Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-06 / 31. szám, kedd

Belpolitikai kommentár Harcoljunk a balesetek ellen Hétszázhatvanegy halálos áldozata volt 1972 ben a köz­lekedési baleseteknek a Szlo­vák Szocialista Köztársaság­ban. Kilencezerháromszázhet- venöt ember szenvedett ki­sebb nagyobb sérülést. Az anyagi kár: 132 617 140 kora na. 5557 balesetet a gyors­hajtás, 1519-et pedig ittas ve­zetés okozott. A géperejű jár­müvek száma 5,9 — a közle­kedési balesetek száma — 1971-hez viszonyítva — 8,2 százalékkal emelkedett. Száraz adatok ezek, de a gondolkodó és érző ember meglátja a számok mögött az özvegyek és árvák könnyes szemét, a kórházi ágyon ver­gődő sebesültek kíntól eltor­zult arcvonásait. Nem aka­runk itt a „száguldás megszál­lottjaival“ foglalkozni, akik azzal dicsekednek, arra büsz­kék, hogy „a maximumot hozzák ki a kocsiból“. Tudjuk — hatóságilag is bizonyított tény —, hogy ezek többsége nem hivatásos gépkocsiveze­tő, nem kenyere a vezetés, ha­nem csak passziója, szenvedé­lye. Az alkohol nagy szerepe a bűnözésben köztudomású. Egészen különleges veszélyt jelentenek azonban a szeszes italok a közlekedés területén, ahol nem csupán gátláscsök­kentő hatásuk segíti elő a bű­nözést, hanem ezen kívül az a sajátosságuk is, hogy csök­kentik az ún. reakció-sebes­séget (reflexidőt), tehát meg­növelik azt az időt, mely a veszély észlelése és az annak elkerüléséhez szükséges moz­dulat között eltelik. De meg­hosszabbodik ilyenkor az ész­lelésnek a gyorsasága is, sőt maga az észlelőképesség is tompul. Mindez már egészen csekély szeszes ital elfogyasz­tása nyomán bekövetkezik! Minél erősebb az alkoholos hatás, annál inkább befolyá­solja a reflexeket és a kombi­nálóképességet, sőt az izom- mozgások rendezettségét is. Mindez nagymértékben növeli a közlekedési balesetek elő­fordulásának veszélyét. Ezek nem új keletű megálla­pítások, hanem régóta közis­mertek. Ennek ellenére nyu­godtan töltjük tele a poharat, ha a barátunk látogatóba ér­kezik — pedig tudjuk, hogy a kocsija ott áll a kapu előtt, és a barátunk nyugodtan ki­üríti a poharat, hiszen „egy pohárka nem árthat meg!“ Ennek ellenére a borozókban nyugodtan szolgálnak fel szeszes italt a vendégnek, még akkor is, ha minden felszolgá­ló látta, hogy a bejárat előtt lépett ki a kocsijából. Tudjuk, hogy az SZSZK kor­mánya több intézkedéssel igyekezett korlátozni a közle­kedés biztonsága ellen elkö­vetett büntettek számát (pl. a 204. sz. kormányrendelet), de ezek mindaddig nem érhetik el a kívánt hatást, amíg a tör­vényhozó szervek nem módo­sítják a taxációt rögzítő jog­szabályokat. A közlekedés-ren dészet dolgozói már többször hangsúlyozták, hogy a „moto­ros kalózkodás“ ellen csak szigorú büntetéssel harcolha­tunk és a társadalom érdeke ezen a téren nem tűri el a toleráló jóindulatot. Emellett a vezetési jogosít­ványok kiadásához sem ele­gendő a szokványos orvosi vizsgálat és a szakvizsga, ha­nem szükség van az intelli­gencia és az appercepciós ké­pesség, valamint az indulati és az érzelmi tulajdonságok megállapítására irányuló teszt­módszerek alkalmazására is. A biztonságos közlekedés korunkban a magas fokban társadalmasított termelésnek egyik alapvető feltétele, amelynek a megzavarása — tál az egyes személyekben és dolgokban esett káron — al­kalmas a közbiztonság meg- rendítésére. Hétszázhatvanegy embertár­sunk értelmetlen halála azt követeli, hogy hatékonyabban védjük a legnagyobb értéket: az embert! PÉTERFI GYULA 1973. II. 6. fciális épületet adnak át ren­deltetésének. — Éppen húsz esztendeje va­gyok tagja a szövetkezetnek — emlékezett vissza ott jár tünk­kor Balogh Aladár bácsi, trak­toros. — Előbb három évig gyalogmunkás voltam, azután traktorra kerültem. Ha jól szá­molom, tizenkét éve minden nyáron kombájnos is voltam. Jól ismerem tehát a szövetke­zet minden zegét-zugát. Az ed­digi, de főleg az utóbbi évek­ben örömmel tapasztalhattuk, hogy a vezetőség mindent meg­tesz annak érdekében, hogy he csak munkahelyüknek te­kintsük a szövetkezeteit. Rend­szeressé váltak már a különbö­ző hazai és külföldi kirándulá­sok, közülünk többen jártak már a Szovjetunióban is. Egy­szóval sokat törődnek velünk, amit mindannyian nagyra érté­kelünk. H asonlóan fogalmazta véle­ményét Balázs József, a szövetkezet 24 éves traktorosa is. — A katonai szolgálatukat teljesítő fiatalokról is példá­san gondoskodnak nálunk. De nagyobb fontosságot tulajdoní­tunk ennél a télen rendezett szakmai tanfolyamoknak, mert az újonnan tanultaknak lépten- nyomon nagy hasznát vesszük a gyakorlatban. Az elmúlt két évben ugyanis több korszerű géppel gyarapodott a szövetke­zet. Ezek szakszerű kezelésé­hez sok új ismeretre van szűk“ ség, amiit nem minden esetben lehet elsajátítani a szaklapok tanulmányozgatásával. Ami pe­dig a pihenési, szórakozási le­hetőségek biztosítását illeti, véleményem szerint nagyon elégedettek lehetünk valameny- nyien. Tavaly ősszel ifjúsági szer­vezetet alapítottak az efsz fia­taljai. Erről Budai István el­nököt kérdeztük. — Eredményekről, sajnos, az eltelt idő rövidsége miatt még nemigen lehet beszólni. Terve­ink, elképzeléseink viszont an­nál sokrétűbbek. Lehetőségein­ket már kezdettől fogva ész­szerűen igyekszünk kihasznál­ni. A szövetkezet vezetőségé­nek, illetve a helyi nemzett bi­zottság képviselőinek rólunk való gondoskodása folytán már egy szépen berendezett klub- helyiséggel is rendelkezünk, amelyben most különböző ér­dekköröket szervezünk. Ezek keretében azt szeretnénk elér­ni, hogy tagjaink mindig kel­lemesen és hasznosan tölthes­sék el szabad idejüket, szóra­kozva tanuljanak. A jól végzett termelőmunka mellett ilyen formában is hozzá szeretnénk járulni szövetkezetünk távlati céljainak mielőbbi eléréséhez. M indezek tudatában már nem lehet kétséges, hogy járható utat választottak maguk számára az efsz tagjai. Öröm­mel nyugtázhatjuk, hogy két év múltán szinte lépten-nyomon megnyilvánul annak a szilárd összetartó erőnek hatása, amely nélkül az újra, a több­re, a maradandóbbra való tö­rekvés minden bizonnyal csak amolyan szélmalomharcnak tűnne. LALO KAROLY Hasznos munkát végeztek Évzáró taggyűlés a füleki Kovosmalt lemezosztályának pártalapszervezetében FEBRUÁR ELSŐ NAPJÄN, a járásban a legelsők egyikeként tartotta meg évzáró taggyűlé­sét a fiíakovói Kovosmalt le­mezosztályának pártalapszer- vezete. A gyűlés jó előkészíté­séről és a vállalat legnagyobb alapszei’vezete tagságának fe­gyelmezettségéről tanúskodik a százszázalékos megjelenés. A lemezosztály kommunistái év­záró tárgyalásának kezdetét az új párttagjelöltek igazolványá­nak átadása és egy új párt­tagjelölt felvétele tette ünne­pélyessé. Nevének elhangzása­kor magas fiatalember állt fel, hogy bemutatkozzon a jelen­levőknek. A legtöbben jól isme­rik Somoskői Gyula bádogost, akinek lagjelölti felvételéről döntenek. Néhány szóval jel­lemezte, mi vezette a pártba. Tizenhat éve dolgozik a szak- szervezetben, úgy érzi, hogy munkájával erősíteni fogja a kommunista pártot. Munkatár­sai és ajánlói szólaltak fel ez­után és elmondták véleményü­ket: „Szocialista munkabrigád tagja ... Mint szakemberről is csak a legjobbat lehet mondani róla ... Nemcsak őt, hanem az apját is jól ismerem, nagyon örülök, hogy közénk kerül ... Mindenkor készségesen segít a fiatalabb dolgozóknak . .. Eddi­gi munkájával megmutatta, hogy köztünk a helye.. .1“ Csak természetes, hogy szava­záskor minden kéz igenlően a magasba emelkedett. Megilletődött arckifejezéssel vette át a tagjelöltségi igazol­ványt három fiatal dolgozó: Tóth Viola, Ján Öalog és Kisbe- nedek István. A gyűlés vezető­jétől mindegyik fiatal elvtárs­nak kijárt néhány bensőséges szó útravalóul. Kisbenedek Ist­vánnak kézszorítás közben a következőket mondta: „Csak úgy tovább, ahogy apád teszi!“ A LEMEZOSZTALY KOMMU­NISTÁI évzáró tárgyalásának lefolyását a beszámoló egyik mondatával jellemezhetném a legtalálóbban, amely így hang­zott: „A kommunista úgy visel­kedjen, hogy a többi dolgozótól mindenekelőtt öntudatossága, áldozatkészsége és magas fokú felelősségérzete különböztesse meg.“ A beszámoló részletesen felmérte a pártszervezet múlt évi tevékenységének minden szakaszát, behatóan foglalko­zott az elvégzett és a jövőben megoldásra váró politikai és gazdasági feladatokkal. Különös gonddal elemezte a részlegben működő tömegszervezetek tevé­kenységét, főképpen kommunis­ta tagjaik felelőssége szempont­jából. A beszámoló kiemelte, hogy a lemezosztály minden egyes dolgozója a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tagja; ez is mutatja a szakszervezet tevékenységének nagy jelentő­ségét a dolgozóknak a CSKP XIV. kongresszusa határozatai­nak teljesítésére való mozgósí­tásában, valamint a termelés irányításában való részvételük növelésében. A szakszervezet­ben dolgozó kommunisták jó munkát végeznek, az FSZM azonban csak akkor töltheti be maradéktalanul küldetését, ha nemcsak a tisztségviselők, ha­nem valamennyi kommunista, főképpen pedig minden egyes gazdasági vezető is aktívan be­kapcsolódik a szakszervezeti munkába. A termelési értekez­letek és a tízperces megbeszé­lések szervezésének a részleg­ben eddig nem szentelnek kel lő figyelmet. Pedig ezek nagy­ban hozzájárulnának a tervfel­adatok egyenletes teljesítésének megalapozásához. A szakszer* vezet az ideológiai munka terén is nagy szerepet tölt be. Ezért a jövőben az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentel­ni a tízperces megbeszélések szervezésének, hogy a szakszer­vezet politikai nevelő munkája ne csak a tisztségviselőkre kor­látozódjék, hanem az egész tag­ságra kiterjedjen. A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség helyi csoportja tag­létszámát illetően a részleg má­sodik legnagyobb szervezete. A csehszlovák—szovjet barátság elmélyítéséhez a többi között azzal is hozzájárul, hogy rend­szeres kapcsolatot tart fenn a szovjet hadsereg tagjaival. A vállalat rendezvényein minden esetben részt vesznek a szovjet katonák képviselői. A pártbi­zottság nagyra értékelte a Nő­szövetség kiváló munkáját; tag­jai becsülettel kiveszik a részü­ket mind az ideológiai tevé­kenységből, mind a gazdasági feladatok teljesítéséből. A múlt évben két női szocialista mun kabrigád alakult, a nők brigád­munkával is elősegítették a jó gazdasági eredmények elérését. Aktív munkájuk bizonyára hoz­zájárul ahhoz, hogy a jövőben több nőt vesznek majd fel a pártba. A lemezosztály pártalapszer- vezetének vezetősége nagy fi­gyelmet szentel a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, ülésein rendszeresen foglalkozik a fia­talok munkájával. A beszámoló hangsúlyozta: „Büszkék va­gyunk arra, hogy ifjúságunk napról napra jobban bekapcso­lódik a politikai életbe. A SZISZ szervezetének vezetőségével együtt a múlt évben nyolc fia­talt készítettünk elő a párttag- jelölti felvételre, ezenkívül ti­zennyolc fiatal dolgozó látogat­ja a pártoktatást. Az ifjúsági szervezet a következő tanévben harminc fiatalt akar bekapcsol­ni a pártoktatásba ... Fiatal dolgozóink a gazdasági eredmé­nyek elérésében is nagy segít­séget nyújtottak. Mindig segí­tettek azokon a szakaszokon, ahol munkaerőhiány mutatko­zott. Szabad szombatokon és éj­szakai műszakokban is dolgoz­tak, hogy teljesíthessük a ter­melési tervet.“ A DOGOZÓK KEZDEMÉNYE ZÉSÉRE, áldozatkész igyekeze­tére a tavalyi tervfeladatok tel­jesítésénél igen nagy szükség volt. Az 1972. évi terv a lemez- osztályra is rendkívül nagy fel­adatokat rótt. Egész évbe« igen sok nehézséggel kellett meg­küzdeniük a dolgozóknak. Az évzáró taggyűlés beszámolója megállapíthatta, hogy a küzde­lem eredményes volt, az elő­irányzott tervfeladatokat túl­szárnyalták, mégpedig az áru­termelésben 101,7 százalékra, a normaórákban pedig 103,5 szá­zalékra. Az évzáró beszámoló rámutatott, hogy ezek mögött az eredmények mögött fáradsá­got nem ismerő munka, a sza­bad szombatokon és vasárnap végzett külön műszakok állnak. A beszámolóban köszönetét mondtak a munkásoknak és a gazdasági vezetőknek az áldo­zatos igyekezetért, úgyszintén a szovjet katonáknak és a többi brigádosnak a termelésben nyújtott jelentős segítségükért. Az év folyamán számos objektív ok akadályozta a feladatok egyenletes teljesítését, ugyan­akkor azonban szubjektív fo­gyatékosságok is előfordultak, a többi között igazolatlan mu­lasztás, a selejtlimit túllépése, a munkafegyelem megsértése, a műszakilag meg nem felelő normák, a présnyomók és a fémnyomók utánpótlásának megoldatlan kérdése stb. A fo­gyatékosságok ellen és a fenn­álló problémák megoldásáért határozott harcot kell folytat­ni minden szakaszon. Annál in­kább szükség van erre, mivel a vállalat idei tervfeladata 6,2 százalékkal nagyobb a tavalyi­nál. Megvalósítása fokozott fe­lelősséget hárít a lemezosztály kommunistáira is. A VITA MEGMUTATTA, hogy a pártszervezet tagjai tudatá­ban vannak felelősségüknek, is­merik a problémákat és meg­oldásukra törekednek. A felszó­lalások a kommunisták magas politikai színvonaláról és ala­pos szakmai tárgyismeretéről tanúskodtak. A vita mély elem­zésnek vetette alá a pártszer­vezet tevékenységének minden szakaszát, mélyrehatóan foglal­kozott a munkaköri feladatok­kal, és nem hiányzott a konk­rét, névre szóló bírálat sem. Kár, hogy a vállalat gazdasági vezetősége nem képviseltette magát megfelelő szinten ezen a színvonalas tárgyaláson, ame­lyen szakavatottan vetettek fel számos fontos gazdasági kér­dést. Remélhetőleg a vállalat többi pártalapszervezetének év­záró taggyűlésén ott lesznek a vállalatvezetőség képviselői, és a lemezosztály kommunistái is választ kapnak legközelebbi gyűlésükön az évzárón elhang­zott kérdésekre és javaslatokra. A vita egyik fő témája az volt, hogy a feladatok növeke­désével nem tart lépést a ter­melés technikai színvonalának fejlődése. Vagyis a nagyobb tervfeladatokat főképpen több fizikai munkával, túlórákkal, nem pedig műszaki fejlesztéssel valósítják meg. Ennek fő oka, hogy csigalassúsággal épülnek a vállalat új műhelycsarnokai. Ez az építkezés nem tartozik a kormány által figyelemmel kí­sért beruházási akciók közé, ennek következtében az építő vállalat nem fordít kellő gon­dot rá. A termelőmunka az öreg, sok évtizedes, elavult mű­helyekben, nagyrészt régi gé­pekkel folyik. A vitában többen rámutattak, hogy sok millió ko­rona értékű új gépek, amelyek­nek már régen termelniük kel­lene az új műhelyekben, kihasz­nálatlanul vesztegelnek a rak­tárakban. Felvetették a kérdést: nem kellene-e, illetve nem lel­hetne-e ezeket a gépeket átme­netileg üzembe helyezni akár a régi műhelyekben is, hiszen ál­lásukban talán jobban károsod­nak, mintha termelnének raj­tuk, s az alatt az idő alatt a beszerzési költségeket is meg­téríthetnék, amíg az új műhely- csarnokokban valaha majd a rendeltetési helyükre kerülnek. A gépek áthelyezésével járó költség bizonyára kifizetődne — mérlegelték a vitában felszó­lalók. Kétségkívül igazuk van azoknak is, akik azt fejtegették, hogy a régi üzemben is min­dent el kellene követni techni­kai fejlesztéssel a dolgozók fi­zikai munkájának megkönnyíté­séért. Ez a műszaki dolgozók egyik fontos feladata. A válla­latvezetésnek fel kell figyelnie azokra a megjegyzésekre is, amelyek az egyes műhelyek ter­vének az eddiginél jobb össze­hangolását sürgetik. HASZNOS MUNKÁT végzett a lemezosztály pártalapszerveze­tének évzáró taggyűlése. Tár­gyalása, a munka sokoldalú elemzése, a politikai és a gaz­dasági feladatokkal összefüggő kérdések helyes felvetése és megvilágítása, az új pártbizott­ság tagjainak gondos kiválasz­tása és a határozatban az újabb feladatok konkrét megszabása minden bizonnyal hozzájárul az alapszervezet további eredmé­nyes tevékenységéhez. GÁL LÁSZLÓ Tél vége az erdőben.., (Nagy László felvétele])

Next

/
Thumbnails
Contents