Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-10 / 8. szám, szerda

Szerény, de tettre kész kassán Margitot, a Rimavská bota-i IRimaszombat) járás választókörzetének képvíse- ét 15 évvel ezelőtt, középis- lás korában jól Ismertem, 'vekig volt a CSISZ harkácsi Jyi szervezetének a pénztáro- s így havonta rendszeresen átkoztunk, amikor a tagsági jegekért bejött a járási bi- Yiiágra, de néha soron kívül kopogott, hogy a szervezet k s-bajos" dolgait elintézze. Brat^en íe^ac^atoí kapott, lel- retesen teljesítette. jgj mondani szokás, minden am meg lehet bízni benne, közelmúltban a járási szék­gyógyszertárában tálálkoz- s vele. Gyógyszerész. ár fiteteg munka várt rá, szaki- ľ időt arra, hogy régi isme­ként egy kicsit elbeszélges­tr* — Az érettségi után Bratisla­vában a gyógyszerészeti fakul­tásra kerültem, így teljesült a vágyam — eleveníti jel a múl­at. — Nagy lendülettel kezd­em a tanuláshoz — és bár nem szereztem piros diplomát, a tempót végig tartani tudtam. Egyébként mi is ebben az érde­kes? ... Hirtelen maga se tudná meg­mondani. Sokat tanult, kevés Ideje maradt a szórakozásra, meg aztán ehhez pénze sem volt. Szülei nem nagyon tudták segíteni, s a havi 250-300 koro­na ösztöndíj kellett a kosztra, no meg egy-egy ruhára. Az érettségire kapott télikabátot hordta a diploma megszerzésé­ig. Igaz, rám bízta, hogy erről egy szót se írjak de ezzel is szeretném igazolni, hogy a fő­iskolai tanulmányai alatt szor­galmasan készült életpályájára, mit sem törődve környezetével, Vagy inkább beletörődve, hogy a divattal csak később tarthat lépést, akkor, amikor majd ma­ga keresi meg a ráválót. — Amíg a főiskolára jártam, az volt a szándékom, hogy há­tat fordítok a hazai tájnak, a Túróc és a Sajó mentének. A sors azonban másképp akarta — mondja derűs mosollyal, pi­ruló arccal. — Amikor 1963-ban befejeztem tanulmányaimat, a tornaijai gyógyszertárnak mun­kaerőre volt szüksége, így tehát ide irányították. Amint a ké­sőbbiek során kiderült, szeren­csés véletlen volt ez. A gyógy­szertár tapasztalt vezetőjétől, Ferderber bácsitól —* akinek két diplomája van — igen so­kat tanultam a szakmai és em­berismeret terén. Az ifjúsági szervezetnek, akár a közép- és a főiskolán, mun­kahelyén sem fordított hátat. Az egészségügyben dolgozó fia­talok alapszervezetének volt az elnöke és a szakszervezet veze­tőségi tagja. Az utóbbit ide s tova tíz éve tölti be. Nehéz vol­na részletesen munkájáról, szakmai ismereteiről beszélni, elég azonban annyit elárulni, hogy 1967 óta a járásban mi­nőségi ellenőr is. Tíz gyógy­szertár tartozik a keze alá. Te-, hát naponta négy órán keresz­tül gyógyszerész, 4 órán keresz­tül pedig minőségi ellenőr. — Nekünk, egészségügyi dol­gozóknak az a célunk, hogy mi­nél többet segítsünk embertár­sainkon. Ennek tudatában vég­zem mindennapi munkámat, s így rendszeresen ellenőrzőm a komolyab orvosságok receptje­it; ehhez sok-sok szakkönyv ol­vasása szükséges. Olyan szerény és kötelesség- tudó, mint amikor az ifjúsági szövetségben dolgozott. Mégis, amikor az üzemi bizottság ja­vaslatára a Nemzeti Front kép­viselőnek jelölte a 84. válasz­tókörzetbe — szülőfaluja és környékére — csodálkozott és csodálkozik mindmáig. Pedig nincs miért. Munkásszülők egyetemet végzett gyermeke, aki mindig tudta mit kell ten­nie, hová tartozik, honnan in­dult el, és a szó szoros értel­mében tudatosítja, mi a köte­lessége. — A képviselősködés új feje­zet életemben — mondja gond­terhelt arccal. Először még meg kell szereznem a szüksé­ges tapasztalatokat... Egyéb­ként községünk, a Gemerská Ves (Gömörfalva) nevet vette fel Sánkfalával való egyesülés után, s közigazgatásilag ide tar­tozik Strelnice (LevártJ és Držkovce (Deresk) is. Ez egyéb­ként az én választókörzetem. A jnb egészségügyi és szoci­ális bizottságának a tagja. Az ülésen a hozzá közel álló dol­gokról véleményt mond. A ple­náris ülésen még nem szólalt fel', de tudom, erre előbb-utóbb sor kerül. Mint körzete képvise­lője, már eddig is tett egyet s mást, jóllehet erről a szerény­ségből nem akar beszélni. Ki­harcolta, hogy a csoportos víz­vezeték átadásának idejét janu­ár 15-re tűzzék ki, s hogy 100 000 koronát kaptak parkosí­tásra. — A hnb minden ülésére el­járok, alkalomadtán a hozzám tartozó községekbe is kijárok. Különösen jól megértjük egy­mást a dereski polgári bizottság elnökével, Üveges Józsi bácsival. Észrevételeimet részletesen is­mertetem a járási nemzeti bi­zottsággal. A válasz nem késik, de annál többet az ígéret teljesí­tése — mondja bosszúsan. S ez kedvét szegi az embereknek. Mifelénk azt mondják — „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó". Hogy mivel tölti szabad ide­jét ez a falun lakó értelmiségi képviselő? Olvas, tanul, köz­életi teendőit látja el és gyógy­szertárt régiségeket gyűjt. Az egyik atesztációs vizsgáját már letette, most készül farmokoló- giából. S ha minden jól megy, megszerzi a doktori címet, de az is lehet, hogy közben férj­hez megy. Hogy a jövőben vá­lasztóit majd többször látogatja meg, az bizonyos. A Skoda személygépkocsi az udvaron áll, csupán a tulajdonos hajtási igazolványa hiányzik még. NÉMETH JÁNOS Intik a úDmawiA számára Cigányszármazású állampol­gárain’/* problémái megoldá­sának alapfeltétele: bekapcsol­ni őket a munkába, fokozatosan felszámolni a cigánytelepülése­ket, javítani kultúrájukat, s ez­zel párhuzamban 100 százalékra biztosítani a gyermekek iskola- látogatását. A Košice-vidéki járásban az elmúlt iskolaévben 17 864 gyer­mek volt osztályozva, ebből 2321, azaz 12 százalék cigány származású. A többi gyermekek közül csupán 477 — tehát 3 százalék — a cigány gyerme­kek közül 899 — azaz 38 szá­zalék — nem léphetett felsőbb osztályba. Mi ennek az oka, és hogyan lehet a helyzeten javítani? Lényegében három alapvető okot említenék. Döntő tényező, hogy a cigánycsalád nem küldi gyermekeit rendszeresen az iskolába, nem éreznek felelős^ séget a gyermek jövőjéért. To­vábbi ok, a pedagógusok nagy igyekezete ellenére sem értük el, hogy a helyi és városi nem­zeti bizottságok gyorsan és ha­tásosan felelősségre vonják a szülőket, ha gyermekük hiány­zik az iskolából. Járásunkban az elmúlt iskolaévben a helyi és városi nemzeti bizottságokra 1032 ilyen bejelentés érkezett és 456 jelentéssel egyáltalán nem foglalkoztak. Vagyis az államhatalmi és államigazgatá­si szerveknek is nagyobb neve­lőhatást kell kifejteniük. S vé« gül a cigánygyermekek lema­radását az is előidézi, hogy többségük nem jár óvodába, tu­dásszintjük nagyon alacsony és így az első osztályban a pe­dagógusok igyekezete ellenére sem érik el a kívánt szintet Járásunkban a párt, az állami és a társadalmi szervezetek foglalkoznak a problémák meg­oldásával. Azon a területeken, ahol a legtöbb cigány lakos él önsegéllyel és állami beruhá­zással óvodákat építenek a ci­gánygyermekek számára. A ter­vek szerint 1980-ig 30 óvoda készül el, hatot már ebben az évben átadnak rendeltetésének. Többek között Vtáčkovcén (Ma­dárfalva) állami beruházással egy hatvan férőhelyes, Novo- čany (Jászóújfalu) és Nižná Mišla (Alsómislye) községek­ben pedig átalakítással egy 25—25 férőhelyes óvodát adnak át. Az említett három óvodán kívül ebben az évben nyílik meg fából készült, összeszerelhető óvoda Čaňán 30 gyermek, Ke- cerovské Kostolany községben 60 gyermek, Medzeven szintén 30 gyermek számára. Az óvo­dákban előkészítik a gyerme­keket az iskolába járásra, ren­des viselkedésre, tisztálkodás­ra tanítják őket. Reméljük az ilyen előkészítés után a követ­kező években a cigánygyerme­kek bizonyítványa is jobb lesz IVÁN SÁNDOR Amikor a Velký Krtíš-i (nagykürtösi) járási pártbizott­ság jóváhagyta az 1970/71-es pártoktatási év tanulmányi rendszerét, az előterjesztett anyag egy érdekes módosítást tartalmazott: arról volt szó, hogy két-három, esetenként több szomszédos községben mű­ködő alapszervezetek hozzanak iétre ún. körzeti lektorátusokat, az egyes alapszervezetek propa­gandistáiból szervezzenek egy­séges lektorcsoportokat úgy, hogy a csoport tagjai csak egy- egy témakörből készülnek fel, s az előadást a körzeti lektorá­tushoz tartozó valamennyi alapszervezetben megtartják. Ennek az elképzelésnek az volt a célja, hogy minél keve­sebb legyen a kistaglétszámú alapszervezetekben működő ún. univerzális propagandisták szá­ma, csökkenjen az egyes elő­adók megterhelése, új arcok tűnjenek fel a pártoktatásban, is hogy a propagandisták va­lóban a nekük legjobban megfe­lelő témakörből készülhesse­nek fel. Ily módon nagymérték­ben javítható a pártoktatás színvonala, növelhető a tagság­nak a pártoktatás iránti érdek­lődése. E tervezet megvalósításának "útjában elsősorban az a tény jelentett átmeneti akadályt, hogy a körzeti lektorátusokhoz tartozó alapszervezeteket igen laza kapcsolat fűzte egymáshoz, sem politikailag, sem gazdasá­gilag nem függtek egymástól, és itt-ott gondot jelentett a lektorátus székhelyének kije­lölése is. Ilyen körülmények között az elképzelés nem minden eset­ben hozott megfelelő javulást a pártoktatásban. A kezdeti ne­kibuzdulás után sok helyen maradt minden a régiben, az előadásokat a régi rendszer szerint tartották meg. A párt­oktatás továbbra is egyetlen propagandista vállára neheze­dett, ezért a színvonal csaknem teljes mértékben a propagan­Új módszer - eredményes pártoktatás A gyakorlati siker alapja a jó elméleti felkészülés 0 Testet öltött elképzelés % A körzeti lektorátusok tapasztalatai 0 Egyesített szövetkezetek - megnövekedett lehetőség az ideológiai munkában is dista lelkiismeretességén és odaadásán múlott. Az új pártoktatási módszer következetes megvalósításának útjában álló átmeneti akadá­lyok azonban semmiképpen sem jelenthették a módosítás alkal­matlanságát. A kérdés megol­dása továbbra is a járási párt- bizottság napirendi pontjai kö­zött szerepelt, annál is inkább mert a járási pártszervezet tag­ságának túlnyomó többsége fa­lusi pártszervezetekben tevé­kenykedik, s így a falusi kom­munisták magasabb színvonalú eszmei nevelése nem lehet má­sodrendű kérdés a járásban. Döntő fordulatot végül is az 1971-es év hozott, amikor kez­dett konkrét formát ölteni az egységes földművesszövetkeze­tek egyesítésének gondolata. Megmozdultak a járás szövet­kezetei és egymás után jelen­tették, hogy ki akarják hasz­nálni a nagyobb gazdasági egy­ségek nyújtotta lehetőségeket és előnyöket. A járásban 52 — többnyire kis földterületen gazdálkodó — szövetkezetből 16 nagyobb gazdasági egység alakult. A megnagyobbodott új gazdasági egység átlagosan 24—4 szom­szédos efsz-ből jött létre, de esetenként — Vefká Čalomiján (Nagycsalomján) Kamenné Ko- sihy-ben (Kőkeszin) és Sennén öt-öt szövetkezetből létesült az új gazdasági egység. Ennek az új lehetőségnek a kihasználásával számolt a járá­si pártbizottság a falusi kom­munisták eszmei nevelésében az idei pártoktatási év keretében. A szövetkezetek egyesítése ugyanis nemcsak gazdasági, ha­nem pártvonalon is megtörtént. Ily módon az 52 pártalapszer- vezet száma 16-ra csökkent. A pártszervezetek az egyesített efsz-ek székhelyén tevékeny­kednek, de egyúttal részlegszer­vezetek formájában valameny- nyi társuló szövetkezetben meg­maradt a pártszervezet. A kö­zös alapszervezeteket a részleg­szervezetek vezetőségéből vá­lasztott — mondhatnánk így is — összüzemi pártbizottság irá­nyítja. Ez annyit jelent, hogy a ko­rábbi körzeti lektorátusok sike­res munkájának számos akadá­lya — a laza kapcsolatok, a gazdasági és a politikai függő­ség hiánya — lényegében el­hárult, sőt adva voltak olyan lehetőségek is, amilyenekkel ezelőtt nemigen lehetett szá­molni. A járási pártbizottság elkép­zelése az volt, hogy ezeket a lehetőségeket az idei pártokta- tési év előkészítésében és irá­nyításában teljes mértékben ki kell aknázni. Elmondhatjuk, hogy az idei pártoktatási év megszervezése a falusi párt- szervezetekben sokkal nagyobb áttekintéssel történt, mint az előző években. Már a nyári hó­napokban megtörtént az új, megnagyobbodott alapszerveze­tek elnökeinek járási aktívája, ahol kizárólag a pártoktatási év előkészítésével foglalkoztak. A legfontosabb teendők közé tartozott az egyes „összüzemi“ pártbizottságok mellett tevé­kenykedő lektorcsoportok ösz- szeállítása. Ebben a munkában teljes mértékben figyelembe kellett venni az egyes alapszer­vezetek sajátosságait, a tagság elméleti megalapozottságának különbözőségeit stb. Nem elha­nyagolható kérdés volt például az sem, hogy az egyes előadáso­kat a hallgatóság anyanyelvé­nek megfelelően készítsék elő, hiszen a járásban — elsősorban a falvakon — 34,2 százalékban magyar nemzetiségű a lakosság, s ez megmutatkozik a párttag­ság nemzetiségi összetételében is. Ezeknek a különféle sajátos­ságoknak megfelelően dolgoz­ták ki az előadások tervét az egyes pártszervezetek. így pél­dául Veľká Čalomiján meglehe­tősen nagyszámú lektorcsopor- tot hoztak létre, arra számítva, hogy magyar és szlovák nyel­ven kell majd előadni. De ha­sonló lehetőséggel számoltak az elvtársak Bušincén (Bussán), Kamenné Koshyben (Kőkeszin) és másutt is. Meg kell mondani, hogy a falusi kommunisták politikai képzésének ez a formája foko­zott igényeket támaszt a szö­vetkezetek gazdasági vezetői­vel szemben is. Nem egy eset­ben szükség van arra, hogy az előadónak egyik részlegszerve­zetből a másikba kell mennie, s ebben az esetben nagyon jól jön a szövetkezet elnökének szolgálati kocsija. Az igazság­hoz tartozik, hogy a folyama­tos pártoktatás feltételeinek biztosításából a szövetkezetek vezetősége sem vonja ki ma­gát, hiszen nem kell különö­sebben hangsúlyozni, hogy a tagság által elsajátított ismere­tek a szóvetkezetet gyarapítják. Még nem történt meg az idei pártoktatási év első felének ér­tékelése ** járásban, de máris elmondhatjuk, hogy a falusi kommunisták nevelésében a kör­zeti lektorcsoportok bevezetésé­nek rendszere eredményes lé­pés. Egyúttal azonban számos olyan dolog is felmerült, ami­nek a megoldása a jövő fela­data. Megmutatkozott például, hogy az egyes előadások té­máinak az alapszervezetekhez való időbeni eljuttatása nagy mértékben biztosítja az előadá­sok folyamatosságát. Ennél a kérdésnél nem lehet megfeledkezni arról, hogy a lektorcsoportokban számos új propagandista mutatkozik be az idén, akiknek több idő kell az alapos felkészülésre, mint a sok év óta előadó, idősebb elvtársaknak. Nemcsak a 16 alapszervezet elnökének igényesebb politikai képzése fontos feladat (jelen­tős hányaduk többhónapos bentlakásos iskolázáson vett részt), hanem a lektor csoportok tagjairól való fokozott gondos­kodás is. El kell őket látni meg­felelő szakirodalommal és segít­séget kell nekik nyújtani „mes­terségbeli“ tudásuk növelésé­ben. Mindez nagyon időszerű most, amikor a pártoktatásban elért idei félévi eredmények elemzé­sére készülünk. Nagyon sok je­lenség utal arra, hogy a járás­ban a kommunisták nevelésé­ben — a középfokon működő esti iskolák és a marxi—lenini esti egyetem mellett — új, igen tekintélyes fórum jött lét­re az egyesítet alapszervezetek­ben. A fontos feladatok közé tartozik most és a jövőben is, hogy leküzdjük a kezdeti ne­hézségeket, és a CSKP KB, va­lamint az SZLKP KB ideológiai kérdésekkel foglalkozó plená­ris üléseinek következtetései értelmében teljes igényesség­gel lépjünk fel a kommunisták politikai nevelésében is. AGÓCS VILMOS a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járási pártbizottság titkárai (Könözsi felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents