Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-23 / 46. szám, péntek

A CSKP Központi Bizottsága 1973. február 20-21-i ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) Végül is a társadalmi érvé­nyesülés lehetőségéi inindegyi- Ikiik maga is alakítja azzal, hogy őszintén igyekszik hoz­zájárulni a szocialista építés­hez, hogy pozitív módún ne­veli gyermekeit sí b. Erre min­denkinek alkalma van. Igaz, hogy egyes néhai párttagok igyekeznek jogtalanul pausali- zálva feltüntetni az élet állal teremtett problémákat és konf. llk tusokat, amilyenekkel gya­korlatilag minden állampolgár találkozik, vagy az esetleges zaklatásokat. Ezt a magatartást nem lehet elfogadni. A párt megfontolt eljárása ebben a kérdésben megköveteli, hogy kő.etkezetesen és gyakor­latilag érvényesítsük a Tanul­ságok című pártdokumentumot, valamint a párt központi bi­zottságának az ideológiai mun. káról szóló határozatát. Ez min­denekelőtt azt jelenti, hogy ál­landó és elvszerű harcot kell vívni az opportunizmus, a re- vizionizmus és a nacionalizmus valamennyi megnyilvánulása el­len, és sokoldalúan kell gon­doskodni a szocialista ember neveléséről. A fellebbezések megoldásával kapcsolatos mun­kából szerzett tapasztalatok és több más tény igazolja, hogy a jobboldal nem szűnt meg ve­szélyt jelenteni, csak új mód­szereket érvényesít, ezeket a változott feltételekre alkalmaz za és hosszútávú célokat tűz ki. Nem válogatós különösen azoknak az e>lvtársaknak a rá­galmazásában és gyalázásában, akik harcot vívtak a jobboldal exponensei ellen. A párt XIV. kongresszusának az a figyel­meztetése. hogy drága árat fi­zettünk azért, hogy békülékeny magatartást tanúsítottunk a pártban a jobboldali tendenciák és azok hordozóival szemben, s ezért soha nem szabad a leg kisebb lehetőséget sem nyújta­ni ezek érvényesítésére, állan­dóan időszerű. A párt Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tevékeny­ségével a jövőben is arra tö­rekszik, hogy tovább szilárdítsa a párt egységét, hogy hozzájá­ruljon az alapszabályzat és a párthatározatok teljesítéséhez, s ezzel pártunk XIV. kongresz szusa irányvonala további ered. menyes megvalósításához. Eugen Turro elvtárs felszólalása 1973. íl. 23. A CSKP Központi Bizottsága Ülésein lépésről lépésre, követ­kezetesen és megfontoltan fel­dolgozza a XIV. kongresszus irányvonalát, és céltudatosan megoldja a társadalmunk to­vábbi dinamikus fejlődésével Összefüggő problémákat és fel adatokat. Az októberi ülés min. denekelőtt a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális élet va­lamennyi szakaszán a további haladásért vívott ideológiai küzdelem offenzivitásának szük­ségességét emelte ki. Amikor a párt vezetősége a közelmúlt években nem volt ké­pes helyesen értékelni az osz- lályharc fokát, formáit és in­tenzitását, amikor elhanyagol­ta a tömegekre gyakorolt rend­szeres meggyőző hatás felada­tát, amikor nem tudatosította azt a tényt, hogy az ideológiai harc — a munkásosztály hatal, inának kivívása és a szociális la termelési viszonyok győzel­me után — az osztályküzdelem közvetlen frontja, megnyíltak a kapuk a sokéves eszmei bomlás előtt, amely végül az 1968— 1969-es évek válságához és azon alapok veszélyeztetéséhez vezetett, amelyekre pártunk egész, sokéves munkája épült. A tapasztalatokból okulva a ke­rületben nagy erőfeszítést te­szünk a párt ideológiai munká­ja során azért, hogy szüntele­nül elmélyüljön a munkásosz­tály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség egysége, s hogy a pártunk XIV. kongresz- szusán kitűzött feladatok telje­sítésére mozgósítsuk őket. A feladatok sikeres teljesíté­se a pártszervek és -szerveze­tek munkájától függ. Ezért gon­dot fordítottunk az alapszerve­zeteknek nyújtott fokozott se­gítségre. Ennek eredménye az, hogy fokozatosan megjavult a párton belüli munka, ami meg­nyilvánult a taggyűléseken va­ló részvételben és a gyűlések tartalmában is. A XIV. kongresszus a szociá­lis és korbeli összetétel megja­vítása kérdésében kitűzött irányvonalának teljesítése so­rán a múlt évben a kerületben több mint 4681 tagjelöltet vet tünk fel a pártba. Közülük 2280 munkás és 728 efsz-tag. A fel­vett tagjelöltek nagy része — 4206 — 35 éven aluli fiatalem. bér, ami 90 százalékot tesz ki. Ennek az erőfeszítésnek — amelyről beszéltem — az ered­ménye, hogy a múlt évben a nyugat-szlovákiai kerület gaz dasági életében — azt mond­hatjuk — jó eredményeket ér­tünk el. Például a kerület ipa­ra teljesítette a tervet. A múlt évhez viszonyított növekedés 8,7 százalékot tesz ki. A terme­lés növekedését kétharmadában a munkatermelékenység foko zása biztosította, amely a múlt évihez viszonyítva 5,6 száza­lékkal növekedett és megha­ladta a tervben előirányzott növekedést. A XIV. kongresz- szus határozatainak sikeres tel­jesítése a gyakorlatban kedve zó hatást gyakorolt a mezőgaz­daság intenaiifikálásának fejlő­désére is. A mezőgazdasági dől gozók áldozatkész munkája to vábbi sikereket eredményezett. A mezőgazdasági bruttó terme lés elérte a 12,4 milliárd koro­nát, ami a múlt évhez viszo­nyítva 2,2 százalékos növeke­dést jelent, és a piaci alapokra történő szállítások 9,7 százalé­kos növekedését. A teljesítmé­nyek gyorsabban emelkedtek, mint a bérek, ami kedvezően befolyásolta a tiszta nyereség alakulását. Az egész előző időszakban tu­datában voltunk annak, hogy tartósan csak akkor érhetünk ej jó eredményeket, ha a kőnk. rét építőfeladatok megoldásá­nál a párt szervező és eszmei- politikai munkájával szoros kap­csolatban járunk el. Ezért a po­litikai és a gazdasági konszo­lidáció kezdetét már 1969 áp rilisa után szorosan egybekap­csoltuk a párt ideológiai mun­kája megvalósításához szüksé­ges alapvető feltételek felújítá. sával. A pártoktatás terén a XIV. kongresszus határozatai az ak­tivitás döntő tényezőjévé vál­tak. Az eszmei-politikai nevelést még szorosabban egybekapcsol­tuk a szocialista építés gyakor. tatával. A munkásosztály 1948 febru­árjában aratott győzelme arra tanít bennünket, hogy ha az embereket meg akarjuk nyerni a párt politikájának, szüntele­nül mélyítenünk kell kapcsola­tainkat a dolgozókkal és az if­júsággal. Ezt a feladatot a po­litikai és az agitációs munka egyes formái útján teljesítjük. Felújítottuk az olyan hatékony munkaformákat is, mint ami­lyenek a nyilvános pártgyűlé­sek, a kérdés-felelet estek, az agitációs napok, a politikai tá­jékoztatások, a beszélgetések, a legkiválóbb dolgozók népszerű sítése, a Forradalmi hagyomá nyok felelevenítése és más for­mák. Megnövekedett a gazda­sági dolgozók részvétele is a pártpolitika gazdasági felada­tainak megmagyarázásában, és céltudatosan kezd kibontakozni a személyes agitáció is. A kerületben a szocialista munkabrigádok mozgalmába a szocialista munkabrigádoknak több mint 4000 úttörője kapcso. lódott be. A Nemzett Front vá­lasztási programjainak megva­lósítására tett felhívásba be­kapcsolódlak a nyugat-szlová­kiai kerület összes nemzeti bi­zottságai. 9413 kollektív köte­lezettségvállalást és mintegy 250 000 egyéni kötelezettség­vállalást tettek, amelyek több mint 706 millió korona értéket képviselnek. A Szovjet Hadsereg megalakulásának 55. évfordulója Tüzeliíállásban a .sorozatvelők Kifutásra készen a tengeralattjárók A nagy győzelmek útja Több mint fél évszázad teli el 1918 emlékezetes februári napjai óta, amikor V. I. Lenin szavai szerint megvalósult „Az orosz és a nemzetközi forrada­lom történetének egyik nagy fordulata“ — a szovjetek ala­kulatai felkeltek Pétervár vé­delmére és eredményesen estek át a tűzkeresztségen. A forrada­lom tüzében született dicsősé­ges fegyveres erők megacélo- sodtak és megerősödtek a haza ellenségével vívott kíméletlen ütközetekben és harcokban. Amikor megemlékezünk a szovjet hadsereg megalakulásá­nak 55. évfordulójáról, nem fe­ledkezhetünk meg arról, aki olt állt bölcsője mellett. A szov­jet fegyveres erők születése és hősi tettekben gazdag története elválaszthatatlan V. I. Lenin ne vétől. Az ő érdeme, hogy meg­indokolta a proletár forradalom katonai programját, ő fogal­mazta meg a szocialista haza védelméről szóló tanokat. V. I. Lenin mindig azt tanította, hogy minden forradalom csak akkor érheti el cél jail, ha képes meg védeni magát. A fiatal szovjet hadseregnek megalakulásától kezdve az in­tervenciósok és a fehérgárdis­ták ellen vívott nehéz csatákban kellett megvédenie a szocialista hazát. A hadsereg nagyon bo­nyolult helyzetben, az ellenség közvetlen tüzében alakult meg. Az országban a felfordulás és az éhség volt az úr, nem volt elegendő felszerelés, nem vol­tak parancsnokok és hiányzott a katonai tapasztalat. ,,Úgy fog tunk ehhez hozzá — mondotta V. I. Lenin a párt kongresszu­sán —, ahogyan azt még senki a világon nem merészelte.“ Kétségtelenül történelmi lett volt: ilyen nehéz körülmények között kiépíteni a jól szervezett hadseregei. A legnehezebb há­ború, amit a szovjetek országa átélt, a legsúlyosabb és legvé­resebb küzdelem a hitleri Né­metország ellen vívott Nagy Honvédő Háború volt. összesen 1418 napon és éjszakán keresz­tül tartottak a kíméletlen har­cok, amelyekben teljes mérték­ben láthatóvá váltak a szovjet ember figyelemreméltó tulaj­donságai — a becsületesség, a bátorság, a végtelen odaadás az állam, a kommunista párt iránt, és az eszméi iránti hűség. A szovjetek országa ellen 150 fasiszta hadosztály — 5,5 mil­lió ember — harcolt. E katonák fegyverzetéhez tartozott 50 000 üteg és aknavető, 3700 tank és 4950 repülőgép. A második vi­lágháborúban a szovjet—német front volt a fő harcvonal. Ebben a háborúban, amely minden idők legnagyobb háborúja volt, s amely győzelemmel végződött, amikor 1945. május 8-án a fa­siszta Németország kapitulált, a fasiszták 13,6 millió embert vesztettek. Ezekből 10 milliót vesztettek a szovjet—német .fronton. Keleten vesztette el az HÁRMAN A SOK EZER KÖZÜL Az alábbiakban a Vörös Had­sereg három lisztjét mutatjuk be. Közös vonásuk, hogy mind­hárman húszévesek voltak, az­zal a különbséggel, hogy az egyik 1941-ben, a másik 1945- ben, a harmadik pedig most töltötte be a nagy évforduló előestéjén. BORISZ IVANOVICS LJUBOMUDROV EZREDES a katonai fogadalmat még a háború előtt tette le. A híradós tiszti iskola (lövedékeivel 1941 júniusában a nyári kiképzőtá­borban a záróvizsgákra készül­tek. Itt értesültek arról, hogy a fasiszta Németország hadüze­net nélkül megtámadta a Szov­jetuniót. Mihajlov ezredes, az iskola parancsnoka felsorakoz­tatta a hallgatókat és arra kér­te őket, hogy sikeresen tegyék le a vizsgákat és készüljenek fel a szocialista haza védelmé­re. Néhány nap múlva megkap­ták a hadnagyi rangot. Borisz Ivanovics hadnagyot társaival Moszkva védelmére vezényelték. Nehéz napok vol­tak ezek. A borogyini mezőkön esett át a tűzkeresztségen. Em­lékszik, hogy harcállásaikra a németek a repeszgránátokon kívül röpcédulákat szórtak, s ezekben a fasiszták haderejük nagyságával dicsekedtek. így akarták lelkileg megtörni a gyéren felfegyverzett védőket, akik késztÁ voltak meghalni, de az ellenséget nem engedték előretörni Moszkva felé. Később örömtelibb napokat is megélt. Látta a németek Moszkva alatti vereségét, majd maga is részt vett a Vörös Had­sereg hatalmas előretörésében. Az emlékezetes 1945-ös tavasz Berlin alatt érte. Itt fogták a prágaiak segélyhívását. Nyug­talanok voltak, bár a hadi je­lentésekből tudták, hogy harc- kocsizóík éjjel-nappal Prága fe­lé törnek előre. S amikor Elu- rőpába ismét visszatért a béke, Borisz Ivanovics leszerelt. Egy­ségénél ott maradtak elvlársai, nevelt jei. BORISZ VLAGYIM1ROVICS GRISIN ALEZREDES a tűzkeresztségen csak 1945- ben a japánok elleni hadjárat­ban esett át. Mindez azután történt, amikor Moszkvában már eldördültek a győzelmet jelentő díszsortüzek. A Vörös Hadsereg az Amur vidékén in­dította meg támadását. Borisz Vlagyimirovics rádiós volt. So­hasem felejti el a japánok elle­ni háború utolsó napját. A rá­dióállomás környékén tüzérsé­gi gránátok robbantak Rejtjele­zett táviratot továbbított, ami­kor az egyik gránát a közelük­ben robbant. Nem tudja, meny­nyi ideig feküdt eszméletlenül. Amikor magához tért, a gépko­csivezetőt kereste, de az hol­tan feküdt a gépkocsi fülkéjé­ben. Bekapcsolta a rádiót és sikerült összeköttetést terem­tenie a harckocsizókkal. Né­hány óra múlva arról értesült, hogy a japánok kapituláltak. Borisz körül 1956 ban fü­tyültek ismét a golyók a ma­gyar ellenforradalmárok fegy­veréből. Amikor 1968 augusztu­sában a Csehszlovákiával szem­beni internacionalista köteles­ségét teljesítette, fia abban az időben tette le a katonai foga­dalmat. VLAGYIMIR MARANOV HADNAGY a mai fiatal generációt kép­viseli. A tiszti iskola növendé­keként társaival együtt számos szubotnyíkon vett részt. Ütvén brigádórát dolgozott le a Lenin- emlékmű építésénél, amely előtt később tisztté avatták. Maranov hadnagy ma arra tö­rekedik, hogy tudását, átadja beosztottjainak, hogy békében is fegyvereik mesterei legye­nek.-nf­ellenség légierejének háromne­gyed részét, tüzérségének és tankjainak nagyobb részét és több mint 1600 katonai sze­mélyszállító hajót. Természetesen ebben a hábo­rúban a Szovjetunió veszteségei is nagyok voltak. Több mint 20 millió szovjet ember vesztette életét. A fasiszták 70 000 várost, települést, községet és falut tö­röltek el a föld színéről. Az or­szág elvesztette nemzeti gazda­ságának körülbelül 30 százalé­kát. Egy amerikai újságíró azt írta: nagy az a nemzet és erős az a rendszer, amely ilyen pró­bát kiáll. Ez év február 23 án emléke­zünk meg a szovjet hadsereg megalakulásának 55. évforduló­járól — ez a szovjet hadsereg és haditengerészet napja. Ez a hadsereg jelenleg a legkorsze­rűbben felszerelt és a világ bár­melyik pontján képes megsem­misítő csapást mérni az ellen­ségre. A szovjet fegyveres erők har­ci és erkölcsi erejére támasz­kodik a Szovjetunió egész béke- politikája. Az SZKP XXIV. kong­resszusa, békeprogramjai és u Szovjetunió további békeoffen- zívája éppen azért lehetséges, mert a Szovjetunió és valameny* nyi szocialista ország biztonsá­gát a kiválóan felkészült szov­jet hadsereg őrzi, amely a bé­ke és a szocializmus vívmányai­nak szilárd védelmezője. J. MIČÄTEK Hős komszomolista Vlagyimir Vasziljevics Trolim«»» 1925-ben Moszkvában születeti. Tényleges katonai szolgálata elült tagja volt a Komszoinolnak. A há­ború alatt az 1255. liivészezredbeft szolgált. Az első zászlóalj el*i százada komszutnolistái megvá­lasztották elnöküknek. Nem csa­latkoztak benne. Az alábbi eset 1944. január 19-én történt. Kzredjük azt a fel­adatot kapta, liogy foglalja el Ba- tovu és Akszjuhnovo községet óit a közöli tó keleti partján hídfőt vegyen birtokába. Az ellenségnek jól kiépített, mélyen lépcsőzött állásai voltak. A tüzérségi előké­szítés után roham következett. Trofimov elsőként tört be az el­lenség lövészárkába, s magával ragadta társait is. Géppisztolyával egymaga 11 fasisztát terített le. hármat pedig fogságba ejtett. A német gránátosok több ellen támadást intéztek a 230.9 számá magaslat ellen. Trofimovék hősié sen védték a magaslatot. Nemso­kára azonban elfogyott a lösze rük. A fasiszták közelükbe kúsztak és kézigránátokkal árasztották el a védőket. A szovjet katonák ek kor is leleményesek voltak. A be­csapódó és még fel nem robbant gránátokat visszadobálták, így az ellenségnek is nagy kárt »koz­tak. A hart: során az egyik grá­nát V. Sz. Duhanyin századpa­rancsnok életét veszélyeztette, dé Trofimov közlegény saját testével védte meg parancsnokát, miköz ben ő maga életét vesztette. A Szovjetunió Legfelsőbb Tana esa 1944. július 4-i határozatával V. V. Trofimovnak in memórián a Szovjetunió Hőse címet adomá­nyozta. Ul Követésre méltó szorgalom A februári győzelem negyed év­százados jubileuma tiszteletére is­mét versenymozgalmat szerveztek a Handlovái Szénbányák dolgozói. A felhívásra eddig 94 kollektív és 104 egyéni felajánlással válaszol­tak. A bányászok kötelezték magu­kat, hogy az idei évben átlagosan öt százalékkal növelik a munkater­melékenységet, terven felül 250 méter bányafolyosót hajtanak ki, a szén minden tonnájára számítva 04 fillérrel csükentik a termelési költségeket és a lavalyihoz viszo nyitva három százalékkal csökken­tik a munkabalesetek számát. Az iisszüzeini kötelezettségvállalás ér­téke meghaladja a négymillió 300 ezer koronát. —ly—

Next

/
Thumbnails
Contents