Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám, szombat
súlyban: ágazati minisztérium — szakágazati Igazgatóság — vállalat. Az ágazati minisztérium a népgazdaság egységes tervszerű irányításának része, amely biztosítja az adott ágazatban a termelési gazdasági egységek komplex, tervszerű irányítását. Erre megfelelő eszközöket használ, ellenőrzi az általa irányított szervezetek munkáját és felelős az össztársadalmi érdekek érvényesítéséért. Az ágazati minisztérium gazdasági tervvel irányítja a hatáskörébe tartozó szervezeteket, hatásköre keretében konkretizálja és megvalósítja az állami gazdasági politikát, elsősorban a műszaki, beruházási, bér-, ár- és pénzügyi területen. Felelős a rábízott ágazat és szakágazatok fejlődéséért, kidolgozza a fejlődés távlati tervét s az állami terv feladataival összhangban biztosítja ezek hatékony megvalósítását. Amint a CSKP KB 1972 februári ülése hangsúlyozta, a minisztériumoknak hatékonyabban kell irányítaniuk a termelési gazdasági egységeket, meg kell oldaniuk a fejlesztési programok teljesítését, a nemzetközi szocialista integrációba való gyorsabb bekapcsolódást, valamint az egységes tudományos műszaki politika érvényesítését. 11. A termelési-műszaki alap szervezése A népgazdaság alapja az üzemi gazdasági szféra, ahol kialakítják az anyagi forrásokat, az új értékeket. Tevékenységének színvonalától és eredményeitől függ elsősorban az, hogyan teljesítik a társadalmi fejlődés céljait, hogyan fejlődik a szocialista társadalom anyagi és kulturális színvonala. A mát az jellemzi, hogy jelentősen megszilárdult a termelési-gazdasági egységek és igazgatóságaik szerepe, feladata és felelőssége a dolgozóknak a tervfeladatok teljesítésére kifejtett törekvésének megszervezésében.1 Pártunk XIV. kongresszusán és a kongresszusi határozatokat feldolgozó februári plénumon hangsúlyozták, hogy a gazdaságban végbemenő integrációs folyamat a termelés egyre nagyobb fokú koncentrációja és szakosítása megköveteli a termelés szervezeti struktúrájának tökéletesítését és az irányítás középső fokán szerepének megszilárdítását. Az eddigieknél pontosabban kell meghatározni az üzemi-gazdasági szféra egyes fokainak jogkörét és felelősségét, elsősorban a szakágazati igazgatóságok feladatait. A szakágazati igazgatóságok (vezérigazgatóságok) a termelési gazdasági egységek élén állnak, és a hozraszcsot irányítás legfelsőbb fokát jelentik. Közvetlenül az illetékes központi szerv irányítása alá tartoznak. Az irányítás olyan foka, amely komplexen irányítja valamennyi irányítása alá tartozó szervezeti egységet (üzemek, vállalatok, szervezetek). Az Irányításuk alá tartozó szervezetek műszaki-gazdasági fejlődését irányítják a termelési-gazdasági egység fejlődésének koncepciójával összhangban. Felelősek az: állami gazdasági politika elveinek helyes érvényesítéséért (munka, bér, árak, pénzügyi fedezet, beruházások, külkereskedelem stb.) a hozzájuk tartozó szervezetekben, valamint azért, hogy az egész termelési gazdasági egységben sikeresen fejlődjön a gazdasági aktivitás az állami gazdasági politika feladatainak teljesítését Illetően.2) A termelési-gazdasági egység a termelési-műszaki alap része, amelyet a szakágazati igazgatóság (vezérigazgatóság) irányít a hozraszcsot elve alapján. Amennyiben lehetséges egy teljes vagy néhány hasonló horizontálisan vagy vertikálisan csoportosított ágazatot foglal magába. !) A népgazdaság tervszerű irányításának alapelvei, érvényesek 1972-től. 2) Az irányítás középső fokának kérdésével konkrétabban és részletesebben foglalkozik „A népgazdaság tervszerű irányításának alapelvei". amely 1972-től érvényes és amely alapos elemzést nyú;t. A CSKP KB 1965. januári határozatával összhangban eddig a termelési-gazdasági egységek kiépítésénél lényegében két szervezeti forma érvényesül: vállalatok trösztje és szakágazati vállalat. A vállalatok trösztjét elsősorban ott érvényesítik, ahol hasonló termelési programú üzemekről van szó. A vállalatok trösztje egyelőre a termelési-gazdasági egységek leggyakoribb szervezési formája. A szakágazati vállalat rendszerint nagy terjedelmű bonyolult struktúrájú széles körű termeléssel rendelkező vertikálisan kapcsolódó tevékenységű termelési gazdasági egység. Gyakorlatilag a minisztérium által közvetlenül irányított vállalat fejlett formája ez, amely aránylag nagy üzemekre oszlik. A szakágazati vállalathoz egy vagy több önálló vállalat is tartozhat koncentrált mellékvállalat formájában. Az ilyen szervezés tipikus példája a plzeňi Skoda és a ČKD Praha. A termelési-műszaki alap elrendezésében túlsúlyban vannak az ágazati elv alapján szervezett termelési-gazdasági egységek. Ezért a termelési-gazdasági egységek között túl sok bonyolult gazdasági kapcsolat áll fenn, melyek gyakran megzavarják az össztársadalmi újratermelés harmonikus folyamatát és hatékonyságát és megnehezítik hatékony tervszerű irányítását. Sokkal előnyösebb a termelési-gazdasági egységek szervezésének kombinációs formája, amely leegyszerűsíti a kivitelező-átvevő kapcsolatokat és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a szakágazati igazgatóságok (vezér- igazgatóságok) valóban a termelési-gazdasági egységek komplex irányításának szervei legyenek. 12. A szocialista vállalat szerepe és helyzete A vállalaton belüli irányítás rendszere1) A vállalatban a kollektíva a távlati terv alapján és a hozraszcsot elvei szerint dolgozik. A vállalat a társadalmi szociális gazdasági célok megvalósítása érdekében dolgozik. A leghatékonyabb gazdasági megoldás és a népgazdasági és üzemi feladatok teljesítése feltételezi a központi állami szervek és az irányítás középső fokainak szoros együttműködését. A vállalatoknak a feladatok teljesítésében elért eredményei elsősorban a vállalaton belüli irányítás minőségétől függnek. A vállalaton belüli irányítás funkciója egyrészt az, hogy kialakítsa a feltételeket azon feladatok teljesítéséhez, melyeket az állami terv határoz meg az egész vállalat számára, másrészt kellő teret kell hogy biztosítson a vállalaton belüli alakulatoknak, az üzemeknek, részlegeknek, műhelyeknek saját kezdeményezésükhöz és döntésükhöz. Ezért a vállalaton belüli irányítás rendszeres tökéletesítése elválaszthatatlan része az egész fejlődésnek és ez döntő feltétele a népgazdaságirányítási rendszer sikeres hatásának. A tervszerű irányítási rendszer csak akkor gyakorolhat hatékony hatást, ha a rendszer a vállalaton belül irányításban is érvényesül, ami fokozza a hozraszcsot-érdekeltséget a kitűzött eredmények elérésében a minimális munkaráfordítás, az anyagi források és beruházások minimális fel- használásával.1 A vállalaton belüli irányítás rendszere tekintettel az az egyes vállalatokon belüli alakulatok konkrét viszonyai- álkalmazkodnia kell a szakágazatok, üzemek, vállalatok és az egyes vállalatokon belüli alakulatok konkrét viszonyi1) Megf.: Ezzel a problematikával a pártoktatás egyik önálló témája foglalkozik majd. 2) A párt 1971 — 1975. évi gazdasági politikájának fő irányelveire vonatkozó beszámolóból, melyet L. Štrougal elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja adott elő. 1
