Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-11 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó
resmíimm - tMbsubmbh (Könözsi István felvétele) A BÉKÉS EGYÜnÉLÉS TITKA NAPLEMENTE A házasság kései szakaszában, amikor mindkét házastárs feje felett elszállt az idő, a feleség szerepe nagy átalakuláson megy keresztül. Ez az az idő, amikor a rádióban é6 a televízióban szereplő Idős férfiak mamának hívják a házastársukat. Ez az átalakulás hasznos helyzetet teremt a férfiak számára. Ilyenkor már szívesen játsszák a gyengébb szerepét, jobban kiszolgáltatják magukat. — Légy szíves, mama, hozz egy pohár vizetl Jobban esik, ha te hozod — teszik hozzá alamuszi mosollyal. És a „mama“, feladatához híven, megfeledkezve fájós lábáról, készségesen megindul, és hozza a pohár vizet vagy a pohár bort „felnőtt“ gyermekének. Boldog korszak ez, amikor már szavak nélkül is értik egymást a 1 ázastársak. A férfi már nem nyugtalan többé, emlékezetében Inkább a gyermekkor kedves emlékei kerülnek felszínre, mint a jelen érdektelen apró eseményei. Az emlékezéssel foglalkozó kutatók szerint a jő megmarad, a rosszat könnyen elfelejtik az emberek. Nem mondhatjuk, hogy a naplemente idején ellaposodik a szerelem. Sok esetben az évek múlásával még inkább elmélyül. Olyan házastársak, akik életük során tépték, marták egymást, idős korukban példás házas, életet éln-k. A szerelem természetesen szeretetté szelídül, de nem nélkülözi a régi szerelem néhány vonását. Ennek oka az, hogy a nőkben hatalmas mértékben megvan a gondoskodás ösztöne, ami a férfiakból — sajnos — hiányzik, vagy csak kis mértékben fedezhető fel bennük. A gondoskodás ösztöne és a férfi ebből eredő ragaszkodása az a váz, melyre a jó házasság felépül. A NAGY JÁTSZMA VÉGE A nagy játszma véget ért, a harcos felek levetették páncéljaikat, dldobták csatabárdjukat. Valójában el is fáradtak a küzdelemben, és az ellenfélnek kijáró tisztelettel elvonulnak a csatamezőről. Ha a gyanútlan szemlélő nézi őket, el sem tudja képzelni, hogy életük egy- egy szakaszában kegyetlen csatákat vívtak egymással. Hogy a papa nem is volt olyan jámbor és csendes, mint most, és a mamának is lehetnek rejtett kis fiókjai, amikben megkopott emlékeit őrzi. De kettejük egymáshoz való viszonya lecsandesedett, mint az esti órákban a tó vize, amikor a természet szorongva várja a lebukó nap utolsó sugarait. Az élet pedig megy tovább, kifürkészhetetlen céljai felé. Egy napon eljön az az óra, amikor egyikük vagy másikuk eltávozik az élők sorából. Helyébe beköltözik a régi bútorok közé az elviselhetetlen magány. Ilyenkor megdicsőül az eltávozó, hibái vele tűnnek, csak erényei maradnak meg a múló Időben. KÜLÖNÖS JELENSÉG A természet nagy csodáinak egyike, hogy az a két ember, aki hosszú évtizedeken keresztül él együtt, mennyire hasonlít egymáshoz. Nemcsak arcvonásaikban, hanem mozdulataikban, gesztusaikban és érzelmi világuk szövevényeiben is. Érdekes feladat társaságban, ahol ismeretlen emberekkel találkozunk, kikeresni azokat, akik egymáshoz tartoznak. Idős embereknél az említett jelenség miatt a feladat cseppet sem nehéz. A BÚTOROK ÖREGEDÉSE Nincs szomorúbb látvány, mint öregedő tárgyak az Idős emberek körül. A kócát mutogató fotel, a koromtól megfeketedett falak, a rosszul záródó ajtó stb. Az ilyen lakás az elmúlásra emlékeztet. A halódó tárgyak társaságában gyorsabban öregszik az ember is. Ezért, amennyire lehet, küzdeni kell a tárgyak öregedése ellen úgy, ahogy harcol az ember akkor, ha valamelyik szerve megbetegszik. Hiszen az ember legfontosabb környezeti tényezője az otthon, amelyben él. A HOSSZÚ HÁZASSÁG ÉRDEMRENDJE Ezt a különösnek hangzó érdemrendet lengyel barátaink alapították és fogalmazták meg. Ha két ember hosszú-hosszú Ideig együtt marad, kétségtelenül rászolgál a kitüntetésre. Egy hosszú házasság során temérdek hősi, és bizonyos értelemben kitüntetésre érdemes cselekedetet hajtott végre a két fél, amikről a maguk idejében nem vett tudomást a világ. Mennyi türelmet kellett gyakorolni egymás gyengéivel szemben, mennyi áldozatot vállalni a betegségek, sorscsapások Idején és gyermekeik nevelése közben. Most aztán sommásan jutalmazza a házasfeleket a társadalom érdemrenddel, a hosszú házasság érdemrendjével. Nem is vitás, hogy ezt az elismerést a házastársak mindenképpen mooírHomnv Or. MARÉK ANTAL ÉN IS KÖSZÖNÖM... Jól nevelt, vagy úgy is mond hatnám, jól Idomított vásárlóközönség vagyunk. Megszoktuk, hogy udvariasan „asszonyom“- nak szólítsuk az elárusítónőt. és háromszor nyomatékosan megköszönjük a vonakodva elénk tett árut. Megköszönjük továbbá az áru becsomagolását, a pénztárosnőnek a visszajáró pénzt, az üzletből kifelé menet is harsány köszönéssel jelezzük, hogy távozunk. S ezt sajnos, többnyire min den ellenszolgáltatás nélkül tesz- szük. Az elárusítók udvariatlanságáról, neveletlenségéről s az ezt kiváltó okokról annyi cikket és glosszát írtak már, hogy nem is akarom erről a témáról tovább szaporítani a szót, inkább egy ellentétes példát említenék meg, mert az ilyesmi ritka, fel kell rá hívnunk embertársaink figyelmét. Beugróm néha vásárolni Brati- slaváha a Záluhy I. elnevezésű lakótelepen, a Štefanovič utca sarkán levő csemegeboltba, pedig ritkán esik egybe szokásos útirányommal, s így nem kis kerülőt kell tennem érte. Eleinte nem is tudatosítottam, miért teszem, csak később jöttem rá, hogy a bolt különös, derűs légköre okozza. A készséges kiszolgálás, a pénztárnál ülő idősebb hölgy kedves hangja, barátságos mosolya, udvarias válaszai. Itt még a sorban állás sem esik nehezére az embernek, s akár tízszer is szívesen végighallgatja az ehhez hasonló párbeszédeket: „Kérek öt deka kávét!" „Igen, kérem, máris adom.“ „Köszönöm.“ „Én Is köszönöm. Viszontlátásra!“ S mindehhez útravalóul még mosolyt is kapunk, vidám, szinte lélekerősítő hangsúlyt, és egy adag optimizmust, amely utunk- ra elkísér, s arra késztet, hogy mi is derűsen lépjünk be otthonunk vagy munkahelyünk ajtaján. S ha éppen ilyen zimankós, latyakos reggel van, mint ez a mai is, azt mondjuk bizakodva: jól kezdődik ez a hét... —ma — TEJ A KOZMETIKÁBAN A legegyszerűbb és legolcsóbb kozmetikai szerünk a tej. Szinte csodákra képes. Próbáljunk meg este, lefekvés előtt meginni egy pohár nyers, fölözött tejet (a zsíros tejet csak azoknak ajánljuk, akik hízni szeretnének). A rendszeres tejivás üdítő hatással van az egész szervezetre Nyugodtabb alvást biztosít, tisztítja az arcbőrt, elsimítja a ráncokat, megnyugtatja az idegrendszert. Elődeink sem csupán táplálkozásra használták a tejet, jól Ismerték szépítő és fehérítő hatását, s azt. is hogv pl. az író összehúzza a kitágult pórusokat. A bőr ápolására csak friss, nyers tej alkalmas, főzessel sok értékes tulajdonságát elveszíti. S ami a legérdekesebb, nemcsak a száraz, ráncos bőr rendbehozására alkalmas a tej. hanem a zsíros bőrre is jó hatással van. Száraz arcbőrre a következő pakolást ajánljuk: Langyos, nyers tejhez keverjünk hozzá annyi őrölt mandulát, hogy híg pépet kapjunk, s ezt, miután a bőr tisztátlanságait olajos vattával tökéletesen eltávolítottuk, kenjük fel arcunkra és nyakunkra. 20—25 perc pihenés után langyos vízzel mossuk le a pépet. Bőrünk észrevehetően simább és üdébb lesz már az első kezelés után is. Zsíros arcbőr esetén élesztővel keverjük el a tejet, egyébként pedig éppúgy járunk el, mint a száraz bőrnél. Ehhez a pakoláshoz legalább félórai pihenést ajánlunk A megszáradt pépet langyos vízzel távolítjuk el. A ráncos bor kisimításához édes tejszínt vagy aiudttejet használjunk. úgy, hogy mézet keverünk hozzá. Húszpercnyi pihenés után előbb meleg, majd hideg vízzel mossuk meg az arcunkat. Az első arcápolási kísérlettől még nem szabad csodákat várnunk. A teljes sikert csak a rendszeres gondozás hozhatja meg. HASZNOS TANÁCS Ma, amikor már az iskolásg.yere- kek Is tisztában vannak a higiénia alapvető követelményeivel falun és városon egyaránt, nem kell különösképpen felhívnunk a háziasszo nyok figyelmét arra a veszélyre, amelyet az utcáról a lakásba be hordott kórokoz k jelentenek. Ez a veszély különösen a téli időben fokozódik, amikor az influenzás, hörghurutos bett-gek köpetei rátapadnak az utcán cipőnkre. Nálunk a háziasszonyok — szerencsére — már évek óta bevezették a „papucsdivatot“, vagyis a család minden tagja a lakásban papucsot visel. Azonban az előszoba padlóját, linóleumát aiánlatos mindennap va lainilyen fertőtlenítő hatású szerrel felmosni, mivel »okán megfordulnak a lakásban, akiknek nem adhatunk papucsot: pl. a postás, valamilyen hivatalos személy, esetleg olyan látogató, aki nem venné jónéven. hogy lehúzzák a cipőjét. Erre a célra a legmegfelelőbb az erősen fertőtlenítő hatású M I V A L felmosópor. Ebből 1—2 kanálnyit tegyünk a felmosóvízbe. azután alapos dörzsöléssel mossuk fel a padlót, követ vagy linóleumot, majd tiszta vízbe mártott ruhával még egyszer töröljük át. A Mivalt fürdőkád. WO, mosogatómedence és edények fertőtlenítésére is használhatjuk. Előnye, hogy nagyon hatásos és olcsó. — PAnyukát és apukát választottak Lukács Emilnét sokan is merik a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban. Azon kívül, hogy a „Példás tanító“ kitüntetés tulajdonosa. s így fényképe ott van a járás legjobb dolgozóinak arcképcsarnokában, ő a stránskai (Oldalfala) párt- alapszervezet elnöke, tagja a nőszövetség járási bizottsága elnökségének, szakszervezeti funkcionárius. Foglalkozása: a stránskai (Oldalfala) gyermekotthon Igazgatója. Az intézetben, amelyet vezet, harmincnégy árva, Illetve elhagyott gyermek nevelkedik. Miközben mi az igazgatónővel az irodában beszélgettünk, a gyermekek önfeledten játszottak az udvaron. Ketten közülük azonban elhagyták a többieket, és bejöttek az Irodába. A két kislány, akik testvérek. Koši- céről kerültek az otthonba. Gabi, a nagyobbik, akinek gondosan ápolt haja két ágba fonva lógott a hátán, készségesen válaszolt kérdéseinkre. S azzal is eldicse- kedett, hogy az otthon anyukája Sárika néni. apukáiuk pedig Józsi bácsi. — Sárika néni — Pásztor Sarolta elvtársnő, a nőszövetség járási bizottságának titkárnője, józsi bácsi pedig Éliás József a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságának az elnöke — világosít fel bennünket az igazgatónő Hogyan lett Pásztor Sarolta az otthon anyukája és Éliás (ózsef az otthon apukája? — Gyermekeink kiadós kosztot kapnak az Intézetben. Ruházkodásra. Játékokra, az épület karbantartására, s ha a helyzet úgy kívánja, a berendezés kicserélésére is futja az államtól kapott pénzből — mondja az igazgatónő. — Ez azonban még nem minden. Az is a feladatunk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, melyek közepette a gyermekek nem szenvedik annyira a szülői szeretet, a családi otthon hiányát. Ezért gyakran hívunk vendégeket az otthonba. S a leggyakoribb vendégek közé tartozik Pásztor elvtársnő és Éliás elvtárs. Ezért hálából a gyermekek őket választották meg az otthon anyukájának, illetve apukájának. Susányi István- NE VEDD EL! KONTÁR GYULA FELVÉTELE 1973. II. 11. 16
