Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-27 / 49. szám, kedd

Bel poli ti ka i kom mentár Jelentős esemény előtt Pártunk alapszervezeteiben most folynak az évzáró taggyű­lések. Számos helyen már utá­na vannak e jelentős esemény­nek, sok szervezetben pedig éppen a napokban csúcsosod­nak ki az évzáró taggyűlések előkészületei. Ezek közé tarto­zik a filakovoi (Fülek) Béke bútorgyár pártalapszervezete is, melynek tagjai a terv szerint március 8-án tartják meg év­záró tárgyalásukat. A gyűlés előkészítéséről és a pártmunka kérdéseiről Fuió Sándor elv­társ, a pártalapszervezet elnö­ke tájékoztatott. Az elnök elmondta, hogy az évzáró taggyűlés előkészítésé­re az idén is nagy gondot for­dítottak, pontos terv szerint jártak el. „Alapszervezetünk a lučeneci (Losonc) járásban egyike a legnagyobbaknak. Ki­terjedt üzemünk munkája sok­irányú figyelmet kíván meg pártszervezetünktől. A szerve­zet munkája, amely a pártcso­portok működésével kiterjed minden munkahelyre, szép eredményeket hozott, a párt vezető és irányító szerepe üze­münk életének minden terüle­tén érvényesül“ — hangoztat­ta Futó elvtárs. A munkahelyeken a pártcso­portok biztosítják a pártveze­tőség és a tagsági gyűlések ha­tározatainak megvalósítását, ugyanakkor rendszeresen fog­lalkoznak a működési körze­tükben felmerülő problémák megoldásával. A pártcsoportok operatívan közbelépnek minde­nütt, ahol szükségesnek mutat­kozik, amennyiben pedig a fel­adatok, illetve a felmerülő kér­dések megoldása megkívánja, akkor az alapszervezet vezető­ségéhez, illetve a taggyűléshez fordulnak. Az alapszervezet elnöke ki­emelte, hogy a kommunisták jó példát mutatnak a termelési feladatok teljesítésében. Példa- mutatásuk főképpen a munka­kezdeményezésben nyilvánul meg. Nemcsak a párttagok, ha­nem az üzem valamennyi dol­gozója büszke arra, hogy évek hosszú során keresztül mindig eredményesen megvalósították Közös erővel A februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére 4 mill tó 620 ezer korona értékű munkafelajánlással válaszoltak Kremnica lakosai, üzemi dolgo­zói, tömegszervezeti tagjai és diákjai a Banská Bystrica-i fel­hívásra. Elsősorban a képvise­leti szervekbe történt választá­sok idején kitűzött célok való­ra váltását akarják elősegíteni ezzel. A városfejlesztés terén ilyenformán több mint 4 mil­lió koronás értékgyarapodásra számítanak a vnb tanácstag­jai!. Nagy gondot fordítanak azonban a lakosságnak nyújtott szolgáltatások további bővítésé­re is. A közeljövőben mintegy 250 ezer koronát fordítanak er­re a fenti összegből. A tömeg- szervezetek tagjai egyebek mel­lett 135 ezer korona értékű mezőgazdasági brigádmunkát is vállaltak. A kulturális célokra felajánlott munka értéke kere­ken 60 ezer koronát tesz ki. Nem feledkeznek meg a helyi nyersanyagforrások gazdaságo. sabb kihasználásáról sem, amit 20 ezer koronát érő brigádmun­kával biztosítanak. (1. k.) . Autóbuszjárat nélkül A košicei járásban az erdők mélyén, eldugott helyen, a vi­lág végén fekszik Hačava (Ajfa- lucska) község. Ide még nem jár autóbusz. Még sohasem volt arra elengendő pénz és munka­erő, hogy a faluba vezető utat kiszélesítsék, eltávolítsák a sziklákat, a köveket, s az autó­buszok számára is járhatóvá te­gyék az utat. Tavaly azonban megkezdték az út átépítését, a választási program egyik fela­data ez. A munka jól halad. Nem marad már sokáig autó- buszjárat nélkül ez a falucska sem, mert fél év múlva befeje­zik az út átépítését. IVÁN SÁNDOR tervfeladataikat. Az idén 1972- höz viszonyítva 10,3 százalék­kal növekszik a termelés érté­ke, ami pénzben 18,5 millió ko­ronát jelent, ugyanakkor a dol­gozók tervezett létszáma ki­sebb a tavalyinál. Ez azt jelen­ti, hogy a megnövekedett terv­feladatok teljesítését a munka­termelékenység emelésével és a szocialista racionalizálással kell megalapozni. Futó elvtárs hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozóinak eddigi lelkiismere­tes igyekezete kezeskedik ar­ról, hogy becsülettel megbir­kóznak a nagyobb feladatokkal. Ennek érdekében a pártszer­vezetnek és minden párttagnak is fokozott aktivitást kell ki­fejtenie. Feltétlenül szükséges lesz a munkaidő eddiginél jobb kihasználása és a munkafegye­lem további megszilárdítása. Ennek elérése kétségkívül hat­hatós politikai-nevelőmunkát, személyes példamutatást igé­nyel a pártszervezet minden egyes tagjától. Nem vitás, hogy ezen a téren vállalni kell a népszerűtlen szerepet is a fe­gyelem esetleges megbontóival szemben. Az üzem dolgozói összlétszá- mának mintegy tíz százaléka kommunista. Aktivitásuk nagy erőt jelent, amit az évzáró tag­gyűlés minden bizonnyal to­vább növel. Az évzáró tárgya­lás előkészítésének legfonto­sabb részét képezte a pártta­gokkal folytatott beszélgetés, melyet pártcsoportok szerint végeztek. Minden egyes párt­tag múlt évi munkáját mélyre­ható elemzésnek vetették alá, megvizsgálták, hogyan teljesí­tette pártfeladatait és párttag­sági kötelességeit. A pártbi­zottság két tagjából, a pártcso­port vezetőjéből és helyettesé­ből, esetleg további elvtársak­ból álló csoportok jól felké­szültek a beszélgetések lefoly­tatására. Mindegyik elvtárssal kapcsolatban tanulmányozták a tagkönyvcsere és az ezt követő beszélgetések alkalmával készí­tett feljegyzéseket, a vállalt kötelezettségeket és a pártfel­adatokat, s pontról pontra meg­beszélték a kommunistákkal, mit végeztek el jól és mit kell még tenniük. A beszélgetések alkalmával új feladatokkal bíz­ták meg a pártszervezet tag­jait. E feladatok a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a központi bizottság múlt évi ple­náris üléseinek határozataiból következnek. A pártfeladatok kitűzésénél különösen azt tar­tották szem előtt, hogy a gaz­dasági tisztséget viselő kommu­nisták fokozzák a politikai­ideológiai munkát. Ennek elő­segítésére az idén kiszélesítet­ték a pártoktatás tanulmányi lehetőségeit, és a pártszervezet tagjainak lehetővé tették a részvételt az oktatás mindhá­rom szintjén. A pártoktatásba az üzem számos pártonkívüli dolgozója is bekapcsolódott. A pártmunka színvonalának emeléséhez jelentősen hozzájá­rul, hogy a pártbizottság nagy gondot fordít a tagsági gyűlé­sek előkészítésére. A vezetőségi ülésen a taggyűlés anyagának előkészítésével két-három elv­társat bíznak meg. Régebben többször előfordult, hogy a munkatervvel szemben megvál­tozott a taggyűlések program­ja. A múlt évben már nagyon ügyeltek arra, hogy ilyen ese­tek ne gyengítsék a tervszerű munkát. 1972 elején kissé visz- szaesett a gyűlések látogatott­sága, május—június hónapoktól kezdve azonban elérték a ki- lencven-kilencvenöt százalékos átlagos részvételt. A taggyűlé­sek színvonalának további eme­lése érdekében a párttagok szé­les körű aktivizálására lesz szükség. A vitában felszólalók ugyanis általában a tagság 30 —35 százalékából kerülnek ki, és több elvtárs még nem hal­latta hangját a taggyűléseken. „Ez korántsem jelenti azt — jelentette ki Futó elvtárs —, mintha ezek az elvtársak mun­kahelyükön mindennapi mun­kájukban nem tennének meg minden tőlük telhetőt a párt politikájának megvalósításáért. A gyűléseken a nyilvános fel­lépéstől azonban húzódoznak. Kétségkívül összefüggésben van ez a politikai fejlettséggel ts, ezért törekszünk a színvonal általános növelésére.“ A tagsági alap gyarapításá­val összefüggésben még az 1971. évzáró taggyűlésen kitűz­ték az 1975-ig szóló tervet. 1972-ben hét új tagjelöltet vet­tek fel, ez évre tíz tagjelölt felvételével számolnak. Az új tagjelöltek kiválasztásánál nagy körültekintéssel járnak el. Elsősorban a fiatal munkások és a nők közül igyekeznek új tagjelölteket felvenni. Az évzáró taggyűlésen név szerint ismer­tetik azokat a dolgozókat, akik­nek tagjelölti felvételével az idén számolnak. Az ezzel kap­csolatos javaslatok rendsze­rint a pártcsoportoktól indul ki. A pártbizottság az indítvány megtárgyalása után megbízást ad tapasztalt elvtársaknak, hogy a javasolt dolgozót készít­sék elő a tagjelölti felvételre. Év közben figyelemmel kísérik a tagjelöltségre javasoltak fej­lődését, a pártbizottság bizo­nyos időközben elbeszélget ve­lük és az előkészítésükkel meg­bízott elvtársakkal is, és ami­kor úgy látják, hogy elérték a kellő színvonalat, a felvételi ja­vaslatot a taggyűlés elé terjesz­tik. Az előkészítésnél különö­sen arra ügyelnek, hogy az új tagjelöltek előtt világos legyen a párt alapszabályzata, teljes mértékben megértsék a párttag­ság jelentőségét, az ezzel össze­függő kötelességeket. Természe­tesen a tagjelöltségre javasolt elvtársak részt vesznek a párt­oktatásban is. A Béke Üzem pártalapszer­vezete jelentős munkáról ad számot az évzáró taggyűlésen, amely a tapasztalatok leszűré­sével és az új feladatok kitűzé­sével minden bizonnyal nagy­ban hozzájárul a pártmunka színvonalának további lényeges növeléséhez. GÁL LÁSZLÓ A fil'akovói (Fülek) Kovosmált szakmunkásokat képző ipari is­kolájának tanulói 14 szakmát tanulnak. Többek között az öntő-, a fa- és vasmintakészítö, a géplakatos, az üzemlakatos, a szer­számlakatos és a bádogosszakmában. Az ipari tanulók elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. Biztosították a tanulók is­kolán kívüli tevékenységét is. A tanítás szlovák és magyar nyel­ven folyik. A szakkiképzés csoportonként az intézet és a vállalat műhelyeiben, valamint a Kovosmált munkahelyén egyénileg is folyik. A tanulók különféle érdekszakkörökben fejthetnek ki te­vékenységet. Az intézet a harkovi műszaki intézettel tart fent baráti kapcsolatot. Ebben az évben is tovább fejlesztik a szocia­lista munkaversenyt, és „A példás ipari tanuló" cím elnyeréséért folyó versenyt. Felvételünkön: Alexander Berecz szaktanító vizs­gáztatás közben. (Felvételi X. Babjak — ČSIKJ AZ AMNESZTIÁRÓL A köztársasági elnök az el­múlt héten népünk februári győzelme 25. évfordulójának alkalmából közkegyelmet ado­mányozott. Maga az amnesz­tia azt bizonyítja, hogy tár­sadalmunk a válság és a ká­osz évei után, amikor is a szocialistaellenes és revizio­nista erők megkísérelték fej­lődésünk irányának eltéríté­sét, társadalmunk nemcsak erős és egységes, de humánus is. Csak a belsőleg és nem­zetközi szempontból is szilárd, gazdaságilag egyre virágzóbb állam engedheti meg magá nak az olyan széles körű am­nesztiát, mint amilyet az ál­lamfő adott. Az amnesztia lehetővé te­szi, hogy azok, akiket a köz­társaság ellen elkövetett bűn­cselekményekért 5 évet meg nem haladó szabadságvesztés re ítéltek, visszatérjenek a polgári életbe, s ugyanakkor megszünteti az ilyen cselek­ményekért indított bűnvádi el­járást. A közkegyelem azon­ban nem vonatkozik olyan személyekre, akik az utóbbi időben olyan társadalmilag különösen veszélyes bűncse­lekményeket követlek el, mint a köztársaság felforgatása, az államtitok szándékos vagy gondtalanságból történő ve­szélyeztetése, és a köztársa­ság érdekeibe ütköző és arra ártalmas külföldi cselekede­tek. Egy további feltétele az amnesztiának, hogy csak olyan személyekre vonatkozik, akiket első ízben ítéltek el. Tehát nem vonatkozik a visz- szaesőkre, akik a múltban is bűncselekményeket követlek el, és a rájuk rótt büntetés nem érte el a kívánt hatást, mert bűntevékenységüket foly­tatták. Tehát szabadlábra ke­rülnek mindazok, akik a fel­sorolt feltételeknek megfelel­nek. Ezek esetében az am­nesztia további feltétele, hogy két évig nem ítélik el őket szándékosan elkövetett bűn- cselekményért. Az amnesztia elengedi azok büntetését is, akik engedély nélkül hagyták el a köztársa­ságot, de visszatértek, vagy 1973. december 31 ig vissza­térnek a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságba. Igen so­kan engedély nélkül hagyták el az országot, vagy különö­sen 1968 ban és 1969 ben kül­földön maradtak az engedé­lyezett határidő után is. Ezek jelentős része már régen rá­jött, hogy tévedett, eltévedt, elhitte az ellenséges propa­gandát és keresi a hazatérés útját. Az amnesztia ezt ez év végéig lehetővé teszi mégpe­dig olyan formában, hogy nem kell vállalniuk meggondolat­lan cselekedetük bűnügyi kö­vetkezményeit. Az amnesztia értelmében el­engedik a két évig terjedő szabadságvesztés-büntetést, vagy a büntetés fennmaradó részét, a még ki nem egyen­lített pénzbüntetéseket, vagy az ezekért kirótt büntetése­ket, továbbá a gazdasági jel­legű vétségeket, amelyeket gondatlanság, tehát nem szándékosan követtek el. Vo­natkozik az amneszti a két évet meg nem haladó bünte­tésekre, például a gazdasági titkok veszélyeztetéséért, a népgazdaság irányítása, terve­zése és ellenőrzése megsérté­séért, a gazdasági szerveze­tek üzemeiben elkövetett kö­telességszegésért, a szocialis­ta tulajdon megkárosításáért stb., abban az esetben, ha ezt gondtalanságból követték el. Természetesen nem vonatko­zik a közkegyelem a szocia­lista tulajdon fosztogatásáért, a spekulációért, sem a vesz­tegetés elfogadásáért kirótt büntetésekre. Ami az élet és egészség el­len elkövetett bűncselekmé­nyeket illeti, az amnesztia ér­telmében elengedik a két évet meg nem haladó szabadság­vesztés-büntetéseket. Kivéve a szándékos testi sértést és a gondatlanságból okozott tes­ti sértést, ha súlyos volt, vagy több személy halálát okozta, azért, mert a tettes durván megsértette a munkabiztonsá­gi, a közlekedési, vagy a hi­giéniai előírásokat. Természe lesen az amnesztia nem vo­natkozik a gyilkosság és a nemi visszaélés bűntettére. Feltétele ez esetben is az, hogy a tettest első esetben ítélték el bűntettért, vagy vétségért. Az amnesztia továbbá el­engedi a feltételes szabadság vesztést és a javítóbüntetése­ket. a rendelkezés megbízza az igazságügy-minisztereket és a nemzetvédelmi minisztert, hogy terjesszék az államfői közkegyelemre vagy a bünte­tés csökkentésére az arra ér demes fiatalkorúakat, terhes nőket, több gyermekről gon­doskodó anyákat, 60 évnél idősebb férfiakat és 55 évnél idősebb nőket, valamint a gyógyíthatatlan betegeket. Az új munkakollektívákban kedvezően kellene fogadni a közkegyelemben részesített dolgozókat és hozzá kellene járulni átnevelésükhöz. Első­sorban azonban az érintettek kötelessége, hogy munkájuk eredményeivel a munkahelyen és az azon kívül tanúsított magatartásukkal bebizonyít­sák, hogy valóban méltók rendszerünk humanitására. JÁN KOMEŠ A tavalyi különösen kedve­zőtlen időjárási feltételek elle­nére minden reményen felüli jó gazdasági évet zárnak ezek­ben a napokban a Dolný Kubín-i járás földművesei. A legtöbb termelési ágazat esetében né­hány százalékos tervtúlteljesí­tésről is számot adhatnak az egységes földművesszövetkeze­tek vezetői az eredmények ér­tékelésekor. Lemaradás csupán a burgonyafelvásárlásban tör­tént, ami a magángazdálkodók számlájára írható. A komoly fe­ladatok sikeres teljesítése mel­lett az elmúlt évben 10 új föld- művesszövetkezetet alapítottak a járásban, mintegy 800 hek­tár, eddig jobbára kihasználat­lan mezőgazdasági területet vet­tek állami művelésbe, a szocia­lista szektor földalapja pedig több mint 11 ezer hektárral gyarapodott. A hetvenhármas esztendő to­vábbi jelentős változásokat tar­togat az árvái földművesek szá­mára. Hamarosan több község határában véget vetnek az ide­jét múlt magángazdálkodásnak és mindenütt megteremtik a so­ron következő ddőszak új köve­telményeinek megfelelő terme­lési feltételeket. A CSKP Köz­ponti Bizottsága áprilisi plénu­mának határozata értelmében a társult földművesszövetkeze­tek tagjai már járásszerte azon szorgoskodnak, hogy ésszerűen kihasználják a koncentráció biztosította előnyöket ós a koo­perációs kapcsolatok elmélyíté­se révén mielőbb szakosítani tudják a termelést. Az ötéves tervidőszak idei mutatói ugyan­is a tavalyihoz viszonyítva a tejtermelés 23 százalékos, a húsfelvásárlás 14,6 százalékos és a burgonyatermesztés 18,5 százalékos növelését irányozzák elő. Nem kisebbek azonban az egyéb jellegű feladatok sem. Tovább kell szélesíteni a mező- gazdasági üzemek földalapját, aránylag nagy területen szük­séges a rekultiváció és bőven van mit tenni a rét- és legelő- gazdálkodás megjavítása érde­kében is. —ly— 1973. II. 27. ÚJABB IGÉNYES FELADATOK

Next

/
Thumbnails
Contents