Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-09 / 34. szám, péntek
Korszetű népművelés - céttuaatos tárlatteivezés A DUNAMENTI MÚZEUM MUNKÁJA ÉS TERVE A múzeumokban folyó népmű velési tevékenység tartalmát, szervezési kérdéseit, irányítását és rendszerességét a céltudatos felfogásmód, a tárgyilagos koncepció határozza meg. Az ötlettől a célig vezető tennivalókat egységesnek és „egésznek“ kell értelmeznünk, mivel egy átfogó és változatos munkaterv, valamint egy távlati program megvalósításakor kölcsönösen feltételezik egymást. Az eredményes munkához az is szükséges, hogy művelődésügyi irányító szerveink, társadalmi szervezeteink, egységes földművesszövetkezeteink és más intézményeink is felelősséget érezzenek a szervezési munkáért és az ezzel járó népszerűsítési tennivalókért. A Dunamenti Múzeum aránylag nagszámú tematikus kiállítást, monotematikus tárlatot kínál látogatóinak. A múlt évben megrendezett tizenöt kiállítás látogatottsága azt bizonyítja, hogy ezek a rendezvények sikeresek. Az itt megrendezett akciók a művészettel való kapcsolatteremtéssel magas szinten nyitnak utat az alapelvek és az alapfogalmak elsajátításához, s így az általános tájékoztatáson kívül az érdeklődők tudományos és művészeti ismereteit is gyarapítják. Minden kiállítás alkalmával fontos, hogy a látogatók a felkínált információk alapján közelebbről is megismerjék a kiállított alkotásokat, s lehetőleg személyesen is találkozzanak a művésszel. A cél elérését elsősorban a rendszeres és szervezett tárlatlátogatás, valamint a kiállításokon megtartott esztétikai órák segítik elő. Elkerülik ugyanis azt a szokványos módszert, amely — egy egy felületes vagy formálisan lebonyolított iskolai tárlatlátogatás során, „a kiállítás színvonalát“ csupán az egyéni érdeklődésre bízva — esetlegessé, véletlenszerűvé teszi a tájékozódást, s egyben a szép iránti érzék kialakulását is lefékezi, megzavarja. Számunkra a művészet nemcsak személyes, hanem társadalmi szükségletet is jelent. Éppen ezért tárlatainkat a szocialista társadalom szükségleteiből kiindulva, kultúránk marxista— leninista világnézeti mércéjének alkalmazásával állítjuk ösz- sze. Emellett természetesen figyelembe vesszük a látogatók igényeit és kiállító művészeink egyéni törekvéseit is. A Dunamenti Múzeumban tudatos nevelő- és népszerűsítő munka folyik. Ez irányú tevékenységünket nagymértékben támogatják Komárno (Komárom) és közvetlen környékének művészetpártoló lakosai, élükön a fiatalokkal, akik rendszeresen részt vesznek verniszázsainkon, sőt egy-egy kiállítás időtartama alatt többször is ellátogatnak kiállítási termeinkbe. A múzeum, valamint az, iskolák és a helyi intézmények között szoros együttműködés alakult ki. Ennek köszönhető, hogy a múlt évben a látogatók száma elérte a havi 25ü0-as átlagot. A legnagyobb támogatást az iskoláktól és a Nemzeti Front járási titkárságától kaptuk. Összehangolt munkaterveink alapján megfelelően kihasználtuk mindazokat a kultúrpolitikai tevékenységre és ideológiai nevelésre kínálkozó lehetőségeket, amelyekkel ifjúsági és társadalmi szervezeteink rendelkeznek. Sokszor elmondtuk már, hogy a vizuális kultúrában az esztétikai tájékozottság jelentős tényezője az általános ízlésnevelésnek. Ugyanakkor azt is hangsúlyoztuk, hogy az ilyen vonatkozású aktivitást már az alapiskolákban ki kell alakítanunk és — a műveltség gyarapításával párhuzamosan — az ifjúság érdeklődését a művészet minden ágára ki kell terjesztenünk. Ahhoz ugyanis, hogy a diákok az eléjük tárt alkotásoEIZENSTEIN EMLEKE A film viszonylag fiatal művészet; klasszikussá vált alkotóit a mától nem választja el olyan nagy időbeli távolság, mint az irodalomban, a zenében vagy a képzőművészetben. S bár maguk a művek, még a korukban legmodernebbnek vált alkotások is — éppen a műfaj fiatalsága miatt — gyorsan öregszenek, a film klasszikusai — köztük Eizenstein is — napjainkban is az érdeklődés középpontjában maradtak, mert szellemük köztünk él, elévülhetetlen műveik közvetlenül szólnak hozzánk. Szergej Mihajlovics Eizenstein, a forradalmi szovjet film klasszikusa ez év januárjában hetvenöt esztendős lenne, ha : 948. február 10-én nem szólítja el a váratlan halál. A filmművészettel. már 1923-ban — röviddel a filmgyártás államosításáról szóló dekrétum aláírása után — örökre eljegyezte magát. Több más társával együtt ott állt a szovjet filmművészet bölcsőjénél: a színháztól jött a hetedik művészethez, hogy Pu- dovkinnal, Dovzsenkoval s a nyomukba szegődöttekkel megteremtse a szovjet filmet. Eizenstein első filmje a Sztrájk nemcsak a szovjet, hanem a nemzetközi élvonalba emelte alkotóját. Ezt követte a Patyomkin páncélos, az 1905-ös forradalom filmje, melynek hősei a tömegek voltak. A filmben a tények igazsága a kifejezőkészség erejével párosult. Mondanivalója, sodró tempója, forradalmisága robbanó erejű h tást keltett világszerte. Vetítését ezért sok országban betiltotta a cenzúra. Nem volt ez másképp a horthysta Magyarországon és a burzsoá Csehszlovákiában sem, ahol a tilalom heves tüntetéseket váltott ki. A tömeg, a nép-hős szerepeltetése, premier plánokban való bemutatása sajátos jelleget ad a filmnek. A mű korszakos jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1958-ban Brüsszelben a világ kritikusainak szavazatai alapján minden tdők legkiválóbb filmjének nyilvánították. A Patyomkin páncélos Eizensteint a filmművészet csúcsaira emelte. S ezt a munkáját olyan remekmű követte, mint az Október, mely a művészi kifejezés- mód abban a korban páratlan tökélyét forradalmi lendülettel egyesítette, s mozgósító társadalmi ábrázolással vall a világ- történelem mindmáig legnagyobb hatású eseménysorozatáról: a tíz napról, mely megrengette a világot. A hős itt is a tömeg; a kollektív erő és a lenini igazság kerül premier plánba. A mű eredetisége a légkör hiteles felidézésében, az „einzesteini“ stílus lendületében rejlik. Figyelemre méltó erénye a filmnek puritán Lenin portréja: a forradalom vezére a képen mint a „legemberibb ember“ jelenik meg, mozdulatai és tettei természetesek, egyszerűek, mégis érezzük kivételes zsenialitását. A némafilmek korszakának egyik utolsó nagy sikere a Régi és új című műve, melyben Eizenstein a föld kollektivizálását akarta bemutatni, a falu fejlődése jövő képének megrajzolásával. 1938-ban filmre vitte A. Nyevszkij hercegnek, a teuton lovagok legyőzőjének életrajzát a Jégmezők lovagja címmel. A monumentális filmet a haza áldozatos szeretete hatja át. A második világháború idején kezdte meg a Rettegett Iván felvételeit. A híres rendező utoisó alkotása a Jégmezők lovagjánál is jobban kifejezi Ei zenstein esztétikai felfogását. Az első rész sikere után a második részt kevésbé méltányolta a kritika, s e rész vetítésére csak az ötvenes évek végén került sor. Eizenstein sokoldalú egyéni ség volt. S bár legfőbb érdeme, hogy valósággal forradalmasította a némafilmet, kiváló grafikusművésznek és pedagógusnak is bizonyult. Éleiének ötven éve alatt számos forgatóköny vet, elméleti munkát, tanulmányt írt. Munkássága, pályája nem volt töretlen: gyakran heves bírálatokban részesült, többször meg nem értéssel találta magát szemben, de mindig megtalálta a kivezető utat. —ym — kát megérthessék, erkölcsi-esz- tétikai tartalmukat átélhessék és a látott asszociációk alapján, először nyilván ösztönösen, majd egyre tudatosabban, önmagukban is megoldhassák, értelmi és érzelmi képességeiket is fejlesztenünk kell. Alkotó gondolkodásfolyamatról van itt szó, és éppen ebben rejlik tárlataink kiindulópontjának lényege. A művészet a maga sajátos eszközeivel segíti társadalmunk fejlődését. Nem egy alkalommal megfigyelhettük, hogy kiállításaink más-más módon (emocionális fokon) hatottak látogatóink különböző rétegeire. Ellenőrizhettük azokat a szellemi-lelki folyamatokat is, amelyek meghatározták a kritikai állásfoglalásukat a stílussal, a zsánerrel, a technikai megoldásokkal, a tematikai mélységekkel, az esztétikai hangulatokkal és hatásokkal vagy más egyébbel kapcsolatban. Az 1973-as esztendőben több nagyszabású kiállítást rendezünk. Horácko művészetét, téli tárlatunkat március 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt a Nyitrai Kerületi Képtár tematikus vendégkiállítása követi. Az első negyedévben a múzeumban még két kamarakiállítást is megrendezünk: a nitrai Bánfai Gyulu szobrászművész faragásait és plasztikai alkotásait, valamint a lučeneci (losonci) Bácskái Béla legújabb olajfestményeit tekinthetik meg a látogatók. Ezek a kiállítások és — a szocialista művelődéspolitika foganatosítói között méltó helyet elfoglaló Dunamenti Múzeum egyéb akciói is — a haladás, a szellemi gyarapodás, a korszerű népművelés és az esztétikai nevelés ügyét szolgálják. Mivel a művészet megismerése, a művek megértése, az ismeretek elsajátítása és az érvek tudatosítása a világnézeti nevelést is érinti, az ízlésnevelés társadalmi gondjai és teendői közepette a jövőben a múzeumban — de országos méretben is — többet kell majd foglalkoznunk az iskolás gyermekekkel, ifjúságunkkal. Tíz-tizenöt év múlva ugyanis az ő véleményük összessége alkotja majd azt, amit mi ma közvéleménynek nevezünk. És erről nem szabad megfeledkeznünk! SZUCHY M. EMIL KULTURÁLIS HÍREK Q Teatro címmel jelentette meg Cesare Molinari színház- történeti könyvét a milánói Mondadori kiadó. A 450 képpel illusztrált kötet világosan, közérthetően, ritka könnyedséggel elemzi a színház történetét, világát. Q Az egykor világsikerű filmek sorozat-felújításai nagyon népszerűek Párizsban. Ismét vetítik Fred Astaire és Ginger Rogers, Max Brothers valamint Stan és Pan legnépszerűbb filmjeit. Q A 85 éves Leopold Stokowski, a világhírű amerikai karmester ismét a karmesteri pulpitusra állt. A londoni Royal Albert Hallban nagy sikerrel vezényelte a New Philharmonia- zenekart. Műsorán Beethoven, Rimszkij-Korszakov és Elgar művei szerepeltek. □ A berlini Deutsche Oper nagy sikerrel újította fel Johann Strauss Denevér című operettjét. A premierről írja Paul Moor a párizsi International Herald Tribune hasábjain: Gundula Janowitz pompás Rosalinda, és kiemelkedik Renate Holms ragyogó koloratúrája. Donald Grobe énekelte Eisenstein szerepét, Falkét pedig Barry McDaniel alakította kitűnően. □ A Moszkvai Televíziós Kutatóintézet negyven négyzetméteres óriás tv-képernyőket dolgozott kl. A vetítő készülék rendes mozivetítőhöz csatlakozik. A Ívovi gyár már megkezdte a sorozatgyártást. A hatalmas képernyőt a városi tereken fogják felállítani, elsősorban I híradók vetítésére. * VEZETHET-E GÉPKOCSIT A CUKORBETEG A cukorbeteg-szűrés országszerte mintegy kétszázezer olyan személyt derített fel, akik kezdeti vagy kifejlődött betegségük miatt rendszeres gyógykezelésre, ill. orvosi ellenőrzésre szorulnak. Más civilizált államokhoz hasonlóan nálunk is feltehető, hogy a felderített cukorbajosok számát kb. kettővel kell megszorozni, hogy elképzelésünk legyen e tömeges megbetegedés megközelítő helyzetéről. Az utóbbi hónapokban különböző korcsoportokban olyanok is tudomást szereztek betegségükről, akiknek eddig tünet ment esség miatt sejtelmük sem volt róla. Közülük sokan rendelkeznek gépjárművezetői jogosítvánnyal. Vannak, akik csak alkalomszerűen ülnek kocsiba, másoknak viszont kenyerük a személy-, illetve a teherfuvarozás, vagy valamely gépi eszköz felelősségteljes kezelése, irányítása. Az Egészségügyi Minisztérium 1963-ban kelt rendelkezése alapján a cukorbetegség azok között a tényezők között szerepel, amelyek kizárják vagy korlátozzák a gépjárművezetői képesség orvosi elismerését. E betegségnél valóban arról van szó, hogy a cukorbeteg szervezet állapotának ingadozása, a beteg váratlan rosszulléte, esetleg öntudatlansága a volán mögött nem csupán őrá, hanem úti- társaira és a közúti forgalomra nézve is komoly veszélyt jelent. A balesetveszély elhárítása szempontjából a cukorbetegek felett felügyetletet gyakorló szakorvos megítélése alapján adható volán a cukorbajos ember kezébe vagy vonható meg tőle a járművezetői jogosítvány. A cukorbaj életre szóló megbetegedés, az orvostudomány még nem fedezte fel azt a szert, amely meggyógyíthatná a beteget. A beteg sorsa azonban az inzulinkezelés és a diétás étrend együttes hatása következtében egészen más, mint valaha, midőn még hónapokat kellett a kórházban töltenie, hogy állapota úgy-ahogy rendbe jöjjön. Annak érdekében, hogy az élet és a társadalom minden területén tevékenyen részt vehessen, az egészségügyi dolgozók szintjén kell megismerkednie betegsége lényegével. A művelt pácienssel könnyebben alakíthatók ki azok a feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek a fegyelmezett életmód, a szigorú ellenőrzés és más kezelési elvek megtartásához. Nemcsak a cukorbetegnek, hanem környezetének is tudnia kell, melyek, és hogyan háríthatok el a gépkocsivezetés során fenyegető veszélyek. A balesetveszélyt az okozza, hogy a cukorbajos szervezet anyagcseréjében hirtelen zavarok támadhatnak. Hipoglikémiának nevezzük azt az állapotot, ha túl sok vércukor-csökkentő inzulin, vagy túl kevés szénhidrát (cukor] jut a szervezetbe, esetleg, ha túlságosan nehéz testi munkát végez a beteg, s ennek következtében rohamosan a szokványos érték alá csökken a vér cukortartalma. Ezt gyengeség, éhségérzet, végtagremegés, hideg veríték, szapora szívverés, főfájás, idgesség és látásromlás jellemzi, ami már önmagában véve is komoly baleset- veszélyt jelent az országúton. A beteg gyakran ingerlékeny, veszekedős, durva a környezetével szemben; néha csak nehezen vagy egyáltalán nem válaszol a feltett kérdésekre. Súlyosabb esetekben izomrángások, görcsök állhatnak be, amit öntudatlanság válthat fel. Olyan betegnél, akit még nem kezelnek, hiperglikémia, ill. a szokványosnál sokkal magasabb cukorvérszint állhat be. Úgy, mint az alacsony cukorszint esetében, ilyenkor is eszméletlenségig fejlődik a rosszullét, ha a beteg nem kap inzulint. A hiperglikémia akkor is kialakul, ha a cukorbetegnek esetleg nincs étvágya vagy más betegsége miatt éhezik, s úgy hiszi, ha nem eszik cukortartalmú ételt, nincs szüksége inzu linra sem. Pedig e hormonra a cukorbetegnek folyamatosan szüksége van, mert a szervezet cukorgazdálkodásának felügyelője, amely szabályozza a vér cukortartalmát. A cukorbeteg ember maga is eldöntheti, hogy veszély nélkül ülhet-e a vezetőfülkébe. Az a beteg, akinek állapota oly jó, hogy fegyelmezett diétával tartja magát rendben, nyugodtan vezethet, mintha egészséges lenne. Aki tablettát szed (pl. Orabet-tabl.), annak számolnia kell azzal, hogy hosz- szabb utazás vagy erőkifejtés alatt süllyed a vér cukorszintje. Ilyen esetben a gyengeség, a verítékezés, a remegés és a látászavar lassan következik be, s a járművezetőnek sikerül idejében leállítani kocsiját, megpihenni és rendbe hozni magát. Visszatérve a hipoglikémiára, jegyezzük meg, hogy ha vércu- korszint süllyedése nem túl- gyors, a beteg a rosszullét kezdetén segíthet magán egy karéj kenyérrel, folyadékban feloldott cukorral. Inzulinnal kezelt betegeknél igen fontos a hormon mennyisége, amelyet a diétához és az erőkifejtéshez mérten szabnak meg, s a táplálkozás időpontjának megtartása. A betegnek mindig ugyanazon időben, lehetőleg naponta hatszor kell étkeznie, hogy az előírt ételmeny- nyiséget a szervezet kis adagokra osztva kapja meg (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, elő- és utóvacsora); az étkezések közöt kb. 3 órányi idő teljékéi, ami úgy valósítható meg, hogy a reggelit 6—7 óra közt, az utolsó ételt este fél 10—10 óra közt fogyasztják el. Igen gyors vércukor szint-süllyedés állhat be, ha az inzulinnal kezelt beteg utazás közben nem tartja meg étkezési rendjét, kihagy vagy későbben fogyasztja el ételét. A hijjoglikémiás eszméletlenség állapota villámszerűén lepheti meg a gépkocsi- vezetőt, aki ezúttal már nem ura önmagának és a kormánykeréknek. Ilyen eset tömeges balesetet okozhat. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy kellő fegyelmezettséggel és hozzáértéssel a cukorbeteg ember is vezethet gépjárművet. Fontos lenne azonban néhány olyan alapelv elsajátítása, amely a gyakorlatban megmentheti a beteg és útitársai életét. A cukorbeteg csak akkor üljön a vezetőülésre, ha minden tekintetben jól érzi magát. A kocsiban tartson készenlétben szénhidráttartalmú ételt és italt (pl. kenyeret, teát). Utazás előtt ne fogyasz- szon kevesebb szénhidrát-tartalmú táplálékot, mint máskor, és ne adagoljon magának több inzulint, mint amennyit a szakorvos rendelt. Éjszakai vagy akár hosszabb nappali túrákon más személlyel felváltva vezessen. Rövidebb utakon is óránként egyék valami csekélységet és kétóránként szénhidrát- tartalmú ételt. Minden esetben tartsa meg útközben is a gyógyszeradagolás idejét. A gépkocsi sebessége sohase haladja túl azt a biztonságos határt, amelynél rosszullét esetén a legrövidebb időn belül le lehet állni. Amint a beteg a közeledő rosszullét jeleit észleli, állítsa le kocsiját, lássa el szervezetét a hiányzó anyagokkal és várja ki, amíg jobban lesz. Az útitársaknak vagy más embereknek is tudniuk kell, hogy ha cukorbajos ember útközben rosszul lesz és gyors elsősegélyre van szükség, folyadékban feloldott cukrot kell itatni vele. Oldatlan cukor fogyasztása nem ajánlatos, mert nagy ingadozást okoz a vérben. Eszméletlenség esetén cukrozott folyadékkal se próbálkozzunk, mert félrenyelés és fulladás fenyeget, a beteget gyors orvosi segítséghez kell juttatni. Jól tenné minden cukorbajos gépkocsivezető, de más cukorbeteg is, ha személyazonossági igazolványában külön lapot tartana, amely öntudatlansága esetében betegségéről és ellátási mód iáról tudatná röviden azokat, akik segítségére sietnek. A cukorbeteg gépkocsivezető úgy maradhat végig járművezetői jogosítványának birtokában, ha más betegeknél lelkiismeretesebben vesz részt a szakorvosi tanácsadáson, levonja a követ- . keztetéseket az ellenőrzővizsgálatok eredményeiből és szi- \ gorúan megtart ja a rá vonatkozó egészségvédelmi intézkedéseket. ( Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY
