Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-21 / 44. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről (Folytatás az 5. oldalról) A XIV. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében nagy politikai­szervező munkát bontakoztattunk ki. A kongresszusi határozatok teljesíté­se során a párt kihasználta a szocia­lista építés éveiben szerzett bevált ta­pasztalatokat és levonja a megfelelő tanulságokat a múltból. Ez az Igényes, de reális feladatok kitűzésének, az irá­nyítás szocialista elvei következetes érvényesítésének a politikája olyan po­litika, amely mozgósítja a dolgozók al­kotó erőit és kezdeményezését. Az ötéves tervidőszak első két évé­nek eredményei, — amelyeket már a decemberi plénum részletesen értékelt — teljes mértékben igazolják helyessé­gét és realitását. Anélkül, hogy lebe­csülnénk a fogyatékosságokat, elmond­hatjuk, hogy ezek az évek gazdaságilag kedvezőek voltak. Az ötéves tervidő­szak harmadik évének kezdete is jó. 1973 januárjában az ipari termelés — 1972 januárjához viszonyítva — 110,4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a munka­termelékenység 109,7, az építőipari munka pedig 109,3 százalékkal emel­kedett. Az építőipari vállalatok 1973 januárjában 1594 lakást adtak át, ami több mint kétszerese a múlt év január­jában átadottnak. A vágóállatok felvá­sárlása 109,5 százalékra nőtt. Jó ered­ményeket értek el más ágazatokban is, ahol a tervfeladatokat ugyancsak tel­jesítették, vagy túlteljesítették. Még ha figyelembe vesszük Is, hogy egy mun­kanappal több volt, mint múlt év ja­nuárjában ez határozottan jó kezdet. Már három év óta sikerül tartani az [pari, építőipari és mezőgazdasági ter­melés növekedésének nagyfokú dinami­káját, ami lényegében a mun1 :rmelé- kenység növekedéséből ered. Felújult a bel- és külkereskedelmi kapcsolatok egyensúlya. Teljes joggal elmondható, hogy népgazdaságunk ma ismét egész­séges alapokon áll, és hatalmas erő­vel rendelkezik. Ez lehetővé teszi szá­munkra, hogy ezen az alapon erélye­sen folytassuk a küzdelmet a népgaz­daság intenzív fejlődéséért, hatékony­ságának növeléséért és a tudományos­műszaki fejlődés meggyorsításáért. Az a tény, hogy a források kialakí­tásának az ötéves tervben rögzített fel­adatát teljesítik és túlteljesítik, lehető­vé tette, hogy folytassuk az ötéves tervnek azt a törekvését, mely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek ki­elégítését célozza. Az ötéves terv meghatározta, hogy a lakosság reális jövedelmét évente 5 százalékkal kell növelni. Az ötödik öt­éves tervidőszak első két évében ez több mint 11 százalékkal emelkedett. A reálbérek tervezett évi növekedése 2,5—3 százalék, azonban 1971—1972- ben több mint 8 százalékkal emelked­tek. A kongresszus meghagyta, hogy ebben az ötéves tervidőszakban leg­alább 500 000 új lakást kell építeni. Az elmúlt két év alatt 221 900 lakást ad­tak át, mintegy 700 000 lakónak. A kongresszus meghagyta olyan intézke­dések foganatosítását, amelyek javítják a nyugdíjakat és a gyermekes családok helyzetét. Csupán ezekre a célokra az állami I'’adások több mint 4,5 milliárd koronával emelkedtek. A társadalom- biztosítás, az iskolaügy, a kultúra és az egészségügy állami költségvetési alap­ból fedezett kiadásai 1972-ben maga­sabbak voltak, mint az egész első öt­éves terv időszakában, és ugyancsak következetesen teljesítik a kongresszus­nak a színvonal emelését célzó egyéb törekvéseit is. A párt tartósan törekszik az életszín­vonal emelésére és ezt a kongresszus határozatával összhangban továbbra is fejleszteni fogja. Egyidejűleg szigorúan fogunk ügyelni arra, hogy a megterem­tett forrásokat ne fecséreljék, hogy el­sősorban az életszínvonalnak azok a mutatói emelkedjenek, amelyek elősegí­tik a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdítását és a szocialista élet­mód kialakítását. A konszolidáció egyik legfőbb sikeré­nek jogosan minősítjük a szilárd, jól ellátott és jól működő belső piacot. Ezt az eredményt indokoltan értékelik dol­gozóink és nem tagadhatják le ellen­feleink sem. Annál fontosabb, hogy ne lanyhuljon a piac tartós gazdagítására, a részleges hiányosságok felszámolásá­ra törő igyekezet. Az alapvető feladat annak elérése, hogy a növekvő keres­letet necsak terjedelmében, hanem kü­lönösen választékban kielégíthessék. Ügyelni kell arra, hogy a piacon egyre több új, korszerű gyártmány legyen. Ezért a termeléstől azt kérjük, hogy rugalmasabban alkalmazkodjék a fo­gyasztók gyorsan növekvő igényeihez. A kereskedelmi dolgozóktól pedig, hogy következetesen védjék és érvénye­sítsék a fogyasztók érdekeit a terme­léssel szemben, hogy az eddiginél, job­ban ismerjék és befolyásolják a keres­letet. Mindkét tényezőtől azt kérjük, hogy a kölcsönös együttműködés javí­tásával biztosítsák belső piacunk za­vartalanságát és stabilitását. A pártnak az életszínvonal emelését célzó politikájában alapvető jelentősé­gű, hogy megszilárduljon a munka ju­talmazásának szocialista elve. Ezen a téren is gyors javulás következett be. Még sokat kell tenni azonban azért, hogy eleget tegyünk a kongresszus kö­vetelményeinek. hogy megszilárduljon az összefüggés a végzett munka és a kereset között, hogy jobban értékeljék a szakmunkát és a becsületesen vég­zett munkát, de ugyanakkor az eddi­ginél szigorúbban büntessék a rossz munkát és a hanyagságot. Az ehhez vezető fő lépés a munka racionalizá- ciós programjának megvalósítása és a jutalmazás rendszerének tökéletesítése. Következetesebben szembe kell száll­ni az egyenlősdi jelenségeivel, rugal­masabban kell kihasználni a személyi és anyagi érdekeltséget a dolgozók megtakarítására, a tartalékok feltárá­sára mind a termelő, mind pedig a nem termelő ágazatokban. Nem egy helyen láthatók még min­dig a spekulatív és élősködő jelensé­gek, amelyek a válságos években tár­sadalmunkban ismét elszaporodtak. Itt az ideje, hogy erélyesebb intézkedéssel lépjünk fel azok ellen, akik munka nélkül, a társadalom terhére akarnak meggazdagodni. A párt az egyik és hosszútávú fel­adatnak tartja a lakásépítés fejleszté­sét. Az évi 100 000 lakás határának túllépésével megteremtettük a feltéte­leket a kongresszusi irányelvek telje­sítésére. Egyidejűleg fokozottabban ér­vényesülnek az olyan követelmények, mint a lakásépítés minősége, gazdasá­gossága és helyes területi elosztása. Ha a következő ötéves tervidőszakban fo­kozni akarjuk a lakásépítés ütemét, nagy igyekezettel kell törekednünk a nélkülözhetetlen feltételek kialakításá­ra. A CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozataival összhangban a központi bi­zottság rendkívüli figyelmet szentel ha­zánk fővárosa, Prága komplex fejleszté­se problémájának. Az ötödik ötéves tervidőszakban annyi eszközt irányo­zunk elő ennek a problémának a meg­oldására, mint a három megelőző öt­éves tervidőszakban együttvéve. A köz­ponti bizottság hangsúlyozza, hogy Prá­ga fejlesztése országos ügy, annyival nagyobb azonban a felelőssége Prága illetékes városi szerveinek is. Pártunk az életszínvonal emelését célzó politikáját úgy valósítja meg, hogy az elválaszthatatlan a népgazda­ság hatékonysága szüntelen növelésé­nek szorgalmazásától — az anyagi erő­források tartósan fokozódó alkotásának érdekében. A XIV. kongresszus irányvonala a hatékonyság fokozását célzó mutatói­nak következetes megvalósítása — aho­gyan a CSKP Központi Bizottságának 1972. évi februári plenáris ülése kidol­gozta, továbbra is elsődleges feladat. Ennek kell állnia valamennyi pártszerv, tagsági gyűlés, járási és kerületi párt­konferencia érdeklődésének a közép­pontjában, és láthatóvá kell válnia a párt politikai, szervező, ideológiai, neve­lő és kádermunkájában. E feladatok teljesítése a pártszervek és -szervezetek, valamint az irányító gazdasági tevékenység és a káderek munkája értékelésének alapvető krité­riuma minden fokon. A kongresszus óta kétségtelenül ha­ladást értünk el. Csakhogy a növekvő feladatok új igényeket támasztanak. Ezért arra van szükség, hogy minden vállalat, a népgazdaság minden része az eredmények eddigi kritikus elemzé­se alapján szüntelenül valamennyi sa­ját tartalék feltárására és kihasználá­sára törekedjék. Egyidejűleg rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy ki­használják azokat a nagy népgazdasági tartalékokat, amelyek az egyes ágaza­tok és szakmák együttműködésében, a szakosítás fejlesztésében a kivitelező és átvevő kapcsolatok tökéletesítésében és a termelés folyamatosságában talál­hatók. Ez legyen a központi szervek egyik fő feladata. A küzdelem a hatékonyság növelé­séért mindenekelőtt népgazdasági ter­veink teljesítése során folyik. Az idei terv igényessége — amely tervnek a teljesítése döntő jelentőségű, az egész ötéves terv céljai elérése szempontjából — mindenekelőtt a mennyiségi mutatók területén és a termelés szerkezetének tökéletesítésében rejlik. Igen sürgető követelmény meggyor­sítani a termelés és a berendezések változási folyamatát és emelni a mű­szaki színvonalukat. Röviden mondva — elérni, hogy termelésünk rugalmasabb legyen, gyorsabban alkalmazkodjék a bel- és külkereskedelem, valamint az építkezési beruházások változó követel­ményeihez és szükségleteihez. Termelé­sünk egész terjedelmében kifejezően növekednie kell az elsőrendű minőségű gyártmányok arányának, olyan gyárt­mányoknak, amelyek megfelelnek a vi­lágszínvonalnak. Ebben az évben nagyon igényesek a külkereskedelem feladatai. Teljesítésük megköveteli a külkereskedelem egész munkájának kifejező megjavítását, a kereskedelmi műveletek hatékonyságá­nak növelését, és mindenekelőtt azt, hogy biztosítsák a termelés és a külke­reskedelem hatékonyabb összefüggését. Tekintettel arra, hogy népgazdaságunk jelentős mértékben függ a külkereske­delem munkájának eredményeitől és minőségétől, — és ez nagy jelentőségű külpolitikánk és Csehszlovákia nemzet­közi tekintélye szempontjából is — he­lyes lesz, ha ezekkel a problémákkal szélesebb összefüggésekben önállóan foglalkozunk. A CSKP KB decemberi plénuma je­lentős intézkedéseket hozott annak ér­dekében, hogy az építkezési beruházá­sok területén teljesítsék a kongresszus irányelveit. Ebben az évben is energi­kusan törekszünk a befejezetlen épít­kezések számának további csökkenté­sére, a befejezetlen kapacitások mi­előbbi befejezésére és üzembe helyezé­sére. Energikusan kell fellépni az ál­landóan ismétlődő és a tárcák vagy lokalltások által gyakorolt nyomás el­len, amelyek pótberuházásokat, , vagy elő nem készített beruházásokat köve­telnek. A mai beruházások színvonala határozza meg a holnapi termelés ha­tékonyságát. Ezért fokozni kell az igé­nyeket az új beruházások koncepciós előkészítése iránt, és az erőket és esz­közöket a döntő jelentőségű építkezé­sekre kell összpontosítani, arra hogy kihasználják, átalakítsák és korszerű­sítsék a meglévő kapacitásokat. Az alapvető kiinduló pontot abban latjuk, ha következetesen teljesítik azokat az elfogadott intézkedéseket, amelyek helyesen oldják meg az épít­kezési beruházások gyenge pontjait. Szi­gorú ellenőrzéssel és határozott intéz­kedésekkel kell rendet teremteni, meg kell szilárdítani a párt- és az állami fegyelmet, és le kell vonni a követ­keztetéseket mindenkivel szemben, aki nem hajtja végre az elfogadott intéz­kedéseket. Az iparban mindenekelőtt a meglevő kapacitások korszerűsítésére és átala­kítására kell törekedni, nempedig új termelési kapacitások építésére, ame­lyek további munkaerőt igényelnek, ho­lott ezzel nem rendelkezünk. Nagy fe­lelősségtudattal és időelőnnyel kell jó­váhagyni és előkészíteni azokat az építkezéseket, amelyeket az 1974—75- ös években kell megkezdeni. Ez jelen­tősen befolyásolja a 6. ötéves tervidő­szakban a népgazdaság szerkezetét és szükséges arányait is. Műszaki fejlődésünk, beruházásunk, külkereskedelmünk, és belső piacunk, mezőgazdaságunk korszerű gépesítésé­nek fő feladatai gépiparunkra hárulnak, amely továbbra is népgazdaságunk kulcsfontosságú ágazata. Ez megköve­teli az ágazat további fejlődéséhez nél­külözhetetlen előfeltételek haladékta lan kialakítását a termelés és szako­sítása koncentrációja alapján, és azt, hogy az erőket és eszközöket a fő ága­zatokban összpontosítsák, s egyidejűleg a többi ágazatokat korlátozzák. A köz­ponti bizottság ezért nagy jelentőségei tulajdonít gépiparunk további fejlődése koncepciójának kidolgozására, úgy hogy szem előtt tartsák a belső szükséglete­ket és a nemzetközi munkamegosztás igényeit is. Népgazdaságunk jelentős ágazata a mezőgazdasági termelés. Eredményei vagy sikertelenségei alapvetően befo­lyásolják egész népgazdaságunk fejlő­dését, az életszínvonal emelkedését, va­lamint a munkásosztály és a szövet­kezeti parasztság szövetségének meg­szilárdulását is. Egész társadalmunk­nak, a párt-, az állami és a gazdasági szerveknek és szervezeteknek rendkívü­li figyelmet kell fordítaniuk a mező- gazdasági termelésre. Pártunk XIV. kongresszusa nagyra értékelte mezőgazdaságunk elért eredményeit és fő feladatként tűz­te ki, hogy saját termelésből fedezze az alapvető élelmiszerek szükségleté­nek növekedését. Emellett nem szub­jektív teljesíthetetlen kívánságokból, hanem azokból a reális lehetőségekből indult ki, amelyekkel szocialista me­zőgazdaságunk ma már rendelkezik a káderek területén csakúgy, mint a tu­dományos ismeretek érvényesítésében, a növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben és az egész anyagi-műsza­ki ellátottságban. A mezőgazdaság ed­digi fejlődése igazolja, hogy a kong­resszus irányvonala helyes, és a mező- gazdasági dolgozók eredményesen tel­jesítik. A fő feladatokat az ötéves terv­időszak első Idejében teljesítették, né­hány döntő fontosságú mutatóban bi­zonyos túlteljesítést értek el. A gabo­natermesztés és az állattenyésztési termelés fő ágazatainak fejlesztése gyorsabban nő a tervezettnél. Ez gaz­dagabbá tette közös asztalunkat. Egy­idejűleg lényegesen csökkenthettiik a vajbehozatalt, és boldogulunk a kapi­talista országokból importált hús nél­kül is. Ez a mezőgazdasági dolgozók nagy kezdeményezésének eredménye, annak az eredménye, hogy tevőlegesen valósítják meg a XIV. kongresszus dön­téseit. A rendkívüli időjárási viszonyok az, őszi és a téli időszakban szükségessé teszik, hogy nagy figyelemmel és aktí­van fogjunk hozzá a növénytermesz­tés problémáinak megoldásához. Szö­vetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói meggyőződlek róla, hogy nem­csak az időjárás szeszélyei döntenek a jövendő termésről, hanem mindenek­előtt az emberi munka és kezdemé­nyezés. Ezt bizonyítják a múlt évi ta­pasztalatok is. Csakúgy, mint az iparban, eredmé­nyeink a mezőgazdaságban, is d< vő mértékben függenek az irány. ^ és szervező munkától. Ez a fő oka annak, hogy miért láthatók indokolatlan elté­rések az azonos termelési feltételekkel rendelkező mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában. Az azonos feltételek között egy hektárra számított terme­lésben mutatkozó jelentős különbségek nemcsak egy konkrét egységes föld­művesszövetkezetnek, vagy állami gaz­daságnak ártanak, hanem egész nép­gazdaságunknak. Ezért az ilyen helyzet tűrhetetlen. El kell érni, hogy az átla­gon aluli és az átlagos vállalatok szín­vonala magasabb legyen, hogy felszá­molják a különbségeket az egyes járá­sok és kerületek termelési intenzitása között. Ezért a mezőgazdaságban dol­gozó párt- és irányító szervek érdek­lődésének homlokterében kell, hogy álljanak ezek a kérdések, és tanács­kozni kell róluk a kerületi és járási konferenciákon is. Falvaink, mezőgazdaságunk jövőj® elválaszthatatlanul összefügg egész nép­gazdaságunkkal. Ezért a szállító ága­zatok kötelessége, hogy a mezőgazda­ság fejlesztése és távlati koncepciójá­val összhangban termelési programjaik­kal gyorsabban alkalmazkodjanak és ellássák a mezőgazdaságot komplett technológiai rendszerekkel és biztosít­sák számukra a minőségi, műszaki szol­gálatot. Az illetékes irányító szervek­nek gondoskodniuk kell elsősorban a gabona tárolására megfelelő raktár- helyiségekről. Számunkra nem lehet közömbös, ha rossz tárolás következ­tében nagy károk keletkeznek. A me­zőgazdaságban céljaink megvalósításáé­nak egyik alapvető feltétele, hogy lé­nyegesen javítsuk a falvakban az ideo­lógiai munkát. Ugyancsak céltudatosan kell fejleszteni a kulturális és a tár­sadalmi életet is, hogy a vidék ne- csak a fejlett mezőgazdaság, hanem a nép magas anyagi és kulturális szín­vonalának képét nyújtsa. Az 1973. évi terv és az ötéves terv további ével teljesítésének igényes fela­dataival együtt ki kell dolgoznunk a 6. ötéves terv irányelveit és társadalmunk fejlesztésének távlati tervét. Gazdasá­gunk hosszú időre szóló távlati tervét olyan termelési struktúra kialakítására kell irányítani, amely biztosítaná vala­mennyi termelési és anyagi forrás tel­jes kihasználását, a legjobban értékelne munkásaink és technikusaink munká­ját, s megteremtené a kivitelező és át­vevő kapcsolatok összhangjának, vala­mint a behozatal és a kivitel szükség­letei kielégítésének feltételeit. Amikor ma a hatékonyság növelését egybekap­csoljuk a gyorsan mozgósítható tartalé­kok kihasználásával, ugyanakkor a hosszú tartamra szóló távlati tervben döntő jelentőségűvé válnak a gazdaság- fejlesztés olyan forradalmi tényezői, mint a tudományos-műszaki fejlesztés és a nemzetközi szocialista integráció. Ezért döntő hely illeti meg a tényezőket a távlati feladatok kidolgozásában is. A szocialista integráció lehetővé te­szi számunkra a termelőerők fejleszté­sének meggyorsítását, a sorozatgyár­tás növelése, az integrált termelés nö­velése alapján. Ez a folyamat ugyan­akkor nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli, hogy a tudományos kutatómunkák összpontosítása és koor­dinációja alapján meggyorsuljon a tu­dományos-műszaki fejlődés üteme, hogy gyakorlatilag megoldódjon a tu­dományos-műszaki feladat vívmányai­nak a szocialista rendszer előnyeivel való összekapcsolásának történelmi fe ladata. A termelőerők internacionalizálásá- nak növekvő szükségessége megkívánja, (Folytatás a 7. oldalon) 197*. II. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents