Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-18 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. II. 18. 8 Akik nem félnek a szelektől A tudósokat különösen foglalkoztatta a tubuk táp­lálkozása. Legnagyobb csodálkozásukra felfedezték, hogy ez nagyon szegényes. Reggel egy csésze főzet valamilyen füvekből — erős teára emlékeztet. Dél­ben két-három szem datolya, este pedig maréknyi köles, melyhez pálmaolajat és gyökérfélékből készült mártást elegyítenek. Éhségüket csillapítva teve- szőrköntöst öltenek, szájukat, orrukat befödik, szal­mapapucsba bújnak és a kegyetlen szelek és hideg éjszakák ellenére hosszú útra Indulnak a sivatagban. Nem szoktak sokáig pihenni. A karaván csak ak­kor áll meg, ha egy asszony szülni készül. Pihenésük idején a felnőttek gondozzák a gyermekeket, lábbe­lit és ruhát készítenek, kölest hántanak. A férfiak megvizsgálják nyilaikat és lándzsáikat, a fiatalok valamilyen hangszeren játszanak, amely a gitárra emlékeztet és vontatott, finom hangokat ad ki. Fiú születése az egész törzs nagy ünnepe. A pihenő után a nomádok tovább vándorolnak, az anyát az újszülöttel a legjobb tevére ültetik. A karaván akkor is megáll, ha valamelyik teve ad utódokat. Ilyenkor két-három ember marad az ellő állattal, a többi foly­tatja útját. A tubuk naponta perzselő napsütésben 80 kilomé­tert is megtesznek. Fizikailag igen szívósak. Mi néha olyan fáradtak voltunk, hogy még terepjárón sem tudtuk folytatni utunkat, ugyanakkor a tubuk szé­pen tovább meneteltek. Az orvosok a legnehezebb útvonalakon megmérték a nomádok vérnyomását. Kiderült, hogy szívműködésük nem tért el különös­képpen a szabályostól. A tubuk nagyon szívesen rendelkezésére álltak a kutatóknak, nem kívántak tőlük semmilyen ellen­szolgáltatást. Ennek kapcsán érdekes epizódok tanúi lehettünk. Séguédine-ben például európai módon ké­szített húsétellel kínálták a nomádokat. Megízlelték, aztán undorodva köpködni kezdtek. Egy 45 év körüli asszony, akinek fiatalos arca erősen ellentétben vnlt ősz hajával, a sarokba tette az ételt. Két, arra tipegő tyúk egyszer-kétszer belecsipegetett, aztán szintén továbbállt. A tudósok eleget tettek küldetésüknek, légifelvé- telek sorozatát készítették a tubuk állal bejárt tá­jakról, 400 vérelemzést végeztek. Ámde feltárhatja © a mikroszkóp és a vegyelemzés a tubuk csodálatos fizikai és erkölcsig szívósságának titkát, annak a lélektani képességüknek a titkát, hogy még a leg­bonyolultabb helyzetekben sem veszítik el önuralmu­kat? Szélken, viharban ® Szabadságra születtek © Isme­retlen elődök leszármazottjai # Megfejthetetlen titok tikus sziklaképződmények között egy igazi „képtár“' található. Az ősember „vásznai“ vadászjeleneteket örökítenek meg, mammutokat, zsiráfokat, bivalyokat ábrázolnak. Ennek a „képtárnak“ legnagyobb kincse a vadászó ősember sziklába vésett figurája. A kőkor­szaki művész rendkívül pontosan és kifejezően áb­rázolta a vadász mozdulatainak dinamikáját. A tubu nők európai szemmel nézve is gyönyörűek. Sudárak és kecsesek, ötven-, sőt hatvanéves korukig is megőrzik járásuk graciozitását. Életkorukat azon­ban nem mindig siketül pontosan meghatározni, mert a sivatag világában az idő fogalmát a nap mozgása határozza meg. Szép arcvonásaik vannak: vékony, egyenes orruk, egyenes ajkuk, élénk fekete szemük, habár a különféle fertőzések és rovarcsípések kö­vetkeztében különösen a gyermekek szemfehérje vö­rössé válik. Az orvosi vizsgálatok során a tubuk rendkívül tü­relmesek voltak. Még a gyermekek sem sírtak, ami­kor vért vettek tőlük elemzés céljaira, vagy meg­mérték vérnyomásukat Az egyik észak csádi nomád törzsfő Fort Lamyban, a Függetlenség Napja alkalmából rendezett ünnepi fel­vonuláson. pe n BET tartomány adminisztratív központjába Lnr­geau oázisba. A Szahara szívében voltunk. Egy terepjáró sárga porfelleget hagyva maga után beszállított a városba. Még lélegezni is nehéz volt. Középkori erődökre emlékeztető agyagházak épül­tek az utca mentén. A nap kegyetlenül égetett, min­den élőlény a vastag falak mögé vagy a pálmafák árnyékába húzódott. A házak oly szoros közelben vannak egymással, hogy nem férne el köztük két szamár — a városi forgalom fő eszköze. A poros utca a bazárhoz vezet, amelynek boltívei alatt jellegzetesen keleti, komor és piszkos karaván- szeráj húzódik meg, s élénk kereskedelem folyik itt mindennel, amit csak ez a vidék kínálhat. Van cso­daszép tripolitániai teveszőr szőnyeg, amilyen még a fővárosban, Fort Lamyban sem kapható. Mézédes szőlő, amelynek fajtája csak itt terem. Fekete fá­tyolos nők faszenet árulnak. Mellettük fekete zsá­kokkal felmálházott szamarak. A sivatagból jött nomádok délről hozott kukoricát vásárolnak. Largeau egyik csodája a vízbőség. A város köze­lében néhány kilométerre van egy szökőforrás. Egész tó képződött körülötte, s a nomádok ide hozzák itat­ni tevéiket. Ha a homok betemeti a forrást, a víz más helyen tör föl. Itt, szinte néhány centiméterrel a fel­szín alatt, mindenütt van víz. Nemegyszer a lakó­házaknál tör föl és elmossa alapjaikat. A víz évezredeken át felgyülemlett a sziklakőze­tek alkotta föld alatti óriási tárolókban. Most életet ad az oázisnak és kis csatornákon keresztül kisebb földterületekre folydogál, ahol zöldséget termeszte­nek. Szinte minden zöldségeskertben látható pálmák­kal szegélyezett „gémeskút“, amelyből bőralkalma­tossággal merítik a vizet a szerteágazó kis csator­nákba. Largeau-tól néhány kilométerre az élettelen siva­tagban favázú gyékényházakat pillantottunk meg. Csodálatosan hasonlítottak a babszemre. Egy „bab- szem“ ajtaja kitárult és hosszú ruhájú lány lépett ki, orrát karika díszítette. Félelmét legyőzte a kí­váncsisága. Autónkat egy kis idő múlva gyermekhad vette körül. A szülök ügyet sem vetettek ránk — éppen a tevéket málházták fel, új helyre indultak. Tubuk voltak, akik BET 70 ezer főnyi lakosságá­nak a zömét alkotják. Külsőleg sem az afrikaiakra, sem az arabokra nem hasonlítanak. Finom arcvoná­saik vannak. Azt mondják, hogy ősi egyiptomi tele­pesek utódai. Egy másik állítás szerint berber tör­zsek és az őslakosság keveredéséből keletkeztek. A sivatag örök vándorai mindennél többre becsü­lik szabadságukat. A sivatag büszke és megalázha- tatlan lakói nem ismernek el semmilyen hatalmat. Csak a hagyományos törzsfőnök — a derdenek en­gedelmeskednek. Csádban azt tartják, hogy a tubuk féktelen természete, szabadságszeretete vezet gyak­ran konfliktushoz a központi hatóságokkal. A tubuk nem ismerik az ipart. Mindenük a marha­tenyésztés. A marha számukra értékmérő is. A déli kereskedőktől tevékért szövetet, élelmiszert* iparcik­keket kapnak. A sivatag minden titkának nyitjára jutottak. Bár­melyik tubu nomád lerajzolja a homokba annak a vidéknek a térképét, ahol állatjait legelteti, teve vagy ember alig észrevehető nyomát követve eljut a vízforráshoz. A tubuk valaha a Földközi-tenger felől Afrika bel­sejébe tartó karavánok rémei voltak. Nők, kutak, tevelopások miatt évtizedeken át folytak köztük a gyilkosságok, a vérbosszú, amelyet minden felnőtté avatott legénynek végre kellett hajtania. A tubuk azonban nagyon vendégszeretők, a törzsi szolidaritás és a törzsi becsület erősen összetartja őket. Gonoa városkában, itt a tubuk országában, fantasz­A Szahara egyik vidékén él a gyér számú tubu törzs, amely évszázadók nyomán megőrizte nomád életmódját, archaikus társadalmi berendezését, ősi szokásait. Európaiak, zömében tudósok, csak nemré­gen vetődtek el hozzájuk. A tubuk évezredek óta élnek a Niger Köztársaság északi részén, ott ahol az óriási Szahara sivatag északkeleten a Tibesti fennsíkkal végződik, észak­nyugaton pedig az Algéria területén húzódó hegyek nyúlványai határolják el. Eddig csak kevesen tud­nak a tubuk bátorságáról, mozgalmas és hihetetlenül hosszú életéről. Európai ember egy hétig sem bírná ki, ha a tubukkal együtt kellene vándorolnia a si­vatagban, hozzájuk hasonlóan kellene táplálkoznia. Karavánok útján Nemrégen három neves nyugati egyetem expedí­ciója szánta rá magát, hogy az Amazonas vidékén végzett eredményes kutatásai után a Szahara leg­forróbb vidékeire is kiszáll. Kavara, Agadem és Dja- do volt az úticél. Ugyanis itt élnek a tubuk és a tuaregek. Az expedíció több mint 4 ezer kilométeres utat tett meg Tunézián és Hassi Messaud városkán A tubu nomádok főként növényekkel táplálkoznak. Az európai rsceptű hús­leves nyilván npm ízük nekik. Ez a rövidítés a Nigerrel határos Csád Köztársaság egyik tartományának a neve: Borkou — Ennedi — Tibesti. A 13 családi tartomány közül a legnagyobb (580 ezer négyzetkilométer, az ország területének a fele), de egyben a hűbéri múltban élő legelmara­dottabb terület is. Giehit úr, akivel Fort Lamy nép­rajzi múzeumban ismerkedtünk meg, amelynek egyet­len idegenvezetője volt, felhívta figyelmünket bizo­nyos sziklarajzokra, amelyeket az említett BET tar­tományban fedeztek fel — E helyen éltek bolygónk legrégibb emberei, — tette hozzá sokatmondőan Gichot úr. így kerültünk egy kétmotoros repülőgé­keresztül Algériába, ahol az Ahagger sziklatömb mentén poros és szétvert úton 2 400 kilométert tett meg. A Niger Köztársaság területén fekvő Agadez elérése után kezdődött a Tenere síkságon keresztül vezető legnehezebb szakasz. Ennek a sivatagi résznek a középpontjában talál­koztak a harcias nomád tuaregek első karavánjával, amely Bilmából sórakománnyal nyugat-afrikai pia­cokra tartott. Bilma — Tenere legnagyobb oázisa, ahol a fő karavánutak keresztezik egymást. Itt van­nak a sölelőhelyek. A tuaregek távoli rokonai a tu­buk, akik szintén elvetődnek Bilmába sóért, majd távoli útra kelnek a fekete földrész délkeleti keres­kedelmi központja felé. Útjuk a legnehezebben meg­közelíthető és legveszélyesebb közép-afrikai vidéke­ken keresztül vezet. A tudósok Bilmában ütötték fel főhadiszállásukat. Néhány nap múlva két repülőgép érkezett rendel­kezésükre. A sivatagban a nomádok létesítettek he­venyészett leszállóhelyeket a repülőgépek fogadásá­ra. A tudósokat felette érdekelte, hogyan fognak viselkedni a nomádok a repülőgép láttán. Ám be­bizonyosodott, hogy a tubuk egyáltalán nem féltek tőle, inkább kíváncsiskodtak és csodálkoztak. Három törzsfőnököt meg is hívtak rövid körrepülésre. Vi­selkedésük minden várakozást felülmúlt. Hahotáz- tak, tapsoltak örömükben. Leszállás után pálmaleve­lekből rögtönzött szállásaik rejtekehelyeiről elővették féltve őrzött ereklyéiket és ellenállhatatlan erővel kezdték rátukmálni az expedíció tagjaira. így alakult ki köztük a barátság. BET A tubuk <TJ S 00 00 'ca (/) fC '5 03 fi 09 E m £ ” |1 — ° “ ►> 03 0C

Next

/
Thumbnails
Contents