Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-01 / 27. szám, csütörtök

ÚJABB CÉLOK FELÉ ól szó A Zitavcei (Zsitvagyarmat) Efsz irodájában a kályha duru- zsolásába számológépek katto­gása vegyül. Zárszámadásra készülnek a 700 hektáros közös gazdaságban és egyúttal tervek­be foglalják az idei év felada­tait. Mind a két mozzanat fon­tos esemény© a szövetkezet éle­tének, mely huszonnégy évvel ezelőtt, 1949 őszén indította el gazdálkodását. — Elsők voltunk országos vi­szonylatban a szövetkezeti mozgalom előmozdításában — emlékezik vissza Zsigrai Mihály elnök és dióhéjban felvázolja a csaknem negyedszázados fej. lődés történetét. Nem kis büszkeséggel újsá­golja, hogy még mielőtt az efsz-ekről szóló törvényerejű rendelet megjelent volna, Zsit- vagyarmaton már harminc ta­got számláló szövetkezetben ké­szültek a nagyparcellás gazdál­kodás megalakítására. 1949 nyarán az elaprózott parcellák­ról közösen takarították be a Kötelezettségvállalás Február tiszteletére A kežmaroki TatraFan válla­lat dolgozói tavaly 170 millió korona értékű árut termeltek. A vállalat dolgozóinak 70 szá­zaléka nő. A gyár termékei iránt nagy érdeklődés mutatko­zik a Szovjetunióban, Kubában, ]ugoszláv;ában, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában, az NSZK-ban és másutt. A februá­ri győzelem 25. évfordulójának tiszteletére az üzem dolgozói 70 000 korona értékű kötelezett­ségvállalást tettek. Felvételün­kön: Helena Galiková varrónő, a szocialista brigád tagja, és Helena Kissová mester a törül­közők segélyezéséről beszélget. [Felvétel: Haščák — ČSTK1 termést, és három traktorral, negyven taggal mintegy 250 hektáron megkezdték az őszi talajelőkészítést. A tagság zömét a Kufler-féle nagybirtok volt cselédei alkot­ták, akik a juttatott földeken a felszabadulás óta egyénileg gazdálkodtak. Senkire sem kel­lett az új gazdálkodási formát ráerőszakolni, hiszen csaknem mindnyáján kommunisták vol­tak, s mint öntudatos párttagok akárcsak a kizsákmányolók el­leni harcban, most a falu szo­cialista építésében is példát mutattak. Reiner János veterán kom­munista volt az első elnök, aki a pártszervezet segítségével hozzáfogott az új férőhelyek építéséhez, de a falu egyénileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztjainak megnyerését is kö­telességének tartotta. Falugyű­léseket hívott össze, és a meg­győző szó erejével hirdette a paraszti élet kiteljesedését. — Ide hallgassatok — mon­dották az egyénileg gazdálko­dók — ez a János nem akarhat rosszat. Gépekkel, nagyobb táb­lákon mégis csak könnyebb a munka. Meg aztán ő sem adta volna szövetkezetbe a nagybir­tokból kimért öt hektárját, két tehenét... A következő év tavaszán, amint az új istállók elkészül­tek, a falu valamennyi gazdál­kodója aláírta a belépési nyi­latkozatot, a férőhelyeken össz­pontosították az állatállományt. Gondokkal, új reményekkel in­dult a rügyfakasztó tavasz. A nyár beérlelte a közösen el­végzett munka első gazdag ter­mését. Ebben az időben a környék­ről és a járás határain túlról is sok kiváncsi látogató érkezett a faluba. Kíváncsi szemekkel vizsgálták a gabonatáblákon ringó kalásztengert, a szövetke­zet közös állatállományát, mun­kájukról, tapasztalataikról és jövőbeli elképzeléseikről fag­gatták az újdonsült tagokat. Az aratás ünnepélyes megkezdésé­nek napján a kormány küldött­sége is megtisztelte látogatásá­val a falut. Az első kaszasu­hintást a búzatáblában Zápo- tocký elvtárs miniszterelnök végezte el, de ott volt Husák elvtárs is, akik nagyra értékel­ték a szövetkezeti mozgalom úttörőinek kezdeményezését. A Zsitvagyarmati Efsz kom­munistái a kezdeti nehézsége­ké sikeresen leküzdötték, év­ről évre gyarapították a közös vagyonát, s jó példával jártak elől a szövetkezeti mozgalom erőteljes kibontakozásában. Az évek folyamán egyre több kor­szerű géppel, épülettel és ta­pasztalattal gazdagodtak. Ki­lenc év alatt ötmillió koronára gyarapították a szövetkezet va­gyonát. És mi a helyzet most? — Huszonnégy év távlatából sem kell szégyenkeznünk — bizakodik Zsigrai elvtárs. — Évek óta a szilárd jutalmazást alkalmazzuk. Jelenleg 12 millió koronát ér a szövetkezet vagyo­na, társadalmi kötelezettségeit is kiválóan teljesíti. A tejho­zam tehenenként 3000 liter kö­rül mozog, a sertéseknél, hízó­marháknál 0,80—1 kilogram a napi súlygyarapodás. Két évvel ezelőtt hárommillió korona be­ruházással húsz hektáron sző­lőt és gyümölcsöst telepítettünk. A gabonatermelésben átlag negyven mázsás hozamokkal di­csekedhetnek, de ebbe az 1972- es eredményeket nem számítják bele, mert az esők és a gyakori jégverés csaknem másfél mil­lió korona értékű kárt okozott. Ennek ellenére a tavalyi ered­mények jóval felülmúlták a vá­rakozást, s a tagság bevételei­nek szintje sem volt alacso­nyabb az előző évieknél. Két­millió 33 ezer koronát, tehát 100 ezerrel többet fizettek ki tavaly, mint az előző esztendő­ben. Zsigrai elvtárs és a szövet­kezet vezetősége mégsem elé­gedett a fejlődést bizonyító számadatokkal. A mai kor kö­vetelményei nagyobbak, de a szövetkezet lehetőségei csak­nem ugyanazok, mint tíz évvel ezelőtt. Korszerűbb férőhelyek, nagyobb teljesítményű gépek és a mezőgazdaság-tudomány szé­lesebb körű alkalmazása kelle­ne ahhoz, hogy többet termel­hessenek. — Mi ezeket saját erőnkből — vallják a szövetkezet veze­tői egyöntetűen — nem tudjuk biztosítani. Ezért gazdálkodá­sunk eredményeinek további gyarapítására a társulás mód­szerét választottuk. Ez idén egyesülünk a verebélyi Béke nevet viselő efsz-szel, mely raj­tunk kívül még négy közös gaz­daságot ölel fel csaknem öt­ezer hektárnyi területtel. A zárszámadás végleges ada­tai csak a napokban lesznek is­meretesek, de a közös gazdál­kodás fejlődésének távlatai egyértelműen megrajzolták a járható út irányát, melyen hu­szonnégy esztendő gazdag ta­pasztalataival sikeresen indul­tak el a szövetkezet tagjai. SZOMBATH AMBRUS Az idén is tovább bivüi Kelet-SzloÄi termelési kapacitása 1973 II. 1. Lapunk hasábjain már több­ször írtunk a hajdan legelma­radottabb országrész, Kelet- Szlovákia általános fejlődésé­nek tavaly elért eredményeiről. A kerületi szervek az utolsó simításokat végzik ai idei fej­lesztési terven. Ebből utalnánk néhány olyan mutatóra, melyek világosan érzékeltetik ennek az országrésznek az 1973-as évben várható fejlődését, a termelőerők gyarapodását. A tervjavaslat feltételezi, hogy az 1972-es évben elért eredményekhez viszonyítva ez évben az ipari termelés 8,7, a mezőgazdasági termelés 6,5, az építőipari termelés pedig 3,5 százalékkal növekszik. Az ötéves terv szellemével összhangban elkészített tervja­vaslatban előtérbe kerülnek a fejlesztésben irányadó, döntő- fontosságú ágazatok. Ilyen a tüzelőanyag és energetika ága­zata. Az ipari termelésben a ter­vezett növekedést kétharmad részben a munkatermelékeny­ség fokozásával, a szocialista racionalizációval s a munka- fegyelem megszilárdításával érik el. Az ipar szakaszán az idei tervezett munkatermelé­kenység a tavalyinál 5 száza­lékkal magasabb, sőt az SZSZK Iparügyi Minisztériuma által irányított vállalatokban 7,2 százalékkal. Joggal felvetődik tehát a kérdés: milyen feltételek mel­lett érhető el a termelés ter­vezett növekedése? Részben újabb termelőkapacitások üzem­be helyezésével. Például a tü­zelőanyag és energia szaka­szán a villanyáram-termelés növekedését a vojanyi második hőerőmű két blokkjának üzem­be helyezésével, a meglévő gázvezetékek további bővítésé­vel, újabbak építésével bizto­sítják. A vegyipar területén legin­kább a humennéi CHEMLON- ban növekszik a termelés, első­sorban a PAD selyem gyártá­sának fokozásával. A kohászatban a tervezett 10,7 százalékos termelési nö­vekedést jelentősen befolyásol­ja a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóinak kezdeményező vál­lalkozása, merész célkitűzése és a második acélmű üzembe helyezése. Az építőanyag gyártása te­rén kedvezően hat a termelés fejlesztésére a Turiía nad Bod- voun (Torna) ebben az évben átadandó új cementgyár és a prešovi épületelemgyár. (ház­gyár. ] A tervjavaslat az élelmiszer- iparban 5,8 százalékos terme­lésnövekedést feltételez. Ezen a szakaszon az 1973-as évben befejezendő új üzemek közé tartozik például a sabinovi új tejtizem. A mezőgazdasági termelés­ben a tavaly és azelőtt elért kedvező eredményekből indul ki az idei fejlesztési tervjavas­lat. A bruttó termelés 6,5, a piaci termelés 5,3 százalékos növekedésével számol a kerü­leti terv. A növénytermesztésben — a CSKP XIV. kongresszusának határozataival összhangban — a termésterületek bizonyos fokú bővítése a cél; a nagyho­zamú kalászosoknál 3534, az ipari növényeknél 1087, a bur­gonyánál 1754 hektárral. Az állattenyésztés szakaszán a fejlesztési terv számol a szarvasmarha-, a sertés- és juhállomány további növelésé­vel, továbbá hasznosságuk je­lentős fokozásával. Ezzel kap­csolatban a terv feltételezi, hogy az elmúlt évhez viszo­nyítva az idén 610 tonna mar­ha- és sertéshússal, 530 tonna baromfihússal, 7,3 millió liter tejjel és 2,5 millió tojással többet vásárolnak fel a közel­látás céljaira. Fontos feladatok várnak megvalósításra a beruházási építkezések területén is. Az idén éppen a termelési ágaza­tok szakaszán 126 fontos épít­kezés veszi kezdetét és 113 építkezés nyer befejezést. Pél­dául az SZSZK kormánya által irányított ipar szakaszán a be­ruházásokra fordított összeg Kelet-Szlovákia területén 169,3 millió koronával magasabb, mint az előző évben. A beruhá zásl keret ehhez hasonlóan növekszik az agrokomplex vo­nalán is. Mindez elsősorban a termelés feltételezett fejleszté­sét hivatott szolgálni, termé­szetesen a kerület optimális gazdasági helyzete kialakításá­nak megfelelően. (kulik) Elektronikus számítógépek térhódítása a Szovjetunióban Az elektronikus számítógépek megszerkesztése és alkalmazá­sa eddig szinte elképzelhetet­len lehetőségeket nyit meg előt­tünk a természet megismerésé­ben, az anyagi értékek terme­lésében, valamint a gazdasági és egyéb, társadalomban lezaj­ló folyamatok irányításában. Elterjedésük és széles körű gyakorlati alkalmazásuk szo­ros összefüggésben van a tudo­mány és technika nagyszerű sikereivel, többek között s a Holdra-szállással, a Lunahod szovjet űrexpedícióval is. A Szovjetunióban negyedév­századdal ezelőtt jelent meg az első elektronikus számító­gép és jelenleg a szovjet eleKt- ronika a számítógépek harma­dik nemzedékét gyártja, me­lyeknek két csoportját külön­böztetjük meg Az első kategó­riába tartoznak az univerzá­lis számítógépek, melyek gazda­sági információk feldolgozására, az adminisztrációs munkák au­tomatizálására, idegen nyelvű szövegek fordítására alkalma­sak. A speciális irányító beren­dezésekhez viszont azokat a gé­peket soroljuk, melyek ellen­őrzik és irányítják a vízerőmű­vek, hengerművek, vegyipari üzemek munkáját. Tudományos kutatóintézetek dolgozóinak százai munkálkod­nak a legújabb típusok meg­szerkesztésén, a régebbiek kor­szerűsítésén. Sokan közülük magas állami elismerésben ré­szesültek, mint például a MIR és NAIRI típusú elektronikus számítógépek tervező csoport­jai. Mindkét típus nagy elősze­retettel alkalmazott; nagy elő­nyük ugyanis, hogy könnyen betáplálhatók, a megkívánt mű­veletet utasításra elvégzik, és ha szükséges, az eredményt el­raktározzák az agyban. Keze­lésük tehát nem igényel alapo­sabb szakismereteket, s egy­aránt használhatják a könyve­lők, az orvosok és vegyészek, tehát akik nem rendelkeznek programmátori ismeretekkel. Néha gazdaságosabbak is, mint a gigantikus számítógépek, me­lyeknél még a program kidol­gozása rendkívül sok időt vesz igénybe. A MIR 2 típusú számí­tógép képernyővel mőködik, melyen megjelennek a számítá­sok eredményei, sőt a progrn mátor fényceruzával javításo­kat is eszközölhet a képernyőn; egyes részeket törölhet, a kép­leteken azonban nem változtat­hat. Az említett két számító­gép nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is közked­velt. Egyes megoldások és alapelvek, melyeken a számító­gépek működése alapszik, sz i- badalii^azva vannak az USÁ- ban, Nagy-Britanniában, Fran­ciaországban stb. A Szovjetunió legnagyobb számítóközpontjaiban BESM 6 univerzális számítógépek dol­goznak, melyek másodpercen­ként egymillió művelet elvég­zésére képesek. Szintén „állam­díjas“ az VMI-NCH kis irányító komplexum, mely széleskörűen elterjedt az üzemi irányítás­ban. Azokban az üzemekben, ahol az irányítáb automatizált, csupán az ellenőrző szerepét tölti be. A MINSK jelzésű univerzális számítógépek legújabb tagja a MINSK 32. Gyakorta alkalmaz­zuk, mivel annak ellenére, hogy a közepes teljesítményű számítógépekhez soroljuk, nagy mennyiségű feladatot k pes feldolgozni. Egyszerre több feladatot is megold, és telefon­összeköttetésben képes lépni azzal, aki a kérdéses feladat megoldását a gépre bízta. A MINSK 32 az automatizált irányítású és tervezési rendszer kialakításához járul hozzá nagymértékben. Ezért főleg ter­vezési központokban, statiszti­kai hivatalokban, minisztériu­mokban gyakorta alkalmazott. A Szovjetunióban az automa­tizált irányítási rendszer kifej­lesztése a szovjet népgazdaság irányítási rendszer tökéletes' tésének egyik lehetséges móa- ja. Ezt a feladatot tűzte ki táv­latilag a XXIV. pártkongresszus is. E feladat megoldása nagyon bonyolult és Igényes. A fejlődés szédületes iramú az elektronikában is. Sok tudó. szerint az emberiség a számító­gépek negyedik nemzedéke megszerkesztésének küszöbén áll, melyek már nagyon kismé1- retűek, de óriási teljesítményű­ek lesznek. Az elektronika fej­lődését meggyorsítják a mole­kula-optikai és lézersugár ku­tatások is (JURII KANIN — APN) VRANOVI VÁLTOZÁSOK Vranov, Ke let-Szlovákia egyik városa, ma már több mint 700 éves A települési 1270-ben alapi tották és a čičvai vár ura­dalmához tar tozott. Az évek folyamán a te­lepülésből falu, később város lett, amelyben az utóbbi évek­ben nagyará­nyú építkezés folyik. A különböző építöváHalatok, de főleg a humennéi Chemko- stav dolgozói a városban üzlet- hálózattal ellátott új lakótele­peket, különböző iskolákat, bölcsődéket, éttermeket, sport- létesítményeket építettek. Fel­építették továbbá Szlovákia Kommunista Pártja járási bi­zottságának épületét, a járási tűzoltószertárat, a járási egész­ségügyi központot és a kórhá­zat. Befejezték az Állami Bank helyi fiókjának építését és 33 millió korona befektetéssel elkészült a járási nemzeti bi­zottság épülete, ahol helyet kaptak a többi járási szerveze­tek is. Befejezték és átadták rendeltetésének a Tapoly fo­lyón végzett mederszabályozás első szakaszát, a második és a harmadik szakasz építését pe­dig az elkövetkező években fe­jezik be. Természetesen az eddigi építkezés nem elégíti ki a la­kosság igényeit. Az építőválla­latok dolgozói további új laká­sok építésén dolgoznak, és több lakásépítési tormában évente átlag 200 lakásegységet adnak át a lakosságnak. Több A vranovi Járási Nemzeti Bizot^áq új épülete (Foto: František Karandyšovský) iskola felepuese au befejezés előtt, amelyek közül az elmúlt iskolaévben egy 22-tantermes alapiskola már el is készült. Hozzáláttak egy internátus és egy tanonciskola felépítéséhez, építik a szolgáltatások házát és a Slovenka textilüzemet, amelyben 1974-ben kell elkez­deni a termelést. Ennek az üzemnek a felépítése 300 mil­lió korona befektetést igényel, s főleg a nők számára jelent majd munkalehetőséget. A vá­rosban új szálloda, moži, tisz­títóüzem és további, különböző célokat szolgáló létesítmények felépítését tervezik. Vranovban városszerte fo­lyik az építkezés. Több öreg, a mai követelményeknek már nem megfelelő házat le koll bontani és helyükre újakat, korszerűbbeket kell építi ni, amelyek a város lakosainak éj látogatóinak egyaránt a javát fogják szolgálni Az építkezés a' lakosság szá- mftiak növekedésére is na:7 hatással van. Vranovnak 1938- ban mindössze 3564 lakosa volt, de ma már 13 400 lakosa van. —mt£—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents