk eddigi fejlődésében mindeneke­lőtt a mennyiségi mutatók érvényesül­tek, és a minőségi színvonal háttérbe szorult. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a társadalmi élet valamennyi területén, mindenekelőtt azonban az iskolaiigy területén gyökeresen növelni kell a szo­cialista ideológia befolyását. A szocia­lista iskola és társadalmi küldetése a nevelés és az oktatás egységes rend­szerén és az iskolának az élethez való kapcsolatán alapul. A párt abban a fi­atalságban, amely 10—15 év múlva hagyja el az iskolákat, látja a kommu­nista társadalom építésének egyik dön­tő fontosságú intellektuális és erkölcsi erejét. A párt megköveteli az iskoláktól és mindenekelőtt a főiskoláktól, hogy olyan sokoldalúan és harmonikusan ne­velje a fiatal nemzedéket, hogy az ké­pes legyen teljesíteni a szocialista fej­lődés igényes programját a marxista— leninista világnézet, a szocialista etika, a szocialista hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus szellemében. A főiskoláinkon az utóbbi években szerzett tapasztalatok igazolják, hogy a tanítók többsége helyesen értelmezi az iskolák eszmei-politikai funkcióját, és hogy a világnézeti nevelésnek — kü­lönösen Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa, és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa után — elsődleges figyelmet szentelnek. A párt elvárja tőlünk, a főiskolák dolgo­zóitól, hogy a nevelő-oktató rendszert nemcsak a jelenlegi, hanem különösen a szocialista társadalom további fejlesz­tése távlati követelményeire alkalmaz­zuk, összhangban a tudományos-mű­szaki haladás igényeivel. Mikulás Štefan elvtárs felszólalása Számunkra, a kelet-szlovákiai mező- gazdaságban dolgozó kommunisták szá­mára megtiszteltetés, hogy ezekben a napokban, amikor egész pártunk és ha­zánk valamennyi dolgozója a dicsősé­ges februári győzelem negyedévszáza­dos évfordulóját ünnepli, büszkén je­lenthetjük ki, hogy részt vettünk a pártnak a burzsoázia ellen vívott ádáz harcában, és ma részt veszünk hazánk­ban a szocializmus eredményes fejlesz­tésében. Dolgozóink nagyon kedvezően érté­kelik a talajjavítóberendezéseknek a kelet-szlovákiai síkságon való építé­sét, ami a kongresszusi feladatok egyi­ke. Éppen ez teszi lehetővé, hogy át­fogóbb módon oldjuk meg az alapvető termelési ágazatokat, stabilizáljuk a gabonatermelést és a szilárd takarmány­alap révén megoldjuk a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztését is. Tudjuk, hogy Kelet-Szlovákiában rendkívül nagy feladatokat kell megol­danunk, éspedig fel kell számolnunk az indokolatlan különbségeket az azo­nos feltételek között dolgozó vállala­tok gazdálkodási színvonala között. Pártszerveink ős gazdasági szerveink intézkedéseket dolgoznak ki e vállala­tok lemaradása okainak mielőbbi fel­számolására. Ezekről az intézkedések­ről tanácskozunk a következő pártkon­ferenciákon is. Kelet-Szlovákiában nagyon sok olyan szövetkezet van, ahol egyetlen mérnök sem dolgozik, és az egységes földmű- vesszővel kezetekben, valamint az ál­lami gazdaságokban dolgozó főiskolai képzettségű kádereknek csak 15 száza­léka dolgozik a kelet-szlovákiai kerü­letben. A vezető dolgozóknak csupán 8 százaléka rendelkezik főiskolai kép­zettséggel. Ezért véleményem szerint elhamarkodott volt az a döntés, amivel megszüntették a Nyitrai Mezőgazdasá­gi Főiskola košicei üzemének tanszé­két. Oto Ferenczy elvtárs felszólalása Huszonöt év alatt dolgozó népünk a kommunista párt vezetésével olyan ópítőmunkát végzett el, és olyan rövid idő alatt, amire nincs példa népeink történetében. Szlovákia a szocialista építés egy negyed évszázada alatt megváltozott. Egy évszázaddal ezelőtt a kor legna­gyobb szlovák zeneszerzőjének, Ján Le- voslav Bellának, az volt a sorsa, hogy kivándoroljon Szlovákiából és idegen­ben igyekezzék kielégíteni legalább mi­nimális mértékben zeneszerzői ambí­cióit. A mai szlovák zeneszerző saját hazá­jában bontakoztathatja ki maximális mértékben alkotóképességét. A szlovák zenekultúra fellendülése, amely zenekultúra olyan sok ösztönzést és lehetőséget kapott 1948 februárjá­tól, jelenünk egyik jellemző vonása. Széleskörűen kibontakozott a hangver­seny- és az operaélet, amely nemcsak Bratislavában összpontosul, hanem egy­re nagyobb mértékben érinti a vidéket is. Megalakult a Szlovák Filharmónia zenekara és énekkara. Művészeink, szó­listáink és együtteseink interpretációs teljesítményeit az egész világon isme­rik. A felszabadulás, de különösen a feb­ruári győzelem után a szlovák és a cseh zeneszerzők csatlakoztak a szo­cializmus építésének forradalmi gondo­latához. A legjelentősebb követelmény a zenei alkotás társadalmi elkötelezett­sége, valamint az, hogy a társadalom életének aktív része legyen. A jelentős művészi sikerek itthon és külföldön megerősítették zenénk öntu­datát, sikerült megszabadulni a marxiz­mustól idegen koncepcióktól. A februári győzelem ünnepe tehát nemcsak emlékező mérlegelés és össze­foglalás, hanem egyidejűleg jövőbe érő kötelezettség.

Next

/
Thumbnails
Contents