Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám, szombat
nyitásának valamennyi fokozatán szervezni kell, mert lehetővé teszik, hogy valamennyi problémáról tanácskozzék és valamennyi gazdasági döntésből kivegye részét az egész munkakollektíva a gazdasági vezetéssel és a szakszervezeti szervezettel együtt. A legelterjedtebbek és a leghatékonyabbak a közvetlenül az egyes műhelyekben és a munkahelyeken megtartott termelési értekezletek. Ezeket a szakszervezet és a műhely vezetősége szervezi. A pártszervezetnek állandó áttekintéssel kellene rendelkeznie az értekezletek lefolyásáról, és befolyással lennie a szakszervezetre és a gazdasági vezetésre, hogy céltudatosan felhasználják a dolgozók irányításban való részvételének ezeket a formáit. Az illetékes szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetés munkamódszereitől függ elsősorban, hogy a termelési értekezletek valóban a dolgozók irányításban való konkrét részvételének hatékony formájává lesznek-e. Nem volna szabad előfordulnia különösen annak, hogy a dolgozóknak ezeken az értekezleteken elhangzott észrevételei elsikkadjanak, hogy ne reagáljanak rájuk felelősen. Ilyen esetekben elkerülhetetlen, hogy csökkenjék a dolgozók érdeklődése, kezdeményező készsége és aktivitása a termelésfejlesztés problémáinak és feladatainak megoldása iránt. A bonyolult koncepciós, főképp pedig a műszaki kérdéseket a műszaki-gazdasági konferencián kell megoldani. A műszaki-gazdasági konferencia összehívását szükség esetén a pártszervezet szorgalmazza. Ezen az értekezleten mindenekelőtt azoknak a dolgozóknak kellene részt venniük, akik valóban haladó tapasztalatokkal rendelkeznek, a kollektíva bízik bennük, elismert szakemberek gyakorlati és elméleti téren egyaránt. A dolgozók kezdeményező készsége és aktivitása fejlesztésének alapvető módszere a fejlesztési terv szándékainak és céljainak megvalósításában a szocialista versenymozga- lom és az újítómozgalom. Sok olyan üzemünk van már, ahol példamutatóan életrehívták a szocialista versenyt. De a versenymozgalmat és a dolgozók kezdeményező készségének további formáit még mindig gyakran nem értékelik eléggé, vagy formalizmusba és túlzott ügyintézésbe fulladnak. A szocialista versenymozgalmat azonban nem lehet felületesen és sablonszerűén kibontakoztatni. Állandó figyelmet kell szentelni az újítók és a feltalálók mozgalmának és teljes mértékben fel kell használni ezt a komplex szocialista racionalizálás fejlesztésének keretében. Mindenekelőtt össze kell kapcsolni a szocialista kötelezettségvállalások előkészítését a terv tulajdonképpeni megtárgyalásával. Szocialista kötelezettségeket kell vállalni a terv progresszív feladatainak elfogadására és teljesítésére. A szocialista verseny szoros kapcsolata a tervösszeállítás folyamatával, a mozgósító tervek kidolgozásával kétségkívül helyesebb, mint a régebben gyakran előfordult gyakorlat volt, amikor már a terv jóváhagyása után vállaltak kötelezettségeket a terv túlteljesítésére. A dolgozók kezdeményező készsége és aktivitása fejlesztésének elkerülhetetlen feltétele a dolgozókról való gondoskodás valamennyi oldalának tervszerű tökéletesítése és fejlesztése az egyes vállalatok és üzemek gazdasági vezetése és szakszervezeti szervezete által, kedvező munka- és életfeltételek kialakítása a munkahelyeken és azokon kívül. Ezek a feladatok jelentős részét képezik a kollektív szerződéseknek. 4. Fokozzuk az irányító és szervező munka iránti igényességet Mint ahogy a CSKP XIV. kongresszusa hangoztatta, „A párt gazdaságpolitikájának sikere elválaszthatatlanul összefügg a vezető káderek színvonalával, politikai fejlettségével, határozottságukkal és felelősségével, azzal a tudásukkal, hogy politikailag és szakmailag vezetni tudják • munkakollektívákat“.1) A CSKP KB Elnöksége 1970 novemberében határozatot hozott a káder- és személyzeti munkáról; ez a határozat részletesen meghatározza azokat a kritériumokat és követelményeket, amelyeket a vezető káderek kiválasztásában és elhelyezésében alkalmazni kell. Mindenekelőtt dialektikus egységben harcolni kell a politikai érettség és a szakképzettség követelményének érvényesítéséért. Magas fokú politikai érettség nélkül a vezető beosztású gazdasági dolgozó, lett légyen bár a lehető legjobb szakember, nem irányíthatja sikeresen a rábízott kollektívát, és ellenkezőleg — a helyes politikai magatartás alkalmazása arra mutat, hogy az illető magas fokú szakmai képzettséggel rendelkezik. Csak szakmailag képzett és politikailag érett dolgozók képesek helyesen magyarázni a gazdasági feladatokat és megnyerni a dolgozókat a tervekben rögzített gazdaságopolitikai feladatok következetes teljesítésére. Minden termelési-gazdasági egységet és ennek egyes alakulatait egyetlen felelős vezetőnek kell irányítania. A vezető irányítja a rábízott szervezési egység vagy alakulat tevékenységét, minden tekintetben teljes mértékben felel a döntés hatékonyságáért, valamint az egység vagy az alakulat egész tevékenységének eredményeiért. Emellett az általa irányított kollektíva tapasztalataira és támogatására kell támaszkodnia, állandóan tanácskoznia kell vele. A vezető beosztású dolgozóknak több időt kell fordítaniuk arra, hogy megmagyarázzák és megvitassák a termelés valamennyi problémáját a dolgozókkal, és döntéseikben azok tapasztalataiból, szakmai ismereteiből és munkafeltételeiből kell kiindulniuk. Csak így biztosítható, hogy a szükséges mértékben növekedjék a dolgozók öntudatos és szakavatott részvétele a műhely, az üzem, a vállalat, az egész népgazdaság fejlesztési feladatainak megoldásában. A felelős vezető dolgozónak emellett nem szabad haboznia — ha ez a szocialista társadalom érdekében van —, teljes mértékben kiállni olyan rendszabályok mellett, amelyeknek megvalósítása bonyolult és népszerűtlen, és — ha ez elkerülhetetlen — vállalnia kell a felelősséget olyan döntésekért is, amelyek bizonyos kockázattal járnak, de elkerülhetetlenek. Az állami és a gazdasági szervekben tevékenykedő vezető beosztású dolgozók komplex értékelésénél az alapvető szempont elkötelezettségük a párt politikája iránt, és munkájuk konkrét eredményei e politika szándékainak és céljainak megvalósításában a reájuk bízott munkaszakaszon. 5. A pártszervezet jogköre és feladata — a gazdasági vezetés tevékenységének a pártszervezetek általi ellenőrzés joga A pártszervezetek jelentős eszköze a párt vezető szerepének a termelésben való érvényesítésében a jog a gazdasági vezetés tevékenységének ellenőrzésére. E módszer következetes alkalmazása nemcsak a párt befolyásának megvalósítását jelenti, de hathatós segítség is a gazdasági vezetés számára. E tevékenységükben a pártszervezetek a CSKP KB „A párt vezető szerepe a gazdaságban“ című dokumentumából indulnak ki. Az ellenőrzés jogát gyakorolni jelenti mindenekelőtt; — következetesen és komplexen lebontani a magasabb fokozatú pártszervek határozatait, — ennek alapján konkrét feladatokat tűzni ki a saját szervezet tevékenysége számára, a gazdasági vezetésben i) Beszámoló a párt gazdaságpolitikájának az 1971— 1975. évekre szóló fő irányvonalairól; a beszámolót a CSKP XIV. kongresszusán L. Štrougal elvtárst a CSKP KB Elnökségének tagja adta el&, 5
