Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-20 / 17. szám, szombat
A MADÁCH MÚZEUM A sztregovai kastély régen Százötven éve, hogy Alsó- sztregován, 1823. január 21-én megszületett Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Az Árpád-kori eredetű Madách-család virágzása Mátyás király idejére esik. Madách elődei között neves jogászokat, katonákat, írókat találunk. Dédapja, Madách jános magyarul és szlovákul verselt. Balassi Bálint legjelentősebb költő-tanítványának, Rimay Jánosnak is Madách-lány az anyja, s költeményeinek jelentős része Madách Gáspár másolatában maradt fönn. Sztregován nemrég még két kastély állt. Az ősit, amelyet már lebontottak, még a XV. században emelték a költő elődei. Az újat, amelyben Madách Imre élt, ahol Az ember tragédiáját írta, és amely most Madách Múzeum, a Révay-család építette a XVlll. században. Madách Imre élete igényes, erősen civilizálódott, az angol földbirtokos osztály életstílusára emlékeztető környezetben játszódott le. A sztregovai kastély szalonjaival, angol metszeteivel, nemes bútoraival és hatalmas könyvtárával Madách számára városias környezetet amely a szervezőket a legmesz- szebbmenően támogatta. Javaslatára a közép-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság a kért hatvanezer korona helyett háromszázezer koronát adott a Madách-kastély rendbehozására és a múezum megteremtésére. A tekintélyes összegnek megfelelő tervet is kidolgoztak. Az eredeti elképzeléstől eltérően nem három, hanem hat helyi- séget rendeztek be múzeummá. Három szobában Madách Imre alkotásait és az ezzel összefüggő irodalmi anyagot, három szobában pedig a család emléktárgyait helyezték el. Ezenkívül rendbehozták az épületet, kijavították a síremléket és körülkerítették a hatalmas parkot. A Madách-kúria új tetőt kapott, külsejét, belsejét átfestették, padlózatát kicserélték, ajtóit, ablakait korabelivé varázsolták. Az építkezéssel egyidő- hen restaurálták az emlékszobákba kerülő bútorokat, osztályozták a család emléktárgyait, témakörök és időrend szerint csoportosították a kéziratokat, a fényképeket, és Madách műveinek magyar és idegen nyelvű kiadványait. Az anyag összeállításakor sok segítséget kaptak a magyarországi múzeumoktól és a Madách- lisztelőktől. A balassagyarmati 1973. I. 20. A Madách Múzeum biztosított. Könyvtára — amely ma a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tulajdona — többnyire a felvilágosodás szép- irodalmi alkotásaiból, gazdasági, kertészeti, csillagászati, filozófiai és jogi könyvekből állt. Dolgozószobáját — életrajzírója, Palágyi Menyhért szerint — Goethe, Schiller, Gutenberg és Luther szobrai díszítették. Madách környezete az egykori Alsósztregován tehát nemcsak vidékies légkört, h^nem polgárosult műveltséget is árasztott. A Tragédia születését ez is, az is sok tekintetben befolyásolta. Üj kor - új törekvés Az új kor hajnalára csak az épület, és Madách Imre emléke maradt meg ... A felszabadulás után a kastélyban sokáig iskola működött. A falu akkori tanítója, és a losonci irodalmi kör tagjai azonban már az Ötvenes évek elején azon fáradoztak, hogy a Madách kastélyból Madách Múzeumot létesítsenek. A családot ábrázoló fényképek, Az ember tragédiájának különböző kiadványai, és a költőre vonatkozó újságcikkek képezték az alapanyagot. Múltak az évek, közben a Madách Múzeum gondolatának egyre több híve támadt. Népszerűsítette a Madách Múzeumra vonatkozó tervet a sajtó, a CSEMADOK, megmozdultak a helyi és a járási szervek. A kezdeményezés országos üggyé vált. Elsőnek a fülek! és a losonci múzeum vásárolt korabeli bútorokat, Madách emléktárgyakat és más, a múzeum berendezéséhez szükséges kellékeket. A szervezők hatvanezer koronát kértek, hogy rendbehozhassák a termeket, és újabb berendezési tárgyakat szerezhessenek be. A losonci járás kulturális és iskolaügyi szakosztálya a hiányzó összegért a Szlovák Nemzeti Tanácshoz fordult, múzeum például a Magyaror- országon beszerzett anyag költségeit fedezte. Viszonzásul a losonciak elküldték a Madách- csal kapcsolatos csehszlovákiai emléktárgyak fényképmásolatait. A Madách Múzeum a költő halálának 100. évfordulóján, 1964. október 4-én nyílt meg. A múzeum megnyitása Madách Imre halálának 100. évfordulója alkalmából a Szlovák Nemzeti Tanács, a Középszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, a Losonci Járási Nemzeti Bizottság, az Alsósztrego- vai Helyi Nemzeti Bizottság, a CSEMADOK KB, a Szlovák író- szövetség magyar tagozata rendezte emlékünnepély 1964. október 3-án és 4-én Lučenecen (Losoncon) és Dolné Strehován (Alsósztregován) zajlott le. A Pofana textilgyár üzemi klubjában október 3-án este megtartott nagyszabású ünnepi akadémián az előadók értékelték Madách Imre szerepét és nagy művének, Az ember tragédiájának irodalmi jelentőségét. Koszorúzás Madách halála 100. évfordulója alkalmából 1964- ben. (ČSTK felvétele) Hangsúlyozták, hogy Madách Imre világirodalmi jelentőségű író, emlékét a magyarok, és a szlovákok közösen ápolják. A kulturális műsor keretében fellépett a Banská Bystrica-i kerületi szimfonikus zenekar, a martini Szlovák Nemzeti Felkelés Színház és a Komáromi Magyar Területi Színház, valamint több neves énekes. A klasszikus zeneszámokkal tarkított mintegy 2 órás műsor keretében a martini színház együttese szlovákul, a komáromi színház együttese magyarul mutatott be részletet Az ember tragédiájából. Az előbbiek a párizsi, az utóbbiak az egyiptomi jelenetet elevenítették meg. Október 5-én Alsósztregován folytatódtak az ünnepségek. Délelőtt a külföldi és a belföldi küldöttségek tagjai a mintegy 2000 főnyi ünneplő közönség élén a síremlékhez vonultak, és megkoszorúzták Madách Imre emlékművét. A koszorúzás és a múzeum megnyitása után a küldöttségek leleplezték a kastély falán elhelyezett emléktáblát, amelyen a következő szöveg olvasható: „Ebben a kastélyban írta Madách Imre 1859-től 1861-ig halhatatlan művét, Az ember tragédiáját.“ A síremléknél rendezett szabadtéri bemutatón a Banská Bystrica-i Urpin nevű szlovák, és az Ifjú Szívek nevű magyar együttes lépett fel. A Losoncon és Sztregován rendezett kétnapos ünnepély a szlovák—magyar barátság jegyében zajlott le. Ma A Madách Múzeum több részre osztott szobáiban számos kép, festmény és más dokumentum látható. Az anyag Madách Imre életét, munkásságát, környezetét, a család emléktárgyait, valamint azokat a személyeket mutatja be, akik valamilyen formában befolyásolták a nagy mű keletkezését. A múzeum megrajzolja Madách Imre írói, politikusi arcélét, ugyanakkor hozzásegít a Tragédia jobb megértéséhez. Megtekintése nemcsak Madách ismerőinek, hanem a laikusoknak is élményt jelenthet. A Madách Múzeum udvarán rövidesen leleplezik a Tragédia egyik központi alakját, az örök Évát jelképező szobrot, s a gyűjteményt a vidék munkás- mozgalmát bemutató új részleggel egészítik ki. A szlovák—magyar barátságot és együttélést jelképező Madách Múzeumot évente átlag 4—5 ezren tekintik meg. Várható azonban, hogy e szám a jövőben lényegesen emelkedik. BALÁZS BÉLA KAREL TOMAN: LENIN Az a nap is éppen úgy jött, mint a többi. Nem az ég húnyt ki, hanem ember halt meg, és mert, hogy nagy volt, megingott a Föld mint a csónak, mikor az evezőse kiugrik a partra. Orosz földön gyászos énekek jajdulnak, széllel sodródtok a havas síkságon, komor dallam verte félre miliők szívét, és a boszúvágyó s az alázatos szegények mind felzokogtak. Isten elé lépett Lenin embervérből szőtt piros köpenyben, feje felett naiv alkony glóriája égett, egyszerű szivek imája kísérte s a gyűlölet nyála. Nos, menjetek, tanúk, vádlók s beszéljetek. Vár az Isten. Vért áldozott? ölt? Igen. De hitet lehelt s életet az elfásult, az eltompított milliőszor miliókba s viszaadta szívüknek a szófogadás örömét. Isten földjét azoknak adta, kik legtöbbet véreztek a piramisok s fáraók korátóf. Halljátok a cséphadarók dalát? Oroszföld hálája szól egyszerűséggel a muzsik pajtákból: himnusz a legyőzött éhínség felett. Jelkép csupán, új ikon a falusi ház ikonjai között, Lenin bevette az orosz lélek birodalmát s lángoszlopként fog fényleni örök időkön át összes szegényeknek: legyenek alázatosak, vagy, ha kell, bosszúállók. (1924) ' Petrik József fordítása * Holnap lesz 49 éve, hogy meghalt. A földgáz diadalútja Prágában a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség Vencel téri kiállítótermében dr. Jan Némec, ia CSSZBSZ cseh központi bizottságának elnöke, ia cseh kormány igazságiigy- minisztere megnyitotta a tranzit földgáztávvezeték építését dokumentáló kiállítást. Amint ismeretes, hazánk területén a földgáz-távvezeték- rendszer a Szovjetunióval és az NDK-val való együttműködéssel épül, s ez a távvezeték hazánkon kívül az NDK-ba, Ausztriába, Olaszországba és a Német Szövetségi Köztársaságba fogja szállítani a szovjet földgázmezők kincsét. A földgáz- vezeték hossza hazánk területén 1850 km. A távvezetékhez összesen hatszázezer tonna csővezeték-anyagot használnak fel. A földgázvezeték-rendszer ü ze me Í télését Csehsz lo v ák ia saját erejéből, saját eszlközeivel végzi. A hazánk területén más országokba irányuló földgázszállításért földgáz formájában ún. tranzitbért kapunk, ami azt jelenti, hogy pl. 1980-ban Csehszlovákia közel kétmilliárd köbméter földgázt kap az eddigi kötelezettségeken fölül. Ebből is látható, hogy a tranzit földgázvezeték építésének népgazdaságunk szempontjából rendkívül nagy jelentősége van. A földgázt elsősorban a vegyipar, a vaskohászat, az építőanyagipar, valamint a tüzelőanyag és az energetikai ipar veszi igénybe. Ezeket a fontos lényeiket illusztrálja a kiállítás, amelyet Prága után Košicén, Bratislavában, Brnóban, s végül Plzeft- ben is bemutatnak. (sm) Madách Imre egykori dolgozószobája és sn e mléke — ma. (Tóthpál Gyula felvételei) A gyűlésen, amelyen heves vita robbant ki azzal kapcsolatban, hogy asz-tali teniszezőink ezentúl a szögletes, to- jásdad alakú, vagy a hagyományos, gömbszerű pingponglabdát használják-e, nagy meglepetést keltett, hogy egyedül Béni, a filozófus nem nyilatkozott se így, se amúgy. Azért volt ez különösképpen meglepő, mert Béni eddig még minden gyűlésünkön felszólalt és kifejtette a maga véleményét a világról, az élet értelméről, a lét, a szerelem, a halál rejtelmeiről, a labdarúgás lélektanáról, az ember és a világmindenség kapcsolatáról, a költészetről, orvostudományról, a szellem halhatatlanságáról, az autóbalesetekről, az ifjúkori bűnözésről, egyszóval csaknem mindenről, ami egy gyűlést érdekelhet. Egyébként őt az sem érdekelte, ha a gyűlést nem érdekelte, amit mond: szót kért, szót kapott és elmondta a véleményét. Szerfelett meglepett bennünket, hogy a pingponglabdák kérdése nem érdekli a filozófust. Emlékszem, a múlt gyűlésen, amikor arról beszélt, hogy vajon azért virrad-e, mert a kakas kukorékol, vagy fordítva, jelezte, hog ya pingponglabdáról tudományosan alátámasztott véleménye van s hogy ezen a gyűlésen alaposan elveri a port a szögletes labdák ultramodern hívein. Mi történt hát vele, miért hallgat? Béni acélszürke szemét csillagközi távolságokba meresztve némán ült a sarokban. Arra sem figyelt fel, hogy az ifjú Tóbiás, Inventúra a tavalyi asztalitenisz-bajnok, a nevét említi, figyelmeztetve a gyűlés résztvevőit, hogy Béni kartársnak bizonyára megvan a maga véleménye. Végül már senki sem beszélt, szótlanul és döbbenten bámultuk Bénit, a filozófust. Egyébként, ami a nézeteit illeti: a világról azt vallotta, hogy nagy, az életről, hogy ér- telmes, csak bízva bízzunk, a lét, a szerelem, a halál szerinte rejtélyes, a labdarúgás lélektana szerinte még gyerekcipőben jár; azt állította, hogy az ember és a világmindenség között kapcsolat van, a költészetről, hogy szép, az orvostudományról, hogy fontos, a szellemről, hogy halhatatlan, az autóbalesetekről és az ifjúkori bűnözésről, hogy nagyon gyakoriak. Ilyen józan véleményt vártunk a pingponglabdák ügyében is, idei első gyűlésünkön. Gondoltuk, filozófusunk az ünnepek alatt tüzetesen tanulmányozta ezt az ügyet, s most helyes vágányra tereli a már-már kisiklani akaró vitát. Béni filozófus ehelyett hirtelen elővette jegyzetfüzetét, kitépett belőle egy tiszta lapot, nagybetűkkel ráírt valamit, aztán lassan az elnöki asztalhoz sétált, s az asztalon lévő papírragasztóval bemázolva, a homlokára ragasztotta a papírt. LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA! — olvastuk csodálkozva a fi* lozófus homlokán. Megértően bólintottunk, elvégre is az ünnepek után vagyunk...! ZS. NAGY LAJOS
