Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-21 / 44. szám, szerda
A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről (Folytatás az 5. oldalról) A XIV. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében nagy politikaiszervező munkát bontakoztattunk ki. A kongresszusi határozatok teljesítése során a párt kihasználta a szocialista építés éveiben szerzett bevált tapasztalatokat és levonja a megfelelő tanulságokat a múltból. Ez az Igényes, de reális feladatok kitűzésének, az irányítás szocialista elvei következetes érvényesítésének a politikája olyan politika, amely mozgósítja a dolgozók alkotó erőit és kezdeményezését. Az ötéves tervidőszak első két évének eredményei, — amelyeket már a decemberi plénum részletesen értékelt — teljes mértékben igazolják helyességét és realitását. Anélkül, hogy lebecsülnénk a fogyatékosságokat, elmondhatjuk, hogy ezek az évek gazdaságilag kedvezőek voltak. Az ötéves tervidőszak harmadik évének kezdete is jó. 1973 januárjában az ipari termelés — 1972 januárjához viszonyítva — 110,4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a munkatermelékenység 109,7, az építőipari munka pedig 109,3 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalatok 1973 januárjában 1594 lakást adtak át, ami több mint kétszerese a múlt év januárjában átadottnak. A vágóállatok felvásárlása 109,5 százalékra nőtt. Jó eredményeket értek el más ágazatokban is, ahol a tervfeladatokat ugyancsak teljesítették, vagy túlteljesítették. Még ha figyelembe vesszük Is, hogy egy munkanappal több volt, mint múlt év januárjában ez határozottan jó kezdet. Már három év óta sikerül tartani az [pari, építőipari és mezőgazdasági termelés növekedésének nagyfokú dinamikáját, ami lényegében a mun1 :rmelé- kenység növekedéséből ered. Felújult a bel- és külkereskedelmi kapcsolatok egyensúlya. Teljes joggal elmondható, hogy népgazdaságunk ma ismét egészséges alapokon áll, és hatalmas erővel rendelkezik. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy ezen az alapon erélyesen folytassuk a küzdelmet a népgazdaság intenzív fejlődéséért, hatékonyságának növeléséért és a tudományosműszaki fejlődés meggyorsításáért. Az a tény, hogy a források kialakításának az ötéves tervben rögzített feladatát teljesítik és túlteljesítik, lehetővé tette, hogy folytassuk az ötéves tervnek azt a törekvését, mely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését célozza. Az ötéves terv meghatározta, hogy a lakosság reális jövedelmét évente 5 százalékkal kell növelni. Az ötödik ötéves tervidőszak első két évében ez több mint 11 százalékkal emelkedett. A reálbérek tervezett évi növekedése 2,5—3 százalék, azonban 1971—1972- ben több mint 8 százalékkal emelkedtek. A kongresszus meghagyta, hogy ebben az ötéves tervidőszakban legalább 500 000 új lakást kell építeni. Az elmúlt két év alatt 221 900 lakást adtak át, mintegy 700 000 lakónak. A kongresszus meghagyta olyan intézkedések foganatosítását, amelyek javítják a nyugdíjakat és a gyermekes családok helyzetét. Csupán ezekre a célokra az állami I'’adások több mint 4,5 milliárd koronával emelkedtek. A társadalom- biztosítás, az iskolaügy, a kultúra és az egészségügy állami költségvetési alapból fedezett kiadásai 1972-ben magasabbak voltak, mint az egész első ötéves terv időszakában, és ugyancsak következetesen teljesítik a kongresszusnak a színvonal emelését célzó egyéb törekvéseit is. A párt tartósan törekszik az életszínvonal emelésére és ezt a kongresszus határozatával összhangban továbbra is fejleszteni fogja. Egyidejűleg szigorúan fogunk ügyelni arra, hogy a megteremtett forrásokat ne fecséreljék, hogy elsősorban az életszínvonalnak azok a mutatói emelkedjenek, amelyek elősegítik a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdítását és a szocialista életmód kialakítását. A konszolidáció egyik legfőbb sikerének jogosan minősítjük a szilárd, jól ellátott és jól működő belső piacot. Ezt az eredményt indokoltan értékelik dolgozóink és nem tagadhatják le ellenfeleink sem. Annál fontosabb, hogy ne lanyhuljon a piac tartós gazdagítására, a részleges hiányosságok felszámolására törő igyekezet. Az alapvető feladat annak elérése, hogy a növekvő keresletet necsak terjedelmében, hanem különösen választékban kielégíthessék. Ügyelni kell arra, hogy a piacon egyre több új, korszerű gyártmány legyen. Ezért a termeléstől azt kérjük, hogy rugalmasabban alkalmazkodjék a fogyasztók gyorsan növekvő igényeihez. A kereskedelmi dolgozóktól pedig, hogy következetesen védjék és érvényesítsék a fogyasztók érdekeit a termeléssel szemben, hogy az eddiginél, jobban ismerjék és befolyásolják a keresletet. Mindkét tényezőtől azt kérjük, hogy a kölcsönös együttműködés javításával biztosítsák belső piacunk zavartalanságát és stabilitását. A pártnak az életszínvonal emelését célzó politikájában alapvető jelentőségű, hogy megszilárduljon a munka jutalmazásának szocialista elve. Ezen a téren is gyors javulás következett be. Még sokat kell tenni azonban azért, hogy eleget tegyünk a kongresszus követelményeinek. hogy megszilárduljon az összefüggés a végzett munka és a kereset között, hogy jobban értékeljék a szakmunkát és a becsületesen végzett munkát, de ugyanakkor az eddiginél szigorúbban büntessék a rossz munkát és a hanyagságot. Az ehhez vezető fő lépés a munka racionalizá- ciós programjának megvalósítása és a jutalmazás rendszerének tökéletesítése. Következetesebben szembe kell szállni az egyenlősdi jelenségeivel, rugalmasabban kell kihasználni a személyi és anyagi érdekeltséget a dolgozók megtakarítására, a tartalékok feltárására mind a termelő, mind pedig a nem termelő ágazatokban. Nem egy helyen láthatók még mindig a spekulatív és élősködő jelenségek, amelyek a válságos években társadalmunkban ismét elszaporodtak. Itt az ideje, hogy erélyesebb intézkedéssel lépjünk fel azok ellen, akik munka nélkül, a társadalom terhére akarnak meggazdagodni. A párt az egyik és hosszútávú feladatnak tartja a lakásépítés fejlesztését. Az évi 100 000 lakás határának túllépésével megteremtettük a feltételeket a kongresszusi irányelvek teljesítésére. Egyidejűleg fokozottabban érvényesülnek az olyan követelmények, mint a lakásépítés minősége, gazdaságossága és helyes területi elosztása. Ha a következő ötéves tervidőszakban fokozni akarjuk a lakásépítés ütemét, nagy igyekezettel kell törekednünk a nélkülözhetetlen feltételek kialakítására. A CSKP XIV. kongresszusának határozataival összhangban a központi bizottság rendkívüli figyelmet szentel hazánk fővárosa, Prága komplex fejlesztése problémájának. Az ötödik ötéves tervidőszakban annyi eszközt irányozunk elő ennek a problémának a megoldására, mint a három megelőző ötéves tervidőszakban együttvéve. A központi bizottság hangsúlyozza, hogy Prága fejlesztése országos ügy, annyival nagyobb azonban a felelőssége Prága illetékes városi szerveinek is. Pártunk az életszínvonal emelését célzó politikáját úgy valósítja meg, hogy az elválaszthatatlan a népgazdaság hatékonysága szüntelen növelésének szorgalmazásától — az anyagi erőforrások tartósan fokozódó alkotásának érdekében. A XIV. kongresszus irányvonala a hatékonyság fokozását célzó mutatóinak következetes megvalósítása — ahogyan a CSKP Központi Bizottságának 1972. évi februári plenáris ülése kidolgozta, továbbra is elsődleges feladat. Ennek kell állnia valamennyi pártszerv, tagsági gyűlés, járási és kerületi pártkonferencia érdeklődésének a középpontjában, és láthatóvá kell válnia a párt politikai, szervező, ideológiai, nevelő és kádermunkájában. E feladatok teljesítése a pártszervek és -szervezetek, valamint az irányító gazdasági tevékenység és a káderek munkája értékelésének alapvető kritériuma minden fokon. A kongresszus óta kétségtelenül haladást értünk el. Csakhogy a növekvő feladatok új igényeket támasztanak. Ezért arra van szükség, hogy minden vállalat, a népgazdaság minden része az eredmények eddigi kritikus elemzése alapján szüntelenül valamennyi saját tartalék feltárására és kihasználására törekedjék. Egyidejűleg rá kell irányítani a figyelmet arra, hogy kihasználják azokat a nagy népgazdasági tartalékokat, amelyek az egyes ágazatok és szakmák együttműködésében, a szakosítás fejlesztésében a kivitelező és átvevő kapcsolatok tökéletesítésében és a termelés folyamatosságában találhatók. Ez legyen a központi szervek egyik fő feladata. A küzdelem a hatékonyság növeléséért mindenekelőtt népgazdasági terveink teljesítése során folyik. Az idei terv igényessége — amely tervnek a teljesítése döntő jelentőségű, az egész ötéves terv céljai elérése szempontjából — mindenekelőtt a mennyiségi mutatók területén és a termelés szerkezetének tökéletesítésében rejlik. Igen sürgető követelmény meggyorsítani a termelés és a berendezések változási folyamatát és emelni a műszaki színvonalukat. Röviden mondva — elérni, hogy termelésünk rugalmasabb legyen, gyorsabban alkalmazkodjék a bel- és külkereskedelem, valamint az építkezési beruházások változó követelményeihez és szükségleteihez. Termelésünk egész terjedelmében kifejezően növekednie kell az elsőrendű minőségű gyártmányok arányának, olyan gyártmányoknak, amelyek megfelelnek a világszínvonalnak. Ebben az évben nagyon igényesek a külkereskedelem feladatai. Teljesítésük megköveteli a külkereskedelem egész munkájának kifejező megjavítását, a kereskedelmi műveletek hatékonyságának növelését, és mindenekelőtt azt, hogy biztosítsák a termelés és a külkereskedelem hatékonyabb összefüggését. Tekintettel arra, hogy népgazdaságunk jelentős mértékben függ a külkereskedelem munkájának eredményeitől és minőségétől, — és ez nagy jelentőségű külpolitikánk és Csehszlovákia nemzetközi tekintélye szempontjából is — helyes lesz, ha ezekkel a problémákkal szélesebb összefüggésekben önállóan foglalkozunk. A CSKP KB decemberi plénuma jelentős intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az építkezési beruházások területén teljesítsék a kongresszus irányelveit. Ebben az évben is energikusan törekszünk a befejezetlen építkezések számának további csökkentésére, a befejezetlen kapacitások mielőbbi befejezésére és üzembe helyezésére. Energikusan kell fellépni az állandóan ismétlődő és a tárcák vagy lokalltások által gyakorolt nyomás ellen, amelyek pótberuházásokat, , vagy elő nem készített beruházásokat követelnek. A mai beruházások színvonala határozza meg a holnapi termelés hatékonyságát. Ezért fokozni kell az igényeket az új beruházások koncepciós előkészítése iránt, és az erőket és eszközöket a döntő jelentőségű építkezésekre kell összpontosítani, arra hogy kihasználják, átalakítsák és korszerűsítsék a meglévő kapacitásokat. Az alapvető kiinduló pontot abban latjuk, ha következetesen teljesítik azokat az elfogadott intézkedéseket, amelyek helyesen oldják meg az építkezési beruházások gyenge pontjait. Szigorú ellenőrzéssel és határozott intézkedésekkel kell rendet teremteni, meg kell szilárdítani a párt- és az állami fegyelmet, és le kell vonni a következtetéseket mindenkivel szemben, aki nem hajtja végre az elfogadott intézkedéseket. Az iparban mindenekelőtt a meglevő kapacitások korszerűsítésére és átalakítására kell törekedni, nempedig új termelési kapacitások építésére, amelyek további munkaerőt igényelnek, holott ezzel nem rendelkezünk. Nagy felelősségtudattal és időelőnnyel kell jóváhagyni és előkészíteni azokat az építkezéseket, amelyeket az 1974—75- ös években kell megkezdeni. Ez jelentősen befolyásolja a 6. ötéves tervidőszakban a népgazdaság szerkezetét és szükséges arányait is. Műszaki fejlődésünk, beruházásunk, külkereskedelmünk, és belső piacunk, mezőgazdaságunk korszerű gépesítésének fő feladatai gépiparunkra hárulnak, amely továbbra is népgazdaságunk kulcsfontosságú ágazata. Ez megköveteli az ágazat további fejlődéséhez nélkülözhetetlen előfeltételek haladékta lan kialakítását a termelés és szakosítása koncentrációja alapján, és azt, hogy az erőket és eszközöket a fő ágazatokban összpontosítsák, s egyidejűleg a többi ágazatokat korlátozzák. A központi bizottság ezért nagy jelentőségei tulajdonít gépiparunk további fejlődése koncepciójának kidolgozására, úgy hogy szem előtt tartsák a belső szükségleteket és a nemzetközi munkamegosztás igényeit is. Népgazdaságunk jelentős ágazata a mezőgazdasági termelés. Eredményei vagy sikertelenségei alapvetően befolyásolják egész népgazdaságunk fejlődését, az életszínvonal emelkedését, valamint a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének megszilárdulását is. Egész társadalmunknak, a párt-, az állami és a gazdasági szerveknek és szervezeteknek rendkívüli figyelmet kell fordítaniuk a mező- gazdasági termelésre. Pártunk XIV. kongresszusa nagyra értékelte mezőgazdaságunk elért eredményeit és fő feladatként tűzte ki, hogy saját termelésből fedezze az alapvető élelmiszerek szükségletének növekedését. Emellett nem szubjektív teljesíthetetlen kívánságokból, hanem azokból a reális lehetőségekből indult ki, amelyekkel szocialista mezőgazdaságunk ma már rendelkezik a káderek területén csakúgy, mint a tudományos ismeretek érvényesítésében, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben és az egész anyagi-műszaki ellátottságban. A mezőgazdaság eddigi fejlődése igazolja, hogy a kongresszus irányvonala helyes, és a mező- gazdasági dolgozók eredményesen teljesítik. A fő feladatokat az ötéves tervidőszak első Idejében teljesítették, néhány döntő fontosságú mutatóban bizonyos túlteljesítést értek el. A gabonatermesztés és az állattenyésztési termelés fő ágazatainak fejlesztése gyorsabban nő a tervezettnél. Ez gazdagabbá tette közös asztalunkat. Egyidejűleg lényegesen csökkenthettiik a vajbehozatalt, és boldogulunk a kapitalista országokból importált hús nélkül is. Ez a mezőgazdasági dolgozók nagy kezdeményezésének eredménye, annak az eredménye, hogy tevőlegesen valósítják meg a XIV. kongresszus döntéseit. A rendkívüli időjárási viszonyok az, őszi és a téli időszakban szükségessé teszik, hogy nagy figyelemmel és aktívan fogjunk hozzá a növénytermesztés problémáinak megoldásához. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói meggyőződlek róla, hogy nemcsak az időjárás szeszélyei döntenek a jövendő termésről, hanem mindenekelőtt az emberi munka és kezdeményezés. Ezt bizonyítják a múlt évi tapasztalatok is. Csakúgy, mint az iparban, eredményeink a mezőgazdaságban, is d< vő mértékben függenek az irány. ^ és szervező munkától. Ez a fő oka annak, hogy miért láthatók indokolatlan eltérések az azonos termelési feltételekkel rendelkező mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában. Az azonos feltételek között egy hektárra számított termelésben mutatkozó jelentős különbségek nemcsak egy konkrét egységes földművesszövetkezetnek, vagy állami gazdaságnak ártanak, hanem egész népgazdaságunknak. Ezért az ilyen helyzet tűrhetetlen. El kell érni, hogy az átlagon aluli és az átlagos vállalatok színvonala magasabb legyen, hogy felszámolják a különbségeket az egyes járások és kerületek termelési intenzitása között. Ezért a mezőgazdaságban dolgozó párt- és irányító szervek érdeklődésének homlokterében kell, hogy álljanak ezek a kérdések, és tanácskozni kell róluk a kerületi és járási konferenciákon is. Falvaink, mezőgazdaságunk jövőj® elválaszthatatlanul összefügg egész népgazdaságunkkal. Ezért a szállító ágazatok kötelessége, hogy a mezőgazdaság fejlesztése és távlati koncepciójával összhangban termelési programjaikkal gyorsabban alkalmazkodjanak és ellássák a mezőgazdaságot komplett technológiai rendszerekkel és biztosítsák számukra a minőségi, műszaki szolgálatot. Az illetékes irányító szerveknek gondoskodniuk kell elsősorban a gabona tárolására megfelelő raktár- helyiségekről. Számunkra nem lehet közömbös, ha rossz tárolás következtében nagy károk keletkeznek. A mezőgazdaságban céljaink megvalósításáénak egyik alapvető feltétele, hogy lényegesen javítsuk a falvakban az ideológiai munkát. Ugyancsak céltudatosan kell fejleszteni a kulturális és a társadalmi életet is, hogy a vidék ne- csak a fejlett mezőgazdaság, hanem a nép magas anyagi és kulturális színvonalának képét nyújtsa. Az 1973. évi terv és az ötéves terv további ével teljesítésének igényes feladataival együtt ki kell dolgoznunk a 6. ötéves terv irányelveit és társadalmunk fejlesztésének távlati tervét. Gazdaságunk hosszú időre szóló távlati tervét olyan termelési struktúra kialakítására kell irányítani, amely biztosítaná valamennyi termelési és anyagi forrás teljes kihasználását, a legjobban értékelne munkásaink és technikusaink munkáját, s megteremtené a kivitelező és átvevő kapcsolatok összhangjának, valamint a behozatal és a kivitel szükségletei kielégítésének feltételeit. Amikor ma a hatékonyság növelését egybekapcsoljuk a gyorsan mozgósítható tartalékok kihasználásával, ugyanakkor a hosszú tartamra szóló távlati tervben döntő jelentőségűvé válnak a gazdaság- fejlesztés olyan forradalmi tényezői, mint a tudományos-műszaki fejlesztés és a nemzetközi szocialista integráció. Ezért döntő hely illeti meg a tényezőket a távlati feladatok kidolgozásában is. A szocialista integráció lehetővé teszi számunkra a termelőerők fejlesztésének meggyorsítását, a sorozatgyártás növelése, az integrált termelés növelése alapján. Ez a folyamat ugyanakkor nemcsak lehetővé teszi, hanem meg is követeli, hogy a tudományos kutatómunkák összpontosítása és koordinációja alapján meggyorsuljon a tudományos-műszaki fejlődés üteme, hogy gyakorlatilag megoldódjon a tudományos-műszaki feladat vívmányainak a szocialista rendszer előnyeivel való összekapcsolásának történelmi fe ladata. A termelőerők internacionalizálásá- nak növekvő szükségessége megkívánja, (Folytatás a 7. oldalon) 197*. II. 21.
