Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-04 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
KÖZÉPPONTBAN: , - - ■ .v.- -s ' ■ a dolgozó ember r ‘""/T“; v;V-:^; ---vľ > : j I Egy riporter kérdésére, hogy van-e olyan hibája, amely zavarja a szakmai munkában, Jurij Jakovlev, aki nagyszerűen alakította Miskint a Pirjev rendezésében forgatott Félkegyelműben, így válaszolt: ,„Igen, az, hogy túl jó vagyok! Hogy ne bántsak meg senkit, sokszor rossz szerepeket is elvállalok. Nem tudok visszautasítani egy rendezőt, aki arra kér, »mentsek meg« egy szerepet!“ i j Chaplin, talán az Oscar- dijtól felbuzdulva, újra felvevőgép mögé áll. 1967 óta nem filmezett, amikor a Sophia Loren és Marion Brando főszereplésével készült Hongkongi grófnő félig megbukott. Ezúttal két lánya (Josephine és VictoriaJ fogja játszani a főszerepet. Chaplin 83 éves. I j A harmadik Chaplin-lány, Geraldine Louis de Funés partnere egy nemrég befejezett filmben, amelynek mérföldes címe valahogy így hangzik: ,A tenger felett tátongó szakadék szélén álló fán csüngve“. A cím azonban nem tudja jóvátenni Funés gegjeit, amelyek a kritika -szerint „ócskák és elcsépeltek“. Talán azért, mert a cselekmény csaknem mindvégig egy „a tenger felett tátongó ..autóban játszódik. i i Gombamód szaporodnak a szinészgyerek-színész jelöltek. A legfrissebbek: Miguel, Lucia Bosé 16 éves fia (aki egyelőre édesanyjával jelenik meg a forgatásnál), valamint Nell, Paul New man n 12 éves lánya, aki az édesapja által rendezett filmben lép fel. A Szlovák Film elkészítette az 1972-es esztendő mérlegét: eszerint a kolibai stúdió sikeresen zárta az évet. A kedvező mérleg világosan jelzi, hogy a filmgyártó vállalat az egyetlen járható utat választotta, a válságos éveket követően azon az úton indult el, melynek legnagyobb értéke a szocialista elkötelezettség. Ä szocialista kultúra szolgálatába szegődött alkotók tudatosították, hogy a filmművészetnek tartalmában és stílusában egyaránt a nép művészetének kell lennie, s a népi, nemzeti jelleget csak a nemzeti problémáknak a kor szintjén álló feldolgozása hitelesítheti, azon törekvések ábrázolása, amelyeket társadalmunk á szocializmus programjának megvalósításáért, a jobb világért folytat. Az alkotók társadalmi elkötelezettsége abban nyilvánul meg, hogy szocialista felelősséggel elemzik valóságunkat, vizsgálják mai életünket, a közelmúltat vagy a régebbi történelmet, s a hibák, a visszásságok feltárásával és bírálatával a szocializmus kibontakozásának ügyét szolgálják. A bratislavai kolibai filmstúdióban a múlt évben olyan filmek keletkeztek, amelyek eleget tettek a szocialista filmművészeltel szemben támasztott igényeknek és követelményeknek. Ezek i filmek arról győznek meg bennünket, hogy az alkotók elkötelezettséggel vállalják a mai valóságot, a köznapi problémákban keresik a jót és a rosszat, a társadalmi haladás és az igazság igényeit szolgálják — bár az időszerű mondanivaló minden esetben még nem párosul a megvalósulás, a feldolgozás igényességével. A kolibai stúdióban készült és készülő filmek a hazai irodalom és művészet haladó és forradalmi hagyományainak ápolására törekszenek, s a művészet népi-realista ereiből táplálkoznak. Az elmondottak igazolására említsük meg a stúdió múlt évi alkotásainak legalább a címeit: Ember a hídon (rendezte Ján Lacko), Hosszú az út a mennyországba (Ján Lacko), Mezei liliomok (Elő Havetta), Juharfa és Julianna (Stefan Uher), A régi világ képei (Dušan Hanák), Azok a kis kiruccanások (Jozef Režucha), Holnap késő lesz (Martin Ťapák és Alekszandr J. Karpov). A filmek — melyeknek egy részét már bemutatták — műfajilag és tematikailag változatosak; egy részük a nemzeti kultúra, a nép haladó, forradalmi hagyományaiból merítette témáját, másik része a mai valóságot ábrázolja. Az alkotógárda — a megkezdett úton haladva — az új évet sem kezdte tétlenül, hiszen a tervezett évi nyolc játékfilm közül már a múlt év végén hat alkotás realizálásán munkálkodtak. Ennek eredményeként rövidesen elkészül a Katarína Padychová vétke című film, melyet Peter jilemnický egyik novellája alapján Martin Hollý rendez. A drámai történet az első köztársaság idején Kysucán játszódik, s a szlovák nép nyomorúságos életét tárja a nézők elé. A főbb szerepeket Michal DoČolomanský, Štefan Kvietik és Karol Machata játssza. Rejtett forrás a címe Vladimír Bahna filmjének, mely Lőcsei Pál mester élettörténetét jeleníti meg. Miloš Krno forgatókönyve alapján — Stefan Uher rendezésében — újabb háborús téma kerül filmvászonra És a csillagok nem aludtak ki címmel. Ifjúsági film lesz Oto Krivánek A szív kötelén, mely Paľo Gajdoš forgatókönyve alapján a szülők és a gyermekek kapcsolatát veszi bonckés alá. Az alkotásban népszerű színészek szerepelnek: Karol Machata, Ivan Rai niak, Eva Krížiková, Viera Strnisková és Vlado Müller. Vidéki környezetben játszódik Jozef Zachar Pásztordal című filmjének cselekménye, melynek hőse egy juhászcsalád. Ennek tagjait Július Pántik, Jozef Kroner, Ivan Palúch és Nuda Hejná keltik életre. Peter Glocko forgatókönyvéből készül egy rejtélyes című gyermekfilm, a Vándorlás San Jaga di Campanellába, melyet Martin Ťapák forgat. Az elmondottakból — úgy véljük — egyértelműen kitűnik: a kolibai filmstúdió alkotói egyre inkább a népre, az egyszerű dolgozó emberre irányítják figyelmüket, a kérdéseket nem a társadalmon kívülre rekedt ember szemszögéből vizsgálják, hanem a cselekvés, az alkotás módjait keresve a nemzeti értékeket, a haladó forradalmi hagyományokat, a személyiség kibontakozásának útjait, új lehetőségeit kutatják, hogy az emberiséget tiszta gondolkodásra, őszinte cselekvésre ösztönözzék s ezáltal a szocialista társadalom új típusú építőinek arculatát formálják (tölgyessy) [ún Lackó rendezésében készült a Hosszú az út a menyország- ba című balladai történet. A forgatókönyv szerzője Ján Jonáš; művét a CSKP megalakulásának 50. Évfordulója tiszteletére rendezett versenyben díjjal jutalmazták. — A felvételen Ivan Rajniak, Július Pántik és Kvetá Lukošíková Minhalcová (a háttérben). Peter Jilemnický novellája alapján — Martin Hollý rendezésében — készül a Katarína Padychová vétke című film. A felvételen Michail Docolomanský és Hana Pastejŕíknvá. Plusz — mínusz egy nap SS itrTčiJí»ifi Mf A-aar.1 íilH je! 1 TI OT7I t mMíiiiY* IjfKvw Anatol Constantint a Marosvásárhelyi Színházból, aki magyarul, németül és románul nemcsak játszik, de rendez is. A temesváriak közül Fábián Ferenc, a budapestiek közül pedig Pécsi Ildikó, Apor Noémi, Kovács Károly. Tyll Attila és Kern András kapott szerepet, meg egy nagyon tehetséges, ismeretlen kisfiú, Berkes Gábor. — Oj filmemben, a plusz mínusz egy napban egy Baradla nevű háborús bűnös szábadu- lás^val kezdődnek az első percek — nyilatkozta Fábri Zoltán — és lelkiismeretfurdalástól űzve, mintegy megtisztulást keresve megy viszsza abba a faluba, ahol bűncselekményét elkövette. 1944-ben egy visszavonulóban levő katonai alakulat parancsnoka volt, s ugyanabban a faluban működött egy ellenálló csoport, melynek három tagját agyonlövette. A falu lakói megtorlásként agyonverték a kivégző osztagot, ő meg ezért felgyújtatta a falu főutcáját. A tettéért kitüntetést kapott, majd egy évre rá ugyanezért huszonöt évi börtönre ítélték. Baradla az igazságot keresi, bűnös-e, vagy áldozat, a társadalom melyik ítélete helyes. Erre szeretne választ kapni, valamiféle megbocsátást keres, sőt még némi szeretetet is szeretne kicsikarni. De a falu élve maradt lakói megölik őt. A mi generációnk nagy megrázkódtatásokat élt meg és megint a társadalom rugóit feszegetem, vajon hogyan és miért válik gyilkossá az ember. — A film szenvedélyeket bontogat és a késői korok ítélőszékére hivatkozik. Még nagyon jól emlékszem rá, a fasizmus bukása után a legtöbb háborús bűnös azzál védekezett, hogy mindent parancsra tett. Legtöbbjük bűn- : helyett áldozatnak érezte magát. És ezek áldozatok sok helyütt ma újrarendezik sói .at. A film azért is időszerű, mert cselekményét ilyen, vagy olyan formában a világ számos pontján ma is átélik. Nem különös ezért, hogy filmem háborús bűnösével senki sem akar találkozni, kerüli a kocsmáros is, akár a bélpok- lost. Egykori szerelmének már csak a húga él, senki sem segít. Csak egyetlen ember áll széles mellel elébe, az is gyűlölettel: a hajdani áldozatok egyikének a fia. Fábri Zoltán új, izgalmasnak ígérkező filmjének gondolata tehát a személyes felelősség a világtörténelemben. A kiváló magyar filmren-. dező eddigi műveiben Is ezt a témát járta körül, de az áldozat és a kopó ennyire még sosem került közel életművében. SZÜTS ISTVÄN Monica Vitti ismét Alberto Sordi társaságában forgat. A film címe: Tosca. Rendezője Luigi Magni. — A film forgatókönyve inkább Sardou színművéből, mint Puccini operájából merített ihletet — mondja Monica Vitti. — A film a Tosca modern felfogása. A modernséget azonban nem az időpont áthelyezése jelenti. Korabeli jelmezeikben játszunik, a szereplők nem változnak, de az egész cselekményt mai szemmel nézik a film alkotói. Tulajdonképpen az akkori romantikát vizsgálják a ma emberének szemével. A felvételen: Monica Vitti Fábri Zoltán, a kiváló magyar filmrendező Plusz mínusz egy nap címmel filmet forgat. Legújabb filmjének szövegét egy erdélyi író szolgáltatta, mégpedig a kolozsvári Bodor Ádám „Tanú“ című novellájával. Mostani filmjében Fábri szakít eddigi rendezői szokásával, egykét kisebb szereptől eltekintve ugyanis ismeretlen művészeket szerződtetett, mégpedig erdélyieket: Bencze Ferencet, Andrási Mártont és Héjjá Sándort a Kolozsvári Magyar Színházból, A TOSCA — filmvásznon
