Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-25 / 21. szám, csütörtök

A Szövetségi Statisztikai Hivatal közleménye a CSSZSZK népgazdaságának fejlesztéséről és az 1972. évi terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldaliról) IPAR Az ipari termelés fejlesztésé­ben 1972-ben folytatódott a Kedvező fejlődés. Az előző év­hez viszonyítva a termelés 0,4 százalékkal emelkedett és a nö­vekedés tervezett ütemét 1,3 ponttal túlteljesítették. A termelés minden iparág­ban nőtt. A legnagyobb növe­kedést a gumi- és a műanyag­iparban (10,6 százalék), a vegy- és kőolajfeldolgozó iparban (10,2 százalék), a fémbányá­szatban és a fémfeldolgozó iparban (9,3 százalék), az elektromos és hőenergiaipar­ban (8,6 százalék), a gép- és fémmegmunkáló iparban (7,4 százalék), és a bőrfeldolgozó iparban (6,9 százalék) érték el. A termelőeszközök gyártása (index: 106,9) gyorsabban nőtt, mint a közszükségleti cikkek gyártása (index: 105,5). Az előző évhez viszonyítva az ipari termelés az SZSZK-ban 7,5, a CSSZK-ban 6,1 százalék­kal emelkedett. A tüzelőanyag- és energetikai iparban a termelés tovább sta­bilizálódott, ami hozzájárult a népgazdaság zavartalan fejlődé­séhez. 112,9 millió tonna sze­net és lignitet fejtettek és a lejtési tervet 395 000 tonnával túlteljesítették. Eredményesen teljesítették a termelési feladatokat a kohó­ipar! vállalatok. A vaskohászat­ban a termelés az elmúlt év­hez viszonyítva 5,6 százalékkal, a színes fémkohászatban pedig 4,5 százalékkal nőtt. Fokozato­san javult a kolióipari gyárt­mányok szerkezete. Nőtt a gépipari gyártmányok terjedelme, de a feladatok tel­jesítése ellenére az év folya- hián ebben az ágazatban ter­melési és értékesítési nehézsé­gek fordultak elő. A terv célkitűzéseivel össz­hangban a termelés legjelentő­sebben a vegyiparban emelke­dett, beleszámítva a műanyag­ipart is. Az ágazatban új kapa­citásokat helyeztek üzembe. A közszükségleti iparban 1972-ben szintén gyorsan nőtt az egész termelés mennyisége. A növekedés 1971-hez viszonyít­va 6 százalék volt. Ugyancsak kedvező eredményeket értek el az élelmiszeriparban, ahol a termelés 4,9 százalékkal emel­kedett. A legjobb eredménye­ket a húsfeldolgozó ipar (5,7 százalék) és a tejfeldolgozó ipar (6,7 százalék) érte el. Annak ellenére, hogy a ter­melési tervfeladatokat az egész ipar teljesítette, 79 központilag tervezett iparvállalat nem tu­dott megbirkózni a tervfelada­tokkal. Az állami tervbe kapcsolt Ipari szervezetek 1972-ben 6 százalékkal több gyártmányt és érut szállítottak, mint 1971-ben. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság 1972-ben tel­jesítette a CSKP XIV. kongresz- szusán meghatározott fő fel­adatot: saját terméssel fedezte az alapfokú élelmiszer-szükség­let növekedését. A termelés 1971-hez viszonyítva 3,6 száza­lékkal nőtt. Az állattenyésztés 0,7 mil­liárd korona értékben túltelje­sítette a tervet, a növényter­mesztés azonban 1,4 milliárd koronával adós maradt. A piaci termelés az előzetes adatok szerint 1972-ben 39,7 milliárd korona volt, ami 0,8 ponttal több, mint az állami terv mutatója és 7,1 százalék­kal több, mint az 1971. évi pia­ci termelés. 1971-hez viszonyítva 80 000 hektárral nőtt a gabona vetés- területe. Szemes termékekből az előzetes becslések szerint 8,8 millió tonnát takarítottak be és 3,1 százalékkal túltelje­sítették a tervet. Nem teljesí­tették a tervmutatókat burgo­nyából és cukorrépából, de mindkét növényből többet ta­karítottak be, mint az előző esztendőben. A növénytermesztés szaka­szán az állami felvásárlási ter­vet 1972. december 31-én ga­bonából 106,1 százalékra, bur­gonyából 110,8 százalékra, cu­korrépából 94,8 százalékra tel­jesítették. A hústermelés 1971-hez vi­szonyítva 65 000 tonnával, a tejtermelés 192 millió literrel és a tojástermelés 123 millió­val nőtt. Az 1971/72-es gazdasági év­ben egy hektár mezőgazdasági területre 195,5 kg műtrágya ju­tott, vagyis 7,2 százalékkal több, mint az előző esztendő­ben. ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdálkodásban a tervmutatókat kielégítően tel­jesítették. A fakitermelést 2,2 százalékkal túlteljesítették. Az ágazatban bizonyos nehézsége­ket okozott a feldolgozóipari kapacitások késedelmes építé­se. összesen 42 300 hektár er­dőt telepítettek. VÍZGAZDÁLKODÁS 1972-ben kielégítően teljesí­tették a vízgazdálkodás egyik fő feladatát: a lakosság ivóvíz­zel való ellátását. Összesen 1 milliárd 30 millió köbméter vi­zet termeltek, ami 52 millió köbméterrel több, mint 1971- ben. A nyilvános vízvezetékhá­lózat 8,6 millió állampolgár szá­mára biztosítja az ivóvizet, ami a CSSZSZK lakosainak 59,2 szá­zaléka. ÉPÍTŐIPAR Az építőiparban a növekedés dinamikája a tervezettnél ma­gasabb volt. Az építőipari mun­kák terjedelme növekedésének tervezett 7,4 százalékos ütemét 1972-ben 2 ponttal túlteljesítet­ték. Az építőipari vállalatok sa­ját dolgozóikkal 58 milliárd 600 millió értékű munkát végeztek, ami 9,4 százalékkal több, mint 1971-ben. Az építőipari munkák szerke­zetében csökkent az építkezési beruházások aránya, és a la­kásépítő munkálatok aránya is. A kivitelező építőipari válla­latok 1972-ben 69 400 lakást építettek és 101,7 százalékra teljesítették az évi tervet. KÖZLEKEDÉS ÉS POSTA A teherszállítással szemben megnyilvánuló igényeket az in­gadozás jellemezte. A második és a harmadik negyed végén az igények jelentős csökkenése következtében csökkent a köz­lekedési eszközök kihasználása is. összesen 528,5 millió tonna árut szállítottak (27,9 millió tonnával többet, mint 1971- ben), és 103,2 százalékra telje­sítették az évi tervet. A vasút 260,3 millió tonna árut szállított, vagyis 9,9 millió tonnával többet, mint 1971-ben, és 7,1 milliár tonnával túltelje­sítette a tervet. A növekedés üteme (103,9 százalék) 2,8 szá­zalékkal gyorsabb volt a terve­zettnél. A Csehszlovák Gépkocsifuva­rozási Vállalat (CSAD) 103,7 százalékra teljesítette a szállí­tási tervet, és 17,7 millió tonna áruval többet szállított, mint 1971-ben. A növekedés üteme a tervezettnél (103,4 százalék) gyorsabb volt (107,2 százalék). A személyszállítás járművein 2 milliárd 282 millió 500 ezer személyt szállítottak, 10,5 mil­lióval kevesebbet, mint 1971- ben. A nyilvános telefonállomások száma a múlt évhez viszonyítva 120 000-rel nőtt, és az év végé­re az állomások 94,9 százalékát automatizálták. Az igénylők száma 29 000-rel nőtt, és az év végén a kérelmezők száma elérte a 265 000-et. A TELJESÍTMÉNY ÉS A HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSÉNEK TÉNYEZŐI A foglalkoztatottság a nép­gazdaság szocialista szektorá­ban az efsz-ek nélkül 1972-ben az állami terv direktíváinak megfelelően elavult. A szektor­ban a dolgozók száma 1971-hez viszonyítva mintegy 60 000 fővel, vagyis 1 százalékkal emelke­dett. Az év végén a népgazda­ságban dolgozók száma 7 mil­lió 230 ezer fő volt, és a nők aránya elérte a 47,1 százalékot. Az építőiparban a dolgozók száma a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett. 1972-ben az építőipari ágazatban 503 000 személy dolgozott, mintegy 12 ezerrel több, mint 1971-ben. A pozitív jelenségek közé tar­tozik mindenekelőtt az, hogy a népgazdaság valamennyi ágaza­tában a munkatermelékenység vált a növekedés fő tényezőjé­vé. Az 1971-es évhez viszonyítva a munkatermelékenység az iparban 5,8 százalékkal nőtt, ami 1,3 ponttal több, mint az állami terv előirányzata. Az ipari termelés növekedésének 91 százalékát a munkaterme­lékenység növekedése fedezte. A munkatermelékenység a CSSZK-ban 6,1 százalékkal, az SZSZK-ban 5,0 százalékkal emelkelett. Ennek arányában a tervezett­nél gyorsabban nőttek az átlag­bérek is. Az iparvállalatok dol­gozóinak havi átlagbére 2145 korona volt, 3,5 százalékkal magasabb, mint 1971-ben. A munkatermelékenység nö­vekedésének jelentős tényezője volt, hogy a munkások órater­melékenysége 7 százalékkal nőtt, és javulás mutatkozott a munkaidőalap kihasználásában is. (1971-ben: 91,8 százalék, 1972-ben: 92,3 százalék). Az építőiparban a munkatermelé­kenység 1971-hez viszonyítva 6,7 százalékkal nőtt, és az ága­zat dolgozóinak havi átlagbére 2343 korona volt, vagyis 3,6 százalékkal magasabb, mint 1971-ben. A munkaidőalap jobb kihasz­nálásához hozzájárult, hogy csökkent a betegség és baleset által okozott munkaképtelen­ség, valamint az igazolatlan mulasztások száma. Míg 1971- ben a munkahelyekről naponta a dolgozók 4,53 százaléka hiányzott (291000 személy), 1972-ben a hiányzók aránya 4,0 százalék volt (258 000 személy). 1972-ben sikerült megszüntet­ni az anyagi és egyéb költsé­gek viszonylagosan gyors nö­vekedését, de ezen a téren nem teljesítettük maradéktalanul az adott feladatokat. A gazdasági szervezetek nye­resége 1972-ben 84,0 milliárd korona volt, vagyis 7,8 száza­lékkal több, mint 1971-ben. Tovább szilárdult a tudomá­nyos kutatóalap, amelyben 394 önálló szervezet és 1541 mun­kahely tartozik. Az elmúlt év­ben a tudományos és műszaki fejlesztés szakaszán 684 állami kutatófeladatot oldottak meg. ÉPÍTKEZÉSI BERUHÁZÁS Az építkezési beruházás sza­kaszán 1972-ben bizonyos javu­lást sikerült elérni. Következe­tesebben teljesítették a terv­feladatokat és jobban összpon­tosították a kapacitásokat a ki­emelt építkezésekre. A népgazdaságban 111,1 mil­liárd korona értékű beruházá­si munkát és szállítást reali­záltak, ami 8,3 százalékkal több, mint 1971-ben, holott az állami terv csak 7,0 százalékos növekedésre számított. Az építkezési beruházások terjedelme 71,9 milliárd korona volt, vagyis 12,7 százalékkal több, mint az előző évben. Nem sikerült a tervezett tö­rekvéseket elérni a befejezetlen építkezések számának csökken­tésében. Ezt kedvezőtlenül be­folyásolja az építkezési önkölt­ségek tartós, b&r mérsékeltebb növekedése. Továbbra is fogya­tékos a területi és a tervezési előkészítés. KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK 1972-ben folytatódott a cseh­szlovák népgazdaságnak a nem­zetközi szocialista integrációba való bekapcsolása. A szocialista országokba irányuló kivitel nö­vekedése a tervezett növekedés kétszerese volt, a behozatal tervmutatóját nem teljesítettük. A tőkésállamok felé irányuló ki­vitel tervezett növekedését túl­teljesítették, de a behozatal te­rületén itt is elmaradás tapasz­talható. A gépeknél és berendezések­nél csakúgy, mint a közszük­ségleti iparcikkeknél, 1972-ben nőtt a kivitel és a behozatal aktív egyenlege. Azonban a gépipari gyártmányok kivitelé­ben bizonyos nehézségek mu­tatkoztak, mivel a választék nem volt megfelelő. ÉLETSZÍNVONAL A népgazdaság dinamikus fej­lődése a lakosság életszínvona­lának további emelkedésében volt tapasztalható, s többek kö­zött lehetővé tette, hogy bővít­sük a többgyermekes családok­nak nyújtott társadalmi támo­gatást. Tehát az 5. ötéves terv­időszak második évében is si­került megvalósítani a CSKP gazdaságpolitikájának fő célját, sikerült fokozott mértékben ki­elégíteni a lakosság szükségle­teit és tovább szilárdítani a dolgozók létbiztonságát. A személyi fogyasztás 1972- ben 5,5, a lakosság társadalmi fogyasztása 8.4 százalékkal nőtt. A lakosság nominális pénzjö­vedelme 5,8 százalékkal, vagy­is mintegy 13,8 milliárd koro­nával nőtt. A népgazdaság szocialista szektorában — az efsz-ek nél­kül — az átlagos havi nominá­lis bér 1971-hez viszonyítva, mintegy 80 koronával (4,0 szá­zalékkal ) nőtt és elérte a 2090 koronát. A létfenntartási költ­ségek 1971-hez viszonyítva a munkásoknál és az alkalma­zottaknál 0,4, a szövetkezeti parasztoknál 0,4 és a nyugdíja­soknál 0,3 százalékkal csökken­tek. A reálbérek közel 4,4 szá­zalékkal nőttek. A lakosság pénz jövedelmének terjedelmileg második legna­gyobb tétele az ún. szociális jövedelem, amely 1972-ben 6,7 százalékkal nőtt. A lakosság kiadása 12,2 mil­liárd koronával emelkedett, a takarékbetétek összege pedig 1,6 milliárd koronával volt magasabb, mint 1971-ben. Ennek következtében 1971- hez viszonyítva gyorsabb ütem­ben nőtt a kiskereskedelmi for­galom is. (105,5 százalék), ami pénzértékben kifejezve 9,4 mil­liárd koronával több, mint 1971-ben. A belkereskedelem áruellátá­sa az előző évhez viszonyítva közel 9 milliárd koronával (5,5 százalék) emelkedett. Annak ellenére, hogy sike­rűit az árucikkek választékát javítani, nem tudtuk teljesen felszámolni a kínálat és a ke­reslet közötti ellentéteket. To­vábbra is a hiánycikkek közé tartoznak pl. a melegítők, a harisnyák, a gáztűzhelyek, a villanymelegítők és az elemek. A lakosságnak nyújtott fize­tett szolgáltatások, amelyeket a helyi gazdálkodási vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek hivatottak biztosítani, ez ideig sem terjedelmi, sem minőségi szempontból nem elégítik ki a lakosság igényelt. Bár néhány szakágazatban bizonyos javulás következett be, és a tervfelada­tokat lényegében teljesítették, pl. az elektromos háztartási gé­pek és hűtőszekrények, vala­mint az autóipari gyártmányok javításának szakaszán, tovább­ra is fogyatékosak a mosodák és a mérték utáni szabóságok szolgáltatásai. 1972-ben a kiskereskedelmi árszint mérsékelten csökkent. A csökkenés 1971-hez viszonyít­va az árak és a szolgáltatások vonatkozásában 0,3 százalék, az élelmiszeripari cikkeknél 0,2 százalék, az iparcikkeknél 0,3 százalék, a közétkeztetés terü­letén 0,2 százalék és a szolgál­tatások szakaszán 0,3 százalék. Az iparcikkek árának csökke­nése elsősorban annak a követ­kezménye, hogy 1971. május 3- án leszállították néhány ipar­cikk árát. Kedvező eredményeket értek el a lakásépítésben. 1972-ben összesen 114 516 lakást építet­tek, vagyis 8116 ínkásssal töb­bet a tervezettnél. Ugyanakkor az elmúlt esztendőben 129 000 lakás építését kezdték meg, ami 13 000-rel több, mint 1971-ben. Az 1971 végén realizált nyug­díjemelés, a szülési segély nö­velése és a gyermekgondozási segély kibővítése következtében nőttek a szociális biztosítás ki­adásai. A nyugdíjemelés kb. 900 000 nyugdíjast érintett, és mintegy 1 milliárd korona évi költsége többletet jelent. Az elmúlt év­ben a szociális biztosításra 45,4 milliárd koronát fordítottak, 4,8 százalékkal többet, mint 1971-ben. Az 1972-ben kifizetett táppénz Összege 16,3 milliárd korona, a családi pótlék össze­ge pedig 7,9 milliárd korona volt. 1972-ben összesen 3 459 000 személynek folyósítottak nyug­díjat, vagyis 50 000 rel többnek, mint 1971-ben. Az oktatásügy szakaszán a kormány 1972-ben jelentős in­tézkedésekkel javította a kö­zép- és a főiskolai tanulók szo­ciális struktúráját. Az első és a második ciklusú tanintézetek­ben, valamint a főiskolákon ta­nítók fizetését 1972. október eK sejével felemelték, s ez évi 520 millió korona költségtöbblete* jelent. Az óvodákba 395 000 gyernwn két írattak be, az alapiskolák tanulóinak száma az 1971—72- es tanévhez viszonyítva 27 000 fővel nőtt. A gimnáziumokban, a közép- és a szakközépiskolákban a nappali tagozaton 72 000 diák tanult, a főiskt iákon pedig 128 ezer hallgató folytatja tanulmá­nyait. A filmszínházak látogatóinak száma 1972-ben ismét csökkent, s nagyjából 100 millió fő volt. 36 egész estét betöltő filmet ké­szítettek. Közel 7000 könyvet adtak ki 76 millió példányban. 1300 folyóirat jelent meg 1 755 000 000 példányban, ebből 29 napilap 1 200 000 000 példány­ban. Az egészségügy szakaszán a kormány arra törekedett, hogy javítsa az egészségügyi szol­gáltatások minőségét és az egészségügyi gondoskodás egész rendszerét. Mivel 1971 júliusá­ban emelték az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizeté­sét, jobb feltételek alakultak ki a munkaerők megnyerésére és stabilitására. 1972 végén egy orvosra mint­egy 408 lakos jutott, vagyis 10-zel kevesebb, mint 1971-ben. Az ezer lakosra számított kór­házi ágyak száma 12,1 volt. A népszaporulat alakulását 1972-ben kedvezően befolyásol­ták a kormány szociális intéz­kedései. öszesen 250 000 gyer­mek született, vagyis 13 000-rel több, mint 1971-ben. 1972-ben 136 000 házasságot kötöttek, 6000-rel többet, mint az előző évben, a válások szá­ma 28 000 volt, tehát az előző esztendő szintjén maradt. 161000 polgár halt meg. Az elhunytak száma 1971-hez vi­szonyítva 4000-rel csökkent. A természetes népszaporulat 89 000 volt (1971-ben 72 000). Az év végén a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 14 524 000 lakosa volt, ebből a Cseh Szocialista Köztársaság­nak 9 900 000, a Szlovák Szo­cialista Köztársaságnak pedig 4 624 000 lakosa.

Next

/
Thumbnails
Contents