Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-05 / 4. szám, péntek

G33333Q SORBAN Fosztogatók Managuában A hanoi Giam Liam polgári repülőteret romhalmazzá változtatták a B—52 es amerikai légierődök. (ČSTK—VN Aj Kibontakozott A SZABADSÁGHARCOSOK ÚJABB OFFENZÍVÁJA (Folytatás az 1. oldalrólj offenzívája Phnom Penh felé közeledik. A Lón Nol-rendszer csapatai képtelenek feltartóz­tatni a szabadságharcosok elő­renyomulását. Az éjszaka folyamán a népi erők 122 milliméteres rakéták­kal lőtték Phnom Penh nemzet­közi repülőterét, megsemmisí­tettek egy vadászgépet és meg­rongáltak három mást. A kormány szóvivője szerint ugyancsak az éjszaka folyamán a népi erők harcosai behatoltak Tram Khnar tartományi szék­helyre és utcai harcokat vív­nak a várost védő csapatokkal. A város számos ponton lángol, és megindult a menekültek áramlása Phnom Penh felé. Hajnalig tartó harcok folytak a 2. számú főútvonal több pont­ján, s ennek következtében is­mét megszakadt a főváros ösz- szeköttetése a déli tengerpart­tal. Népi erők ostromolják a fő­várostól nyugatra lévő dombon kiépített katonai állásokat is. Párizs — Le Dúc Tho, a Viet­nami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldöttségé­nek különleges tanácsadója csü­törtökön reggel Pekingből foly­tatta útját a francia fővárosba, ahol január 8-án találkozik Kis­singer amerikai nemzetbizton­sági főtanácsadóval. Le Dúc Tho ezúttal is Peking és Moszkva érintésével utazik Párizsba. Henry Kissinger amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a Le Dúc Thoval január 8-án Pá­rizsban tartandó újabb bizalmas megbeszélésének előkészítésére szerda délután két nap alatt már harmadik alkalommal talál­kozott Nixon elnökkel Washing­tonban. A megbeszélés körülbe­lül egy óra hosszát tartott. Washington — Vietnam ural­ta a hangulatot a washingtoni Capitoliumban, amikor szerdán — az elnöki és a törvényhozá­si hatalom éleződő konfliktusa jegyében — megnyitották a no­vemberben megválasztott 93. amerikai kongresszus első ülés szakát. A szenátus demokrata párti tagjainak az ülésszak megnyitá­sa előtt tartott ülésén Mike Mansfield, a demokrata párti többség szenátusi vezére a tör­vényhozási szünetben felújított bombázásra utalva hangoztatta: a jövőben biztosítani kell, hogy a kongresszus a törvényhozási szülét idején Is bármikor kez­deményezhesse önmaga összehí­vását, ha a helyzet megkíván­ja. Mansfield a legsürgősebb feladatként jelölte meg, hogy a kongresszus vessen véget a vietnami háborúnak minden to­vábbi halogatás nélkül, ha az elnök ezt nem teszi meg. Nagy feltűnést keltett a vá­lasztásokon vereséget szenve­dett demokrata párti elnökje­lölt, George McGovern szenátor szerdán előterjesztett javasla­ta, amely indítványozza: hívják Nixon elnököt a szenátus zárt ülése elé, hogy ott adjon ma­gyarázatot, miért folyamodott a terrorbombázások felújításához. McGovern elismerte, hogy ja­vaslata ,,példátlan a maga ne­mében“, de — mint mondotta — „éppúgy példátlan az elnök által elrendelt bombázóhadjá­rat is“. Kétségtelen, hogy politikai megfigyelők — még december közepe táján — helyesen ítél­ték meg a helyzetet, amikor elő­rejelezték: a nixoni manőverek előbb-utóbb belső válságot rob­bantanak majd ki az ország­ban. íme, az amerikai törvény- hozás berkeiben máris éles harc van kibontakozóban. A SZOVJET—CSEHSZLOVÁK Baráti Társaság irkutszki szer­vezete fényképkollekciót kül­dött a prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Házának. Mint isme­retes a Szovjetunió megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza Prágában fény­képkiállítást rendezett. HEATH kabinetjének az el­határozását, amely szerint Nagy-Britannia belépett az Eu­rópai Gazdasági Közösségbe, in­diai politikai és kereskedelmi körök kihívásnak tartják a Nemzet közösség országaival szemben. BULGÁRIÁBAN az 1973 as esztendőben 350 millió levával többet ruháznak be ipari üze­mek létesítésére, mint a múlt évben. NEW YORKBAN bejelentet­ték, hogy április 9 és 14 kö­zött az ENSZ székhelyén nem­zetközi értekezletet tartanak, amelynek fő témaköre: a kolo­nializmus és fajüldözés Dél-Af- rikában. HELSINKIBEN a hét végén rendkívüli ülést tart a Béke-vi- lágtanács elnöksége. Az ülés napirendjén a vietnami fejle­mények szerepelnek majd. JOHN LYNCH, az Ir Köztár­saság miniszterelnöke tegnap hivatalos látogatásra az Egye­sült Államokba utazott. BOLÍVIÁBAN kínozzák a po­litikai foglyokat — állapítja meg a mexikói katolikus szervezet a „Szociális tanulmányok köz­pontja“ című egyik legutóbbi kiadványában. NIXON elnök elfogadta Ed­ward Davidnak, tudományos ta­nácsadójának a lemondását, je­lentette be a Fehér Ház szóvi­vője. NIXON egy munkásellenes törvénnyel élve 60 napra betil­totta a Trans-Hudson Railroad vasúti társaság munkásainak sztrájkját. AZ ANGOL kormány további 60 nappal szeretné meghosszab­bítani az árak és bérek befa­gyasztását. IZRAEL az utóbbi két évben kétmilliárd dollár értékben vá­sárolt fegyvereket és katonai berendezéseket — jelentette be Pinchas Sapir izraeli pénzügy­miniszter. KIM CSÖNG PIL dél-koreai miniszterelnök New Yorkba ér­kezett. 350 ezer ember költözött el Managua — A nicaraguayi fővárosban, Managuában, ame­lyet december 23-án példátlan méretű földrengés döntött rom­ba, alig százezren maradtak az eredetileg 450 ezer főnyi lakos­ságból. A többiek a környező városokban, falvakban kerestek ideiglenes hajlékot és menedé­ket. A rendőrség a helyszínen le­számol azokkal, akik a sokakat sújtó tragédiát saját érdekeik­ben próbálják kihasználni. Az elmúlt napokban 15 fosztoga­tót lőtte*t agyon. Hírek szerint még mindig akadozik az életben maradot­tak élelmiszerellátása, s ennek oka az is, — mint az illegális Nicaragua Szocialista Pártjának nyilatkozata hangoztatja, hogy a külföldi segélyszállítmányok nem jutnak el a földrengés iga­zi áldozataihoz, hanem lecsap­nak rájuk a magas rangú hiva­talnokok, a nemzeti gárda tiszt­jei és Anastacio Somoza főpa­rancsnok környezete. Pálfordulás Karachiban? Karachi — Ali Bhutto pa­kisztáni államfő egy karachi tömeggyűlésen kijelentette, hogy „esze ágában sincs elis­merni“ a Bengáli Népi Köztár­saságot, ha ezt a pakisztáni nép ellenzi. A rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette megtar­tott gyűlésen Bhutto azzal vá­dolta Vali Khant, az Avami Párt elnökét, hogy meg akarja gyilkolni őt és ki akarja vé­geztetni párthíveit is. Az elmúlt hetekben Pakisz- tán-szerte reakciós tüntetéseket tartottak a Bengáli Népi Köz­társaság tervezett elismerése ellen. Békebeli szint? A japán hadsereg vezetői elő­készítették azt a tervezetet, amely meghatározza a fegyver­kezés „békebeli szintiét“. A ter­vezet, amelyet Tanaka minisz­terelnök a parlament január 29-én folytatódó ülésszakán kí­ván ismertetni, válasz az ellen­zéki pártok azon követelésére, hogy a kormány szabjon korlá­tot az újrafelfegyverkezésnek. A tervezet szerint a japán fegyverkezés maximális szintje „békeidőben“ a következő: 1. Szárazföldi erők: 180 000 fő, ti­zenhárom hadosztály, 2. Légi­erők: 900 repülőgép, köztük 375 vadászgép, 3. Haditengerészet: öt flottaegység 320 000 tonna űrtartalommal. Mindez megha­ladja azt a szintet, amelyet a nemrég jóváhagyott tizenhat- milliárd dolláros, ötéves hadse­regfejlesztési program irányo­zott elő. Megfigyelők rendkívül éles vi­tára számítanak a Tanaka kor­mány újrafelfegyverzési tervé­nek kérdésében. „Egyenlő távolságot" Tokió — Japán kormánykö­rökben arra számítanak, hogy 1973-ban Japán lényegesen megjavítja gazdasági és politi­kai kapcsolatait mindkét Ko­reával. Tokióban hangsúlyozzák, hogy az Észak- és Dél-Korea egyesí­tésére irányuló tárgyalások mindkét felet arra serkentik, hogy megerősítse gazdasági helyzetét. S ebben a folyamat­ban lényeges szerep jut Ja­pánnak, amely gyakorlatilag korlátlan tőkekiviteli és befek­tetési lehetőségekkel rendelke­zik. Az elmúlt évben ötvenki- lencmillió dollárról több mint százmillió dollárra emelkedett Tokió és Phenjan külkereske­delmi forgalma. 1965 és 1972 között Japán összesen 460 mil­lió dollár kölcsönt és segélyt nyújtott a szöuli rezsimnek. A múlt év szeptemberében Japán újabb 300 millió dolláros el­meretlen volt. A haladó köz­vélemény azonban joggal aggó­dott életükért, mert a dráma rendezői és módszereik nagyon ismertek, s köztudott az is, ki­GYILKOLT AZ ÖNKÉNY nek a megbízásából és segítsé­gével cselekszenek. Guatemala manapság Para­guay és Haiti mellett a latin­amerikai önkényuralmi rend­szerek legsötétebb példája. Láncszem a közép-amerikai ba- nánköztársaságok között, ame­lyet a United Fruit maminutmo- nopólium érdekeit képviselő washingtoni kormány nem hagy „kiesni“. Az Egyesült Államok nemegy­szer avatkozott be Guatemala ügyeibe. Jellemző, hogy Richard Patterson nagykövet már 1949- ben dollármegvonással és kül­földi zsoldosok betörésével fe­nyegetőzve bírta szándéka meg­változtatására az amerikai füg­gőségtől szabadulni akaró gua- temalai kormányt, öt év múlva bizonyos Armas ezredes három­ezer CIA-ügynök és külföldi emigránsok élén, Perifois ame­rikai nagykövettel, szoros kap­csolatban megdöntötte a de­mokratikus módon választott és haladó politikát folytató Arbenz elnök kormányát. Guatemala az­óta a legsötétebb zsarnokság egyik megrettentő példája. Ott, ahol a lakosság 70 szá­zaléka írástudatlan, ahol a meg­művelt földek 71,2 százaléka 2,2 százaléknyi földbirtokos tu­lajdonában van, ahol a kávé- és gyapotültetvények korlátlan tu­lajdonosa a United Fruit Com­pany, nem érvényesülhet a jog. Az uralkodó junta és a földbir­tokos oligarchia érdekeit azon­ban nemcsak a hivatalos intéz­mények biztosítják minden esz­közzel: a kormányzat eltűri, sőt erkölcsileg támogatja is a kü­lönféle terrorszervezeteket, ame­lyek közül a legismertebb a hírhedt Fehér Kéz [Manó Blan­ca), további! a Nemzeti Anti­kommunista Szervezet és más, kisebb terrorista szervezetek. Az utóbbi években ezeknek fegyve­res különítményei végeztek a kormányzat számára kellemet­len politikusokkal, még mérsé­keltebb jobboldaliakkal is. Az ilyen politikai gyilkosságokat ismeretlen tettesek közönséges bűntetteként könyvelte el a rendőrség. Az ilyen vagy olyan mérték­ben Latin-Amerika minden sar­kában érezhető politikai erjedés nyilván Guatemalába is elért és serkentően hat az 1962 óta kibontakozó partizánmozgalom­ra. Arana Osorio tábornok, aki 1970 óta áll az ország élén és tavaly márciusban csalással újraválasztatta magát (ötmillió lakos közül csak 550 ezernek van választójoga), a CIA támo­gatását élvezve mindenkor az erőskezű katona-politikus színé ben tetszelgett. Ezt bárminő eszközzel kész volt bizonyítani. Az ő kezéhez tapad a Las Minas tartományban elkövetett tömeg­vérengzés paraszt- és indián ál­dozatainak vére. Arana Osorio személyes irányításával akkor több mint ötszáz személyt kon- coltak fel. Az illegalitásban működő kommunisták nyilván kemé­nyebb ellenfélnek bizonyultak Arana számára más ellenzéki erőkhöz képest. Hatalmának bi­zonyítására éppen velük, a le­tartóztatott pártvezetőkkel szem­ben akart elrettentő kegyetlen­séggel eljárni. Mint kiderült, Monzont és elvtársait az ő sze­mélyes parancsára, a jobboIdá­it pártok és a hadsereg szűk Itezetőségének ellenzésével szemben, bírósági tárgyalás nél­kül túszokként végeztette ki. A guatemalal diktatúra ismét beszennyezte kezét. A pártot azonban nem tudja elnémítani, az elesettek helyébe íj harco­sok lépnek és küzdenek a dik­tatúra ellen. A világ minden ha­ladó erője szolidáris velük és elítéli Arana Osorio gaztettéti Az eszmék ereje, azoknak az eszméknek ereje, amelyekért a guatemalai testvérpárt mártír­jai életüket áldozták, legyőzhe­tetlen és halhatatlan. L. L. Letartóztatások Belfastban London — Hosszas huzavona után végre sort kerítettek az észak-írországi katolikus közös­ség elleni terrorakciókban vét­kesek letartóztatására. Belfast­ban bejelentették, hogy három személyt őrizetbe vettek. Azzal vádolják őket, hogy augusztus és október között megöltek há­rom katolikus munkást a tarto­mányi székhely protestánsok lakta keleti kerületeiben. Az angol kormányhivatal egyidejű­leg közölte, hogy megerősítik azt a katonai-rendőri különít­ményt, amely az egyéni, szek­taszellemű terrorakciók leküz­dését kapta feladatául. A hatóságok erélyesebb fellé­pését a katolikus munkásság sztrájkfelhívásai kényszerítették ki. Zászlók Ulsterben fcZSARJ Kommentárunk Az újságolvasók társadal- ** ma azokban a napokban értesült egy szörnyű gaztettről, amikor az emberiség zöme bé­késen ünnepelt otthonában és a politikai élet eseményei is le­lassultak. Az illegális Guatema­lai Munkapárt a moszkvai Prav­dában jelentette be, hogy a hatalmat bitorló junta, illetve személyesen Carlos Arana Oso­rio tábornok-elnök meggyilkol­tatta a párt főtitkárát, Bernardo Monzont és több elvtársát, Mario Silva Jonama, Carlos René Val­le, Hugo Marrio Clé, Carlos Al­varado Jerez és Miguel Angel Hernandez központi bizottsági tagokat, valamint Rodriguez ak­tivistát. A haladó személyiségek világ­szerte már szeptember óta ag­gódtak a guatemalai elvtársak életéért. Mint akkor beszámol­tunk róla, a különféle ellenzé­ki fegyveres szervezetek, több­nyire ultraradikális és trockista befolyás alatt álló különítmé­nyek a nyáron több sikeres ak­ciót hajtottak végre, egy alka­lommal a parlament alelnöke ellen is eredményes merényle­tet követtek el. Arana Osorio juntája e körülményt a balol­dal elleni megtorlásra használ­ta ki ürügyként. Szeptember 28-án 20 ellenzéki személyisé­get tartóztattak le, köztük a kommunista párt említett veze­tőit is. Fogságuk helye és kö­rülményei, sorsuk az év végéig, a szomorú hír bejelentéséig is­kötelezettséget vállalt Dél Ko­reában. A japánok biztosak benne, hogy minél sikeresebben halad­nak a két Korea egyesítésére irányuló tárgyalások, Dél-Korea annál nagyobb mértékben kíván japán tőkére támaszkodni az amerikai tőke helyett. Ezzel párhuzamosan a japán kormány fokozatosan kívánja fejleszteni gazdasági és politikai kapcso­latait a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársasággal, igyekezvén eleget tenni annak az észak­koreai igénynek, hogy Tokió tartson „egyenlő távolságot“ diplomáciájában a két Korea és Japán között. A Tanaka-kor- mány a jelek szerint kész erre.

Next

/
Thumbnails
Contents