Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám, szombat
1. A népgazdasági tervek rendszere és tartalmuk A szövetségi rendezés koncepciójával összhangban súlyt helyeznek a népgazdasági tervek egész rendszerének megszilárdítására és kidolgozására, mivel ez a rendszer a csehszlovák szövetség gazdasági politikája megvalósításának alapvető eszköze. A népgazdasági tervezésre vonatkozó 1970. XII. 28-i 143/70 Zd. sz. törvény pontosan meghatározta a népgazdasági tervezési rendszer részeit. Ezek az alábbiak: — a CSSZSZK, a CSSZK, az SZSZK állami fejlesztési tervei, — az állami költségvetések — a szövetség és a nemzeti köztársaságok költségvetései, — a CSSZSZK valuta- és devizaterve, — a szövetség és a köztársaságok központi szervei, a szocialista szervezetek, a nemzeti bizottságok gazdasági tervei, — a területi (regionális) tervek. A népgazdasági tervek biztosítják, hogy a népgazdaság mint egységes gazdaság hatékonyan és arányosan fejlődjön a nemzetközi munkamegosztás alapján, melyet az elsősorban a KGST országokkal kötött nemzetközi szerződések és megállapodások konkretizálnak. Az összes további népgazdasági terv számára a kötelező alap a CSSZSZK állami terve, amely meghatározza a népgazdaság komplex fejlődésének céljait, megszabja a nemzeti jövedelem elosztását, biztosítja a két köztársaság közti gazdasági és szociális különbségek fokozatos kiegyenlítését, biztosítja a nemzetközi szerződések és kötelezettségek teljesítését. A népgazdaság állami fejlesztési tervjavaslaténak előkészítését a CSKP gazdasági, politikai programja, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának gazdasági politikai programja szabja meg. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság tervei a csehszlovák szövetség legfontosabb egyesítő tényezői, különösen a gazdaságban. Ezért az állami tervnek az egész tervezést folyamatban döntő szerepe van — konkretizálja az adott időszakban az állami, gazdasági politika elveit, beleszámítva a tervszerű irányítás eszközei érvényesítésének elveit és feltételeit. Az állami és gazdasági szerveknek és szervezeteknek a bővített újratermelés szocialista folyamatának biztosításáról folytatott tárgyalásainál mércéül és irányelvül szolgál. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népgazdasági terve egyúttal meghatározza a köztársaságok kormányainak és a többi központi szervnek konkrét feladatait. A köztársaságok tervei ezután meghatározzák területükön a gazdaság komplex fejlesztésének céljait, valamint a köztársaság lyen Irányítása. Nagyobb mértékben kell áttérnünk a norma-kalkuláció rendszerére és ki kell használnunk a korszerű 'számítástechnikát. A vállalaton belüli irányítási rendszer jelentős része a bér- és prémiumszabályok, melyeknek hatniuk kell arra, hogy a dolgozók egyre több értéket állítsanak elő és még hatékonyabban dolgozzanak. A vállalaton belüli irányításnak lehetővé kell tennie, hogy a dolgozók a műhelyekben és üzemrészlegeken konkrétan megállapíthassák, milyen hatékonyan dolgoznak, milyen gazdasági eredményeket ért el munkahelyük. A helyesen megszervezett vállalati és vállalaton belüli irányítás kedvező feltételeket teremt a dolgozók kezdeményezésének és a közösségek kezdeményezése értékelésének. Hozzájárul az általános igényesség légkörének biztosításához, amelyben jobban érvényesülnek a becsületes, alkotó, jő munkaerkölcsű dolgozók és amelyben minden hanyagságra felfigyelnek, megbírálják és levonják a következményeket. és az egyes területek gazdasági fejlesztésének további feladatait. Így tehát a köztársaságok terveinek részei a területi (regionális) tervek, melyek biztosítják a területek közti gazdasági és szociális arányokat, valamint a köztársaság egyes területeinek kedvező fejlődését, figyelembevéve eltérő, sajátos gazdasági, természeti, szociális feltételeiket. Az újratermelési folyamat fejlődésének egyes részei és szférái az állami népgazdasági terv struktúrájában tükröződnek, melynek egyes részei foglalkoznak — az újratermelés anyagi részével (pl. az állami terv termelési programja), — az értékrésszel (pl. a pénzügyi terv, az állami költség- vetés stb.), — a munkarésszel (a munkaterv), — a területi résszel (az egyes területek fejlesztési tervei), — az idő kérdésével (távlati és végrehajtási tervek). Az állami tervnek az anyagi termelés alapvető ágazatainak fejlesztésével foglalkozó részei alkotják (az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar terve) az állami terv termelési programját. Az állami tervet részletekre bontják. Az állami tervnek minden részét úgy kell feldolgozni, hogy meghatározzák az egyes központi szervek feladatait, azon szervekét, melyek felelősek e feladatok teljesítéséért és a rájuk bízott szaka • szokon megszervezik teljesítésüket. Az állami terv és a gazdasági tervek feladatai biztosításának alapvető módja, hogy a kormány és a szerv (szervezet) a tervezési folyamat során megszabja a feladatokat. A terv kötelező voltát rendszerint a kötelező feladatok, vagy kötelező limitek megszabásával, valamint az elsődlegesség meghatározásával biztosítják; a terv meghatározhatja a kötelező szabályokat, eljárásokat és tilalmakat is. A tulajdonképpeni állami terv és a többi népgazdasági terv kialakításához szükséges, hogy ismerjük a tervezés módszertanit. Az állami terv módszertana foglalkozik a tervjavaslat feldolgozásának módszerével, meghatározza mutatóinak rendszerét, a munka módszertani folyamatát, a tervjavaslatok beterjesztésének módját — az üzemektől egérzen az irányító központi szervekig. Az Állami Tervbizottság által kidolgozott módszertani utasítások biztosítják az állami terv alapanyagának egységes feldolgozásét f népgazdaság irányításénak valamennyi riakaszán és szintjén. A népgazdasági tervek kialakítása magában foglalja a terv előkészítését, kidolgozásét, megtárgyalását, a javasolt megoldások egyikének kiválasztásét, a jóváhagyást és a kihirdetést; tartalmilag és időben egybehangolt folyamata a dolgozók és a gazdasági irányítás, valamint a szocialista szervezetek valamennyi szerve alkotó törekvésének. II. A szocialista tervezés szervezése Tioz. Ugyanakkor azonban mindig a gazdaság országos tervirányítási rendszeréből kell kiindulni, de nem úgy, hogy gépiesen kihasználja e rendszer elveit és tényezőit, hanem differenciáltan az egyes vállalatok konkrét viszonyai és feladatai szerint érvényesítse őket. Szükséges, hogy a termelési gazdasági egységek és vállalatok alaposabban foglalkozzanak a vállalaton belüli irányítás problémájával. A vállalaton belüli irányításnak következetesen a hozraszcsot elvein kell állnia, biztosítania kell, hogy az üzemekben, műhelyekben teljesítsék az állami és gazdasági tervek feladatait; és jelentősebb szerepet kell játszania, mint az egyének és munkaközösségek érdekeltsége eszközének. Eközben a műszaki-gazdasági normák egész összességének (teljesítményi, anyagi, stb.) rendszeres megjavítására kell támaszkodni, mivel ezek nélkül nem létezhet semmilyen tervezés, a gazdasági tevékenység semmi
