Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-09 / 34. szám, péntek
A tél nálunk vtfMczékony szokott lenni, nemcsak megérkezését és hosszát, de magát az időjárást illetően is. A síkságokon gyakran hUÍ!f>y<'.ik az, «1111 a telet téllé teszi vagyis a hó és az erősebb fagyok, s ha olykor meg is érkeznek, rendszerint nem tartósak. Elég, ha enyhébb tengeri légtömegek áramlanak be az Atlanti-óceán felől Közép-Európába, s a hő helyett máris sárban, latyakban taposunk. A túl ytfigorú, vagy enyhe tél azonban így is elég ritka nálunk, s eléggé rend- szertelenül fordul elő. A múlt század közepe ótn a mai Szlovákia területén 18 alkalommal volt kimondottan szigorú és 21- szer enyhe tél. A többi telet normálisnak minősíthetjük. Az utolsó olyan tél, amelyet mérsékeltnek nevezhetünk, tavaly fordult elő. TARTÓS SZÁRAZS Nálunk a tél zömmel hűvösebb és mérsékeltebb időszakra oszlik; ezek now egyformán hosszú időközönként váltják egymást. Ilyen lefolyású volt nagyjából az idei tél is. A megelőző téld időszakoktól azonban mégis különbözik valamiben, éspedig abban, hogy túlsúlyban voltak az enyhén melegebb időszakok és ritka volt a csapadék. Rendkívül sKrtraz volt december, amikor a csapadék- mennyiség Bratislavában 9 mm, Košicéban és Zvolenban 5, Hur- banovóban (ÖgyaUmi) 6, Nit- rán 8 és Lučenecben (Losoncon) csak 2 mm volt, ami a hosszú időn át mért normális csapadékmennyiségnek 2—15 százalékát teszi kl. A száraz időjárás, amely nemcsak nálunk volt uralkodó decemberben, hanem a környező országokban is, az európai szárazföld fölötti légáramlásokkal függött össze. Decemberben csaknem az egész hónap folyamán Közép-Európa és a Balkán felett magas nyomású légtömegek voltak túlsúlyban, s ez meggátolta a nedves légtömegeknek a szárazföldre való beáramlását az Atlanti-óceán térségei felől. Ezért az alacsony nyomású légtömegek, amelyek a csapadékot hozzák, északkeleti irányba haladtak, mégpedig Skandinávián át a Szovjetunió területe felé, és nem érték el a mi területünket. Az alacsony nyomású légtömegek másik ága viszont déli irányú volt, s a Földközi-tengeren keresztül keletre, illetve délkeletre haladt. Közép-Európában, ahol magas nyomású légtömegek uralkodtak, száraz volt az időjárás, s gyakorik a ködök, amelyek nehézségeket okoztak különösen a légii és a közúti közlekedésben. Hasonló volt a helyzet január első felében is. AZ IDŐJÁRÁS MEGVÁLTOZÁSA Január második felében bizonyos változás mutatkozott az időjárásban. A Közép-Európa feletti magas nyomású légtömegek elmozdultak keleti irányban, s az európai kontinens belsejét most már gyakrabban érték el az esőfrontok. Emellett területünk fölé felváltva hűvösebb és melegebb légtömegek hatoltak be, 0 fok alatti és feletti hőmérsékleti értékekkel. Az éjszakai hőmérséklet ezen ingadozásai következtében Szlovákia alacsonyabban fekvő területein a csapadék eső, és hó formájában is hullott. Szlovákia keleti kerületei azonban január második felében is lényege sen kevesebb csapadékot kaptak, mint az ország többi része, mivel keleten az időjárás hosszabb ideig volt a magasabb nyomású légtömegek hatása alatt. A frontátvonulások hatása január második felében, Kelet- Szlovákia kivételével, a havi csapadékmennyiségen is megnyilvánult. Bratislavában januárban 29 mm, Hurbanovóban (Ógyallán) és Nový Tekovban (Ojbarson) 43, Nyifrán 46, Lučenecben (Losoncon) 28, Zvolenban (Zólyomban) 43, de Ko- šicében csak 9 milliméter csapadékot mértek. E csapadék- mennyiség legnaf;7i>bb része január második felében hullott. Ami a hőmérsékleti értékeket illeti, az idei január szokatlanul magas ért füleiket hozott. Például Ógyalláa mínusz 1 fok volt a havi átlaghőmérséklet, míg a januári normális hőmérsékleti érték 1,8 fok. Kelet- Szlovákia területén méginkább megnyilvánult a melegebb óceáni légtömegek hatása. Kosicé- ben januárban mínusz 1,2 fok áMaghőmérsékletet mértek, míg a januári hőmérséklet normál- értéke mínusz 3,4 fok. De sorolhatnánk tovább a példákat. MILYEN VOLT A TÉL MÁSUTT EURÓPÁBAN? Az időjárás minden évszakban nemcsak az emberek életére van hatással, hanem a népgazdaság különböző ágazataira is. Az egyiknek hasznára van, a másiknak kárára. Az eddigi aránylag enyhe és meglehetősen száraz tél kedvező volt például az építőipar számára, viszont sok gondot okozott a mezőgazdaságnak és a vízműveknek. A téli sportok kedvelői is csalódtak az idei télben. Rendkívül sokáig kellett várniuk a hóra, még a magas hegyeken is, ahol a hóviszonyok csak január utolsó harmadában javultak valamelyest. Az idei tél nemcsak nálunk tért el a megszokottól, hanem csaknem egész Európában. A kontinensnek még északi területein is igen gyakran és rendkívül sokáig volt enyhe az idő. Dél-Európában a hőmérő higanya nemegyszer 14—18 fok hőmérsékletet mutatott, ami még ezeken a vidékeken ás inkább tavaszi, mint téli időjárásnak számít. Erősebb fagyok, s gyakoribb és kiadósabb havazások csak Kelet-Európában voltak, de az igazi tél, amely oly jellemző ezekre a területekre, aránylag későn jelentkezett. A szeszélyes tél nemcsak nálunk, hanem Európa más területein 'is folytatódott február elején is, amikor is Szlovákiában időnként esett és havazott, voltak fagyok, ugyanígy melegebb napok is. Ilyen szélsőséges hőmérsékleti értéket mutatott a legutolsó hétfő is (február 5), amikor inkább tavaszinak, mint télinek látszott az idő. Bratislavában a nappali hő- mérsékleti érték elérte a plusz 8 fokot. Bár ez február első napjaira nézve lényegesen magasabb volt a normális hőmérsékletnél, még mindig nem jelent hőmérsékleti csúcsértéket. A múltban február elején, ha ritkán is, de előfordultak magasabb hőmérsékleti értékek is. A múlt évszázad közepe óta február 5-én, Bratiislavában plusz 13 fokra is emelkedett a hőmérő higanya, éspedig 1933-ban. A másik szélsőséget, tehát a legnagyobb hideget ezen a napon Bratislavában 1893-ban mérték, amikor mínusz 17 fokot mutatott a hőmérő. Dr. PETER FORGÁŰ A Bratislavai Közgazdasági Főiskola számítástechnikai kutatóközpontjában e napokban próbálják ki a Tesla 200 számítógépet, amelyen a műkorcsolyázó-világbajnokság eredményeit fogják feldolgozni. Képünkön Mariana Véghová operátor, Zdenko Masár mérnök, a programozó és elemző osztály vezetője és Igor Bíreth, a számítóközpont igazgatóhelyetteSG. (CSTK — Ivan Dubovský felv.) TAGJELÖLTEK Ketten a hajógyárból Mindketten a komárnói (Komárom) hajógyár alapeszközrészlegén dolgoznak. Amikor meglátogattam őket, éppen tízóraiztak. Étvágygerjesztően fogyasztották munkatársaik közt, a műhelyben, a magukkal hozott harapnivalót. Akaratlanul is az a népi mondás jutott eszembe, hogy aki jó étvágy- gyal eszik, az a munkában sem kelletlen. Schmideg Sándor és Martin Der aj esetében ez különösen igaz, hiszen csupa elismerő szavakat hallottam róluk. Egyaránt dicsérte őket Ábrahám János részlegvezető, a 12. pártalapszervezet vezetőségi tagja és Milan Laurinec, a szervezet elnöke. Kivált munka- fegyelmüket, szorgalmukat és általános példaadásukat emelték ki. Azt is elmondták, hogy bármilyen munkát szívesen elvégeznek — még azt is (ha kell), ami nem közvetlenül tartozik a feladataik közé. Idősebb munkatársaik is elégedettek velük. Szorgalmukkal és magatartásukkal szolgáltak rá arra, hogy mindkettőjüket felvették a párttagjelöltek sorába. A pártszervezet konkrét feladatokkal bízza meg őket; munkahelyükön az ifjúsági szervezet létrehozásával és irányításával. Egyelőre tíz-tizenöt fiatal beszervezéséről van szó. Számítanak a munkámra Ezeket az egyszerű, de meggyőző szavakat a 23 éves Schmideg Sándor mondta. — Tudom, hogy kommunistának lenni mindenekelőtt többletmunkát jelent, nem pedig anyagi hasznot. Ám azzal is tisztában vagyok, hogy a párttagságot ki kell érdemelni. Vagyis a párttagság elismerés, megbecsülés. Az pedig nagyon jólesik, ha elismerik az embert. Szerintem fontos, hogy a fiatalok is funkciókat vállaljanak. Csakis így képviselhetik saját érdekeiket. — Mi a véleménye a mai fiatalokról? — teszem fel az ide kívánkozó kérdést. Tárgyilagosan vélekedik róluk. Pozitív véleményét nem külsőségekből szűrte le. Helytelennek tartja, ha pl. a fiatalokat csupán hosszú hajuk alapján ítélik meg. Ö maga nem visel hosszú hajat, de ennek nincs köze az elveihez. Egyszerűen azért rövid a haja, mert úgy véli, neki az áll jól. — Bármilyen frizurát viselnék, akkor sem gondolkodnék másképp — mondja mosolyogva. Munkájával kapcsolatban ezt mondja: — Nem lehet közömbös számomra, hogyan megy a munka, milyen eredményeket érünk el. Hogy mit teszek én az eredményekért? Hogy milyen haszna van belőlem a gyárnak, a társadalomnak? A pártgyűléseken még jobban megismerkedhetek a problémákkal. Sok hasznos vélemény hangzik el a gyűléseken, melyeknek megvalósítása közös érdek. Legutóbb pl. azt javasoltuk (ez időközben meg is valósult), hogy a központi raktárból ne vigyenek anyagokat hulladékba mindaddig, amíg a mi műhelyünk dolgozói azokat meg nem nézik. így nem fordulhat elő az, hogy olyasmi is a hulladékba kerül, amit még fel tudtunk volna használni. Én eddig még nem szólaltam fel, mert véleményem megegyezett a többiek gondolatával. Ugyanazt felesleges lenne megismételni, de hiba lenne az is, ha valaki nem mondaná el eredeti gondolatát. Kezdeményező fiatalok A bratislavai főiskolák SZISZ- szervezeteinek 15 000 tagja a februári győzelem 25., Csehszlovákia felszabadítása 29. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére 75 ezer brigádorát dolgoz le a vas- kutacskai és a Hegyipark építési és fejlesztési munkálatain. A Komenský Egyetem hallgatói a bratiislavai parikokban kétezer fát és díszcserjét ültetnek el, a Szlovák Műszaki Főiskola hallgatói pedig a Jankov- hegyen levő emlékmű rekonstrukcióján segédkeznek. — Hogyan vélekedik a példaadásról? — Fontos, hogy az emberek jó példaképet válasszanak maguknak. Rám legjobban László Karcsi, a partivezetőm hatott. Méghozžá szakmai és politikai téren egyaránt. Pedig nem mindenki kedveli. Talán azért, mert nem eléggé ismerik. Én azonban tudom, hogy milyen következetes, és nemcsak másokkal szemben igényes, hanem önmagával is. Beszélgetésünk alatt lassan kirajzolódik Schmideg Sándor profilja. Megtudom, hogy a villanyszerelő-szakmát a járási építővállalatnál tanulta ki. Azután azonban átjött a hajógyárba, mert régi helyén állandóan vándorolnia kellett. Az édesanyja és a felesége is a hajógyárban dolgozik. Egyelőre egy szobát kaptak a gyártól, abban laknak. Rövidesen azonban garzonlakásba költözhetnek a Schmideg Sándor gyár jóvoltából. Lakáskérdése végleges megoldását önsegélyű szövetkezeti ház felépítésében látja. Fizetése havi 1600 korona, de ebben már legalább 20 túlóráért járó bér is benne van. Munkáját szereti. Nyáron többnyire a szabadban dolgoznak, télen pedig bent a műhelyben. Munkatársai mindenben szívesen segítenek neki. Véleménye szerint az, hogy mindig újabb és újabb gépek kerülnek forgalomba, állandó tanulást követel meg a szakemberektől. Ezért főleg szakkönyveket olvas — a gyárnak gazdag szakkönyvtára van. Az újságok közül az Üj Szót kedveli. Vesszőparipája a motorizmus. Martin Deraj A tetiek ernűere Martin Deraj vH'.anyszerelő még csak 20 éves. Korához képest szinte túl komolynak tűnik. Zárkózott egyéniség. Nem szeret beszélni. Minden kérdésre tömören válaszol. Válaszai többnyire tőmondatok, de azért kimerítőek. Egy éve dolgozik együtt Schmideg Sándorral. Katona még nem volt, mert levelező tanulóként gépipari szak- középiskolát végez. Ez elüt a szakmájától, de érdekli. Erede* tileg elektrotechnikát akart tanulni, akkor azonban hetente háromszor Nové Zámkyba (Érsekújvár) be kellene utaznia. Főleg a gyengeáram érdekli, Szabad ideje csak szombaton és vasárnap akad. Ha elvégzi az iskolát, szeretne szivattyútele* pen, vagy reléállomáson dolgozni. Jelenleg 1300 koronát keres, s ez egyelőre elég neki, de ha nős lenne, kevesellné. Ügy véli, a karbantartókat jobban kellene fizetni, mert más* különben sok jó szakember inkább a termelésben helyezkedik el. Mielőtt a pártba jelentkezett, elbeszélgetett vele az üzemi pártbizottság egyik tagja. Az édesapja is kommunista. Meggyőződése, hogy a kommunisták tekintélye mindenekelőtt munkájuktól függ. Jövőbeni megbízatására izgalommal tekint. Szeretne jól helytállni az ifjúsági szervezet megszervezésében, majd irányításában. Ehhez azonban (s ezzel tisztában van), még sokat kell fejlődnie. Főleg a nyilvános fellépések terén, hiszen gyűléseken kell majd beszélnie. Reméli, ezen a téren sem okoz csalódást. Egyszerű, de annál őszintébbek és meggyőzőbbek mindkét fiatal szavai. Ám ennél is fontosabb a munkájuk, mely mindennél többet mond. Ezért is javasolták őket munkahelyükön tagjelöltnek a kommunista pártba. FÜLÖP IMRE Embersors Hubovo (Hubó) kisközség a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban. Itt éli öreg napjait Demjén Lajos bácsi, aki 1896-ban született. Élete gazdag, a munkásmozgalomban lett gazdaggá. Legszívesebben arról beszél, mit tett, hol járt a munkásmozgalom útjain. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom őt Is sok társával együtt orosz fogságban érte. Bejárta ebben az időben mint hadifogoly szinte az egész Oroszországot — Szamarkandot, Tas- kentot, Vlagyivosztokot. Haza hajóval érkezett. Több mint hat évet töltött hadifogságban, de mint vöröskatona is harcolt. Ha szóra bírja az ember, szenvedéllyel beszél élményeiről. Sokszor már csak álmodott arról, hogy egyszer hazatér. Többen voltak földiek együtt — Pusko László Bejéből, Jablenczi Pál és Hurák Béla Gömörpa- nyitról és még sokan mások. Az NOSZF győzelmének híre hozzájuk is eljutott. A lágerben, ahol fogva tartották őket, a rend felbomlott, forradalmi hangulat uralkodott. Egy jugoszláv nemzetiségű százados vezetésével csatlakoztak egy orosz alakulathoz. Így már mint forradalmi egység 1918-ban Ir- kutszknál megütköztek a fehérgárdistákkal. Később az intervenciósok, a cseh légionáriusok, majd az olaszok és a japánok ellen harcoltak. A túlerőben levő és jól felfegyverzett intervenciósok fogságába estek. Később átadták őket az angoloknak és az amerikaiaknak. Hazatérte után is forradalmár maradt. Aktívan kivette részét a munkásmozgalomból. Sztra- cenán részt vett egy bérsztrájkban. A harmincas évek elején, a gazdasági válság idején és még később is a munkanélkülisegély követelésében Šafariko- vón (Tornaiján). Mindig az első sorokban harcolt. Munkatársaival együtt sokszor nézett szembe a csendőrszuronyokkal. — Még most is jól beszélek oroszul. Kirgizül is értek, meg angolul. A második világháború idején hasznát vettem nyelvtudásomnak. Segítettem a felszabadító szovjet hadsereg katonáinak. Nemcsak tolmácsolni, hanem a kevesebb veszéllyel járó utat is megmutattam nekik. Elgondolkodva mondja: Az én életem nem volt könnyű. Tizen- ketten voltunk testvérek. Saját gyermekem pedig kilenc van. Büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy részt vehettem a munkásmozgalomban, a szovjet hatalomért folytatott harcban. Abban a harcban, amely a munkásosztályt hatalomra juttatta. VÄLENT LÁSZLÓ ÜJ SZÓ 1973. II. 9. SZESZÉLYES AZ IDEI TÉL
