Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-18 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. III. 18. 15 JÔ ÖTLETEK, MUNKASIKEREK Klubhelyiség a dohányszárítóból Belá (Béla) a Nové Zámky-i járás azon községei közé tartozik, ahol á lakosság létszáma alig haladja meg az ezret. A fiatalok tenniakarásukat, aktivitásukat itt is a SZISZ keretén belül valósítják meg. Vodička Jánossal, a SZISZ bélai helyi szervezetének elnökével elbeszélgettünk problémáikról, a szervezeti életben elért eredményeikről. • Kezdetben mi okozta számotokra a legnagyobb problémát? — Elsősorban a megfelelő klubhelyiség hiánya, másodsorban az a tény, hogy szervezetünk tagjai túlnyomórészt diákok, akik járásunk különböző iskoláiban tanulnak és ezáltal falunkban SZISZ-tevékenvsé- get csak a hét végén — amikor hazajönnek az iskolából — fejthetünk ki. ® Ügy tudom, a klubhelyiséghiány már megoldódott? — Eleinte községünk 200 férőhelyes kultúrházában tartottuk gyűléseinket, összejöveteleinket. A kultúr- házban viszont nem éreztük otthonosan magunkat, nem is beszélve arról, hogy főleg télen nem is volt gazdaságos ilyen nagy termet fűteni azért, hogy 10— 15 fiatal találkozhasson ott. Az az ötletünk támadt, hogy az efsz kihasználatlanul álló hajdani dohányszárítójából kis átalakítással nagyszerű klubot létesíthetnénk. Az efsz vezetősége készségesen rendelkezésünkre bocsátotta a dohányszárítót, a többi pedig már ment, mint a karikacsapás. • Ezek szerint jó az együttműködés az efsz, a hnb vezetősége és a fiatalok között? — Természetesen. Az elmúlt év folyamán minden Jaluszépítési akcióban részt vettünk. Társadalmi munkát vállaltunk, kijavítottuk a községi temető rozoga kerítését, részt vettünk a betonjárda-építési akcióban is. A falu leendő parkjának körülkerítését is vállaltuk. Nyáron szabadtéri táncporkettet csináltunk, ahol jól sikerült táncmulatságokat rendeztünk. • Hallottam, hogy szervezeteteknek saját zenekara van? — igen. A helyi efsz-ben végzett munkánkért kapott pénzen hangszereket vásároltunk és egy beatzenekart alakítottunk. A környéken szinte valameny- nyi községben ismerik együttesünket. Ahol csak felléptek, mindenütt sikert arattak. • Mit mondanál szervezetetek politikai tevékenységéről? — A nelyi pártszervezet minden megmozdulásunkat figyelemmel kíséri és irányítja munkánkat. Gyakran ellátogatnak közénk az idős kommunisták, akik nagyon őszintén és készségesen segítik munkákat. A nevezetes évfordulók megünnepléséből is kivesszük részünket. Rendszerint kultúrműsorral járulunk hozzá ezen ünnepségek sikeréhez. A SZISZ I. kongresszusának határozatait az évzáró taggyűlésen ismertettük, ahol sok egyéni és kollektív kötelezettségvállalás született. • Milyen terveitek vannak a jövőt illetően? — Munkánkat szeretnénk továbbra iá a CSKP XIV., a SZISZ I. kongresszusa határozatainak szellemében folytatni. Javítani fogunk a fiatalok politikai nevelésén, több ismeretterjesztő előadást szervezünk. Tervbe vettük egy színdarab betanulását is, melyet előreláthatólag már április végén be is mutatunk. A helyi pártszervezettel továbbra is együttműködünk és ígérjük, hogy mindenütt ott leszünk, ahol dolgozni, segíteni kell. KUSICKÝ GYULA DIÁKSZÓ A Levicei (Lévaj Gimnáziumban havonként rendszeresen megjelenik a SZISZ iskolai szervezetének havilapja, a DIÁKSZÓ. Hagyomány és példamutatás nélkül kezdték a munkát. Előzménye persze volt. Az iskolában az Új Szó szerkesztősége megalapította az ifjú tudósítók körét. Palásti József elvtárs, igazgatóhelyettes minden feltételt, lehetőséget készséggel biztosított, csakhogy minél eredményesebben tevékenykedjenek az ifjú tudósítók. Azután egyszer, az egyik megbeszélésen, valaki kimondta .a szándékot, az ötletet: Szerkeszszünk saját újságotl Hárman az ifjú tudósítók közül azonnal „saját“ szerkesztő bizottságot alapítottak. Az ötletet megvalósították. SZTRIBULA SÁNDOR harmadik osztályos tanuló tudja, hogy kellemetlen, ha szüntelenül kérdésekkel kell ostromolni az interjú alanyát, ezért kérdezgetés nélkül, folyékonyan beszél: — A munka fő része az enyém. Papírt, írógépet szerezni, megbeszélni egy-egy szám összeállításának tervét, gondoskodni a sokszorosításról, s tollat ragadni, írni, írni... Most az a legnagyobb probléma, hogy fiatalítani kell a szerkesztőséget, m,ert másik két társam holnap érettségizik búcsút mond az iskolának. Egyébként 6— 7 oldalon, közel száz példányban jelenünk meg. KISZELA ERZSÉBET negyedikes, érettségiző diáklány. A „főmunkatárs“ beosztás minden gondját ismeri. Inkább kérdezni szeret, mint nyilatkozni, de néhány problémát elmond: — Legnehezebb kritikát, szatírát, humort szerkeszteni.• Diáktársaink minden szó. minden kifejezés mögött szándékosságot sejtenek ... Azonnal reagálnak is az „illetékesek“ ... Ezért élőszóval is meg kell védeni az írott szó igazát. Másik problémám az, hogy rendszerint olyankor szeretnék megírni egy-egy jó témát, amikor éppen az érettségi tételeket kell áttanulmányoznom NAGY IZABELLA szintén negyedikes. A tömör, de a lényegeset kifejező tudósítások írását kedveli. A diáklap szerkesztésének problémáiról is így nyilatkozik: — A legnehezebb összeegyeztetni a tollforgató diákok szándékát és a lap küldetését. A szintézist mi teremtjük meg. Azután itt van még egy súlyos probléma: a terjesztés ügye. Lapunk kedvelt a diákok körében, viszont külsőben egyre színvonalasabb, tehát az előállítása több pénzbe kerül, a diákok zsebe viszont lapos. A pénztár nem üres ugyan, de sok egyébre is kell a pénz. így vall munkájáról a DIÁKSZÓ szerkesztő bizottsága. Tevékenységüket élénk figyelemmel kíséri az iskola tantestülete. A pedagógiai tapintat jól bevált módszereinek alkalmazásával segítenek a fiataloknak a _! ákszo néha határozatlan, nem mindig magabiztos. Ha leírják, néha hibás is. Eszmei, politikai síkon hangsúlyt, erőt kell adni a jóért, nemesért küzdő diákszónak. Ezt a munkát Mokos Sán- dorné tanárnő vállalta magára. Ha pedig hibás a leírott diákszó, kiigazítja Kanyar István tanár elvtárs, aki hosszú éveken át kerületi tanfelügyelőként, tankönyvíróként működött, s most, nyugdíjas korában sem tud végleg elszakadni az iskolától, még mindig tanít. Szívesen vállalta a lektor, a korrektor munkakörét is a diákok lapjánál. A DIÁKSZÜ jelenlegi szerkesztő bizottsága hagyományt teremtett a Levicei Gimnáziumban az iskolai újság megalapításával. Remélhető, hogy jövőre, azután is építeni fognak a lévai gimnazisták erre a hagyományra, s a DIÁKSZÓ második évfolyama után méltó folytatás követkéz k. HAJDÜ ANDRÁS Folytatja a szakmát Mészáros László a Nové Zám-. ky-i (Érsekújvár) Priemstav vállalat mellett működő iparí- tanuló-képző egyik legjobb tanulója. Nová Vieskáról került az újonnan épült iskolába 1970 őszén, hogy elsajátítsa a kőművesszakmát. Laci most „vég-, zős“, azaz harmadikos. Heten-, te már csak egy napot tölt- az iskolapadban, a többi napon az eddig elsajátítottakat a gyakorlatban „hitelesíti“, gyare: pítja. Mestere, Garami Sárior^ elégedett munkájával. Tőhj tudtuk meg, hogy a vállalat vezérigazgatósága által hirdetett falazási és vakolási versenyben az A csoport vitte el a pálmát, melynek Laci is tagja volt. A tanulás mellett Laci az is-, kola SZISZ-szervezetének műm kájában is részt vett, eleinte mint tevékeny tag, majd mint a szervezet alelnöke. Otthon már a család kereső tagjának számít, hisz havonta már, 600—800 koronát visz haza. Édesapja kőművesipari segédmunkásként most vonult nyugdíjba. Fia tovább folytatja szakmáját, de ő már magasabb, célt tűzött maga elé: a szai«<- munkásképző befejezése után tovább folytatja a tanulást, hogy mint mester helyezkedhessen el szakmájában. G. J, SZISZ A Vefký Blli-i (Nagybalog) SZISZ-alapszervezet tagjai is megemlékeztek a lánglelkü költő, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. ,,Sza- badság, szerelem“ címmel irodalmi estet rendeztek, melyet Ibos Klára, a szervezet tagja állított össze. A februári győzelem tiszteletére az ifjúsági klub helyiségében pedig vörös sarkot rendeztek be, ahol ezentúl rendszeresen szemléltetik az aktuális eseményeket. Pál Lászlónk JÓL MŰKÖDŐ SZISZszervezet Látogatás a Moldava nad Bodvou-i gimnáziumban M oldava nad Bodvou (Szepsi) a Ko- šice-vidéki járás legnagyobb városa, úgy is mondhatnánk, hogy a járás magyar ajkú lakosságának metropolisa. Magyar tannyelvű iskola 2 éve működik a városban. A népszaporulat szempontjából örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy ma már a város két iskolájának tantermei is szűköknek bizonyulnak. Az illetékesek mindent megtettek a tanteremprobléma megoldása érdekében. A szepsi alapiskola és gimnázium diákjai az 1974—75-ös tanévet már a minden igényt kielégítő, korszerű iskolában kezdhetik meg. Kíváncsiak voltunk, hogy a jelenlegi körülmények között milyen munkát tud kifejteni a SZISZ-szervezet. Ezért kerestük fel Csizmár Ilonát, az ifjúsági alapszervezet elnöknőjét. Megkértük, beszéljen életükről, munkásságukról. — Iskolánkban 1970 márciusában alakítottuk meg a SZISZ-szervezetet. Jelenleg 101 tagunk van. Tevékenységünk négy részre oszlik. A legnagyobb hangsúlyt az ideológiai nevelésre helyezzük. Kidolgozott munkaterv alapján vesszük át a politikai iskolázás témáit. Az ideológiai nevelést, a témák ismertetését iskolánk pártszervezetének tagjai végzik nagy odaadással és érdekesen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a diákság körében az előadások iránt nagy az érdeklődés. Az egyes témák átvétele után szemináriumokat tartunk, melyeken a tanulók a témákkal kapcsolatosan kérdéseket tesznek fel, s elmondják saját véleményüket. A témák átvétele után tavaly nagy sikerű vetélkedőt rendeztünk, melyen ideológiai munkánk eredményességét is lemérhettük. Ezt a vetélkedőt szeretnénk hagyományossá tenni, az idén is megrendezni. • Milyen lehetőségetek van a kulturális és a sporttevékenység ápolására? — Bár nincsen klubhelyiségünk és üres osztályt is nagyon ritkán találhatunk, mivel iskolánkban délután is tanítanak, SZISZ-életünkre mégis legjellemzőbb a kulturális élet. Elismeréssel kell szólnunk Pruszák Zoltánné pedagógus munkájáról, aki évek óta nagy odaadással vezeti irodalmi színpadunkat. Vezetésével nemrég megalakítottuk az úgynevezett „falujáró kultúrcsoportunkat“ is. Célunk az, hogy a környék magyar lakosú községeibe is elvigyük népünk kultúráját, kellemes estéket szerezzünk a dolgozóknak. Legutóbb Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának alkalmából irodalmi est keretében emlékeztünk meg a forradalmár költő életéről, költészetéről, ezt követően a februári győzelem 25. évfordulójáról ismét irodalmi összeállítással emlékeztünk meg. A sport terén korlátozottak a lehetőségeink, mivel nincs tornatermünk. Sporttevékenységet leginkább tavasszal és ősszel végzünk, amikor lehetőségünk van a szabadtéri sportolásra. Ilyenkor röplabda-, kézilabda- és könnyCatléti- kai versenyeket rendezünk. Tavaly a honvédelmi versenyben a járási döntőben a legjobb eredményt értük el. • Ügy tudom, a brigádmunkákból aktívan kiveszitek részeteket? — Igen. A SZISZ I. kongresszusának tiszteletére a nyári aktivitás keretében 12 889 brigádórát dolgoztunk le, melynek anyagi értéke meghaladja a 60 000 koronát. Már hagyományos."’! részt veszünk Jasovon az almaszüreten, Dria- novcén a szőlőszüreten. Nem maradunk ki a városszépítési akciókból sem. Az idén 2000 brigádóra ledolgozását vállaltuk. — Iskolánkban problémát jelent a tanteremhiány, ezért nem tudunk sokrétű tevékenységet kifejteni, de úgy érezzük, hogy lehetőségeinkhez képest nem végeztünk rossz munkát. Ifjúsági szervezetünk tagjai aktívak. Bízunk benne, hogy a következő tanévben az új iskolában minden lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy még jobb, sokrétűbb munkát végezhessünk. (s/aszak) Csizmár Ilona, a SZISZ elnöknője
