Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-28 / 50. szám, szerda

TELJESÍTJÜK a párt programjät, KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEKET ÉRÜNK EL Bebizonyosodott politikánk helyessége Elvtársak! Egy negyed évszázad telt el s mi megállapíthatjuk, hogy az élet teljes mértékben bebizonyította pártunk politikájának helyességét. Bebizonyítot­ta, hogy e politika Szlovákia, mindkét nemzetünk, a szocialista Csehszlovákia és a szocialista országok közössége szá­mára is hasznos. Tudjuk, hogv voltak osztályellensé­gek, különböző jósok, akik azt hirdet­ték, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött cél — az elmara­dott Szlovákia történelmi szempontból rövid idő alatti ipari, mezőgazdasági fejlett korszerű országgá való átalakí­tása — „kommunista demagógia, utó­pia és fantázia“. Azt állították, hogy legalább egy évszázad kell ahhoz, hogy Szlovákia kijusson az ősidőktől tartó elmaradottságból és ez megkárosítja a dolgozók életszínvonalát stb. Az ilyen jóslatokat azok hirdették, akik azt akarták elhitetni népünkkel, hogv Szlovákia nyomora „az isten os­tora“, a „szlovákok sorsa“. Ezek közé tartoztak azok a burzsoá „hazafiak“ is, akik krokodiluskönnyeket ontottak, akik azt állították, hogy Szlo­vákiában nem fejlődhet az ipar, mivel „nem rendelkezik tőkével“. Ugyanakkor ők maguk óriási hasznot húztak né­Elvtársak, engedjék meg, hogy rá­mutassak néhány olyan tényezőre, amely jellemzi Szlovákia 25 éves gyors fejlődését. Szlovákiában az ipari termelés 1948- hoz viszonyítva a 14-szeresére növeke­dett. 1972-ben a termelés csaknem olyan növekedését értük el, mint ami­lyen Szlovákiában 1948-ban az ipari ter­malés egész terjedelme volt. Szlová­kia részaránya az országos ipari ter­melésben a háború előtti 7 százalékról csaknem 25 százalékra emelkedett. Szlovákiában a mezőgazdasági ter­melés a kapitalizmus időszakához vi­szonyítva 1972-ben csaknem a kétszere­sére növekedett, s részaránya az orszá­gos termelésben 33 százalék, míg a há ború előtt nem egész 23 százalék volt. Ugyanakkor a mezőgazdasági dolgozók száma a nagyüzemi technológia alkal­mazása következtében több mint a fe­léra csökkent. A termelőerők fejlődése visszatükrö­ződik a nemzeti jövadelem gyors növe­kedésében. Színvonala 1972-ben elérte az egész Csehszlovákia 1950. évi nem­zeti jövedelmét. Szlovákiában a szocializmus viszo­nyai között kiépítettük a tudományos- kuintó és fejlesztési alapot. Egy negyed évszázad előtt ezen a területen 3000 ember dolgozott, ma már " több mint 30 000. Tudósaink és kutatóink több fi­gyelemreméltó eredményt értek el, és fokozott mértékben vesznek részt az or­szágos feladatok megoldásában. A csehszlovák gazdaság fejlődése le­hetővé tette, hogy Szlovákiában jelen­tősen emelkedjen a dolgozók életszín­vonala. 1948-hoz viszonyítva a lakos­ság személyi fogyasztása a háromszoro­sára növekedett. A felszabadulás után Szlovákiában több mint 660 0Ü0 lakás énült, ami az egész lakápalap 60 szá­zalékát képezi. Ingyenes orvosi gon­doskodásunk van. A minimumra csök­kent a negyed évszázad előtti szinte katasztrofálisan magas gyermekhalan­dóság. Míg a háború előtt egy orvos­ra csaknem 2000 lakos jutott, ma 440. Ilyen színvonalat egv fejlett kapitalis­ta ország sem ért el. Egyetlenegy számadat sem fejezheti ki a szocializmus legfontosabb vívmá­nyait: a szociális biztonságot, a távla­tokat és minden polgár méltó életfel­tételeit. Az iskolaügy és a kultúra fejlődése is Szlovákia intenzív fejlődéséről vall. Míg a burzsoá köztársaságban Szlová­kiában egy főiskola volt, ma 13 főis­kolánk van több mint 52 000 diákkal. Ezer lakosra csaknem 12 főiskolai hall­gató jut, míg Nyugat-Németországban és Ausztriában rsak 7. Kedvező feltételeket teremtettünk a pünk munkájából. Külföldön gyárakat, palotákat építettek. Még 1946-ban pl. azt írták az újságok, hogv „az isten az ipari feltételek szempontjából nem volt olyan bőkezű Szlovákiához, mint más országokhoz.“ És mi történt? Amikor népünk Februárban lerázta ezeket az urakat, amikor megszűnt ki­zsákmányolása, anyagi és szellemi for­rásokat találtunk, és megsokszoroztuk őket az ipar fejlődéséhez, a mezőgaz­daság, a kultúra és a művelődés fellen­dítéséhez. Népünk áldozatkész munkájának, szi­lárd akaratának és tehetségének az egész köztársaság népe elvtársi együtt­működésének köszönhető, hogy törté­nelmi szempontból rövid idő alatt nagy munkát tudtunk elvégezni — leküzdöt­tük Szlovákia elmaradottságát. Hazánk­ból szocialista köztársaságunk virágzó része lett. S ezt a célt nem a dolgozók életszínvonalának megkárosításával ér­tük el, úgy ahogyan a kapitalista or­szágok iparosítása során, hanem ellen­kezőleg: párhuzamosan állandóan emel­kedett az összes dolgozók életszínvona­la, a szlovák nép széles rétegei anyagi­lag és szellemileg sokoldalúan fejlőd­tek. kulturális értékek egyedülálló fejlődé­séhez, a nép kulturális színvonalának sokoldalú emeléséhez. Gyakran nem is tudatosítjuk, hogy egy negyed évszázad­dal ezelőtt még nem létezett szlovák filmművészet, Szlovák Nemzeti Képtár, Szlovák Filharmónia, nem voltak nem­zeti művészegyüttesek, amelyek ma si­keresen képviselik kultúránkat otthon és a világban is. ,. A szocialista Iparosítás folyamata a mezőgazdaság szövetkezetesítésével és a szocialista kulturális forradalommal együtt jelentős változásokait idézett elő a szlovák társadalom osztály- és szo­ciális struktúrájában. Az ipari dolgozók száma elérte a 650 000-et, ami három­szor több, mint 1948-ban. Az építőipar­ban több mint 200 000 személy dolgo­zik, ami kétszeres emelkedést jelent. E növekedéshez jelentős mértékben hozzájárul a nők alkalmaztatottsága — a dolgozók összlétszámúnak 45 száza­lékát nők képazik. Mindez megnyilvá­nul a munkásosztály számbeli növeke­désében, az ország és a nemzet politi­kai életében betöltött szerepének foko­zódásában. A hajdani kizsákmányolt és elnyomott osztályból uralkodó osztály lett, amely rövid időn belül megtanulta az állam igazgatását, valamint a ter­melés irányítását, mégpedig minőségi­leg sokkal magasabb fokon, mint amint azt a burzsoázia tette, jelentősen meg­növekedett a szlovák munkásosztály szakképzettsége. Megváltozott a szlo­vák parasztság jellege is. Az elnyomott falusiak tömege a nemzet öntudatos fejlett részévé fejlődött. A munkás-pa­raszt szövetség szocialista társadal­munk alappillére. A szövetkezeti parasz­tok közti kapcsolatok egyre inkább az elvtársi együttműködés és kölcsönös segítség kapcsolataivá válnak. Az ipa­rosítás fejlődésével és szükségleteivel párhuzamosan emelkedett az új értel­miség száma, valamint ideológiai és szakmabeli színvonala. Pártunk internacionalista politikája érdemeként sokoldalúan fejlődött és fejlődik a magyar és az ukrán nemze­tiségű dolgozók élete. Dél- és Kelet- Szlovákia területén a szocialista iparo­sítás a talajjavításba és a vízgazdál­kodásba eszközölt nagy beruházások, valamint a nem termelési szféra fejlő­dése a magyar és az ukrán nemzetisé­gű lakosság gazdasági, szociális és kul­turális fejlődését eredményezte. Ezek a tények, valamint a politikai és a közéletben való részvétel fokozó­dása, az iskolaügyi és a kultúra minő­ségi és mennyiségi fejlődése megterem­ti a feltételeket ahhoz, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű polgárok tel­jesen egyenjogúak legyenek a közös szocialista csehszlovák hazában. megszilárdításában. A szövetség meg­bízható kiindulópont nemzeteink és nemzetiségeink további fejlődéséhez és közeledéséhez. Még élénken emlékezünk arra, hogy a revizionisták és a reakciós érők a válságos években azt állították, hogy a szocializmus nálunk egyetlen alapvető emberi problémát sem oldott meg. Ezt állították Szlovákiáról is, amely a szo­cializmus alatt munkát és biztonságot adott összes polgárának, miközben la­kosainak száma gyorsan emelkedett. A burzsoázia uralma idején a múlt szá­zad végétől 1945-ig a szlovák nemzet mintegy egyharmada munkát keresve a világ különböző részeibe vándorolt. Ezen és más tények ellenére elmé­letet alakítottak ki az elpocsékolt évek­ről. Szemtelenül és demagóg módon azt állították, hogy ennek. oka az ún. „szovjet modell“, amelyet 1948 Feb­ruárjában kezdtünk érvényesíteni, ami­kor munkásosztályunk és a dolgozók végleg megfosztották a burzsoáziát a politikai hatalomtól, amikor a döntő társadalmi, szociális és gazdasági vál­tozások útjára léptünk. Az osztályellenséges renegát logika arra a következtetésre juttatta az ellen­forradalmárokat, hogy Csehszlovákiában „minden rossz forrása“ a CSKP V. kongresszusa volt, amely a gottwaldi vezetés érdemeként megkezdte pár­tunkban a leninizmus korszakát. Az a kongresszus, amely történelmi érdeme­ket szerzett abban, hogy a leninizmus, az optimális szovjet tapasztalatok és gyakorlat által beigazolódott elmélet a CSKP politikájának alapja lett. Népünk élete, Csehszlovákia és Szlo­vákia negyed évszázados útjának ered­ményei rávilágítanak a reakciósok és a revizionisták hazugságaira és csalá­saira. Az eredmények és a dolgozók nagv tapasztalatai alapján megállapíthatjuk: igen, munkásosztályunk, élén a kom­munista párttal, csak azért válhatott ve­zető erővé a nemzeti és demokratikus forradalomban, mert a lenini úton ha­ladtunk, mert a leninizmus a párt fegy­vere lett a dolgozók szociális és nem­zeti felszabadításáért folytatott harc­ban. Ezért győzhetett a párt, a dolgo zókkal szövetségben, a burzsoázia fe­lett. E politika érdemeként az elmúlt negyed évszázadban Csehszlovákiában megoldottuk a dolgozó nép nemzeti és szociális problémáit. Államunkban meg­oldottuk a nemzetiségi kérdést, leküz­döttük Szlovákia elmaradottságát. A szlovák nép tudatosította, hogy nem a csehszlovakizmus vagy a ludák szeparatizmus, hanem a CSKP lenini irányvonala, nemzeteink szocialista út­ja vezetett az alapvető nemzeti és szo­ciális problémák megoldásához. A szocializmus, a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a társadalmi munka tervszerű racionális kibasználá­A szocialista építés negyed évszáza da alatt elért eredményekkel kapcso­latban a CSKP Központi Bizottsága ér­tékelte a XIV. kongresszus irányvona­lának teljesítését. A kongresszusi ha­tározatok teljesítése, elsősorban a gaz­daság területén, kifejezi azt, hogy a dolgozók egyre nagyobb bizalommal vannak a párt politikája iránt, megér­tik a XIV. kongresszus programjának értelmét és céljait, és aktívan támogat­ják ezt a politikát. E tények alapján értékeljük a XIV. kongresszus törté­nelmi jelentőségét, valamint a CSKP Központi Bizottságának céltudatos eljá­rását. A központi bizottság feldolgozza a kongresszusi irányvonalat a párt- az állami és gazdasági szervek, a társa­dalmi szervezetek munkájának minden területére, mozgósítja a pártot és a dolgozók széles rétegeit az igényes fel­adatok teljesítésére. Az SZLKP Központi Bizottságának ülésein hasonlóan megtárgyaltuk a párt szerepét Szlovákiában a CSKP XIV. kongresszusa '':s az SZLKP kongresszusa határozataim) megvalósításában. A párt ideológiai pro •mái mellett figyelmünk központjában . gazdaság további fejlő­désének további problémái állnak. A gazdaságpolitika megvalósítása so­rán teljes mértékben beigazolódott a XIV. kongresszus irányvonalának he­lyessége, valamint a kongresszus által kitűzött igényes feladatok reális volta. Ugyanúgy, mint országos viszonylatban, a gazdaság terén Szlovákiában is si­keresen teljesítjük a kongresszusi irányvonalat. A társadalmi termelésben kisebb előnyt értünk el, amihez jelen­tős mértékben járul hozzá a mezőgaz­daság és az építőipar gyorsabb fejlő­dése. A társadalmi termelés dinamikus kialakításának alapforrása a munkater­melékenység növekedése volt, amely az iparban 71 százalékát, az építészetben 66 százalékát képezi a termelés növe­sa alapján, utat nyitott Szlovákia gaz­dasági, szociális és kulturális felemel­kedéséhez. A szocializmus óriási erőket, a szlo­vák nép széles tömegeinek képességeit és tehetségét tárta fel, ami lehetővé tette, hogy dolgozóink Szlovákiát fejlett országgá változtatták át. Az egyeséges csehszlovák gazdaság tette lehetővé, hogy egész Csehszlová­kiában gyors ütemben ment végbe az iparosítás, és hogy Szlovákiában ez az ütem még gyorsabb legyen. A cseh munkásosztály és a cseh szakemberek széles körű politikai, szak­mai és anyagi segítséget, nagy támaszt jelentettek a szlovákiai dolgozók szá­mára, lehetővé tették nagy építőtörek- vésünk gyors, hatékony felhasználását. Csehszlovákia és a Szovjetunió sok­oldalú együttműködése megbízható ál­landó hátországot képezett Szlovákia iparosítása számára. A siker feltétele a CSKP vezető sze­repe. Pártunk Lenintől tanulva, a szov­jet példából merítve a szocializmus nagy művének szervezője. Ezért törvényszerű, hogy az 1969L évi áprilisi plénum után a párton belü­li és a társadalmi válság leküzdésekor a CSKP Központi Bizottsága, élén Husák elvtárssal, minden törekvését a párt marxista—leninista jellegének felújítá­sára összpontosította. Pártunk ezzel új­ból megerősítette azon alapelvek örök- érvónyűségét, melyek meghatározták a Győzelmes Február felé vezető utat, melyek lehetővé tették a szocializmus építése nagy tervének megvalósítását, melyek továbbra is útmutatóul szolgál­nak. Egész forradalmi törekvésünkben ösz­tönző forrást jelentenek számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártjának ta­pasztalatai. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja a nemzetközi forradalmi moz­galom élcsapata, mivel a legtovább ju­tott a marxista—leninista elmélet fej­lesztésében, valamint a szocializmus és a kommunizmus gyakorlati építésében, A Szovjetunió Kommunista Pártja Leni­ni tanításához hűen biztosan azon az úton halad, amely a dolgozók sok nem­zedéke álmainak és eszméinek valóra váltásához vezet. Ez az út az összes nemzetnek és az összes dolgozónak az elnyomás és kizsákmányolás alóli fel­szabadításához vezet. Az SZKP és a Szovjetunió tapasztalataiból tanulva győzelmet értünk el a szocialista for­radalomban és a szocialista építésben. Tapasztalataink arra a következtetésre juttattak, hogy csakis az lehet igazi kommunista, aki meggyőződésből, őszin­te szívből elismeri a Szovjetunió Kom­munista Pártjának a forradalmi moz­galomban betöltött vezető szerepét. Csak­is az, aki őszintén viszonyul a Szov­jetunióhoz, aki őszinte internacionalis­ta csak az lehet jó hazafi. kedésének. A mezőgazdaság és az élel­mezésügy területén az ötödik ötéves tervre előirányzott termelésnövekedés több mint felét már az első két évben teljesítettük. A gazdaság fejlődésében elért ered­mények lehetővé tették, hogy tovább emelkedjen Szlovákia részaránya a csehszlovák gazdaság szükségleteinek fedezésében, a külkereskedelem fela­datainak teljesítésében. A források foko­zott kialakításával Szlovákia hozzájá­rul a XIV. pártkongresszus által jóvá­hagyott szociális program megvalósítá­sához. Szlovákia gazdaságának pozitív fejlő­dése az ötéves terv első két évében nem terheli el figyelmünket a gyenge pon­tokról, ahol problémákkal küszködünk, melyek megoldása az ötödik ötéves terv feladatai teljesítésének feltétele. E problémák és megoldásuk előtt állva tudatosítjuk, hogy a 25 éves szocialista építés eredményeinek értékelése, a jelen összehasonlítása a múlttal egyértelmű­en a szocializmus előnvét, erejét, élet- képességét bizonyítja. Ugyanakkor tu­datosítanunk kell azt is, hogy ma már nem elegendő a múlttal történő össze­hasonlítás, hanem — a társadalom fej­lődése szükségleteinek szempontjából — teljesítményeinket és terveinket ösz- sze kell egyeztetni azzal, amit a Szov­jetunió és a többi szocialista ország a gazdaság, az irányítás és a technológia területén elért, valamint a technoló­giának és a termékeknek azzal a szín­vonalával, melyet a fejlett kapitalista országok érnek el. Ezt az igényes hoz­záállást érvényesítenünk kell a min­dennapi gyakorlatban. Ez forradalmi harcunk része. Röviden mondva: ez je­lenti a szocializmus előnyeinek a tudo­mányos-műszaki forradalom vívmányai­val való konkrét összekapcsolását. [Folytatás az 5. oldalon) A esetiek és szlovákok, valamint a nemzetiségek egyenjogúsága Elvtársak! Szlovákia negyed évszázados fejlődé­sét összegezve megállapíthatjuk, hogy pártunk becsülettel teljesíti Szlovákia gazdasági és kulturális fejlődésének programját, melyet a IX. pártkongresz- szus tűzött ki. Szlovákia leküzdötte el­maradottságát, köztársaságunk korsze­rű, fejlett, egyenjogú része lett. Cseh­szlovákiában megteremtettük a felté­teleket a csehek és a szlovákok, vala­mint a nemzetiségek jogi és gyakorla­ti egyenjogúságához. Államrendszerünk további megszilár­dítása és a szocialista demokrácia fej­lesztése szempontjából nagy jelentősé­gű a szövetségi államjogi rendezés. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista szövetség pozitív tényező a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársa­ság fejlődésében, valamint a csehszlo­vák állam egyeségének és erejének Fejlettségünk adatai Teljesítjük a XIV. kongresszus határozatát

Next

/
Thumbnails
Contents