Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-24 / 20. szám, szerda

A guineai elnök nyilatkozata a gyilkos merénylet körülményeiről Athénban megkezdődött annak a 17 kommunistának a pere, akit a hatóságok „a fennálló politikai és társadalmi rend erőszakos felforgatásával“ vádolnak. A görög katonai funta 1967-es hata­lomra jutása óta ez a legnagyobb olyan politikai per Görögor­szágban, amely polgári bíróság előtt folyik. Képünkön a vádlot­tak a per tárgyalásán. (Telefoto — CSTK — AP) A moszkvai Pravda a Springer konszern szerepéről Moszkva — Mint Lev Sztrzsí- zsovszkij, a moszkvai Pravda hírmagyarázója írja, a Springer nyugatnémet lapkonszernt jog­gal tekintik a legnagyobb reak­ciós sajtóegyüttesnek Európá­ban. A Springer sajtó, miután a CDU—CSU táborában tömörült reakciós erőkkel együtt veresé­get szenvedett a „keleti szer­ződések“ kédésében, most új harci területet keresett magá­nak. A Die Welt, a Bild Zeitung és a többi Springer-kiadvány Igyekszik kételyeket támasztani az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet lehetősége iránt. Az értekezlet eszméjével szembeállítják azt a célt, hogy „gazdasági és pénzügyi szövet­ség útján“ politikailag egyesíte­ni kell Nyugat-Eurőpát. Springer, a nyugatnémet „saj­tókirály“, hogy védelmezze a hidegháborús idők megbukott politikáját, a hazugságokhoz, a rágalmakhoz folyamodik. A nyugatnémet sajtópiacon kialakult helyzet jogos nyugta­lanságot kelt az országban. Ilyen körülmények között — mint Sztrzsizsovszkij írja — az NSZK minden dolgozó rétege támogatja sok kiadónak és szakszervezetnek azt a kor­mányhoz Intézett felhívását, hogy *„korlátozza Sringert“. Az NSZK dolgozó rétegei követelik, hogy vessenek véget annak a reakciós politikának, amelyet védelmez és propagál ez a ha­zugság-konszern. Dakar — Sekou Touré, gui- ueai elnök hétfőn rádióuyilat- kozatban tájékoztatta országa közvéleményét az Amilcar Cab­ral elleni gyilkos merénylet körülményeiről. Elmondotta, hogy a portugál Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függet­lenségi pártja (PAIGC) főtitká­rának életét kioltó támadók, miután végeztek a haladó szer­vezet vezetőjével, elrabolták Aristide Pereirát, a PAIGC má­sodik emberét és a párt több funkcionáriusát. A merénylők a támadás vég­rehajtása után lopott bárkákba hurcolták foglyaikat és a ten­geren át megkíséreltek Portu- gál-Guineába jutni. Sekou Tou­ré elnök szavaiból kiderült, hogy a guineai haditengerészet őrhajói tartóztatták fel a táma­dókat és sikeresen kiszabadí­tották a PAIGC elrabolt tagjait. A guineai elnök a támadás részvevőiről elmondotta, hogy az akciót a portugál zsoldban álló „ötödik hadoszlop“ tagjai szervezték, s az ügy kivizsgálá­sára bizottság alakult. Az ENSZ afrikai tagországai­nak csoportja hétfőn zárt ülé­sen emlékezett még New York­ban Amilcar Cabralról. A rész­vevők megbélyegezték a bestiá­lis gyilkosságot. Új-Delhiben Indira Gandhi, indiai miniszterelnök, Mobutu 2airei elnökkel való találkozója során kijelentette: „Mély fájdal­mat okozott bennünk Amilcar Cabral halála, aki az afrikai né­pek felszabadító mozgalmának kiemelkedő harcosa volt“. Mélységes felháborodással és megrendüléssel fogadtuk dr. Amilcar Cabralnak, a gyarmati nemzetek felszabadító harca ki­magasló személyiségének meg­gyilkolásáról szóló hírt — je­lentette ki New Yorkban dr. Zdenék Gerník nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képviselője. „Szívünkben mindörökre meg­őrizzük e nagy és becsületes férfi, hazafi, az imperializmus és kolonializmus elleni küzde­lem rendíthetetlen harcosának emlékét. Dr. Zdenék Cerník a szocia­lista országok csoportjának ne­vében mély részvétét fejezte ki az afrikai országok csoportjá­nak és e csoport titkárának, Mamadou Thiamnak. Provokációk a két Korea határán Anglia ismét fenyegeti Izlandot 1973. I. 24. Kommen tárunk A bonni kormány program­ját a múlt héten ismer­tette Brandt kancellár. Kormánynyilatkozatának mind­járt az elején kijelentette, hogy az NSZK mind határain belül, mind kifelé a jószomszédság el­vét szándékszik érvényesíteni. Hangsúlyozta a három éve meghirdetett politikai célok folytonosságát, s hogy ez a po­litika kifelé a béke „aktív biz­tosítására“, belpolitikai téren a társadalmi reformokra épül. A második Brandt—Scheel kormány programjában a belpo­litikai és gazdaságpolitikai fel­adatok és a megígért széles kö­rű reformok érthetően nagyobb szerepet játszanak, mint az első három évi időszakban. Kül­politikai téren ugyanis a fő fel­adatot, az európai reális hely­zet elismerését, lényegében si­került teljesíteni, ezért a nyu­gatnémet közvélemény most a választásokból megerősödve ki­került szociáldemokrata-szabad­demokrata koalíciótól a társa­dalompolitikai ígéretek valóra váltását várja elsősorban. A ti­zenegy fejezetből álló kormány- nyilatkozat teljes kétharmada a bel- és gazdaságpolitikai kérdé­seket taglalta, mégis csalódást okozott, mert a kancellár csu­pán általános értelemben be szélt a problémákról. Ennek oka, hogy itt mutatkoznak a legnagyobb ellentétek nemcsak a két koalíciós párt között, ha­nem magában a szociáldemok­rata pártban is sok a tisztázás­ra váró probléma. Scheel sza^ baddemokrata pártja több fon­tos kérdésben nyíltan támo­gatja a monopoltőke érdekeit és ellenzi a szociáldemokrata balszárny elképzeléseit. így pél­dául a FDP a fékező szerepére vállalkozik egy hatékonyabb kartelltörvény megalkotásának ami éles negatív reagálást vál­tott ki Londonban, Most vég­érvényesen zsákutcába jutottak London és Reykjavik hosszú hónapok óta tartó tárgyalásai. London ezek után elhatároz­ta, hogy nyílt nyomáshoz folya­modik. Két nappal ezelőtt beje­lentette, hogy az izlandi vizek­re irányították a „Statesman“ nagy tengeri vontatóhajót, hogy az izlandi őrhajók ne tudják megközelíteni az angol halász­hajókat. Phenjan — A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése — ame­lyet az Oj Kína hírügynökség ismertetett — elmondja, hogy az Egyesült Államok és a dél­koreai hatóságok mind gyakrab­ban hajtanak végre katonai provokációkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fel­ségterülete ellen. A jelentés decemberi—januári példákat említ. Ebben az idő­szakban az amerikaiak és a dél­koreai hatóságok kémtevékeny­séggel meghízott repülőgépeket küldtek a KNDK területe fölé, páncélosokat és nehéz fegyve­reket szállítottak illegálisan a fegyvermentes övezetbe, tűz alá vették a KNDK határőreit. Ezenkívül „folyamatosan küld­tek fegyveres kémeket a köz­társaság északi felébe kém- és szabotázsmegbízásokkal“. Az amerikai imperialisták — folytatódik a jelentés — a dél­koreai hadsereg felfegyverzését gyorsított ütemben folytatva különféle fegyvereket szállítot­tak Szöulnak.“ Mindez megmu­tatja, hogy az amerikai impe­rialista agresszorok szándéko­san növelik a feszültségei Ko­reában bizalmatlanságot hin­tened el az Észak és a Dél kö­zött, a köztársaság észak fele elleni testvérgyilkos háborúra tüzelik Dél'-Korea harcias ele­meit ... megmutatja ugyanak­kor azt is, hogy a dél-koreai hatóságok ... az észak—déli párbeszéd ködfüggönye mögött vadul mesterkednek „a kommu­nizmus legyőzésével történő új­raegyesítésen“. Ugandai közlemény Kampala — Az ugandai rádió ismertette az Idi Amin elnök által vezetett országos védelmi tanács üléséről kiadott közle­ményt, melynek lényege, hogy az ugandai hatóságok a jövő­ben korlátozni fogják a külföldi diplomaták szabad mozgását az országban. A beutazó külföldiek­nek pedig azonnal jelentkez­niük kell a hatóságoknál. Az intézkedést az ugandai kormány a belbiztonsági hely­zettel indokolta, közölve, hogy az ország keleti részében „ge­rillakiképző“ táborra bukkan­tak. kérdésében, amely a monopol­tőkés körök szinte korlátlan diktátuma ellen irányulna, s igyekszik megakadályozni a dolgozók valóban hatékony be­leszólását a nagyüzemek ellen­őrzésébe. Ezeket az ellentéteket tükrö­zi az új kormányprogram vissz­hangja is. A nagytőkés érde­keltségek örömmel nyugtázták, Bonni progrum hogy a kormány készséget mu­tat az együttműködésre és meg­elégedéssel állapították meg, hogy a koalíciós pártok közös programja nem tartalmaz „szen­zációs bejelentéseket“, hanem „józanságról és mértéktartás­ról“ tanúskodik. A nyugatnémet szakszervezetek viszont úgy ér­tékelték a programot, hogy a legfontosabb társadalompoliti­kai kérdésben, a dolgozók be­leszólási jogának érvényesíté­sében a kancellár „kötelezett­séget“ vállalt a szabaddemokra­ták által nyíltan elutasított „paritásos modell“ bevezetésé­re. A kormányprogram belpoliti; kai része tehát óvatosságot tük­röz, a reformelképzelések felvá­zolásában a kancellár sokkal ke­vesebb határozottságot tanúsí­tott, mint három évvel ezelőtt. Ezt nemcsak azért tette, hogy kevesebb ígérettel csökkentse a be nem váltott remények okoz­ta csalódást választói körében, hanem óvatossága mögött poli­tikai meggondolások vannak. A szabaddemokraták nélkül az SPD nem képes kormányozni és ezért a koalíciót nem teheti ki a szakadás veszélyének. A sza­baddemokraták egyértelműen a tőkés érdekeket védelmezik. A kancellár helyzetét ugyanakkor megnehezítik a saját pártjában folyó viták. A párt balszárnya, amelynek a választási győzelem következtében megnövekedett a befolyása, a tőkés érdekek vé- delmezése ellen lép fel s azt hangoztatja, hogy a szociálde­mokráciának, ilyen vagy amo­lyan úton, a szocializmusért kellene síkra szállnia. Ezért Brandt programjával koalíciós partnerének engedményeket té­ve, sok százezer szociáldemok­rata párttag, az ifjúszocialislák, a szakszervezetek és az értel­miségiek körében híveket-veszt­het. Brandt kormányprogramja külpolitikai részében ismét hi­tet tett az Atlanti Szövetség mellett s hangoztatta az Egye­sült Államok vezető szerepét. Óvakodott Washington szélsősé­gesen agresszív indokínai ma­gatartásának nyílt bírálatától, hogy ne rontsa a viszonyt szö­vetségesével, s csupán remé­nyét fejezte ki, hogy a fegyve­rek hamarosan elhallgatnak In­dokínában. A kancellár azonban külpoli­tikai céltkitűzéseit ismertetve megelégedéssel állapíthatta meg, hogy az ellenzék heves, kitartó támadásai ellenére, kül­politikai téren sikerült teljesí­teni előző kormányprogramjá­nak lényeges pontjait. Határo­zottan síkraszállt az eddigi kül­politika folyamatossága mellett. Az NSZK „Európa-politikájá- ban“ első helyre állította a nyugat-európai unió megterem­tését s ezen belül sürgette a gazdasági integrációs politika továbbvitelét. A bonni kormányfő pozitívan értékelte a kelet—nyugati eny­hülési politikát. Az NSZK — mint mondotta — a jövőben is arra törekszik, hogy széles együttműködést alakítson ki a kelet-európai államokkal gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális téren. A bilaterális megállapodások sorozatát most a szomszédos Csehszlovákiával kötendő szerződéssel kell ki­egészíteni — hangoztatta — és rámutatott, hogy a szövetségi kormány folytatja a párbeszé­det a Varsói Szerződés államai­val. Bohuslav Chňoupek, külügy­miniszter, a bonni kormány- programnak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságra vonatko­zó részével kapcsolatban ki­emelte azt a megállapítást, amely szerint a kapcsolatokat olyan szerződés megkötésével kellene rendezni, hogy az úgy­nevezett müncheni szerződés immár ne terhelje a két ország viszonyát. Hinni szeretnénk — hangsúlyozta —, hogy most a kancellár kormánynyilatkozata után véget ér a gondolkodási szünet és olyan időszak követ­kezik, amikor az NSZK kormá­nya konkrét kezdeményező lé­péseket tesz. Megvan tehát a remény arra, hogy Bonn az idén végre haj­landó lesz az érdemi tárgyalá­sok megkezdésére. Az előreha­ladás azonban attól függ, való­ban eleget tesz-e hazánk jogos várakozásainak. A kormány- program, bár sok ellentmondást tartalmaz, a megfigyelők sze­rint arra utal, hogy az úgyne­vezett keleti politikát az új Brandt—Scheel kormány vala­mennyi szocialista országgal a moszkvai, a varsói és a két né­met állam közötti szerződésre jellemző szellemben folytatja majd. PROTICS JOLÁN WILLY BRANDT nyugatnémet kancellár a tavasz folyamán hivatalos látogatást tesz Jugo­szláviában — erősítette meg hétfőn a napvilágot látott hírt egy bonni kormányszóvivő. A látogatás pontos időpontját ké­sőbb határozzák meg — tette hozzá. GEORGES POMPIDOU fran­cia elnök pénteken este a pá­rizsi Elysée-palotában fogadta Manea Manescut, a román mi­niszterelnök-helyettest. Az el­nök és vendége Románia és Franoiaország gazdasági kap­csolatainak és ipari, valamint műszaki-tudományos együttmű­ködésének fejlesztéséről folyta­tott eszmecserét. EINER AUGUSTSSON izlandi külügyminiszter New Yorkba érkezett, ahonnét négynapos washingtoni látogatásra indult tovább, hogy megbeszélést foly­tasson William Rogers amerikai külügyminiszterrel az amerikai csapatok Izlandról történő eset­leges kivonásáról. SZERDÁN és csütörtökön ülést tart a FKP Központi Bi­zottsága. Az ülésen a válasz­tási kampány eddigi alakulását vitatják meg. A BONNI külügyminisztéri­umban aláírták az 1973. évi nyugatnémet—román árucsere­forgalmi jegyzőkönyvet. A meg­állapodás a mezőgazdasági be­hozatali kontingenst 14, az ipari szektor behozatali kon­tingensét pedig 11 százalékkal növeli. A nyugatnémet kiviteli kontingenst 10,4 százalékkal emelik. TOKIÖBAN megkezdődött egy szélsőséges terrorista csoport öt tagjának pőre. A letartóztatot­takat 17 személy meggyilkolá­sával vádolják — az áldozatok közül tizennégyen a csoport tagjai voltak, s a többieket, a vádiratok szerint „nevelő cél­zattal“ végezték ki. JASSZER ARAFAT, a Palesz­tina! Felszabadítási Szervezet elnöke 8 napos észak-afrikai körútja befejeztével hétfőn Kai­róba érkezett. Arafat Líbiában, Tunéziában, Marokkóban és Al­gériában tett látogatást a Pa­lesztin Nemzeti Tanács kairói ülését követően. TANAKA KAKUEI japán mi­niszterelnök kedden fogadta Heikalt, az egyiptomi Al Ahram főszerkesztőjét és nemzetközi kérdésekről folytatott vele meg­beszélést. A Perui Kommunista Párt az ország helyzetéről Lima — A Perui Kommunista Párt Központi Bizottsága Limá­ban plénumon elemezte az or­szág politikai helyzetét. A ta­nácskozáson hozott határozatok rámutatnak: az imperialistákkal szövetkezett belső oligarchia igyekszik megnehezíteni az Alvarado elnök kormánya által kitűzött átalakítási program megvalósítását. A reakció zava­rokat próbál kelteni a lakosság élelmiszerellátásában, közremű­ködik a spekuláció és a fekete­piac elburjánzásában. A perui kommunisták doku­mentuma hangsúlyozza hogy a jobboldal fokozza kormányelle­nes tevékenységét. A plénum felhívja a kommu­nistákat, az ország valamennyi- dolgozóját, hogy fokozott éber­séggel és az egység további szilárdításával szálljon szembe a reakciós kísérletekkel. Elhunyt Lyndon B. Johnson San Antonio — A Texas ál­lambeli San Antonióban kedden, 65 éves korában szívroham kö­vetkeztében elhunyt Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok volt elnöke. 1960-ban lett az Egyesült Ál­lamok alelnöke, majd a Kenne­dy elnök meggyilkolását követő drámai órákban az elnöki repü­lőgépen tette le esküjét, s vált Amerika 36. elnökévé. Johnson 1964-ben széles körű választási hadjáratot indított és négy évre elnyerte az elnöki címet a hír­hedt Goldwater szenátor, repub­likánus elnökjelölttel szemben 196ö-ban lejárt elnöki mandá­tuma, s attól kezdve texasi bir­tokán a politikai élettől vlsszar vonultán élt» London — Az angol kormány Ismét haditengerészeti flottájá­val fenyegeti Izlandot, ha az továbbra is akadályozza az an­gol hajókat abban, hogy a szi­getet körülvevő vizekben ha­lásszanak. Mint Douglas Home angol külügyminiszter a parla­mentben kijelentette: Anglia „elküldi hadihajóit, ha az szük­ségessé válik“. Az izlandi kor­mány a múlt évben intézkedé­seket foganatosított vizei hal­állományának megőrzésére,

Next

/
Thumbnails
Contents