Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-14 / 62. szám, szerda
események margójára ENSZ-HÍREK A B f panamai ülése előtt Brasilia — A jelenleg brazíliai látogatáson tartózkodó Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára délután Rio de Janeiróban Garrastazu Medici brazil államfővel tárgyalt. A találkozón a világ különböző válsággócaival kapcsolatos kérdéseket tekintették át és megvizsgálták, milyen szerepet játszhat Brazília e kérdések békés megoldásában. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a közel-keleti válság kérdt'skomplexumára. Tanácskozásai befejezése után a világszervezet főtitkára hétfőn este egynapos látogatásra Brasiliába, az ország fővárosába utazott. New York — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa március 15-e és 21-e között Panamában tartja ülését. A tanácskozásra eddig 26 olyan ország küldte el jelentkezését, amelyik nem tagja a testületnek. Elvileg mind e huszonhat ország — Belgium, Brazília, Ecuador, Dánia, Egyiptom, El Salvador, Guyana, Hollandia, Honduras, Irak, Izrael, Japán, Kanada, Kolumbia, Kuba, Líbia, Mauritánia, Nigéria, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Trinidad és Tobago, Thaiföld, Uganda és Venezuela — szavazati Űgra megnyílt a SALT-érfekezIet NÉHÁNY SORBAN 1973. HL 14. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az iráni kormány meghívására március folyamán rövid baráti látogatásra Iránba utazik. A szovjet kormányfő részt vesz az iszfaharai vasmű felavatásán. MEHMET SEHU, az albán minisztertanács elnöke hétfőn este tíztagú kísérletével Rómába érkezett. Az albán kormányfő a tervek szerint kedden utazik tovább Párizsba. ALI ZAZA belügyminiszter kedden a kora reggeli órákban a damaszkuszii rádióban ismertette a Szíria új alkotmányáról tartott népszavazás eredményét. Eszerint a népszavazáson részt vett több mint kétmillió állampolgár 97,6 százaléka az új alkotmány mellett foglalt állást és mindössze 2,25 százaléka szavazott „nem“-mel. A választási részvétel 88,9 százalékos volt. BECSBEN bejelentették, hogy osztrák pártküldöttség utazott Moszkvába. A delegációt Franz Karger, az Osztrák KP bécsi tartományi szervezetének elnöke vezeti. A héttagú küldöttség a szovjet pártszervezetek munkáját fogja tanulmányozni. VASZILIJ GARBUZOV szovjet pénzügyminiszter kedden fogadta George Shultzot, Nixon elnök gazdasági főtanácsadóját, az Egyesült Államok pénzügyminiszterét és tárgyszerű megbeszélést folytatott vele. WILLEMSTADBAN, Curacao szigetén tanácskozás kezdődött a Holland Antillák és Suriname holland tengerentúli területek függetlenségének megadásáról. Mindkét gyarmat 1954 decemberében nyerte el a teljes önkormányzatot, a külügyek kivételével. A két terület képviselői most országaik teljes önállóságát követelik. PALERMüBAN hétfőn tíz meg tíz tüntetés és tiltakozó gyűlés zajlott le amiatt, hogy mintegy 30 neofasiszta megtámadta a helyi egyetem jogi karát, s több diákot, tanárt megsebesített. Giuseppe Le Grutta rektort ís bántalmazták. Noha több támadó kiléte ismert, a rendőrség egyetlen zavargót sem tartóztatott le. BIJEDICS jugoszláv miniszter- elnök Sri Lankában (Ceylonon) befejezte négynapos hivatalos látogatását és Malaysiába utazott. EDGARD MERCADO JARRIN tábornok, perui miniszterelnök vette át ideiglenesen a köztársasági teendők intézését juan Velasco Alvaradotól. Alvaradó elnöknek vérkeringési zavarok következtében pénteken amputálták az egyik lábát. jog nélkül részt vehet a Biztonsági Tanács munkájában. Aquilino Boyd, Panama állandó ENSZ képviselője és egyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke, a panamai fővárosban rövidesen sorrake- rülő BT-ülés alkalmából interjút adott az ADN ENSZ-tudósí- tójának. A nagykövet a többi között kijelentette: az Egyesült Államok jelenleg olyan intézményeket tart fönn a Panama- csatorna térségében, amelyek már államot alkotnak az államban. Tipikus példája ez a „gyarmati enklávénak“, amely akadályozza Panama területi, politikai, gazdasági és társadalmi integrációját és eztírt meg kell szűnnie. Meg kell szűnnie annál is inkább, mivel ellentétes az ENSZ alapokmányának elveivel. Aquilino Boyd a továbbiakban elmondotta, hogy a BT panamai ülésén napirendre kerül a „természeti kincsek fölött gyakorolt permanens szuverenitás“ kérdése, továbbá a gyarmatosítás helyzete Latin-Ameri- kában, a nukleáris leszerelés és szorosan véve a Panama-csatorna övezetének kérdése is. A kérdésre, mi indokolta a BT ülésének Panamában történő megrendezését, a nagykövet azt válaszolta, hogy Panama most azoknak a helyeknek egyike, ahol bizonyos nemzetközi feszültség érezhető. La- tin-Amerika egyébként is számos olyan problémával küzd, amelyeket a Biztonsági Tanácsnak az ENSZ székhelyén kívül keli megvitatnia. Genf — Kedden délelőtt 11 órakor Genfben az amerikai nagykövetség épületében megnyílt a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó újabb SAI.T-tárgyalássorozat második fordulójának első plenáris ülése. A tárgyalásokon részt vevő szovjet delegációt Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes vezeti, az amerikai delegáció új vezetője pedig Alexis Johnson. Plenáris ülés Helsinkiken Helsinki — Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti tanácskozás Helsinkiben kedden megtartotta heti rendes plenáris ülését. A 34 érdekelt ország képviselői a biztonsági értekezlet napirendi problémáin kívül ezúttal különböző ügyrendi, eljárásbeli és pénzügyi kérdéseket is érintettek anélkül, hogy bármiről is végleges határozatot hoztak volna. Sürgős problémaként vetődött fel viszont a mostani konzultációs forduló időtartamának a kérdése. Ennek eldöntése végett péntekre a nagykövetek ismét plenáris ülést iktattak be. A keddi munkajellegű plenáris ülésen a francia nagykövet javasolta, hogy a konferencia második szakaszában, amikor a négy napirendi pont alapján működő négy szakértői bizottság végzi a záródokumentumok megszerkesztését, egy koordinációs bizottság ellenőrizze munkájukat és előzetesen bírálja el a kidolgozott szövegeket. Svájc kezdeményezésére általános eszmecsere folyt a vitás nemzetközi kérdések rendezésének elképzelhető mechanizmusáról. A lengyel nagykövet felvetette, hogy a konferencia megrendezésének költségeiről egy külön munkacsoport készítsen tervezetet. A delegátusok a keddi plenáris ülésen ismét elégedetten nyilatkoztak a munkabizottság tevékenységéről. FOLYTATÓDNAK A BÉCSI TÁRGYALÁSOK Bécs — Az európai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi előzetes konzultáció keretében kedden folytatódtak a megbeszélések. Értesülések szerint nemcsak kétoldalú tanácskozások kezdődtek, hanem háromoldalú megbeszélést is előkészítettek: a szovjet és amerikai küldöttség vezetőjének tanácskozásáC amper a az új argentin elnök Buenos Aires — Az argentin szavazópolgárok a vasárnapi választásokon Hector Camporát, a peronista Frejuli jelöltjét választották meg Argentína elnökévé — jelentette be Alejandro Lanusse tábornok, az ország jelenlegi elnöke. A bejelentés időpontjában még hátra volt körülbelül 250 000 szavazat összeszámlálá-’ sa, s ezek egy részét a hagyományosan Peront támogató körzetekben adták le. A kormány egyik szóvivője szerint a peronisták a szavazatok 50,7 százalékát modhatják magukénak — a Frejuli számításai szerint azonban Campora a szavazatok 52,5 százalékát szerezte meg. Lanusse tábornok beszédében nem említett számokat és azt sem közölte, hogy lesz-e második forduló a választásokon. Megfigyelők azonban valószínűnek tartják, hogy a második fordulóra nem kerül sor, hiszen a Frejuli jelöltje a vasárnap vereséget szenvedett kisebb pártok támogatásával egészen biztosan meg tudja szerezni az elnöki tisztet. Lanusse tábornok ígéretet tett arra, hogy az 1966 óta hatalmon lévő hadsereg tiszteletben tartja a választások eredményeit és Hector Camporát május 25-én beiktatják az ország elnöki hivatalába. A tábornok-elnök rádióbeszéde után, Hector Campora megtartotta első sajtóértekezletét. Argentína újonnan megválasztott elnöke felolvasta a Madridban élő Perón üzenetét és kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy Juan Perón minél előbb hazatérhessen Argentínába. Campora azt is elmondta, hogy a közeljövőben Madridba kíván utazni az exel- nökhöz. A választási győzelmüket ünneplő perónisták hétfőn este hatalmas tüntetést rendeztek Buenos Airesben. Az állig felfegyverzett rohamrendőrség könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel igyekezett szétoszlatni a tömeget. Szemtanúk szerint a hajnali órákig tartó összecsapások során sokan megsebesültek. A Frejuli a televízióban sürgős felhívásban fordult a mentőkhöz, hogy siessenek a párt főhadiszállása környékén megsérült személyek segítségére. A rendőrség számos tüntetőt, köztük sok peronista vezetőt letartóztatott. A vasárnapi választásokon egyébként az ország tíz tartományában a Frejuli jelöltjeit választották meg kormányzónak. Tizenhárom tartományban valószínűleg újabb választási fordulót tartanak. ba Van Ufford holland diplomata, a NATO-országok konzultációs főmegbízottja is bekapcsolódik. Megfigyelők szerint a konzultációk előterében a NATO új kezdeményezése áll, amely azt javasolja, hogy a konzultáción képviselt 19 ország küldöttségei kezdjék meg a plenáris ülésezést. Bécsben úgy tudják, hogy miután hétfőn a 12 NATO- ország képviselői egymás között tanácskoztak, kedden a két- és többoldalú konzultációkon a NATO brüsszeli állandó tanácsának javaslata alapján folytatódott az eszmecsere. Ljubljana tiltakozik Ljubljana — A ljubljanai egyetemi hallgatók szövetségének vezetősége úgy határozott, hogy tiltakozást nyújtanak át az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének. A tiltakozás oka, hogy az Egyesült Államok nagykövetségének munkatársai Jugoszlávia társadalmi rendszerét sértő, tendenciózus és provokatív kérdéseket tettek fel azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik a kölcsönös csereprogram keretében nevelői munkára jelentkeztek az Egyesült Államokban nyaranta létesített gyermektáborokba. A Jugoszláviát sértő kérdések miatt a ljubljanai egyetemista szervezet vezetősége felfüggesztette a csereprogram további végrehajtását és azzal a kéréssel fordult a jugoszláv egyetemisták szövetségének elnökségéhez, hogy — tekintettel az említett negatív tapasztalatra — a jövőben vizsgálja felül az ilyen jellegű programokat és szükség esetén tegye meg az indokoltnak vélt lépéseket. Az új nemzetgyűlés csak április másodikán ül össze, de Pompidou elnök máris megkezdte tanácskozásait a kormánypártok vezetőivel az új kormány megalakításáról, vagy jobban mondva az eddigi kabinet átalakításáról, amit Messmer miniszterelnök is kilátásba helyezett a választások előtti utolsó televíziós nyilatkozatában. A kormány átalakítására azonban előreláthatólag csak a nemzetgyűlés összeülése után, április elején kerül majd sor. Addig Pompidou elnök csak a miniszterelnököt nevezi ki. Az alkotmány értelmében a miniszterelnök nem köteles lemondani a választások után, de Messmer miniszterelnök valószínűleg benyújtja lemondását. A politikai megfigyelők egy része lehetségesnek tartja, hogy az elnök ismét Messmert bízza meg a kormány megalakításával. Az elnöki palotában folyó tanácskozások egy másik fontos kérdése, vajon bevonják-e a kormányba a reformereket. Az UDR jelenlegi szövetségesei, a független köztársaságiak és a CDP a reformerek Levonását sürgetik, Pey re fitté UDR-főtitkár sem zárkózott el ennek lehetősége elől, az UDR egy része PÁRIZS - VÁLASZTÁSUK UTÁN azonban még mmdig tiltakozik ellene. Az Humanité keddi számában rámutat: a nagytőkés körök egy része még mindig abban reménykedik, hogy sikerül majd megbontani a baloldal egységét. Ezek a körök — e cél érdekében — helyesebbnek tartanák, ha a reformerek egyelőre a kormányon kívül maradva továbbra is az álellenzék szerepét látszanák s így próbálnák magukhoz csábítani a baloldali képviselők egy részét. Az FKP Politikai Bizottsága nyilatkozatában a választások eredményét elemezve rámutat arra, hogy a kormánykoalíció pártjai az előző választáshoz képest 1 300 000 szavazatot és 103 mandátumot vesztettek. Bár az országban csak kisebbséget képviselnek, a nemzetgyűlésben megtarthatták többségüket, ám ezt is csak annak köszönhették, hogy a reformerek vezetői a két forduló között segítséget nyújtottak számukra. A reformerek azt remélték, hogy ,'élkülözhetetlenné válnak az új többség kialakításához, de csalódtak e számításukban. Az egységes baloldal a választások mindkét fordulójában több szavazatot kapott, mint a kormánykoalíció. A választási törvény megfosztotta ugyan az őt megillető parlamenti képviselettől, mégis megkétszerezte képviselői számát. Az Humanité számítást közöl arról, hogy az idei választásokon az egyes pártoknak hány szavazatra volt szükségük egy mandátum elnyeréséhez. Eszerint az FKP-nak 70 600, a szocialistáknak 49 396, a reformereknek 97 273, az UDR-nak 31 415, a független köztársaságiaknak 31 018, a CDP-nek pedig 39 179 szavazat kellett egy mandátum megszerzéséhez. A SALT-tárgyalások újabb fordulója Genfben 1972 májusában a szovjet és az amerikai vezetők moszkvai tárgyalásán aláírták az első SALT-megál- lapodást, azzal az általános célkitűzéssel, hogy „elkerüljék a katonai konfrontációt és megakadályozzák a nukleáris háború kirobbanását.“ Az egyezmény egyelőre a védelmi rakétarendszer korlátozására terjedt ki. Ennek az volt az oka, hogy vi- viszonylag egyszerűbb feladatnak tűnt e kérdésről tárgyalni, és ha megvárták volna, míg teljes megegyezésre juthatnak a támadó rakétafegyverekről szóló tárgyalásokon is, akkor még ma sem kerülhetett volna sor semmilyen SALT-egyez- ményre. Moszkvában azonban 1972 májusában a támadó rakétarendszerek bizonyos típusainak — igaz csak ideiglenes (5 évig tartó) korlátozásáról is aláírtak egy részegyezményt. Ami kimaradt a moszkvai „menetrendből“, annak a megoldására — vagy legalább is az ügy előbbre vitelére hivatott a hétfőn kezdődött újabb SALT-forduló, amelyen a szovjet küldöttséget Szemjonov külügyminiszter-helyettes, az amerikai delegációt pedig ezúttal már nem G. Smith, hanem Alexis Johnson vezeti. Ez a forduló jellegében hasonlít ahhoz, amelyet tavaly november— decemberben tartottak — ugyancsak Genfben. A napirenden is csaknem ugyanazok a kérdések szerepelnek. A különbség az, hogy időközben létrehoztak egy „állandó konzultációs bizottságot" , amelyre kettős feladatot bíztak: egyrészt ellenőrizni a védelmi fegyver- rendszerekről már érvénybe lépett SALT-megállapo- dás végrehajtását, másrészt figyelemmel kíséri, hogyan tartják be azt az 1971-ben kötött egyezményt, amelynek az a hivatása, hogy kölcsönös erőfeszítésekkel csökkentsék az atomháború kirobbanásának veszélyét. A tárgyalás-sorozat igen időszerű. Á tavaly május óta eltelt tíz hónapban is újabb fegyvertípusokat, hordozó- rakétákat találtak fel, amelyek hatékonysága sokszorosa a korábbiakénak. Az amerikai hadügyminisztérium különösen a legkorszerűbbnek tartott „támaszpontokra“, az atommeghajtású tengeralattjárókra összpontosít. Az utóbbi hónapokban nagy ütemben szerelik fel ezeket a tengeralattjárókat olyan rakétákkal, amelyek közül egy-egy tucatnyi nukleáris töltetet tud különböző célpontokra eljuttatni. Washingtonban azon a véleményen vannak, hogy az óceánok és tengerek mélyén megbúvó tengeralattjárók a legjobb harcieszközül szolgálnak arra, hogy róluk támadást indítsanak akár 8— 10 ezer kilométer távolságban levő célpontok ellen. Az Egyesült Államokban nem mindenütt fogadták örömmel a szovjet—amerikai fegyverzet-korlátozási tárgyalások első eredményeit. A Pentagon-lobby — és a mögöttük álló fegyvergyárak, monopóliumok, konszernek — attól félnek, hogy a tárgyalások további sikere árt üzleti érdekeinek. A „nemzeti“-„védelmi érdekekre hivatkozva kongresz- szusi támogatóik segítségével megpróbálják akadályozni a már elfogadott egyezmények törvénybeiktatását is. Ezért azután a Genfben kezdődő új SALT-forduló csak része egy nagyon bonyolult és bizony hosszadalmasnak tűnő tárgyalássorozatnak a lefegyverzés életbevágó fontosságú kérdéseiről.
