Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-07 / 1. szám, Vasárnapi Új Szó
[GSGQIBQOD - THRSHDHIDN KÖNNYEDÉN EGY KOMOLY TÉMÁRÓL: Gondolatok a FÉRFIAK emonc i m ál od ásóról Már jóval több, mint egy évszázada, hogy a világon mindenütt napirenden szerepe] a nők emancipációja, egyszóval a nőkérdés, mégpedig minden vonatkozásában. Jőt, napjainkban még sürgetőbben, mint bármikor máskor a múltban. Hogy ez mennyiben jó, és mennyiben rossz, azt döntsék el a közgazdászok, a lélekbúvárok meg a statisztikusok. Számunkra — mármint e modern kor nőinek számára — itt van, megvan, túlnyomó többségben emancipálódtunk. Ez azt jelenti, hogy eszményi vonatkozásokban a törvény előtt egyenrangúak lettünk a teremtés koronájával, és nincs többé előttünk ..zárt kapu“ sehol sem. De a valóságban . .. Nos, nézzük csak! Ez a tudat egy ideig minket, emancipált nőket, fölöttébb nagy büszkeséggel töltött el Óriásivá nőtt az önbizalmunk, s nagy peckesen lépten-nyomon a társadalom, az egész világ arcába kiáltottuk jó hangosan, hogy mi is vagyunk valakik, mi is képesek vagyunk arra (sőt!), amire a házunk és a szívünk ura, a nagyszerű, a csodálatos, az egyedülálló, a FÉRFIÚ képes. Orvosok lettünk, mérnökök, pszichológusok, vasesztergályosok és marósok, agronómusok és zoo- technikusok, gyógyszerészek és műszerészek, beírtuk nevünket a csillagászat történetébe, üstökösöket fedezünk fel és szupernóvákat, és mint okleveles geológusok leszállunk a mélybe, hogy sajátos, makacs asszonyi kíváncsiságunkkal — őszintén szólva, a tudomány valóban nem járt rosszul velünk — feltárjuk a Föld kincseit, aztán elnökölünk, szervezünk, igazgatunk miniszteri tárcát töltünk be, és laboratóriumok csem- pés falai között vizsgálgatjuk a bacilusokat, vírusokat és a sugárveszélyt jelző, narancssárga alapon feketén fenyegető halálfejtől sem riadunk vissza, s az emberiség szolgálatában, fittyet hányva az alattomos veszélyeknek, behatolunk az atomok, a mikrokozmosz, az antianyag titkaiba, és nem torpanunk mfo; a makrokozmosz, a világűr küszöbén sem, azt is átléptük. Vitathatatlanul nagyszerű utat tettünk meg Cornéliáitól, a Gracchusok anyjától, Cleopatrától és Angliai Erzsébettől kezdve Mme da Stäelen, Sonia Ko- walevskán és Mme Curi3-n keresztül Indira Gandhiig és Tyereskováig. Csakhogy valamiről megfeledkeztünk. Valamiről, ami nagyon fontos. S ezt a mulasztást a MA emancipált asszonya érzi meg. mégpedig sokszor kínnal, megerőltetéssel, és sajnos, eléggé gyakran az egészsége árán is. Nem hinném, hogy valaki is kételkednek: persze hogy a íuasodik műszakra gondolok, ami olyan „befutott“ kifejezés, hogy az ember már nem teszi zárójelbe! De nem utolsósorban a „harmadikra“ is, amelyben a nő nemcsak családanya és háztartási „alkalmazott“. Bizony, a harmadikra is gondolunk, amelyben a nőnek bizonyos társadalmi konvencióknak is meg kell felelnie. Azaz: MINT FELESÉG, fodrászhoz kell járnia, manikűrre, ruhákat kell varratnia, kozmetikumhoz kel1 mennie, aki kitépdesve, modernül megigazítja a szemöldökét, és így tovább. A feleségnek, vagyis a családanyának a kötelessége, hogy ezernyi, olykor fölösleges elfoglaltsággal lássa el gyermekeit: zenére, táncra, mindenféle körbe kényszerítse őket, és sajnos, sok esetben olyanba is, ami a gyermek auottságainak meg sem felel. De hát, többek között, úgymond, ez is kötelessége. Erről a bizonyos „harmadik műszakról“ egyelőre még kevés szó esik, ám biztos vagyok benne, hogy már a közeljövőben annál több gondot fog nekünk, dolgozó nőknek okozni. Mert már tegnap megmásíthatatlan szociológiai igazság volt, hogy holnap a nők emancipációját törvényszerűen követnie kell a férfiak (elsősorban a laár gyakorló férjek) emancipációjának! Erről az elkerülhetetlen tényről, valóságról ma még gunyorosan, élcelődve beszélünk. de ^legalább már beszélünk róla! Végeredményben halálosan komoly dolog, negáciőja, vagy igenlése dönti el részben a jövendő nemzedékek sorsát. Mi, gyönge nők már sok mindent megcáfoltunk, sok mindent bebizonyítottunk, most már a partnereinken van a bizonyítás sora. Annál inkább is, mivel egyikük-másikuk máris bebizonyította, hogy ér annyit a háztartás és a gyermeknevelés terén, mint mi nők ... Valahol, a konyérharcban, a létküzdelemben, a bizonyító tettvágy lázában valamiről megfeledkeztünk. Valami életbevágóan fontos dologról... Talán a rosszabbik, nehezebbik végéről fogtuk meg a problémát. .. Mindenesetre, most helyre kell hoznunk, ain’t hibáztunk. Tudjuk, hogy ez nem könnyű. Le- szállni az ezredévek alatt fölépített nagyszerű és szerfölött hízelgő piedesztálról — nehéz, kissé talán fájdalmas és kínos mártírium. De az emberiség túlnyomó többsége a hétköznapi kisemberek életét éli, így hát nincs kibúvó, nincs piedesztál, nincs „teremtés koronája“, egyszerűen le kell szállni a fellegekből, és mindannyiunknak engedelmeskednünk kell a mindennapok parancsának. Kivétel nélkül, nemre és hovatartozásra való tekintet nélkül. Ha a múltban mi, nők elkövettük azt a hibát, hogy felemelkedtünk a férfiúhoz, ahelyett, hogy őt csábítottuk, láncoltuk volna „le“ magunkhoz, a hétköznapok reális talajára, akkor most kötelességünk, hogy hozzásegítsük „urunkat és parancsolónkat“, hogy velünk, nőkkel, asz- szonyokkal, anyákkal egyenrangú partnerként éljen. Persze, késői suffragette-hagyományokat követnénk, ha most, az adott helyzetben úgy állítanánk fel a kérdést, hogy: eddig emancipálódtunk mi. nosza, most rajtatok a sor... A MA asszonya nem ezt akarja, és amit akar, nem így akarja. Mi nem alárendelten, sem pedig fölérendelten — hanem MELLÉRENDELTEN akarunk együtt élni a másik nemhez tartozóval, a férfival. 1. é. — A sportpálya és az oltozo szintén az efsz támogatásával épült — mondja a falu sport- szervezetének titkára. Az új üzlethelyiség rendbehozásán az efsz építőcsoportja dolgozik. Egy régi raktár- helyiséget alakítottak át. Amikor ott jártunk, már kívülről Festették az épületet, így reméljük, rövidesen átadják rendeltetésének. A szolgáltatások más területein is vannak hiányosságok a faluban. Ruhabegyűjtő van a községben, fodrászüzlet nincs, borbély is csak másodállásban működik, a cipőjavítást egy dős „maszek“ cipész végzii a háztartási gépek, tévék javítását pedig csak a járási székhelyen végzik. Melecske Jánost. a hnb elnökét kérdeztük meg, milyen tervek várnak megvalósításra a választási program keretében. doigozó anyákon. További tervünk egy új hnb épület építése, vagy a régi épület megjavítása és eskető szobával való bővítése. Ahhoz, hogy terveinket megvalósíthassuk, jelentős anyagi összegre és támogatásra van szükségünk. A helyi nemzeti bizottság egyetlen jövedelmét ugyanis csak a házadók, földadók és közigazgatási illetékek képezik, s ez összesen csak 85 000 korona évente. Mint minden faluban, Rubáft- ban is jelentős munkát végeztek a falu lakói a Z-akció keretében. így készültek el a faluban a gyalogjárók, épült fel az óvoda, építettek újjá a kultúr- otthont, építették új könyvtárat, s létesítettek minden ház előtt virágoskertet. Legbüszkébbek a Imiért még máshova kell utazni... Falvaink nagyarányú fejlődése nyomán mindjobban csökken a város és a falu közötti különbség, egyre kisebb lesz köztük a válaszfal. A választási programok és a Z-akció is a falvak lakossága életszínvonalának emelését tartja szem előtt. Hiányosságok és sürgető problémák azonban mindenütt akadnak. Rubáň (Für) 1450 lakosú község a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járásban, a járási székhelytől kb. 30 km távolságra. Gajdos Margitot, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöknőjét kérdeztük meg, hogy milyen a községben a szolgáltatások színvonala. — Községünkben legégetőbb probléma az üzlethálózat bővítésének megoldása. Ez idő szerint nálunk egy élelmiszerbolt, egy vegyesáru üzlet és egy nem éppen megfelelő állapotban levő, és kis áruválasztékot kínáló hentesüzlet működik. Asz- szonyaink zöme a mezőgazdaságban dolgozik, és sok problémát o'koz nekik a bevásárlás. Ugyanis a legcsekélyebb textil-, cipő- és hasonló áruért a szomszéd községbe, sok esetben egészen Nové Zámkyba (Érsekújvár) kell utazniuk, ami nemcsak anyagi, hanem időveszteséggel is jár. Nagy örömmel várjuk az új évet, január 1-től ugyanis egy új üzlet nyílik falunkban, ahol textilneműt, kész- és darabárut, cipőket stb. árusítanak majd. A horgolás kellemes és hasznos időtöltést jelent. A magunk készített kézimunkák, apróságok sokban hozzájárulnak környezetünk, otthonunk formálásához, igényeink kielégítéséhez. A hagyományos és megszokott kézimunkák helyett ezúttal azt mutatjuk be olvasóinknak, hogy mi mindent lehet készíteni a most divatossá vált rafia, spárga, műrafia és nylon-szalma felhasználásával. HORGOLT TÁSKA. A pepita mintás táskát 1 lapból, rövid- pálcasorokkal horgoljuk, s a végén levélborítékszerűen ösz- szehajtjuk, A pepita résznél 4 sorban 4 világos és 4 fekete rövidpálcát horgolunk, majd ezt a beosztást a következő 4 sorban felcseréljük. A szálat a munka hátlapján vezetjük tovább. U-alakú oldallapját rövidpálcasorral erősítjük a táskához, és rövidpálcasorral szegjük a visszahajló fedéllapot. A táskát láncszemekből horgon, hurkon átbújtatott, horgolt gombbal zárjuk. A fülét rö- vidpálcávsijiorgoljuk, és közepébe erős zsinórt Varrunk. Béleljük ki vékony műbőrrel, jó tartása lesz. DIVATOS OV. Virág és műanyag karika kombinációjával különféle öveket, hajpántokat készíthetünk. A karikát sűrűn behorgoljuk rövidpálcasorral, majd összehorgoljuk a virággal, amely így készül: 8 láncszemből kör, ebbe 12 rövidpálca kerül. A következő sor: 1 — A választási programban nálunk is, számos más községhez hasonlóan, első helyen szerepel az utak portalanítása. Községünkben eddig 1 km-es útszakaszt portalanítottunk- Ebben az évben még 200 000, a jövő év májusáig pedig 1 millió korona értéket fordítunk erre a célra. A legközelebbi megvalósításra váró feladat a Z-akoiő keretében felépült óvoda mellé egy konyha építése. Ezt a Vörös Csillag Efsz segítségével fogjuk megvalósítani. Ezzel nagyot könnyítenénk a fűriek a 40 százalékban Z-ak- cióbar} készült sportpályára. Ez mintegy fél millió korona költségvetéssel épült, s ebből a lakosság munkája 250 000 korona értéket tesz ki. A 135-tagú sportszervezet jó támogatást kap az efsz-től s eredményes munkát végez. Probléma és tennivaló minden faluban akad. Szorgalommal, aktivitással és a község vezető szerveinek összefogásával, kölcsönös segítségével sok mindent meg lehet oldani. M. M. Rafia, spárga és társaik rövidpálca, 2 egyráhajtásos pálca, s ezt ismételjük, ahány szirma lesz a virágnak. LAMPAERNYÖ. Először száraz rafiával betekerjük a lámpaernyő vázát. Majd meleg vízben nedvesített rafiaszállal úgy vonjuk be az ernyőnek szánt felületet, hogy a nedves rafia- szálat jobb kezünk hüvelyk- és mutatóújjával munka közben kisimítjuk. A szálakat úgy rakjuk fel, hogy félig mindig egymásra kerüljenek, így elég levegős lesz az ernyő és a fény nem fog rajta keresztül vakítani. POHÁRALÁTÉT. 1 sor: 12 láncszemből gyűrű. 4. láncszemet magasítunk, 1 láncszem, 1 háromráhajtásos pálca, 1 láncszem, 1 háromráhajtásos pálca. A körbe összesen 19 pálca kerül. 2. sor: Végig rövidpálca, csak a láncszemekbe horgoljuk. Minden láncszembe kettőt. 3. sor: Körül rövid pálca körbe, négy helyen szaporítunk, kb. minden tizedik szembe. Az előző sor szemeinek mindkét szálát befogjuk. 4. sor: Sima rövidpálca körül, nem szaporítunk, inkább kissé lazábban horgoljunk. 5. sor: Szintén rö- vidpálcasor, de minden 5. szemnél pikót készítünk. BEVÁSARLÚSZATYOR. Az álső körlappal kezdjük: 6 láncszemből gyűrű, ebbe 8 szór 2 pálcát horgolunk, 2 pálca után 1 láncszem. Utána egyenletesen szaporítunk. 18 cm átmérőjű körlap után a szaporítást abbahagyjuk, és egyenesen folytatjuk a munkát a kívánt magasságig. A felső részt 3 sor rövidpálcával fejezzük be. Felső szélére behorgolt műanyag karikákat varrunk, és a karikákba fűzött horgolt zsinórral ösz- szehúzzuk. 1973. I. 7. A helyi szövetkezet építőcsoportjának tagjai egy épület üzlethelyiséggé való átalakításán dolgoznak.
