Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-17 / 14. szám, szerda

Akkor jó, ha nincs munkájuk Belpolitikai kommentár A piros színű tűzoltókocsik a garázsok ©lőtt pihennek. Kék egyenruhás emberek hajolnak a felnyitott motorház fölé. El­lenőrzik a gépet, javítják az esetleges hibákat. Gondosan átnéznek mindent, mert náluk egy esetleges üzemzavar, amely néhány perces késést okozna, százezer koronás kár­ral járhat. Ezért telnek a lát­szólagos pihenés percei a gé­pek lelkiismeretes ellenőrzésé­vel. Mózer Oto elvtárs, a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járás hi­vatásos tűzoltóalakulatának a parancsnoka is ott jár-kel a tűzoltókocsik között. Személye­sen győződik meg arról; rend­ben van-e minden? — Nem is fordult még elő soha olyan eset — mondja az emeleten levő irodában —, hogy üzemzavar miatt ne tudtunk volna idejében indulni. Ez azt jelenti, hogy éjjel egy perc alatt, nappal 30 másodpercen belül menetkészek vagyunk. % Mikor Jött létre az alaku­lat, s milyen jeltételek között végzi munkáját? — Tűzvédelmi szolgálatot 1948 óta teljesítünk. A hivatá­sos tűzoltók száma a parancs­nokkal együtt tizenhárom. Kezdetben nehezebb volt a munkánk, hiszen műszakonként csak egy ember teljesített szol­gálatot. A nagykürtösi járás megalakulása óta javult a hely­zet: egy-egy műszakra négy ember jut. Bővült a gépparkunk is. Van két RTA 3500 literes, és egy Tatra 148-as 6 000 li­teres tartálykocsink, melyek­hez fel vagyunk szerelve hab­oltóanyaggal is. Van még egy NDK-ban gyártott kocsink, mely meghibásodott. Valószínű, hogy alkatrészhiány miatt nem tud­juk megjavítani. Jelenleg 3 „ütőképes“ tűzoltókocsink van, ezenkívül van még egy szállító és egy parancsnoki kocsink is. A feladatteljesítés közben szükséges kapcsolatok gyors megteremtésére, parancstováb­bításra szolgál a járások kö­zötti hatósugarú adó-vevőké­szülék. Ennek segítségével ko­molyabb tűzesethez erősítést tudunk kérni a szomszédos já­rásokból. Szerencse, erre eddig nem volt szükség. Ogy érzem, hogy ezzel a technikával már eredményesen fel tudjuk venni a harcot a „vörös kakas“ el­len. % A tűzoltók feladata nem­csak az oltás, hanem a tűz megelőzése is. Mit tesznek en­nek érdekében? — A tűzesetek megelőzése egyik legfontosabb feladatunk. Ennek érdekében minden év­ben rendszeres ellenőrzéseket tartunk a járás termelőszövet­kezeteiben, állami gazdaságai­ban és egyéb üzemeiben. Külö­nösen aratás idején szükséges a mindent átfogó, aprólékos ellenőrzés, mert akkor a legki­sebb hanyagságnak is, mely tüzet okozhatna, beláthatatlan következményei lehetnének. A nyári ellenőrzés természetesen a kombájnokra és az aratásban részt vevő egyéb gépekre is kiterjed. S hogy ezt a munkát nem csupán formálisan végez­zük, bizonyítják eredményeink. Lelkiismeretes munkánkat di­cséri az is, hogy kerületi mé­retben a tűzeseteket kimutató táblázat alján foglalunk he­lyet. Ez azt jelenti, hogy kör­zetünkben volt a legkevesebb, s ez is csupán jelentéktelen anyagi károkat okozó tűzeset, így a látszólagos utolsó hely azt bizonyítja, hogy a legjob­bak vagyunk. Természetesen, ez a szép si­ker a járás önkéntes tűzoltó testületének jó munkáját is dicséri. Rendszeres gyakorlato­zással, versenyzéssel gazdag tapasztalatokra, jártasságra tesznek szert, s így eredményes segítőtársaink. # Mózer elvtárs az önkéntes tűzoltótestületek járási elnöke. Mondjon néhány szót az ön­kéntesek munkájáról, problé­máiról. A bratislavai Kőtéren befeje­zéséhez köze­lednek a 19 emeletes és 420 férőhelyes Ki- jev-szálló épít­kezési munkála­tai. Képünkön a szőnyegek fel- rukása. (Felvétel: J. Lofaj—CSTK) — A hivatásos és az önkén­tes tűzoltók feladata ugyanaz: megvédeni értékeinket, mind- annyiunk szorgalmas munkájá­nak eredményét a pusztulástól. Ezt pedig csak munkánk össze­hangolásával, tapasztalataink kicserélésével tudjuk maradék­talanul megoldani. És természe­tesen azzal, hogy számukra is megfelelő feltételeket biztosí­tunk az önként vállalt felelős­ségteljes munkához. Azon va­gyunk, hogy felszerelésük kor­szerű legyen. Már sikerült el­érni azt, hogy a járás minden községében van egy, a közsé­gek 80 százalékában pedig két motoros fecskendő. Persze akadnak problémák is. Különö­sen a szertárak körül. Sok a szűk, öreg helyiség, hiányoznak a szárítótornyok, kopottak a tömlők stb. A víztárolókat már nem is említem, pedig a tűz gyors megfékezésének egyik legfontosabb biztosítékai. Természetesen a hibák kikü­szöbölése, a fogyatékosságok felszámolása érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. Az 1972-es évben új szertárt kapott Stredné Plachtlnce is, Príbelce, Veľká Čalomija (Nagycsalomi- ja) községben pedig most épül. Fecskendőből minden évben kapunk 4 db PPS 12-est, és ezeket mind a községekbe irá­nyítjuk. Csak az a fontos, hogy ott gondos kezekbe kerüljenek, nehogy idő előtt tönkremenje­nek. A gépkezelők szaktudása növelésének céljából minden esztendőben iskolázást rende­zünk a gépészek és a parancs­nokok számára. # Ogy tudom, a tűzoltók versenyeznek egymással. Mi­lyen eredményeket érnek el? — Szép eredményekről szá­molhatok be. Rendszeresen megrendezzük a körzeti és a járási versenyeket, melyeken tűzoltóink jó felkészülésről tesznek tanúbizonyságot. Ta­valy a járási győztes a príbel- cei női csapat lett. Ügyes gya­korlatukkal megelőzték négy község férfiait is. Utána részt vettek a Zvolenban megrende­zett versenyen, melyre első íz­ben került sor a „Podpolianska valaška“ vándordíjért. Ezen öt járás (B. Bystrica, Zvolen, Žiar nad/Hronom, Lučenec, V. Krtíš) tűzoltói vettek részt. Az első helyet itt is a príbelcei csapat szerezte meg, s elnyerte az első díjat, egy PPS 12 jelzésű fecs­kendőt. Ilyen eredményeket érünk el, s ez jóleső érzéssel tölt el ben­nünket, mert mindez tűzoltóink odaadását, lelkiismeretes felké­szülését bizonyítja. Ez pedig annak biztosítéka, hogy szorgos munkával előállított értékeink nem válnak a tűz martalékává. Búcsúzóul mi mást kívánhat­nék: egyre ritkábban szólaljon meg a tűzoltókocsi szirénája. BÖJTÖS JÁNOS v- - ■ :ebb eredményeiért A Košice-vidéki járás mező­gazdasági dolgozói az 1972-es évben is megállták a helyüket, az eredmények azonban nincse­nek egyenes arányban a kifejtett igyekezettel. A gabonatermelésl terv például járási méretben hektáronként átlagosan 52 má­zsával számolt, ám a valóság­ban csak 28,7 mázsás átlagter­mést értek el. Ezt a növényter­mesztésben adódott hiányossá­gok és a szeszélyes időjárás rovására lehet írni. Repej Mihály mérnök, a já­rási 'Itiezőgazdaságl igazgatóság vezetője a járási nemzeti bi­zottság tanácsának egyik ülé­sén az egyes mezőgazdasági üzemeikben elért különböző eredmények okát így magyaráz­ta: Természeti lehetőségeink az egész járás területén csaknem ugyanazok, viszont a vezetők munkája nincs mindenütt azo­nos színvonalon. Ezt a következő adatok is bizonyítják: a Čaňai (Hernád- csány) Efsz a gabonafélékből átlagosan 43,8 mázsát termelt hektáronként, de az ugyanolyan természeti feltételek között gazdálkodó Geíei (Hernádge- cse) Efsz csak 24,3 mázsás át­lagtermést ért el. Búzából a Kechneci (Kehnyec) Efsz hek­táronként 38,4 mázsát, a Hyľovi (HilyóJ Efsz pedig csak 11,3 má­zsát termelt — tehát az előbbi­nek egylharmadát sem. Árpából a Čaňai (Hernádcsány) Efsz hektáronként 51,8 mázsás, a Slančíki (Kisszalánc) Efsz azonban csak 21,1 mázsás ter­mést ért el. Pártunk Központi Bizottságá­nak áprilisi plenáris ülése ha­tározatának értelmében a köze­pes eredményeket elérő mező- gazdasági üzemeket fokozato­san a legjobbak, a gyengén gazdálkodókat pedig az átlago­sak közé kell emelni. Az élen­járó üzemekben elért eredmé­nyek jelentős tartalékokról ta­núslkodnak. A Veľká Ida-i (Nagyida) Állami Gazdaságban a KaV'kaz, a Šacai Efsz-ben az Auróra, a Hornádi (Hernád) Efsz-ben pedig a Bezosztaja faj­ta 41 mázsát adtak hektáron­ként, a Kechneci (Kehnyec) Efsz-ben a Jubilejnaja 46 má­zsát, a Šebastovcei (Zsebes) Efsz-ben pedig az Auróra 51,1 mázsát adott. Az elért eredmények az új fajtákon kívül annak is köszön­hetők, hogy lényegesen javult a műtrágyaellátás, Hektáron­ként 223 tiszta tápanyagot hasz­náltak fel, ami a megelőző év­hez viszonyítva a járásban ösz- szesen 778 tonna +iszta tápér­tékkel jelent többet. A tavaly elért eredmények alapján, s az idei jobb eredmé­nyeik elérése érdekében a mező- gazdasági üzemekben konkrét intézkedéseket tettek. A búzát október 15-ig, tehát agrotech­nikai határidőn belül vetették el. Nagy változás történt a faj­ták összetételében is; a búza vetésterületének 41 százalékán az ősszel már Aurórát, Kavkazt és Jubilejnaját vetettek. Az őszi mélyszántást és az istálló- trágya beszántását november végéig befejezték, a talaj mesze- zését pedig december 15-lg el­végezték. A járásban további intézkedé­seiket tetteik a termelési ikoope- rálás és a szakosítás fejleszté­sére. A már kialakult nagy szö­vetkezetek mellé felzárkózik a Nová Bódva (Üjbódva), Tur- ňanské Podhradie (Tornaváral­ja) és Zádielské Dvorníky (Szádudvamok) három szövet­kezetéből alakuló újabb egye­sülés. Természetesen nem ez lesz az utolsó, mert a többi me­zőgazdasági üzemben is csak úgy tudnak javítani a termelés színvonalán, ha jobban kihasz­nálják a tudomány és a techni­ka vívmányait, amire viszont a jelenlegi, alig ezer heiktáron gazdálkodó szövetkezetekben. nincs nagy lehetőség. IVÁN SÁNDOR Szakszervezeti üdültetés Ez a fogalom egyidős az ország felszabadulásával. A szocializmus egyik vívmánya, amely tömeges méretekben és rendkívül olcsón teszi le­hetővé — nyáron és télen egyaránt — a testi és szelle­mi felfrissülést hazánk leg­szebb tájain, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom több mint száz üdülőjében. A mun­kásokon és az alkalmazotta­kon kívül azok is kiveszik belőle a részüket, akik né­hány éve még a létezéséről is alig tudtak valamit — a falusi emberek, a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok dolgozói. 1945 óta több mint 7 millió 100 ezer szakszervezeti tag kereste fel egy vagy két hét­re valamelyik szakszervezeti üdülőnket. Szép szám ez, ha tekintetbe vesszük, hogy kü­lönösen az utóbbi években fo­kozódik a külföldi turizmus vonzereje, mind többen láto­gatnak el a tengerrel is büsz­kélkedő országokba, idehaza pedig a gépkocsik számának gyors gyarapodása következ­tében teret hódít a mototu- rizmus. A meg nem csappanó ér­deklődés elsősorban termé­szetesen az előnyös anyagi feltételekkel, továbbá az üdü­lés kulturált körülményeivel magyarázható. Elég megemlí­tenünk, hogy az üdülőközpon­tok fejlesztésére (számuk lé­nyegében nem változik), be­rendezésükre és karbantar­tásukra az elmúlt 27 eszten­dőben a szakszervezetek esz­közeiből mintegy 2 milliárd 220 millió koronát fordítot­tak. Jelenleg az a helyzet, hogy évente hozzávetőleg 400 ezer ember él a szakszervezeti üdültetés lehetőségével, nem számítva, hogy az FSZM nyá­ri gyerektáboraiban is mint­egy 300 ezer gyerek üdül. Semmiképp sem közömbös te­hát, hogy milyen körülmé­nyek és feltételek között. Általában azt mondhatjuk, hogy a szakszervezetek ille­tékes szervei e tekintetben jó munkát végeznek, amelynek tükörképe a beutaltak elége­dettsége. Akad azonban még bőven javítani való. A legfon­tosabb tennivalók közé tarto­zik a lehetőségekhez mérten egy szintre hozni az egyes üdülőközpontok által nyújtott szolgáltatásokat vagy lega­lábbis kiküszöbölni a kirívó különbségeket. A dolog hasz­nára válna továbbá — főleg Szlovákiában — minden for­malizmustól mentesen gazda­gítani a szakszervezeti üdü­lők kulturális életét. De még ezt megelőzőleg, az üzemi szakszervezeti bizottságok és a műhelytanácsok szintjén olyan intézkedéseket kellene foganatosítani, hogy a szak- szervezeti üdülésből fokoza­tosan mindenki kivehesse a részét, aki ezt kiérdemelte. Még ma is eléggé gyakran előfordul ugyanis, hogy a nagyobb üzemekben viszony­lag kicsi az érdeklődés a munkások és aránytalanul nagy a hivatalnokok körében. Célunk legyen továbbá az, hogy minél több falusi ember is részt vehessen a szakszer­vezeti üdülésen és ennek út­ján — a pihenés mellett — jobban megismerje hazánk szépségeit is. Nem kevésbé fontos követelmény, hogy az üdültetés e formájában ez ed­diginél még nagyobb lehető­ségeket biztosítsunk a gyer­mekes családoknak. Minden bizonnyal lényegesen emel­hetnénk a szakszervezeti üdültetés színvonalát — még­pedig különösebb anyagi be­fektetések nélkül — ha a szervezetek jobban feltérké­peznék és hasznosítanák azoknak észrevételeit, akik részt vesznek az üdültetési akciókban. GÁLY IVÁN Melléklet helyett folyóirat A nemzeti bizottságok és a képviselők munkáját már évek óta elősegíti a „Národné výbory“ folyóirat, s annak a „Nemzeti Bizottságok“ nevű magyar melléklete. A kormányelnökség Ihaíározata értelmében a melléklet helyett az új évben 34 ol­dalas magyar folyóirat jelenik meg. Hogy a határozat megva­lósítása terén mi a helyzet, e felől érdeklődtünk Ondrej Ma­joros elvtárstól, a „Národné výbory“ folyóirat vezető szerkesz­tőjétől. • Mikor jelenik meg az új magyar nyelvű folyóirat? — E napokban kézbesítik a postások az első számot a cím­zettekhez. Itt szeretném meg­jegyezni, a múlt választásokkor közel 8000 magyar nemzetiségű polgár választottak meg a kü­lönböző fokú nemzeti bizott­ságokba, akikneik szakmai-poli­tikai neveléséről kell gondos­kodnunk. Egyelőre a magyar folyóinat ötezer példányban je­lenik meg. Mi­vel azonban az újságárusok­nál nem lesz kapható, aján­latos, hogy a képviselők, — illetve részük­re a nemzeti bizottságolk — mielőbb rendel­jék meg. Az évi előfizetési díj 52 korona. • Megemlítene néhány je­lentősebb cikket az első szám­ból? — Szívesen. Azonban mind­járt elöljáróban el kell mon­danom, hogy a magyar kiadás a szlovák példány mutációja lesz, vagyis tartalmuk meg­egyezik. Az első számban P. Colotka, az SZSZK kormányá­nak elnöke: „A kormány saját programjáról“ és J. Hanus mér­nök, az SZSZK kormányának alelnöke: „Megnyerni a polgá­rokat a közügyek intézésére" című tartalmas cikkeket kö­zöljük. • Ámint említette, a magyar kiadás a szlovák folyóirat tü­körképe lesz. Mit tesznek an­nak érdekében, hogy a magyar­lakta vidékek élete és problé­mája is helyet kapjon a lapban? — Szerkesztőségünkben né­gyen beszélnek magyarul. Ter­vünk ennek ellenére, hogy két szerkesztőt veszünk fel a ma­gyar kiadás részére. Úgyszin­tén várjuk a magyar anyanyel­vű képviselőik és polgárok le­veleit. Lapunk a múltban is mintegy 15 magyar levelezővel tartott kapcsolatot. Remélem ez a szám hamarosan megnö­vekedik. A magyar nyelven be­küldött és közlésre elfogadott írások és tudósítások termé­szetesen a szlovák kiadásban is megjelennek. • Milyen anyagot készítenek a második számba? — A magyar nyelvű „Nemze­ti Bizottságok“ című folyóirat kéthetenként jelenik meg. Ä másodiik számban teljes egészé­ben közöljük a szovjet képvi­selőik alapokmányát, cikk Jele­nik meg a nemzeti bizottságok idei költségvetéseiről, s ebben a számban lát napvilágot az SZSZK oktatásügyi miniszteré­nek írása is. * Engedje meg, hogy sok sikert kívánjunk az indulás­hoz ... — Köszönöm, a magam és munkatársaim nevében, és bí­zom abban, hogy a kitűzött cé­lokat az előttünk álló nehézsé­gek ellenére is elérjük. S amint már említettem, várjuk a ma­gyar anyanyelvű képviselőik le­veleit, javaslatait és tapasztala­taikról szóló beszámolókat. NÉMETH JÁNOS ŰJ szó 1973. I. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents