Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-25 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó
Ä munkásosztály februári győzelme óta eltelt negyed évszázad ** a csehszlovák ipar fejlődésének kétségkívül legjelentősebb időszaka. Hazánk ipari termelése már a polgári köztársaság idején is jelentős volt, összetétele szempontjából azonban nem vehatte fel « versenyt az európai kapitalista államok többségével. Az alapvető ipari ágazatok termelése elmaradt a közszükségleti és az élelmiszeripar mögött, ezért a termelés műszaki színvonala nem fejlődhetett megfelelő mértékben. Más államokhoz viszonyítva kevesebb volt i műszaki fejlesztésre használható tőke is, ami szintén fékezte a korszerűsítés folyamatát. A műszaki elmaradottság következtében ti gazdasági válság is jobban éreztette hatását nálunk, mint a többi tőkésországban. Az ipari termelés depressziós csökkenése 1933-ban Csehszlovákiában 61 százalékos volt, ugyanakkor Ausztriában.„csak“ t>4, Belgiumban 69, Franciaországban 71, Hollandiában pedig 84 százalékot ért el. Ezzel összefüggésben a munkanélküliség mértéke Is nagyobb volt nálunk, mint a többi kapitalista államban, és sokkal lassúbb ütemben javult az ország válság utáni gazdasági helyzete. 1937-ben a többi kapitalista államban a munkanélküliek száma az í929-es átlagnak már csak két és félszerese volt, nálunk azonban a tízszerese. A két világháború közötti időszakban a csehszlovák ipar évi átlagos növekedése csupán 3 százalékos volt. A reálbérek az első köztársaság húsz éve alatt mindössze 18 százalékkal növekedtek, ugyanakkor a nyugat-európai államok többségében a két világháború közötti időszakban 30—50 százalékos volt a reálbérek növekedése. A második világháború után a csehszlovák népgazdaság felújítása mellett hozzá kellett látni az ipari termelés anyagi alapjának a kiépítéséhez, ami beruházási szempontból is rendkívül igényes feladat volt. Erre csak az ipar államosítása és a munkásosztály 1948 februárjában elért történelmi győzelme után kerülhetett sor. Az anyagi-technikai alap, elsősorban a vegyipar, az energetika és a kohászat elsődleges fejlesztése, s ezak alapján a gépipari termelés kibontakozása lehetővé tette az egész csehszlovák ipar szerkezeti átépítését. Elsősorban a haladó ipari ágazatok fejlődtek, s Csehszlovákia, amely azelőtt többnyire csak élelmiszerárut és közszükségleti cikkeket termelt, ma már olyan fejlett gépiparral rendelkezik, amely a további iparosítás feladatait világszínvonalon képes megvalósítani. Ma a Csehszlovák Szocialista Köztársaság az alapvető ipari termékek egy lakosra eső termelésében világviszonylatban is az élvonalba tartozik. A csehszlovák ipar részesedése a világ ipari termelésében 1,7 százalékos, bár hazánk lakossága a világ összlakosságának csupán 0,4 százalékát képezi. Ez azt jelenti, hogy ipari termelésünk teljesítménye négyszeresen múlja felül a világ áltagos ipari termelését. Az egy lakosra eső acéltermelésben 1937-ben világviszonylatban a kilencedik, európai viszonylatban a hetedik helyen voltunk. 1970- ben e tekintetben világviszonylatban a negyedik, Európában a 3. helyet foglaltuk el. Az egy lakosra eső nyersvastermelésben az előbbihez hasonlóan a 8. és a 6. helyről az 5., illetve a 4. helyre kerültünk. Az 1 lakosra eső villanyenergia-termelésben nem értünk el ugyan ilyen előkelő helyezést, de itt is jelentős lépést tettünk elő-' re, hiszen az 1937-es 21., illetve 15. helyről világviszonylatban a 16., európai viszonylatban a 11. helyet sikerült elfoglalnunk. A kénsav- termelésben a fentiekhez hasonlóan a 14., illetve a 10. helyről a 9. és a 6. helyre kerültünk. Az egy főre eső szénfejtésben Csehszlovákia a világranglistán az NDK után mindjárt a második helyet foglalja el. Jelentős a gépipari termelésünk és a gépexportunk is, hiszen az előbbi a világ gépipari termelésének 2,15 százalékát adja. Az ipari termelés hatékonyságát számos tényező befolyásolja. Az ipari üzemek nagysága is rendkívül fontos tényező, mert a nagyobb üzemekben jobb lehetőségek nyílnak a munkatermelékenység növelésére és a termelési kapacitások előnyösebb kihasználására, valamint a legkorszerűbb műszaki berendezések alkalmazására. E tekintetben a csehszlovák ipar szintén nagyarányú fejlődésen ment keresztül. Az első köztársaság idején az ipari termelést főleg egymástól elkülönülő apróbb üzemegységekben folytatták. 1930-ban például 341 000 ipari üzemegység működött, s csupán az üzemek 3 százalékának volt húsznál több dolgozója. 1962-ben az ipari üzemek száma 19 ezerre állandósult, s az üzemek csaknem 45 százaléka foglalkoztatott húsznál több dolgozót. A jelenlegi időszakban a legjobb gazdasági eredményeket azokban az üzemekben érik el, ahol a dolgozók száma meghaladja az ezret. Hyen üzemekben tömörül ipari termelésünk 55 százaléka, az ipari dolgozók 53 százaléka s a csehszlovák ipar állóeszközeinek 56 százaléka. Ezzel a fejlődéssel párhuzamosan a munka termelékenysége is jelentősen megnövekedett. Iparunk munkatermelékenysége 1970 ben négy és félszeresen múlta felül az 1937-es átlagot. Ennek keretében a gépiparban és a vegyiparban 6—7-szeres volt a munkatermelékenység növekedése. A munkatermelékanység évi átlagos növekedése az eltelt 25 óv alatt 7 százalékos volt, lényegesen magasabb a fejlett kapitalista államokban azonos időszakban tapasztalt növekedésnél (USA 4 %, NSZK 5 %, Franciaország 6 %, Anglia 3 %, Ausztria 5%). A munkatermelékenység ily gyors növekedésével a csehszlovák ipar lényegesen megközelítette a legfejlettebb európai kapitalista államok színvonalát és egyesekét, például Angliáéi és Ausztriáét már utol is érte. Az elmúlt 25 év alatt a szocialista Csehszlovákia gazdasága mind egészében, mint részeiben progresszív népgazdaságként fejlődött. Hazánk a szocialista világrendszer tagjaként egyrészt kihasználja a szocialista államok közötti gazdasági együttműködés előnyeit, másrészt viszont jelentősen hozzájárul gazdasági fellendítésükhöz, emellett segíti a fejlődő országok gazdasági előrehaladását és a nemzetközi békés együttműködést. SZABÖ LAJOS CSEHSZLOVÁKJA szerszámgépgyártása világviszonylatban is igen jelentős. A felmérések szerint »az egy főre jutó szerszámgépgyártásban» csak Svájc előzi mag, és maga mögött hagyja a legjelentősebb Ipari nagyhatalmakat is. Ebből a méreteiben is számottevő szerszámgépgyártásból mind arányát, mind műszaki színvonalát tekintve kiemelkedik a forgács nélküli alakílógép gyárfása. Ez a kiemelkedő szerep nem véletlen. Pa- tinás öreg gyárak mellett — pl. a több mint 110 éve .alapított brnói (Smeralovy závodyj Smeral Gépgyár, ahol annak idején Viktor Kaplan közel 60 éve az also, még ma is működő Kaplun-turbinát állította elő — olyan korszerű gyáróriások létesültek, mint az alig 15 éves Zcľár nad Sázavou-i ŽDAS öntöde és gépgyár. Ezek a gyárak nagy segítséget kapnak a Smeral Gépgyár szom, szédságában tevő VUTS-lól, az Alakítógépek Kutatóintézetétől és nem utolsósorban az egyetemeken és főiskolákon levő képié kenyaiakítási tanszéktől. A MÉRNÖKKÉPZÉS Nincs olyan gépipari felsőoktatási intézmény egész Csehszlovákiában, ahol ne lan- ne forgács nélküli alakító szakmérnökképzés és ahol ne végeznének kutatásokat e témakörön belül. így Bratislavában testalakí- lással, Brnóban — két tanszéken is — lemezalakítással, Košicén kovácsolással foglalkoznak. Évente képlékenyalakító szak- technikusok és mérnökök százai kerülnek az iparba ezekből az intézményekből. Az NDK nyújtóhengerművének prototípusa szintén Brnóban készült a VU’JS és a Smeral Gépgyár közöj fejlesztési munkája alapján, és feltalálója után Bolub-féle kereszt- be hengerlésnek is nevezik. Ezen a gépen a nyújtómű hűen követi a körkovácsoló gépek val visszaesik a.talajra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ennek a kalapácsnak a súlya 40— 50 százalékkal alacsonyabb, mint a szokásos kalapácsoké, és rezgésmentessége miatt gépsoron belül bárhol elhelyezhető. ÜJ PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSOK De nemcsak az egyik legfontosabb ipari centrumban levő, a kutatóintézeti bázissal szinte összenőtt gyárban fejlesztenek ki folyamatosan új gépkons^trukclókat, hanem a távolabbi vidékeken telepített gyárakban is. Elsősorban a szocialista ipartelepítés egyik gyöngyszemére, a mintegy 5000 főt foglalkoztató Žcfár nnd Suzavou-i ŽDAS-ra hivatkozhatunk, ahol az Alakítógépek Kutató intézetének kihelyezett részlege van a folyadékkamrás hidegfolyatásos technológiák fejlesztésére. A technológiai alapok feltárása mellett erre a célra készítettek egy 630 Mp nyomóerejü speciális sajtót, a CRU 630 típust. Enélkül íz első ízben a Szovjet, unióban kifejlesztett, nagy sebességű alakí- ió eljárás nélkül nem lehetne atomerőmű* vet építeni, nagy teljesítményű rakétákat a világűrbe küldeni. Hosszan lehetne sorolni azokat az ötletes megoldásokat, amelyeket az utóbbi években fejlesztettek ki a csehszlovák alakítógép’ gyárakban. A műszaki fejlesztés dolgozót az általános rendeltetésű gépeket is friss, mo- dern megoldásokkal tartják az élvonalban. Egységes elemek variálásával bő választóban fejlesztik a különféle általános rendeltetésű sajtókat, amelyek - többnyire csak nagy sorozatú gyártási célokra alkalmasak. Általános rendeltetésű, ún. „C“ állványos sajtókat is gyárt a csehszlovák gépipar egységes szerkezeti elemekből. A tartóelemeket hegesztéssel kötik az öntöttacél gépállványokhoz. Ezeket négyféle konstrukciós változatban (merev-, ill. dönthető állványé, Eliill Kitin P 3 IF0L ^i s* i# ; I § ^ L a ' i i^j L*i fjv Jj 8 konstrukcióját, a profil szegmensekből áll, és körhengerre van ieiívelve. Ennek a gépnek a szabadalmát egy angol cég vette meg. FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK Nemi ez az egyetlen alakítógép-licencia. Sőt nemcsak a ritkán használt gépkülönla- gességek licenciáját adják el, hanem olyanokét is, amelyeket a fejlett ipari államokban többféle konstrukcióban is gyártják. Ilyen pl. a több munkahelyes gyorskovácsoló sajtó, melynek szabadalmát mintegy tíz évvel ezelőtt vette meg a japán Kurimoto cég. Az ott gyártott sajtók után évente jelentős szabadalmi díját kap Csehszlovákia. A japán cég már 24 ilyen sajtót szállított az ismert Toyota autógyárnak. így mindkét fél jól jár, ezek a sajtók ugyanis igen nehezek, súlyuk komplelt felszereléssel együtt 225 tonna, egy kisebb vasúti szerelvény hasznos terhe. Ugyanez a japán cég vásárolta meg a csehszlovák alakítógép-gyártás legújabb fejlesztési eredményét, a KJH típusú pneumo-hidi aulikus ellenütős kalapá- csot. Ennél, a valóban érdekes gépújdonságnál érdemes egy kissé hosszabban elidőzni. A KJH kalapácsot az Alakítógépek Kutató- intézetében fejlesztették ki. A Smeral Gépgyár három nagyságban: 2 4 és 8 Mp ütő- energiával kívánja gyártani. A gépnek működés közben semmiféle megerősített gépalapra nincs szüksége, különleges megoldása miatt úgyszólván semmi energiát nem vis. át a padozatra. A hidro-pneumatikus működés azt jelenti, hogy a KJH kalapácsokban hidraulika emeli fel a dugattyúval egybeépített medvét a felső helyzetig, ugyanekkor a felső kamrában levő hermetikusan elzárt levegőt nagy nyomásúra komprimálja. A hidraulikus emelőnyomás felszabadításakor ez a sűrített levegő gyorsítja a lefelé haladó medvét. Ezzel egyidőbeii — ikersze- lej. segítségével — a kalapács két oldalán levő hidraulikus henger a kalapács egész tömegét a sabottal együtt felfelé mozdítja. A két ellentétes irányban mozgó különböző nagyságú tömeg sebességét úgy állítják be, hogy energiájuk egyenlő legyen. A gép visz- szarugózó energiáját a hidraulika-rendszer felfogja és a medve felfelé vitelére hasznosítja. Ezért az egész gép lágyan ül vissza a talajra, nem veszi úgy igénybe a környezetét, mint amikor a sabott nagy energiáállítható asztalú, állítható löketű), gyors és lassú járatú kivitelben, 25 és 250 Mp nyomóerő között és minden használatos méretben állítják elő. Ezeket az LU, LEP, LES és LEN típusú sajtókat állandóan korszerűsítik, pl. a kilincsműves kapcsolókról pneumatikus tengelykapcsolókra térnek át. Legújabb megoldás az állítható löketű — tehát kivágásra és mélyhúzásrő egyaránt alkalmas — LEJ típusú sajtó, amelynek két lendkereke van. Gyors járatban csak a kapcsolóval és a fékkel egybeépített lendkerék működik, lassú járathoz besegít a második lendkerék is. A SOKBÉLYEGES SAJTÓ Különleges kivitelük ellenére a legáltalánosabb gépészeti feladatot látják el a XOM lípusú élhajlító gépek, amelyeket széles változatban gyártanak, és előválasztással programozhatok. Ugyancsak általános igény van a kis szériákban gyártott műszerpanelek előállításához a sokbélyeges sajtókra. A csehszlovák alakítóipar három nagyságban gyárt ilyeneket, 10, 25 és 63 Mp sajtó- lóarővel. Tovább is folytathatnánk az érdekes ala- kitógépek ismertetését, de ilyen rövid beszámoló nem törekedhet a teljességre, s nem is lehet teljes a legjellegzetesebb üzemek rövid ismertetése nélkül. A Smeral Gépgyár 3000-nél több dolgozójával és 7 tonnás acélöntvény öntésére alkalmas öntödéjével alaposan be van ékelődve Brno városának belsejébe. Ennek megfelelően minden talpalatnyi helyet kihasználnak, nem úgy mint a Zďár nad Sázavou-i ŽDAS-ban, ahol tágas csarnokok, széles közlekedési utak, a csarnokok közti parkokban fák és virágok teszik kellemessé a dolgozók tartózkodását az üzemben. A ZDAS öntödéjében 16 évvel ezelőtt csapolták az első acélöntvényt. Két kemencéből .agyszerre csapolva 35 tonnás acélöntvényt ludnak itt önteni. Ennél nagyobb öntvényeket az Ostravai Acélműtől, vagy a Plzeíii Sloda Művektől szerzik be. Az utolsó, negyedik csarnokban nagyszabású szovjet rendelés alapján pakettírozó sajtókat gyártanak. Ezeket a hulladéklemez bálázására alkalmas hidraulikus működtetésű sajtókat a Szovjetunión kívül a világ minden részébe szállítják. v r 1873. II. 25.
