Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-18 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó
■ Štefan Uhor „Völgy" címmel új film forgatását kezdle el. A Miloš Krno forgatókönyve alapján készülő film cselekmé- nye a Szlovák Nemzeti Felkelés idején játszódik és bemutatja, a nehéz időkben a fiatalok miként válnak aktív fasisztaellenes harcosokká hogyan szövetkeznek a szovjet partizánokkal. hogy együttes erővel harcoljanak a hitleri betolakodók ellen. A szerző a forgatókönyvet saját élményei s partizánemlékei alapján írta. H A bratislavai televízió rövidesen bemutatja Stefan Zweig egyik művének tévéváltozatát, A gyűjtök szerencséje címmel. Az alkotás az első világháborút követő évekbe kalauzolja a nézőt. amikor minden értéket pénzzel mértek A tévéjátékokban Elő RomanCík, Martin Hu- b.i, František Dibarbora és mások játszanak. H A bratislavai kotibai filmstúdióban a felszabadulás óta Összesen 120 egész estét betöltő film készült. A stúdiót évente nyolc játék és nyolc tévé film hagyja el. 08 Miért nem vagy szép? — ezt kérdezi Hermina a férjétől, mert elégedetlen a család erősebb nemének külsejével A női ügyesség és rafinéria minden eszközét latba vetve rászedi férjét, hogy csináltasson plasztikus műtétet .. s hogy ez miként végződik, megtudjuk, hn megnézzük Claude Magnier Hermina című művének tévéváltozatát. melyet Miloš Pietor rendezett. A női főszerepet Zdena Grúberová játssza, partnere lvan Krajíček munkával készítette el „Kedves mór“ című legújabb munkáját, a Marx Károlyról szóló árny filmet. • ,,Kedves mór" — tulajdonképpen honnan származik ez a furcsa cím? — Lafargue-tól. Tőle tudjuk, hogy családi körben „kedves mór“-nak nevezték Marxot. Az egyik magyarázat szerint a meghatározás Marx „Otelló“-rajongó feleségétől származik aki a példás családapát, de a családi élet napi gondjaihoz „otelloian keveset értő embert“ (Lafargue) jellemezte így barátnőinek. Alkotótársammal, förg Herr- manual arra törekedtünk, hogy olyan oldaláról közeledjünk Marxhoz és családjához, ahonnan valóban kevesen ismerhették • Vagyis a magánélete felől. Miért tartotta ezt szükségesnek? — Meggyőződésem, ha egy politikust emberileg közelinek. „Ismertnek“ érzünk és megszeretünk, aniiak a gondolatait is élőbbnek érezzük, hozzánk kö- zelebbállónak valljuk. Alkotói célunk tehát az volt, hogy ezzel a filmmel is Marx személyét és munkásságát köze leb'o hozzuk a mai emberekhez. ® Miért gondolja, hogy ezt a célt éppen egy árny film tudja a legjobban szolgálni? — Mert ez nem az első kísérlet. A Georgij-házaspár a szovjet Fjodor latrukkal a közelmúltban érdekes rajzfilmet készített „Egy fiatalember, akit Bngelsnek hívnak“ címmel, és ebben Engels ifjúkori levelezésének egy részét elevenítették meg az animáltfilmek sajátos eszközeivel. A film későbbi világsikere egyértelműen bizonyítja, hogy ez járható út. • Ez igaz, de az „Egy fiatalember, akit Engelsnek hivnux“ rajzfilm vólt. Ön pedig árnyfilmet készített.-- Ne feledje, a német—szovjet szerzőpáros abban a filmben Engels sajátkezű írásait és játékos rajzait, vagyis konkrét hagyományt dolgozhatott fel. Én pedig csak mások emlékezései alap ján dolgozhattam. E? két különböző forrásanyag, ami különböző realizálási formát is igényelt. Feladom az arc- és a szemábrázolást és meggyőződésem, hogy jól teszem, amikor szlluett-figu rákkal dolgozom, mellőzve a grafikus ábrázolásmód legfontosabb elemét, tehát arc- és szem nélküli Marx képet készítek. Herrmannal ugyanis Marx életformáját szerettük volna bemutatni. Meggyőződésünk, hogy ez az életforma a beletűzdelt apró epizódokkal, önmagában is eléggé jellemzi Marxot. Mi nem egy objektív Marx-képet kívántunk adni, hanem egy szubjektivet. Egy olyan Marx-képet, ahogy Lafargue ábrázolta azt. S hogy ez a kép nem teljesen lafargue-i, hogy beleszöttük mások, például Marx jó barátja, Feuerbach és még jobb barátj , Engels néhány emlé'kezésszerű feljegyzését is, az tulajdonképpen nem változtatott az alapkoncepción. Ahhoz, ahogy szerettei látták és személyes feljegyzéseikben láttatták Marxot, ahhoz elég az árnyalak is. Számukra Marx egyéniség volt, akinek keresték az emberi arcát, és azt annyiféleképp és annyifélemód találták meg, hogy végül egyikük sem volt képes egyetlen arcot visszaadni, csak egy alakot. Ez tehát az árnyfilm- ábrázolás mellett szólt. • Milyen hosszú lett a ,,Kedves mór“? — Hatszáz méter, vagyis pontosan húsz perc. A film az 1865-ös London utcáit, kis ivóit tárja elénk, ahol Marx a munkásokkal beszélget, majd a Temže partot láthatjuk, ahol Lafargue sétáltatja Marx lányát, Laurát Követjük Lafargue-t a Marx-család otthonába, majd Marx oldalán bejárjuk a British Museum hatalmas könyvtárát és látjuk családjával töltött perceinek bájos krónikáját, a hosszú vasárnapi sétáktól egész a Feuerbach leírta, legendás szamárlovaglásig. Megismerkedünk a család anyagi gondjaival. Engels bőkezű anyagi segítségével, jelen vagyunk Laura kezének megkérésénél és így tovább ... A „Kedves mór“ ral valami alapvetően új született az árnyfilmkészítésben és a DEFA drezdai anlmáltfilm-stúdiója tovább halad azon az egyedülálló úton, amelyre a moszkvai művészekkel közösen az „Egy fiatalember akit Engelsnek hívnak“ című alkotással lépett... FENYVES GYÖRGY MARX ezúttal ollóval szüle tett meg, és az ollót a több évtizede ha lőtt Paul Lafargue fogta. Én ugyanis csak azt formáltam meg, amit Marx későbbi veje — leány kérő londoni látoga tására emlékezve —, a Marx-család hétköznapjairól írt. Paul Lafargue, ez a művelt, s ugyanakkor kisportolt orvos. a későbbi ismert szocialista. Marx harcostársa, eszméinek terjesztője és első kommentátora olyan csodálatosan írta le a londoni Sohoban lakó Marx- családdal kapcsolatos első élményeit hogy az szinte animáltfilmre kívánko zik Bruno /. Buttge beszél, a világhírű drezdai rendező, aki kísérleteivel úi utat mutatott, szinte újjászülte az árny filmkészítés már-már kihaló léiben levő művészetét. A ma negyvenhét esz tendős művész egy 1950 ben látott külföldi példán felbuzdulva, 1951-ben lett árnyfilmrendező. Eddig készített több mint félszáz árnyfilmje közül számos a legnagyobb fi lm versenyeken is nagy feltűnést keltett és értékes díjakat, diplomákat nyert. Félévi előkészület után, öt és fél havi jelenet a Kedves mór című árnyfilmbül P U S KI N - ELBESZELÉS FILMVÁSZNON A „NAGY BUJOLD". Ezt^a címet adta az egyik francia újság annak a cikknek, amelyet Geneviéve Bujold-nak szentelt. A kanadai színésznő, aki 1942-ben szü letett, a mozilátogatókat is meghódítót tat: legutóbb az Anna ezer napja című filmben láthattuk. Geneviéve Bujold Amerikában nagy sikert aratott a Szent Johanna címu tóvéfilmmel. 1973. II. 18. 10 }.í»>bTÍThThs <ľffif? «Tgly fat1»P*j|7nBTTjPTfitgfl yflfc ’ti -ív-■ ir»K? ! uŕv- ii*iul t»T tili>T«l fiiT»Ti V'A*/;!*! ŠCjM 2» ‘m liíí ySí i-TÍt> gjg . *v: .1 - k.-» . ■. i \ y .31
