Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-04 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
•v-r;>1;. •' y ’" » v ■' ' $ V,;. > Ív';. ' -'.' . 4/#':,;ľ:.;'v M". - ^ ,’ ■ ň A košicei járásban a központi pártbizottságok elmúlt évi áprilisi plenáris ülései, valamint az efsz-ek VIII. és a szakszervezetek VIII. kongresz- szusa hatására lényegesen fokozódott a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezése. Tovább terjedt a szocialista munkaverseny és a szocialista kötelezettségvállalások mozgalma a mezőgazdasági termelés növekedése, valamint a munka- és az életfeltételek javítása érdekében. A Košicei Járási Mezőgazdasági Igazgatóság az elmúlt év elején szocialista munkaversenyt indított, amelyre 66 efsz és 3 állami gazdaság értékes felajánlásokkal reagált, összesen 1223 munkafelajánlás érkezett, amelyekből 1972. szeptember 30-ig 250 kollektív és 561 egyéni felajánlást teljesítettek, összesen 11 607 573 korona értékben. A kötelezettségvállalások összértéke 15 476 764 korona. Mindkét szektor mezőgazdasági üzemei kilenc hónap alatt az össztermelést 586 millió 663 ezer korona, a mezőgazdasági termelést 482 millió 663 ezer korona és a piaci termelést 372 millió 717 ezer korona értékben teljesítették. Kedvező a kilanchónapos mérleg a fel- vásárlási feladatok teljesítésénél az állattenyésztési termelés fő termékeiből is. Átadtak összesen 104 346 q húst (101,6 %), 29 millió 078 ezer liter tejet (101,3 %) és 14 millió 144 ezer tojást (109,4 %). A kötelezettségvállalások értékét kilenc hónap alatt 4 096 510 koronával szárnyalták túl, beleszámítva a munkakörnyezet javítására ledolgozott 9206 brigádórát, 92 060 korona értékben. A kötelezettségvállalásokat háromnegyed év alatt a legjobban a kechneci (Kenyhec), a Turianske Podhradie-i (Tornaváralja), a cesticei (Szeszta), a Vyšná Myšla-i és a rudníki szövetkezet teljesítette. A košicei járás mezőgazdasági üzemei a fejéshozamok növelésének versenyében szintén kimagasló eredményeket értek eí. A legjobb fejési átlag elérésében a következők bizonyultak a legjobbaknak: Ondrej Spišák fejő a Tornai Állami Gazdaságban 3480 litert, Anna Dulová a Va- lalíkyi ÁG-nál 3425 litert és Helena Szabóvá a Nová Bodva-i (Űjbodva) Efsz- ben 3396 litert fejt tehenenként. A szarvasmarha hizlalásánál a legnagyobb napi súlygyarapodást, 1,07 kg-ot Anna Majo- rošová érte el a Velká Ida-i Állami Gazdaságban, valamint Konkoly Ferenc, aki a Komárovcei (Komáróc) Efsz-ben 1 kg-ot ért el. A szarvasmarha-tenyésztésben elért súlygyarapodások terén a következő dolgozók érték el a legjobb eredményeket: Zuzana Čabajová a Bi- dovcei Efsz-ben (Magyarbőd) 0,87 kg-ot, Komjáthy Géza a Paňovcei Efsz-ben (Pány) 0,79 kg-ot és Fazekas Ernő a Cesticei Efsz-ben 0,78 kg-ot. A sertéshizlalásban Mária Molnárová a Budulovi Efsz-ben (Bodolló) 0,77 kg-os, Ondrej Vilinský a Komárovcei Efsz-ben 0,63 kg-os és Štefan Čižmár a Velká Ida-i Állami Gazdaságban 0,59 kg-os napi súlygyarapodást ért el. A baromfiíarmok tojáshozamát tekintve Margita Seňová kollektívája érte el az első helyet a Bidovcei Efsz-ben 185 darabbal, őket Mária Papugová követi a Valalíkyi ÁG-nál 171, majd Stujjaková Alžbeta 165, ill. Mária Képešová következik a Tornai Állami Gazdaságban 159 darabbal. Az állami tervfeladatok és a kötelezettségvállalások túlteljesítéséért az első háromnegyedévre vonatkozólag az efsz- ek összesen 347 545, a járási mezőgazda- sági igazgatóság pedig 105 900 korona jutalmat fizetett ki. összesen 434 efsz és állami gazdaság kollektívája, valamint 789 személy vett részt a versenyben. Az efsz-ek kollektívái közül 15, az állami gazdaságok munkabrigádjai közül 28 és a mezőgazdasági építővállalat 2 szocialista munkabrigádja jelentkezett a versenybe. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak munkafelajánlása a mezőgazdasági dolgozók fejlett öntudatát bizonyítja. A kötelezettségvállalások teljesítésével kinyilvánították pártunk iránti őszinte vonzalmukat, szocialista társadalmi rendünk iránti hűségüket, odaadásukat, és megteremtettek minden feltételt ötödik ötéves tervünk harmadik évének sikeres megkezdéséhez. ANDREAS SÁNDOR A szocialista államok kölcsönös gazdasági együttműködése a mezőgazdasági gépek gyártására is kiterjed. E tekintetben Lengyelország is régi partnereink közé tartozik. A legújabb típusú C 385-ös lengyel traktorból az idén 650 darabot hozunk be Szlovákiába. Ez a traktor tulajdonképpen a Zetor 8Gll-es Crystal ikertestvére és a csehszlovák—lengyel közös traktorgyártási program első terméke. Ezek a 75 lóerős traktorok szintén szerepelnek a csehszlovák mezőgazdaság komplex rendszerében. 1948-ban az öteves tervek időszaka következett, amelyek folyamán jelentős eredményt értünk el az egész népgazdaságban, de főleg a mezőgazdaságban. Az 1956-tól 1960-ig tartó második ötéves tervidőszakban már lerakhattuk a fejlett szocialista társadalom anyagi-termelési alapjait. Az 1960-as év végén a szántóterület 87.4 százalékát szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek művelték. A gépiparban több mint 2000 új géptípus gyártását indították el, közöttük százféle mezőgazdasági gép is szerepelt. Az egységes földművesszövetkezetek több mint 17 milliárd koronát ruháztak be a mezőgazdasági építkezésekbe. A földművelők a második ötéves tervidőszakban hazai termelésből és behozatalból 52 800 traktort és számos egyéb mezőgazdasági gépet kaptak. Az új istállókban 1,1 millió tehenet, 600 ezer növendékmarhát és 2,2 millió sertést helyezhettek el. Bár a mező gazdasági földterület ez alatt az öt év alatt 38 000 hektárral csökkent, a növénytermesztés 7 százalékkal, az állattenyésztés még ennél is gyorsabban, 15,5 százalékkal növekedett. A második ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésével hazánk a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába lépett, melyben mezőgazdasági termelésünk színvonala is tovább fejlődött. A komló-, a cukorrépa-, az árpa- és a burgonyatermesztés szempontjából világviszonylatban is az élvonalba kerültünk. Az árutermelés háború előtti színvonalát már 1953-ban elértük, s a további évek során a mezőgazdasági termelés értéke állandóan növekedett. Ezt a nagyarányú fejlődést a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés tette lehetővé, amelyben a gépesítés és a tudományos termelési módszerek alkalmazása is érvényesülhetett. Az állam sokoldalúan támogatta az egységes földművesszövetkezetek fejlődését, a haladó tudomány és technika alkalmazásál a nagyüzemi termelésben. A szocialista mezőgazdasági termelés két formájához tartozó üzemek, az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok az 1960-ig terjedő időszakban döntő győzelmeket értek el. A mezőgazdasági földterület 67.5 százalékán és a szántóterület 71,4 százalékán gazdálkodó egységes földművesszövetkezetek a második ötéves terv végén a húsellátás 64,3, a tejellányítva 1,5 millióval csökkent, és ezt a kiesést nem sikerült szükséges mértékben pótolni megfelelő gépekkel. Az egyes termelési ágazatok technikai feltételei között jelentős különbségek mutatkoztak. A gabonatermesztés magas fokú gépesítése mellett például elmaradt a rakodási munkák, a kapásnövények termesztésének és betakarításának, s a talajjavító munkák gépi ellátottsága. A gépesítési eszközök hiánya megnehezítette az agrotechnikai határidők megtartását, munkatorlódásokat okozott, ami fékezte a hektárhozamok növelésének ütemét, és termelési veszteségekhez vezetett. E körülményeket figyelembe véve a kormány 1955 nyarán határozatot hozott, hogy a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium a Gépipari Minisz két a februári győzelem szempontjából értékeljük, elsősorban azt a dialektikus összefüggést kell szem előtt tartanunk, amely a mezőgazdasági termelés és a többi népgazdasági ágazat, a nehézipar, a gépipar, az építőipar, a vegyipar és a szolgáltatások között fennáll. E népgazdasági ágazatok hozzájárulásának nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentősége is van, hiszen a munkások és a dolgozó parasztok szövetségének lenini megfogalmazását váltja valóra. A februári győzelem Gottwald elvtárs jelszavát „a munkás a parasztért, a paraszt a munkásért“ is igazolta, mert a munkásosztály győzelme nélkül nem érhettük volna el szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk jelenlegi fejlettségi fokát. I. DUSÍK F ebruár 25-én lesz negyedszázada annak, hogy a munkásosztály a parasztsággal és a többi dolgozóval együtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével kivívta a döntő győzelmet a burzsoázia felett. A dolgozó nép februári győzelme meghatározta további társadalmi fejlődésünk irányát, lehetővé tette a szocialista eszmék valóra váltását. A munkásosztály osztatlan politikai hatalma a népgazdaság fejlesztéséhez is új alapokat teremtett, ami a mezőgazdasági termelés szocialista átépítésében és gyors fejlődésében is megmutatkozott. A csehszlovák mezőgazdaság új fejlődési szakasza a februári események napjaiban kezdődött, amikor a parasztbizottságok kongresszusának küldöttei 1948. február 28-án és 29-én jóváhagyták az új mezőgazdasági politikának azokat a követelményeit, amelyeket a CSKP már február előtt, a hradeci programban előterjesztett, de elfogadását a kormány reakciós miniszterei állandóan bojkottálták. A népgazdaság felújítására irányuló kétéves terv sikeres befejezése után tás, 72,8, a tojástermelés 74,9, a felvásárolt gabona 77,2, a burgonya 79,2, a cukorrépa 77,7 és a komló 72,0 százalékát biztosították. A mezőgazdasági és a szántóterület 16 százalékán gazdálkodó állami gazdaságok részesedése a hústermelésben 16,6 a tejtermelésben 15,9, a tojástermelésben 6,3, a gabonatermesztésben 15,3, a burgonyatermesztésben 7,6, a cukorrépatermesztésben 16,7, a komlótermesztésben pedig 23,4 százalékos volt. Az állattenyésztés aránya a növény- termesztéshez viszonyítva az 1936-os 41,7 -%:58,3 %-ról 1960-ban 45 °/o:55 %-ra alakult. 1960-ban búzából 23,3 q, árpából 24,8 q, zabból 24,4 q, kukoricából 30,5 q, cukorrépából 302,3 q, burgonyából 94,2 q átlagos hektárhozamot értünk el. A kimagasló eredmények ellenére a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építéséhez nem vezetett könnyen járható út, sok akadályt és nehézséget kellett közben leküzdeni. Az ipari termelés gyors fellendítéséhez szükséges munkaerőt is a mezőgazdaság szolgáltatta, az állandó mezőgazdasági dolgozók száma az 1930-as évhez viszotériummal és az Állami Tervhivatallal együtt dolgozza ki a csehszlovák mezőgazdasági gépek rendszerének terv- javaslatát. E feladat teljesítésében a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia Gépesítési Kutatóintézetének vezetésével 350 kutató dolgozó és gyakorlati szakember vett részt. A mezőgazdasági gépek rendszerének kidolgozásánál az egyes gépek kifejlesztésének és gyártásának sürgősségi sorrendjét is megállapították. Az illetékes minisztériumok e javaslatok alapján termelési hannonogramokat dolgoztak ki, és felelősséget vállaltak teljesítésükért. A csehszlovák mezőgazdaság komplex gépesítési rendszerének kidolgozásával megtörtént a legfontosabb lépés a további fejlődést gátló akadályok elhárításához. Bár a feladat realizálása során kisebb hibák is előfordultak, több mint tíz év távlatából e rendszer jelentőségét mégis úgy értékelhetjük, hogy az nagyon pozitív szerepet töltött be a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében, s a termelési eredmények növelésében. Ha most mezőgazdasági termelésűn1973. II. 4. I iii IíiTFFi ^
