Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-03 / 53. szám, szombat

A nemzetközi Viefnam-konferencia okmánya Kanada kormánya, a Kínai Népköztársaság kormá­nya, az Amerikai Egyesült Államok kormánya, a Francia Köztársaság kormá­nya, A Dél vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nya, a Magyar Népköztársaság kor- mánya, az Indonéz Köztársaság kormá­nya, a Lengyel Népköztársaság kor­mánya, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya, Nagy Britannia és Írország Egyesült Királyságának kor­mánya, a Vietnami Köztársaság kormá­nya és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormá­nya, (az országok sorrendje a francia ábécének felel meg. — a szerk.) az Egyesült Nemzetek főtit­kárának jelenlétében, azzal a célial, hogy tudomásul vegyék az aláírt megállapodásokat, sza­vatolják a háború megszünte­tését, a béke fenntartását Viet­namban, a vietnami nép alap­vető nemzeti jogainak és a dél­vietnami nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, továbbá hozzájáruljanak Indokí­na békéjéhez és azt szavatol­ják, megállapodtak a következő rendelkezésekben, s vállalják azok tiszteletben tartását és végrehajtását: 1. cikkely Ezen okmány aláírói ünne­pélyesen tudomásul veszik, he­lyeslik és támogatják az 1973. január 27-én Párizsban a viet­nami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról aláírt megállapodást, valamint a megállapodás ugyanakkor alá­írt négy jegyzőkönyvét (a to­vábbiakban megállapodásnak és jegyzőkönyveknek nevezve azokat.) t. cikkely A megállapodás megfelel a vietnami nép törekvéseinek és alapvető nemzetközi jogainak, vagyis Vietnam függetlensé­gének, szuverenitásának, egy­ségének és területi sérthetet­lenségének, a dél-vietnami nép önrendelkezési jogának és az egész világ valamennyi orszá­ga közös őszinte békevágyának. A megállapodás nagy hozzájá­rulást jelent a békéhez, az ön- rendelkezéshez, a nemzeti függetlenséghez, és az országok közötti kapcsolatok megjaví­tásához. A megállapodást és a jegyzőkönyveket szigorúan tisz­teletben kell tartani és lelkiis­meretesen végre kell hajtani. 3. cikkely Ezen okmány aláírói ünne­pélyesen tudomásul veszik a megállapodás és a jegyzőköny­vek aláíróinak azt a kötelezett­ségét, hogy szigorúan tisztelet­ben tartják és lelkiismerete­sen végrehajtják a megállapo­dást és a jegyzőkönyveket. 4. cikkely Ezen okmány aláírói ünnepé­lyesen elismerik és szigorúan tiszteletben tartják a vietnami nép alapvető nemzeti jogait, vagyis Vietnam függetlenségét, szuverenitását, egységét és te­rületi sérthetetlenségét, vala­mint a dél-vietnami nép önren­delkezési jogát. Ezen okmány aláírói szigorúan tiszteletben tartják a megállapodást és a jegyzőkönyveket s tartózkod­nak minden olyan cselekedet­től, amely nem felelne meg ren­delkezéseiknek. 5. cikkely Ezen okmány aláírói — Viet­nam tartós békéje érdekében — felhívnak minden országot, hogy szigorúan tartsa tisztelet­ben a vietnami nép alapvető nemzeti jogait, vagyis Vietnam függetlenségét, szuverenitását, egységét és területi sérthetet­lenségét, valamint a dél-viet­nami nép önrendelkezési jogát, szigorúan tartsa tiszteletben a megállapodást és a jegyző­könyveket s tartózkodjék min­den olyan akciótól, amely el­térne rendelkezéseiktől. 6. cikkely a] A megállapodás négy alá­írója vagy a két dél-vietnami fél — akcír külön-külön — akár közös akcióval — tájékoztat­hatja ezen okmány többi alá­íróit a megállapodás és a jegy­zőkönyvek végrehajtásáról. Mi­vel a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság vagy a meg­állapodás négy aláírójának, vagy a két dél-vietnami félnek kürdi majd jelentéseit és véle­ményét a megállapodás és a jegyzőkönyvek ama rendelkezé­seinek végrehajtása ellenőrzé­séről és felügyeletéről, ame­lyek a bizottság hatáskörébe tartoznak, a megállapodás négy aláírója illetve a két dél-viet­nami fél lesz illetékes, hogy azokat akár külön, akár közös akcióval gyorsan ezen okmány többi aláírójához továbbítsa. bj A megállapodás négy alá­írója vagy a két dél-vietnami fél — akár külön külön, akár közös akcióval — megküldi majd ezt a tájékoztatást, továb­bá ezeket a jelentéseket és vé­leményeket a nemzetközi Viet- nam-konferencia másik részt­vevőjének is tájékoztatás céljá­ból. (Ezen az ENSZ főtitkár értendő. — a szerk.) 7. cikkely aj A megállapodás vagy a jegyzőkönyvek olyan megsérté­se esetén, amely Vietnam béké­jét, függetlenségét, szuvereni­tását, egységét, vagy területi sérthetetlenségét vagy pedig a dél-vietnami nép önrendelke­zési jogát fenyegeti, a megálla­podás és a jegyzőkönyvek alá­írói — akár külön, akár közö­sen tanácskoznak majd ezen okmány többi aláírójával, hogy döntsenek a helyzet orvoslásá­hoz szükséges intézkedésekről. b) Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányának és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányának a megállapo­dást aláíró felek nevében való kérésére, vagy pedig ezen ok­mány hat vagy ennél több alá­írójának kérésére összehívják majd a nemzetközi Vietnam- konferenciát. 8. cikkely Azzal a céllal, hogy hozzájá­ruljanak az indokínai békéhez és azt szavatolják, ezen ok­mány aláírói elismerik a meg­állapodás aláíróinak azt a kö­telezettségét, hogy tisztelet­ben tartsák Kambodzsa és Laosz függetlenségét, szuverenitá­sát, egységét, területi sérthe­tetlenségét és semlegességét, mint ahogy azt a megállapodás leszögezte, egyetértenek ezek tiszteletben tartásával, tartóz­kodnak minden ennek meg nem felelő cselekedettől, s felhívják a többi országokat is, hogy hasonlóképpen cselekedjenek. 9. cikkely Ez az okmány mind a 12 fél meghatalmazott képviselőinek aláírásával érvénybe lép, s az okmányt valamennyi fél szi­gorúan végre fogja hajtani, az okmány aláírása nem jelenti, hogy bármelyik felet elismerik olyan esetben, amikor előző­leg ez az elismerés nem áll fenn. Készült 12 másolattal, 1973. március 2-án Párizsban, angol, vietnami, kínai, francia és orosz nyelven. Valamennyi szö­veg egyformán hiteles. VÁLASZTÁSOK ELŐTT Éles küzdelem # Az ellenzék a hazai piacra összpontosít # A hadsereg biztosítja a törvényességet # Milyen változások várhatók? A mikor múlt év októberé- ** ben a Brithe Oldendorf nevű nyugatnémet hajó 1750 tonna chilei rézzel a fedélzetén Le Havre kit kötőjéhez közele­dett kevesen sejtették, hogy olyan drámai bonyodalmakra kerül sor, amelyekre felfigyel az egész világ. Egyfelől a bur­zsoá vállalkozók és a burzsoá igazságszolgáltatás összefogá­sáról, másfelől a munkásosz­tály szolidaritási akciójáról volt szó, arról a tényezőről, amely egyre gyakrabban jele­nik meg ä nemzetközi politikai életben. A Kennecott Cooper Corporation rézkonszern tudni­illik „intézkedett“ a párizsi bí­róságon, mielőtt már a nevezett hajó horgonyt vetett volna a ki­kötőben, hogy Chile kétmillió dollár büntetéspénzt fizessen a szállításért. Ugyanis mind a mai napig az említeti részvénytársa­ság tartja magát az El Tentente nevű rézbányák tulajdonosának, amelyet időközben a chilei kor mány államosított. A rakomány azonban a hajóban maradt, mert a kikötőmunkások nem voltak hajlandók részt venni a chilei dolgozó nép elleni össze­esküvésben. Hasonló eset ismét­lődött meg Rotterdamban, majd Hamburgban. Érzékeny pont A szóban forgó eset tulajdon­képpen a Kennecott, Anaconda és a Cerro de Pasco kártalaní­tásáról folytatott tárgyalások ki- csúcsosodása volt. A Kennecott részvénytársaságnak a chilei különleges bíróság kártérítést ítélt meg, de leszámított belőle adóspekuláci ókért, törvénytele­nül szerzett jövedelmekért 410 millió dollárt, s ez az összeg a társaság 57 esztendős korlát­lan uralmát tekintve nyilvánva­lóan nem sok. A felsorolt rész­vénytársaságok azonban a chi­lei kormány intézkedését köve­tően azonnal mozgósították azo­kat az amerikaiakat, akik döntő befolyással rendelkeznek mind a Világbankban, mind pedig a nemzetközi bankokban, hogy ál­lítsák le a Chilének nyújtott hosszú lejáratú hiteleket. Nyílt támadás volt ez a chilei Népi Egység kormánya ellen. Hiszen köztudomású, hogy az ország kivitelének több mint 70 száza­lékát éppen a réz alkotja. Ha mindehhez hozzászámítjuk a szakemberek kivonását, — te­hát a bányák munkamenetének megzavarását és a réz árának csökkenését a világpiacokon, valamint a kapitalista orszá­gok támasztotta nehézségeket — világossá válik, hogy tulaj­donképpen Chile fizetési mér­lege ellen irányult a támadás. Megkötött kezekkel Amikor a chilei reakció az elnökválasztásokon (1970 szep­tember) megbukott, tehát elve­szítette végrehajtó hatalmát, arra törekedett, hogy a hagyo­mányos államelnöki rendszert parlamentarizmussal váltsa fel. Ugyanis a képviselői és szená- tori bársonyszékekben inkább biztonságban érezte magát. Al­lende kormánya számára ez a tényező jelenti a legnagyobb akadályokat a forradalmi válto­zások megvalósítása terén. Ugyanakkor igaz, hogy az or­szág természeti kincseinek álla mosítása nem ütközött olyan heves ellenállásba, mint a ha­zai burzsoázia érdekeinek A Népi Egység mellett Corvalan rádióbeszéde Santiago de Chile — Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára rádióbeszédében erélyesen elítélte az ellenzéki erőket, amelyek a március 4-i parlamenti választásokkal kap­csolatban összetűzéseket akar­nak kiprovokálni. A kommunistáknak meggyő­ződése, — folytatta Corvalan —, hogy a chileiek többsége füg­getlenül attól, hogy miként sza­vaz majd március 4-én, a je­lenlegi rendkívüli viszonyok között, velünk együtt a törvé­nyes kormány, Allende elnök mellé áll és nem az imperia­lizmus és a reakció mellé. „megbolygatása“. A hatalomát­vételt követően az állam a vas­érctermelés 95 százalékát el­lenőrizte, ugyanakkor megerő­södött befolyása a többi kulcs- fontosságú iparágban is. Ám léteznek ágazatok, amelyekben az államosítás lassúbb ütemben halad, és amelyek máig is dön­tő mértékben befolyásolják a hazai piac ellátását. Éppen ezért terjesztene elő a kormány új gazdasági javaslatait, ame­lyek arra irányultak, hogy az egyes nagyüzemek teljesíthes­sék kötelességeiket az állam­mal szemben. Nyílt szabotázs Egyetlen példával is alátá maszthatjuk állításainkat. Pél­dául az Edwards család, amely áttelepült az Egyesült Államok­ba, ám „tévúton“ több chilei üzemet befolyásol, természete­sen destrukcióra törekszik Az Idus Lever vegyi üzem is 60 százalékkal csökkentette ter­melését annak ellenére, hogy a hazai piacon hiánycikknek szá-' mítanak a különböző szaponá- tok. Negyvenöt százalékkal csökkentette további termékei­nek gyártását (fogkrém, szap­pan, margarin stb.). Ezzel egy­idejűleg a Codina elosztó üzem­mel karöltve az árak emelésére törekszik és támogatja a feke­te piacot. Nem érdektelen, hogy a fenti üzem a Pepsi-Cola ér­dekeltségen keresztül befolyá­solja az „El Mercurio“ című chi lei újságot, az ellenzék legfőbb sajtótermékét, amely éppen az áruhiány miatt tehetetlenséggel vádolja a kormányt. A parla­mentben az ellenzék természe­tesen bojkottálja a társadalmi­gazdasági szektorról szóló tör­vényt. így tehát érthető, hogy a Népi Egység kormányának ne­héz megtörni a szavazatok egy- harmadával rendelkező ellen­zék makacsságát, amikor az említett törvény megszavazásá­hoz a szavazatok több mint 50 százalékára lenne szüksége. Paradoxon Az ellátással összefüggő prob­lémák az utóbbi időben legin­kább a fővárost érintették, ahol a lakosságnak majdnem egy- harmada él. Nem vitás, hogy növekedett a lakosság vásárló ereje, hiszen a kormány, ra­gaszkodva az alkotmányosság­hoz respektálta az egyéni vál­lalkozásokat. Ezzel egyidejűleg a kormány hatalmas összegeket fizetett ki a latifundiumok tu­lajdonosainak a kisajátított földekért, és valóban komoly megterhelést jelentett a ban­kok államosítása. Érthető tehát, hogy a burzsoázia pillanatnyi­lag hatalmas anyagi eszközök­kel rendelkezik, amelyeket ..po­litikai invesztíciókba“ fektet be. Első számú működési területe a fekete piac, ahol a legkülönbö­zőbb termékeket vásárolják fel hatalmas mennyiségben, de mindenekelőtt az élelmiszert és a napi közszükségleti cikkeket, így például Francis Bulnes jobboldali szenátor lakásán nem is olyan régen 350 000 liter bort találtak. A karácsonyi ünnepe­ket megelőzően különböző ma­gánkézen levő vágóhidakon 130 ezer kg húst koboztak el, míg az egyik santiagói üzemben 3 millió kg rizsre bukkantak az ellenőrző szervek. Tény ugyan­akkor, hogy a kormánynak nem áll rendelkezésére hatékony jogrendszer, mert ennek meg­alkotását éppen a parlamenti ellenzék gátolja. Kardélen Az ellenzék „alkotmányos jogaival élve“ kiharcolta, hogy erre az évre 6 millió escudoval csökkentsék az állami költség- vetést és 3 millió dollárral a külkereskedelmi költségvetést. Mindez magától érthetően az ellátás m-šzavarására irányul, tovább mélyíti a lakáskérdéssel kapcsolatos problémákat, aka­dályozza a közlekedésben, a szolgáltatásokban stb. mutatko­zó kritikus állapot felszámolá­sát. Az ellenzéki akció befolyá­solja a dolgozók szociális jut­tatásaira szánt tételek növelé­sét is, s nem utolsósorban az írástudatlanság felszámolására indított kampányt. A vállalko­zók múlt évi októberi akciója, amelyet „sztrájknak“ neveztek, még a jobboldali erőkben is tu­datosította: Chile lakossága tudja, kivel áll szemben. Azt is tudja, hogy nem sztrájkról, ha­nem puccsista mozgalomról van szó. Hiszen az ellenzék mai- rég eltávolította volna Allende kormányát, ha a parlamentben kétharmados többséggel rendel­kezne. Viszont ez a kormány a munkásosztály támogatására és a fegyveres erők lojalitására tá maszkodik, mely utóbbi tiszte­letben tartja a törvényeket es állásfoglalásával meghiúsította az „októberi tervet“. Választási matematika A választások, amelyek során az összes parlamenti képviselőt (150) és a szenátus felét (25 szenátor) választják, két lénye­gében polarizált csoport áll szemben. A négy ellenzéki párt az úgynevezett „demokratikus konföderációban“ csoportosul. Ebben a csoportosulásban a ke­resztény demokraták és a Nem­zeti Párt játssza a főszerepet. A hat baloldali párt a Népi Egv ségben összpontosul, ahol vi­szont a kommunisták és d szo­cialisták vezető szerepe érvé­nyesül. A kereszténydemokraták rendelkeznek bizonyos bázissal, főként a szakszervezeteken be­lül van befolyásuk, ám a Nem zeti Párt kizárólag a chilei nagyburzsoáziát képviseli. \ Népi Egység egyik legerősebb pártja a Chilei Kommunista Párt, amely következetesen ér­vényesíti a kormány program­ját. A chilei kommunisták el­lenzik az egyes forradalmi sza­kaszok kihagyását, amit vi­szont a szélsőbaloldali pártok (MIR I szorgalmaznak. Tény, hogy a szélsőjobboldal bizo­nyos befolyásra tett szert a Szocialista Pártban. A Chilei Kommunista Párt mindenekelőtt a pozitív változásokra helyezi a súlyt, — a termelés növelé­sére, a munkatermelékenység emelésére és ellenzi a destruk­ciót, a régi gazdasági rendszer idő előtti felborítását, mint pél­dául a föld ösztönösségen ala­puló kisajátítását, a kisvállai- kozők, kiskereskedők felszá molását stb. Ezzel szemben a szélsőbaloldal, amely csupán nemrégen csatlakozott a szo­cialistákhoz, nem is titkolja, hogy közömbös a választások kimenetele iránt, és könnyelmű­en az erőszakos konfrontáció gondolatával játszadozik. így közvetlenül a jobboldal puccsis­ta irányzatainak a malmára hajtja a vizet, ami viszont pol­gárháborúhoz vezethet. Előrejelzések nélkül Az objektív vizsgálatból ki­derül, hogy Santíagoban, ahol az ország lakosságának mintegy harmada él, az öt szenáturi hely közül háromra az opozi- ciónak, kettőre a kormánypár­toknak van kilátásuk. Ami a vá­lasztások végső kimenetelét il­leti, úgy tűnik, hogy a szemben­álló felek közül egyik sem érhet el döntő többséget. Arra is sor kerülhet, hogy az ellen­zék a kongresszusban kéthar­mados többséghez jut, ami le­hetővé tenné számára a köz- társasági elnök leváltását, ez­zel szemben a Népi Egység a több mint 50 százalékos több­ség elnyerésével a parlament­ben számos törvény elfogadását kényszeríthetné ki. Politikai megfigyelők ugyanakkor szá­molnak azzal is, hogy a Népi Egység megszerezheti a szava­zatoknak 40—42 százalékát. Az előrejelzések azonban mindig relatívak, hiszen a helyzet rend­kívül bonyolult. A felvetődő kérdésekre a vasárnapi választá­sok adnak választ, ám előfor­dulhat, hogy a helyzet még ezt követően is tovább bonyolódik. A fasiszta kommandók akciói arra engednek következtetni, hogy a választási kampány ki- csúcsosodása nem éppen alkot­mányos és szokványos meder­ben folyik. Több megfigyelő rá­mutat, hogy a lakosság közép­rétegei tudatosították a jobbol­dali veszélyt. Chilében ugyanis — mint azt a történelmi analó­giák bizonyítják — a szocialis­ta törekvések, a Népi Egység bukása nem vezethetne máshoz, mint egy szélsőjobboldali ön­kényuralom bevezetéséhez. ENGELBERT MERKL

Next

/
Thumbnails
Contents