Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-03 / 53. szám, szombat
Vita az SZLKP Központi Bizottsága 1973. február 26-i ülésén Viliam šalgovič elvtárs felszólalása Huszonöt év telt el 1948 februárja óta, amikor a csehszlovák dolgozó nép történelmi jelentőségű győzelmet aratott a burzsoázia felett. Az új köztársaság jellegéért a párt és a munkásosztály által vívott nehéz küzdelemben fontos szerepet játszottak a nemzeti felszabadító harc egykori katonái, a partizánok, a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai ós a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadosztály katonái. A fasizmus elleni harcukhoz híven és eltökélten segítettek kiharcolni ós elmélyíteni a nemzeti demokratikus forradalom programját. Bátran és határozottan léptek fel a Demokrata Párt által képviselt szlovák reakció szennyes politikája ellen. Ezzel kapcsolatbaji helyesnek tartjuk, és a történelmi igazságnak teszünk eleget, amikor nagyra értékeljük Gustáv Husák elvtárs szerepét, aki mint a Megbízottak Testületének elnöke jelentős mértékben részt vett ebben a forradalmi küzdelemben. Az SZLKP Központi Bizottságának mai ülésén a februári győzelem értékelésén kívül elsősorban azzal foglalkozunk, hogy ellenőrizzük, hogyan teljesítették Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozatait és döntéseit. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága a CSKP alapszabályaiból, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságok munkájának irányelveiből kiindulva, mindenekelőtt a kongresszusi határozatok teljesítésének ellenőrzésére összpontosította figyelmét. Több ellenőrzés tapasztalatai — amelyeket a végrehajtó szervek elé terjesztettünk — igazolják, hogy a kongresz- szus utáni időben Szlovákiában megszilárdult a pártszervezetek politikai, eszmei és szervezett egysége, fokozódott akcióképessége és forradalmi harciassága. Ezt bizonyítja, hogy egyre többen vesznek részt az alapszervezetek taggyűlései©. Ezt bizonyítja, hogy a kerületi és Jáftási bizottságok fokozottabban segítik az alapszervezeteket. A fenti egészen pozitív eredmények ellenére sem hunyhatunk szemet afelett, hogy nem minden alapszervezet dolgozik úgy, ahogyan a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa által kijelölt igényes feladatok *zt megkövetelik. Ellenőrzéseink és revízióink során néhány esetben találkoztunk a formalizmussal a pártmunkában fis azzal is, hogy nem következetesen teljesítették a határozatokat. Fogyatékosságok fordulnak elő különösen l>lyan irányban, hogy a feladatokat nem konkretizálják az egyes párttagokra, és ez passzivitást okoz. A kongresszust követő időszakban bizottságunkra hárult az a feladat, hogy megoldjuk a CSKP tagjainak fellebbezését a tagkönyvcserével kapcsolatos kizárások, illetőleg törlések ellen. A fellebbezések lényeges részét, közel két harmadát, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága, a fennmaradó részt pedig a kerületi és járási bizottságok oldották meg. A fellebbezések jelentős részének kivizsgálása és befejezése után egyértelműen megállapíthatjuk a következőket: — Az igazoló bizottságok, a járási és kerületi pártbizottságok a beszélgetések során szigorúan a CSKP KB 1970 januári levele és Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályai értelmében jártak el. Ugyanígy jártak el az ellenőrző és revíziós bizottságok is a fellebbezések kivizsgálásában és megoldásában. A kommunistáknak ez a sok ezer főnyi aktívája — úgy ahogy azt a CSKP KB 1970 decemberi ülése és a CSKP XIV. kongresszusa is hangsúlyozta — nagyon érdemes munkát végzett abban a harcban, amelynek célja a párt sorainak tisztasága és pártunk marxista—leninista jellegének felújítása és megszilárdítása volt. Felmerül azonban itt az a kérdés, milyen legyen magatartásunk a továbbiakban azokkal szemben, akik a beszélgetések kapcsán távoztak pártunkból. Ezekkel az egykori tagokkal kapcsolatban különösen fontos a differenciált, emellett azonban nagyon elvszerű magatartás a káderpolitikában, amikor munkabeosztásuk felől döntünk. Társadalmunknak érdeke, hogy a társadalom minden tagjának valamennyi szellemi és fizikai képességét kihasz nálja a szocializmus további fejlődése érdekében. Azonban vannak saját elvei és ezek alapján választja ki, neveli és helyezi el a kádereket, különösen vezető és irányító funkciókba. A szocializmus további megszilárdítása érdekében ilyen szempontból kell megítélnünk ezeket az egykori tagokat, azokat, akik nem tartoznak a pártellenes, az antiszocialista és szovjetellenes akció közvetlen szervezői közé. Bár vétkeztek, meg fogjuk őket nyerni pártunk politikája számára; és ha azt látjuk, hogy őszinte önbíráló módon beismerik hibáikat, akkor törekedni fogunk arra, hogy lehetőséget nyújtsunk nekik, hogy fokozatosan és elkötelezetten vehessenek részt a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok aktívái és hasonló területek munkájában. A CSKP XIV. kongresszusa határozataiban, a „Tanulságok“ című dokumentumban, valamint „A pártegység időszerű kérdéseiről“ című határozatban, melyet a kongresszus, mint távlati jellegű dokumentumot fogadott el, csakúgy mint a CSKP KB ideológiai ülésének határozataiban hangsúlyozzák, hogy továbbra is állandó elvi harcot kell folytatnunk a jobboldali opportunizmus és revizionizmus minden megnyilvánulása ellen, mert ma is ez jelenti a fő veszélyt pártunk számára. E veszély lebecsülése gyengítené a pártnak azt a törekvését, amelynek célja a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa döntéseinek és határozatainak következetes megvalósítása. Szeretném biztosítani a Központi Bizottságot, hogy bizottságunk a pártvezetőség különböző fokain tevékenykedő bizottságokkal szorosan együttműködve az elkövetkező időszakban maximális erőfeszítéssel törekszik arra, hogy ellenőrző és revíziós tevékenységével még hatékonyabban hozzájáruljon a párt egységének megszilárdításához, aktivitásának fokozásához, a kongresszusi határozatok teljesítéséhez. Imrich Danis elvtárs felszólalása A szocialista társadalom építésében joggal lehetünk büszkék arra, amit dolgozó népünk 25 év alatt elért. Népgazdaságunk páratlan és sokoldalú fejlődése annak köszönhető, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat és köztársaságunk a szocialista rendszer része lett, amelynek keretében a testvéri, osztályhű, internacionalista együttműködés ós a kölcsönös segítségnyújtás érvényesül. A szocialista építés időszakában a közép-szlovákiai kerület dolgozói páratlan eredményeket értek el a szocializmus anyagi-műszaki bázisának fejlesztésében. Ebben az időszakban több mint 100 milliárd koronát fordítottak a kerületben az ipar fejlesztésére. Mindenekelőtt nehézipari üzemeket építettek, és ennek révén nőtt a foglalkoztatottság. Csak olyan számokra akarok rámutatni, hogy pl. 1935-ben egész Szlovákiában 135 000 munkás volt, ma pedig a közép-szlovákiai kerületben 259 000 munkás dolgozik. Tehát következetesen teljesült Csehszlovákia Kommunista Pártjának Szlovákia iparosítását célzó programja. Eredményesen fejlődött a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa, s ennek jele, hogy egyre nő a technikai, a gépesítési és a közlekedési eszközök száma. Ezek az eredmények nem lettek volna elérhetők a munkásosztály hatékony segítsége nélkül, amely így bizonyítja a szövetkezeti parasztsághoz fűződő osztályszövetségének megszilárdulását. jelentős eredményeket értünk el lakosságunk anyagi és kulturális igényeinek kielégítésében is. Kerületünkben az utóbbi 25 esztendő alatt több mint 230 lakást építettek, ami ma az egész kerület lakásállományának 60 százaléka. Jelentősen nőtt a közművesített községek száma. Emelkedett a műveltségi és a kulturális színvonal, és ezzel tartalmilag ós szervezetileg is elértük a szocialista kulturális forradalom céljait. Kerületünkben több mint 400 új iskola épült, több mint 4200 tanteremmel, ami azt jelenti, hogy átlag minden harmadik községben új iskola van. Jelenleg a munkakezdeményezés és a kötelezettségvállalási mozgalom fejlesztésére törekszünk a martini járás és Banská Bystrica felhívásának támogatására. A felhívást kerületünkben valamennyi járási, városi és helyi nemzeti bizottság elfogadta és az ennek értelmében vállalt kerületi kötelezettségek értéke több mint egymilliórd 700 millió korona. Azokból a pozitív eredményekből kiindulva, amelyeket 1971-ben és 1972- ben értünk el az ötödik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésében, 1973- ra is igényes feladatokat tűztünk ki. Az állami terv szerint a jelenlegi ötéves tervidőszakban a járási iparvállalatok által nyújtott fizetett szolgáltatások pénzértékét 35 millió koronával kell növelni, a kommunális szolgáltatások értékét pedig 49 800 000 koronával. E feladat teljesítése érdekében a nemzeti bizottságok kidolgozták a szolgáltatások fejlesztésének 1972-1975évi részletes és széles körű koncepcióját. Jelenleg a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság plénuma, a járási nemzeti bizottságok és a helyi nemzeti bizottságok plénumai azt értékelik, hogyan teljesítettük a CSKP XIV. kongresszusának és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozatait a politikai nevelő munka területén, és megvitatják pártunk ideológiai plénu- mainak döntéseit. A nemzeti bizottságok munkájukban a fő figyelmet mindenekelőtt a fiatal nemzedék nevelé- sére fordítják. A fiatalok nevelésével kapcsolatban legalább röviden szeretném érinteni a szabad idő célszerű kihasználását, az ezt szolgáló feltételek kialakítását, a társadalom szükségleteivel összhangban álló érdeklődésük kielégítését. A kérdést azért vetem fel, mert az ifjúság szabad idejének kihasználásában súlyos problémák és fogyatékosságok mutatkoznak. Ez annyival is inkább sürgető kérdés, mivel a tudományosműszaki forradalom előretörésével egyre több lesz a szabad idő, és ennek célszerű kitöltése lesz a párt, az állami szervek és a társadalmi szervezel egyik legfontosabb feladata. Jelenlegi ismereteink azt mutatják, hogy az ifjúság döntő többsége szabad idejét megfelelő szervezés és célszerű tartalmi irányítás nélkül használja ki. Ezzel a problémával egyre igényesebben kell foglalkozniuk az összes érdé- kelt szerveknek és szervezeteknek. Gejza Slapka elvtárs felszólalása Szeretném a mai ülésen felmérni, hogyan teljesítettük eddig a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatait, és tájékoztatni pártunk Központi Bizottságát, hogyan teljesítjük azokat a döntőseket és intézkedéseket, amelyeknek célja a tagsági alap fejlesztése Bratislavában. A beterjesztett elemzés rámutatott a bratislavai tagsági alap kedvezőtlen voltára. Tükrözte a megelőző évek politikájának negatív vetületeit, amikor a tagsági alap formálása többnyire csak mennyiségi szempontokhoz igazodott és mellőzték az osztályszempontot. Elhanyagolták a párttagok nevelését és csökkent a párttagok igényessége és felelőssége a párt politikájáért stb. Különösen kedvezőtlen volt a helyzet a városi pártszervezetek kor- és szociális összetételében. Ezért az elfogadott intézkedések ennek az állapotnak fokozatos és céltudatos javítására törekedtek. Egy év elteltével megállapíthatjuk, hogy fokozatosan és céltudatosan teljesítjük a CSKP KB irányelvét a városi pártszervezetek tagalapja minőségének rendszeres javításáról. 1972-ben a párt városkerületi bizottságai 2438 tagjelölt felvételét igazolták, ezek között 711 a nő és 2144 tagjelölt még nem töltötte be 35. évét. A diákok soraiból 213 tagjelöltet vettünk fel és ezzel a diákok szervezettsége 0,9 százalékról 1,7 százalékra nőtt. Nőm sikerült azonban megjavítani a városi pártszervezet szociális összetételét. Az elmúlt évben megszilárdult a fegyelem a taggyűlések rendezését és lefolyását illetően, javult a párttagok részvételi aránya a gyűléseken — az egész évi átlag 81 százalék — s egyben emelkedett a felszólalók száma is. Az elmúlt év második felében fokozott figyelemmel törekedtünk a taggyűlések tartalmának megjavítására, színvonalának emelésére és hatékonyságának növelésére is. E kérdések megoldása igényesebb és bonyolultabb, mert összefügg a funkcionáriusok felkészültségével. Az aktivitás növekedése, valamint az alapszervezetek taggyűléseinek tartalmi gazdagodása pozitívan hat a terv- feladatok teljesítésére és túlteljesítésére is. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján 1972 végén, 1973 elején a Nemzeti Front városi bizottságával, együttműködve kibontakoztattuk a mun- kekezdeményezést és a kötelezettségvállalási mozgalmat a februári győzelem 25., a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére. A nyilvántartott kötelezettségvállalások értéke 554 567 000 korona ós az önként vállalt brigádórák száma 1 millió 538 528. Rranislav Bíros elvtárs felszólalása Mint kommunisták mindnyájan életünk valamelyik területén dolgozunk és felelősek vagyunk Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának megvalósításáért. Ez a nemzeti bizottságok munkájában azt jelenti, hogy következetesen harcolni kell a lenini munkamódszerekért ós munkastílusért, magas színvonalú politikai és szakmai felkészültségre van szükség és harcolnunk kell a bürokratizmus ellen, a nép szükségletei iránt mutatkozó közömbösség ellen. A választások jó előkészületei és a Nemzeti Front reális választási programjai elősegítették e feladatok teljesítését a kelet-szlovákiai kerületben. A kerületi pártszervezet vezetésével elmélyült a dolgozók egysége és aktivitása, amelynek célja a szocialista társadalom továbbfejlesztése. A választások még jobban megszilárdították a munkásosztály helyzetét. A nemzeti bizottságok 21405 képviselőjéből 9010 a munkás. A nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták a nemzeti bizottságok képviselőivel és apparátusával együtt az állampolgárok erőfeszítéseit arra irányítják, hogy teljesítsék a Nemzeti Front választási programjait. A nemzeti bizottságok törekednek a népgazdasági tervek és a költségvetések teljesítésére is. Hiszen a nemzeti bizottságok gazdaságainak évi teljesítménye a kelet-szlovákiai kerületben 5 milliárd korona körül mozog. A költségvetések pedig kb. 6,5 milliárd koronát képviselnek. A múlt évi fejlődés pozitív vonása, hogy fokozatosan megszűnt az anyagi és egyéb költségek növekedése, valamint az, hogy a teljesítmények növekedését a munkatermelékenység tervezett növekedése fedezi. A kerületben az elmúlt évben bizonyos eredményeket értünk el a befejezetlen építkezések számának csökkentésében. A gazdasági feladatok mellett a nemzeti bizottságok szem előtt tartják a társadalmi és politikai nevelő feladatokat is. A kerületi pártszervek alapelveinek szellemében a múlt év júniusában kidolgoztuk, milyen feladataik vannak a nemzeti bizottságoknak az iskolaügy szakaszán, az eszmei-nevelő és népművelő munkában. Különösen előtérbe helyeztük, hogy fokozni kell a kommunista nevelés hatékonyságát az iskolákban, el kell mélyíteni a materialista világnézeti nevelést, valamint fokozottabb mértékben kell érvényesíteni ezen a területen a proletár internacionalizmust és a szocialista haza- fiságot. A nemzeti bizottságok területén még sok problémánk van, különösen a szolgáltatások, a közlekedés, a tisztaság, a rend, a lakáskarbantartás és a beruhá-- zási tevékenység színvonalát, valamint az emberi kapcsolatokban mutatkozó problémák megoldását illetően. Egyes helyeken még látható a protekcionizmus, a korrupció és más kispolgári megnyilvánulások. Szüntelenül harcolunk a fogyatékosságok, a rendetlenség és a kispolgári életmód ellen, kommunista nézeteinkért és a szocialista életmódért. Andrej Sirácky elvtárs felszólalása Lenárt elvtárs jelentésének ahhoz a részéhez fűzöm mondanivalómat, amelyben a tudományról és a technikáról, Szlovákia tudományos kutatóbázisának széles körű fejlesztéséről beszélt. Kommunista pártunk tudományos politikájának társadalmunk fejlődése szempontjából kétségtelenül jelentős része a technika és a tudomány. Nem azért, mert megoldja az anyag szerkezetének és funkciójának problémáit, a dialektikus és történelmi materializmus sajátos világnézeti és filozófiai problémáit. Ezek a problémák nagy jelentőségűek, de ma a tudomány kérdése fokozott súllyal jelentkezik, mivel a tudomány közvetlen termelőerővé válik és az anyagi-műszaki bázis építésében a technikával együtt a tudományos felfedezések arányában nő a jelentősége. A már elmondottakkal kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem helyes a tudomány társadalmi-politikai funkcióját csak a termelő-gazdasági részére redukálni. Ha a tudományt mint egészet fogjuk fel, esetleg a műszaki és a társadalmi tudományokat az ideológiával és a politikával szoros kapcsolatban, akkor magától értetődővé válik, hogy a tudomány a történelemben és a társadalmi fejlődésben jóval túlnő termelő-gazdasági funkcióján. Hiszen a tudomány és vele együtt a technika érinti az élet, a társadalom, a természet valamennyi területét és a gondolkodásmódot is, s módszereivel mélyen behatol az ember belső világába. A tudománynak az a funkciója, hogy közvetlen termelőerő, döntő jelentőségű a szocializmus és a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építésében. Ha a társadalomirányítás fokozatos és egyre topoly tatás az 5. oldalon)
