Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-24 / 20. szám, szerda
fS M E R KEDÉS ADÁSVÉTEL A KARVAI MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANiNTÉZET értesíti az érdeklődőket, hogy az 1973/74-es tanévre 1973. szept. 1-től az alábbiakban felsorolt szakokra felvesz (3 éves tanoncviszonyba) fiúkat és lányokat, akik 1973. júl. 1-ig sikeresen elvégezték a 9 éves iskolát. 1. Kertészeti szak (gyümölcs, zöldség, virágkertészet és részben szőlészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet) 3. Kovácsszak (hegesztő, lakatos) 4. Bognárszak (asztalos, kádár) A tanulók az iskola diákotthonában étkeznek és laknak A szakgyakorlatot az iskola műhelyeiben és tangazdaságában végzik. Az érdeklődők írásban, vagy személyesen jelentkezhetnek az iskola és a tangazdaság igazgatóságán. Póstai irányítászámunk 946 36 Kravany nad Dunajom, okr. Komárno Of-5 LEGYEN OTTI TV-KÉSZÜLÉKKEL! MEGLEPETÉS A MÜKORCSOLYAZÖ VILÁGBAJNOKSÁGRA: ÜJ TÍPUSÚ TELEVÍZIÓ- ÉS RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK A TESLA ORAVA, NIZNA n. v. GYÁRTMÁNYAIT 1973. I. 22-től BEMUTATJA ÉS ÁRUSÍTJA OF 8 Bérrendszerünk ésszerűsítésének aktuális kérdései Irta: KRULlČEK ERVÍN mérnök, az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumának dolgozója (A cikk első részét tegnapi számunkban közöltük.) A munkatevékenységek és funkciók új értékelése a minősítési osztályok számát is megváltoztatta, éspedig a munkásoknál az eddigi nyolcosztályos rendszer helyébe kilenc-osztá- lyos került. A műszaki-gazdasági dolgozóknál megmaradt a tizenhétosztályos rendszer, de ezentúl közös lesz az adminisztratív dolgozókéval, csupán a nagyobb és a közepes vállalatok igazgatói és 'igazgatóhelyettesei kerülnek külön elbírálás alá az általuk irányított gazdasági szervezet nagyságának megfelelően. Az ágazatok közötti összehasonlíthatóság követelménye több esetben bővíti az egyes ágazatokban eddig használt osztályok számát, de néhány ágazatban, főleg a feldolgozó-iparban azok csökkentéséhez is vezet. De mert az új bértarifák értéke magasabb az eddigieknél, ez a körülmény nem csökkenti az érintett dolgozók keresetét. Ezekben a vállalatokban azonban nagyobb politikai figyelmet kell szentelni az ilyen változásoknak. Az új minősítési katalógus bevezetése a műszaki-gazdasági dolgozóknál is fokozottabb figyelmet igényel. Főleg azt kell szem előtt tartani, hogy a tényleges munkateljesítmény megfeleljen az ágazati katalógusokban lefektetett követelményeknek, és így határozzák meg a megfelelő funkciót és osztályt. A funkciók egyszerű, általános átcsoportosítása megengedhetetlen, mert ez indokolatlan túlértékelésekhez vezethet főleg az adminisztratív dolgozóknál. A bértarifák területén bekövetkező változások a tökéletesített bérrendszer további jellemző vonásai. A bértarifákat úgy fogjuk fel, mint a kívánt mennyiségben ós minőségben végzett munka társadalmi egyenértékét, amely biztosítja a dolgozók szociális ellátottságát. A bértarifák a gazdaságilag indokolt bérviszonyok kialakításának alapvető központi eszközei és a vállalaton belüli viszonyok jelentős szabályozói. A munkások jelenlegi tarifa- rendszerében a bértarifák ágazati skáláit az egyes ágazatok ún. társadalmi jelentősége szerint különböztették meg. Ez a szempont azonban túlságosan általánosnak mutatkozott, ellentétes helyzetek kialakulásához vezetett, s ma már nem fejezi ki a gazdaságilag indokolt differenciálódást. Részletes elemzés alapján arra az egyértelmű következtetésre jutottak, hogy a munka társadalmi jelentőségének szempontjait nem lehet már figyelembe venni, mert nehezen bizonyítható például a kohászat társadalmi jelentősége a mezőgazdasággal, a bányaiparé a vegyiparral, vagy mondjuk a gépiparé az élelmiszer- iparral szemben. Helyesebbnek és gazdaságilag indokoltabbnak mutatkozik, hogy a bértarifák skáláinak megkülönböztetésénél csak azokat az objektív körülményeket vegyék tekintetbe, amelyek tartósan jellemzik az egyes ágazatok termelési feltételeit. Az illetékes minisztériumok az ágazati szervekkel és a gyakorlati szakemberekkel együttműködve kidolgozták ezeknek a távlatilag ható tényezőknek a jegyzékét és a következő csoportokba sorolták: — a munka olyan műszaki és szervezési feltételei, amelyek a termelés eltérő technológiájából, az eltérő éghajlati és környezeti viszonyokból, a munkaszervezésből és a dolgozók eltérő pszichikai igénybevételéből adódnak. — a munka társadalmi értékelése a nyert szakképzettség felhasználhatósága, s az egyes munkákat és hivatásokat érintő előítéletek szempontjából, — a munkafolyamatoknak az egész, élettartam alatti aktivitásra gyakorolt hatása, amely annak korábbi elvesztését, egyéb igénytelen munkakörökbe való átlépést vagy korai nyugdíjaztatást okozhat, — egyéb szociális tényezők, például a munka higiéniai feltételei, étkezési és lakásfeltételek, a családtól való távoliét stb. A munkás-bértarifák négy fő skálája A termelési ágazatokat négy fő csoportba sorolták, s a már említett pontozásos értékelési eljárás alapján négy fő bértarifa-skálát állapítottak meg. Az első tarifaosztályba sorolták a közszükségleti és az élelmiszeripari iparágak többségét, éspedig a vegyipari üzemeket, a gépipari termelést, valamint azokat a termelési ágazatokat amelyek nem kerültek magasabb csoportba. A második csoportba, melynek bértarifái 6,7 százalékkal magasabbak, főleg a külszíni bányák üzemegységeit, a kohászati segédágaza- tokat, a nagy hőerőműveket és gázmüveket, a nehéz vegyipari üzemeket, a növénytermesztést és az állattenyésztést, az igényesebb és megterhelőbb gépipari, közszükségleti ipari és élelmiszeripari termelést és a közúti autószállítást sorolták. A további 13,5 százalékkal magasabban értékelt harmadik osztályba a külszíni bányák, a fő kohászati termelés, az építési és a szerelési munkák, az üvegipari termelés, a fakitermelés és a külső szerelési munkák tartoznak. A negyedik, legmagasabb csoportba a tarifák értéke további 13,5 százalékkal magasabb, ide általában a föld felszíne alatt végzett munkákat sorolták. A négy fő tarifaskálát 6,7 százalékos eltéréssel további skálákkal egészítették ki, amelyeket a folyamatos termelésben, a szalagszerű termelésben és a különleges Igényes, progresszív, illetve fejlesztési programokat szolgáló termelésben alkalmazzák. A munkások bértarifáit az eddigi állapothoz viszonyítva átlagosan 15—30 százalékkal emelték. A tarifák lépcsőzetessége egyenletes, 13,5 százalékos, az első és a kilencedik osztály közötti arány 1:2,75. A feltételezések szerint a tarifa alapján fizetett munkabér az egész kereset 75—90 százalékát fogja képezni. További minősítési szempontok érvényesítése céljából, s a kereseti lehetőségek növelése érdekében a gazdasági szervezetek az időbértarifákat +10 százalékos határértékekkel használhatják. Ezek a határértékek lehetővé teszik a személyi képességek, az elért magasabb szakképzettség, a sokoldalú felhasználhatóság, a gyakorlati idő, a munkához való viszony, valamint az új technika alkalmazásának értékelését Az új bértarifa-rendszer alapján a feldolgozó-ipari ágazatok többsége az általános gépipari termelés színvonalára kerül. A legkifejezőbben a feldolgozó- ipar, az építőipar és a fakitermelés bértarifái növekednek. Körülbelül az eddigi színvonalon maradtak a gépipar, a fő kohászati termelés és a bánya- ipar közötti különbségek. A műszaki-gazdasági dolgozók bértarifaskálái Mint ismeretes, a jelenlegi rendszerben több különálló skálát is alkalmazunk mind a műszaki-gazdasági, mind az adminisztratív dolgozók számára. A műszaki-gazdasági dolgozók bértarifái az eddigi állapothoz viszonyítva átlagosan 20 százalékkal növekednek. Az eddigi skáláktól eltérően nagyobb lesz az első és a 17. osztály közötti különbség, mégpedig 1:5,1. Hangsúlyozni kell, hogy az új bértarifák bevezetésével kapcsolatban ugyanúgy, mint a munkásoknál, csökkenni fognak a munkabér tarifán túli összetevői (a prémiumok és jutalmuk), s így a tarifabér az egész keresetnek 80—90 százalékát fogja képezni. A föld alatti bányák mérnöki-műszaki dolgozóira szintén az egységes bértarifaskála vonatkozik, de 10 százalékos kiegészítéssel. A termelést közvetlenül irányító műszaki dolgozók, vagyis a mesterek, az építésvezetők, az aknamesterek és az erdészek stb. tarifabére a felső határ felett további 10 százalékkal növelhető, s ez a bérkiegészítés egyes termelés: ágazatokban fbányaipar, kohászat, építőipar) a 20 százalékos mértéket is elérheti. A műszaki-gazdasági dolgozók alapfizetéseit az illető tarifaosztály határértékei között úgy állapítják meg, hogy figyelembe veszik a követelt minősítési feltételek teljesítését, a személyi képességeket és a munkában elért eredményeket. A fiatal értelmiségi dolgozók jutalmazását szintén új formában rendezik mind a munkába állás alkalmából, mind pedig a további szakmai fejlődés folyamán. Alapfizetésüket a műszaki-gazdasági dolgozók egységes bértarifája alapján állapítják meg az elért képesítés fokának megfelelően a harmadiktól a hetedik osztályig. A gyakorlati idő letöltése után, amely legfeljebb 12 hónapig tarthat, az iskolát végzett dolgozók keresete a gyakorlati ismeretek, a személyes képességek és a munkaaktivitás szerint fokozódik. Az alapbérezés rendszerének ésszerűsítése folyamán jelentős figyelmet szenteltek az alapbéreket kiegészítő juttatásoknak is amelyeknél egyszerűsítették a jóváhagyás szempontjait a dolgozók minden csoportjában és kategóriájában. Az egyszerűsítés főleg a megterhelő és az egészségre ártalmas környezetben végzett munkáért járó illetményeket érintette. Alapvető változás történt a szombati és a vasárnapi munkáért jóváhagyott bérkiegészítéseknél, amely a tarifaérték 50 százalékáról 25 százalékra csökkent. Ugyanakkor növekszik a munkacsapatok vezetéséért járó bérkiegészítés, a különlegesen nagy munkacsapatoknál ez a kiegészítés 1 ledolgozott órára számítva 2,50 koronát is elérhet. Változnak az idegen nyelvek ismeretéért és használatáért járó bérkiegészítés feltételei is. Oj módon rendezték a munkakészletért járó jutalmakat és a kényszerszünetekért járó bérmegtérítést. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az új bérezési rendszer alapelveit csak a kiemelt vállalatokban folytatott kísérletezés időszakára hagyták jóvá. A bérrendszerek ésszerűsítésének alapelvei a bérezés és a termelés műszaki-szervezési színvonalának fejlesztése közötti szoros összefüggéseket hangsúlyozzák. Más szóval ez azt jelenti, hogy az új bérrendszer a komplex szocialista racionalizáció szerves része. Ebből arra következtethetünk, hogy a bérrendszer ésszerűsítésének fő céljait csak úgy érhetjük el, ha ezzel egyidőben a vállalatok belső igazgatása, a termelés és a munka szervezése és magasabb színvonalra emelkedik. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk teljesíteni, ha részletesen felkutatjuk az irányítás színvonalában, az Új technika és technológia bevezetésében, a termelés növelésének nem beruházási jellegű tényezőiben és az anyagfogyasztásban rejlő tartalékokat. E tekintetben rá kell mutatni azokra a bonyolult, de elkerülhetetlenül szükséges intézkedésekre, amelyeket minden vállalatnak el kell végeznie. A teljesítmény-normák objektivizálásáről van szó, mert jó minőségű és kölcsönösen kiegyensúlyozott normák nélkül nem lehet a munka eredményességét helyesen értékelni, társadalmilag és gazdaságilag indokolt megkülönböztetett munkabérezést alkalmazni. A favágók a Kis-Kárpátokban alig két évvel ezelőtt néhány napos elhagyott őzikére talál tak. Az emberek gondjaiba vették a kis állatot, etették. A két éves őz ma már bátran mozog a turisták között. /Felvétel: I. Dubovský — ČSTK] ■ Idősebb falusi nyugdíjas keres 70 éves korig háziasszonyt. Min-, denem megvan és józan vagyok, Kell még más? Medvesalja előnyben. Jelige: Máris lehet. U-74 ■ Rossz helyzetben levő, szegény sorsú leányt vagy gyermektelen asszonyt keresek 25—35 éves korig hű feleségnek. Jelige: Segíteni akarok. U-72 ■ Olcsón eladó jó állapotban levő Skoda 440. Nagy Dezső, Tôň 261, okr. Komárno. U-12 ■ Eladó háromszobás összkomfortos családi ház udvarral. Hamarosan beköltözhető. Cím a hirdetőirodában. U-75 ■ Ida típusú új kerti házacska jutányos áron eladó. U-77 1
