Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-17 / 14. szám, szerda

Helsinkiben folytatódnak a tanácskozások A vietnami nép növeli éberségét ŰJ szó Helsinki — Helsinkiben dél­előtt folytatódott az európai biztonsági értekezlet nagyköve­ti előkészítő tanácskozása. Hét­főn, az idei első munkaülésen a szovjet, a belga, a dán és az olasz nagykövet szólalt fel. Belgium nagykövete 12 olda­las dokumentumban fejtette ki a Közös Piac kilenc tagorszá­gának elképzeléseit a biztonsá­gi értekezlet tematikájáról, amit aztán a dán és az olasz nagy követ bizonyos részletekkel ki­egészített. A nyugati javasla­tokban a biztonsággal, a keres­kedelmi, ipari és környezetvé­delmi együttműködéssel, vala­mint a kulturális, idegenforgal­mi és egyéb cserékkel foglal­kozó különböző bizottságok fel­állítása szerepelt. Az európai biztonsági érte­kezlet előkészítő tanácskozásán részt vevő 34 ország képviselői kedden mindössze húsz perces munkaülést tartottak a dipoli konferenciateremben. A nagy­követek ma délelőtt folytatják konzultációjukat a biztonsági értekezlet helyéről, idejéről és napirendjéről. Közös közlemény Moszkva — Közös közle­ményt adtak ki az SZKP és az Osztrák Kommunista Párt kül­döttségének január 10-én Moszkvában végbement találko­zójáról. A közlemény szerint a két párt nagyfontosságúnak tartja a harcot az európai biztonsá­gért, a kontinens tartós béke­övezetté változtatásáért. A küldöttségek pártjuk teljes támogatásáról biztosították az európai biztonsági értekezleten megvalósítandó célokat. A két párt továbbra is erő­feszítéseket tesz a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak további összefogásáért, vala­mennyi testvérpárt együttműkö­désének kibontakozásáért, a kommunista és munkáspártok 1969-ben megtartott nemzetközi tanácskozásán kialakult értéke­lések és következtetések alap­ján. Japán költségvetés Tokió — A japán kormány jó­váhagyta az 1973-as költségve­tést, amelynek előirányzata 14 284 073 millió jen (46 mil­liárd 400 millió dollár). Az idei költségvetés 24,6 százalékkal haladja meg a múlt évit, s az utóbbi két évtized legnagyobb japán költségvetése. Megfigyelők kiemelik, hogy az új költségvetés katonai elő­irányzata 16,9 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, ami vilá­gos bizonyítéka annak, hogy a Tanaka-k ormány — a japán közvélemény és az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére — folytatja az újraf el fegyverkezés politikáját. A japán ellenzéki pártok egy­öntetű véleménye szerint a kor­mány nem váltotta be a hatal­mon levő Konzervatív Párt vá­lasztási ígéreteit, amikor kidol­gozta inflációs költségvetését. A várható eredmény az árak további emelkedése és a nép élet- és munkakörülményeinek romlása lesz. A Biztonsági Tanács a panamai javaslatról tárgyal New York — A Biztonsági Tanács kedden összeült, hogy döntsön a panamai külügymi­niszter javaslatáról arra vonat­kozóan, hogy a tanács március 15—21 között Panamában ülé­sezzen. Mint már arról beszámoltunk, Juan Antonio Tack panamai külügyminiszter javaslatot tett az ülésszak fő napirendi pont­jaira is. Ezek: a béke és bizton­ság megerősítése és a nemzet­közi együttműködés elősegítése Latin-Amerikában. Az Egyesült Államok a Pana­ma-csatorna ügyében folytatott kétoldalú tárgyalásai miatt fenntartásokkal áll a javaslat­tal szemben. A BT tagjainak többsége azonban a meghívást kedvezően fogadta. A panamai ülésszakra 13 hó­nappal azután kerülne sor, hogy a Biztonsági Tanács 1972. elején Addisz Abebában, fennállása óta először székhelyétől távol ülé­sezett. Golda Meir tárgyalásai 1973. I. 17. Tel Aviv — A Maariv című izraeli lap jelentése szerint Gol­da Meir kormányfő újabb „meg­lepetésszerű“ találkozót készül lebonyolítani Európában. Az iz­raeli miniszterelnök-asszony, aki Párizsból jövet hétfőn elő­zetes bejelentés nélkül Rómába utazott és találkozott Leone olasz államfővel, Andreotti mi­niszterelnökkel, majd a Vati­kánban a pápával, a lap jelen­tése szerint kedden Svájcba re­pült, hogy találkozzék Felix Houphouet-Boigny elefántcsont­parti elnökkel. Az izraeli kormányfő valószí­nűleg azért kerített sort a ta­nácskozásra, hogy a nyugatba­rát elefántcsont-parti elnökkel áttekintse az Izrael és az afri­kai országok viszonyát, amely az utóbbi időben erősen meg­romlott és gyors egymásután­ban öt afrikai ország szakította meg a kapcsolatait Izraellel. Kairó — Az egyiptomi lapok szalagcímes cikkekben, elége­detten számolnak be arról, hogy VI. Pál pápa hétfőn egy ta­podtat sem tágított a Szentszék NATO-hadgyakorlat az NSZK-ban Bonn — Három nyugatnémet tartományban — Baden-W Úriem­ber gben, Rajna-Pfalzban és Ba­jorországban — néhány napja az NSZK történetének egyik legnagyobb NATO-hadgyakorla- ta folyik. A Reforger-lV fedő­nevű hadgyakorlaton való rész­vételre az Egyesült Államokból légihídon 10 000 katonát szál­lítottak át Nyugat-Németország- ba. A hadgyakorlatokon össze­sen 40 000 amerikai, kanadai és nyugatnémet katona vesz részt és 2700 páncélos, valamint 8000 katonai gépkocsi. Jeruzsálemre vonatkozó állás­pontján, amikor tanácskozott Golda Meirrel. A lapok kieme­lik, hogy a Vatikán álláspontja nem változott, az Al Ahram „elvhű embernek“ nevezi a pá­pát. Kommentárunk A hét elején lépett „tulajdon­képpen“ érvénybe az az ameri­kai-görög megállapodás, mely szerint az Egyesült Államok földközi-tengeri flottája szinte korlátlanul használhatja a gö­rög kikötőket. Végeredményben nem szenzációs bejelentésről van szó, hiszen várható volt, hogy Papadopuiosz kormánya teljes mértékben kiszolgáltatja Görögországot tengerentúli szö­vetségesének. Ezzel összefüg­gésben felvetődik néhány kér­dés, amely óhatatlanul felvil­lantja az Egyesült Államok po­litikai vonalvezetését az európai kontinensen. Köztudomású ugyanis, hogy Washington — európai szövetségesei háta mö­gött is — egyre inkább Athén és Madrid felé orientálódik. Ez annyit jelent, hogy tulajdonkép­pen az európai kontinens két legreakciósabb kormányát tá­mogatja. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok a Földközi­tenger térségében — ahol 6. flottáját „állomásoztatja“ — mindenképpen katonai fölényt szeretne magának kiharcolni. Viszont a szalonképességgel sminkelt washingtoni bejelenté­sek a fonákjáról közelítik meg a problémát, s egyre sűrűbben hangoztatják, hogy a mediter­rán övezetben lényegében az erők „kiegyensúlyozásáról“ van szó. Tudvalevő, hogy a szovjet hadihajó jelenléte ezen a ten­(Folytatás az 1. oldalról) lotában ismét összeült a rezsim nemzetbiztonsági tanácsa. Az ülésen a tanács tagjain kívül több más magasrangú saigoni személyiség is jelen van. Hanoi — A VNA, a demokra­tikus Vietnam hírügynöksége kedden közleményben ismer­tette Nixon elnöknek a VDK el­leni összes katonai támadó hadműveletek felfüggesztésére vonatkozó döntését. „A VDK bombázásának és ki­kötői elaknásításának leállítása a vietnami nép jogos követelé­se — hangsúlyozza a közle­mény —, amelyet a világ bé­ke- és igazságszerető közvéle­ménye helyeselt és támogatott. Az amerikai imperializmus teljesen, vagy részben már több alkalommal beszüntette a VDK bombázását. s később még in­tenzívebben felújította azt. Amíg az Egyesült Államok Dél- Vietnamban, Laoszban és Kam­bodzsában tovább fokozza ag­resszióját, addig a vietnami nép növeli éberségét, készen áll a harcra, kitartóan folytatja a küzdelmet mindhárom fronton, a katonai, politikai és diplo­máciai fronton, s követeli, hogy az Egyesült Államok ves­sen véget támadó háborújának és haladéktalanul írja alá a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodást“ — hangsúlyoz­za befejezésül a VNA által su­gárzott közlemény. A bombázások felfüggesztésének vísszhangjg Világszerte pozitív visszhan­got keltett a hír, hogy az Egye­sült Államok hétfőn felfüggesz­tette a VÜK területének bombá­zását, további aknák telepítését észak- vietnami kikötőkbe. /I bejelentés nyomán mindenütt reményeket fűznek a vietnami konfliktus mielőbbi és végleges rendezéséhez. Stockholm — Krister Wick- man svéd külügyminiszter sze­rint az amerikai boinbatámadá- sok leállítása azt mutatja, hogy ,,a párizsi béketárgyalásokon haladást értek el“. Svédország — mint ismeretes — egyike azoknak az államoknak, ame­lyek a múltban a legélesebben bírálták Nixon indokínai poli­tikáját. Oslo — Dagfinn Varvik nor­vég külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a VDK és az Egyesült Államok felújított pá­rizsi béketárgyalásain tető alá hozzák a vietnami háború be­fejezéséről és a béke helyreál­lításáról szóló megállapodást. Koppenhága — Knud B. An­dersen dán külügyminiszter szintén elégedetten fogadta a Demokratikus Vietnam elleni összes amerikai katonai táma­dó hadműveletek felfüggeszté­sét s reményét fejezte ki, hogy e bejelentést „hamarosan még jobb hírek“ fogják követni. Bonn — A nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) szó­vivője a vietnami béke útján tett „jelentős lépésnek", „jó hímek“ minősítette a Fehér Ház bejelentését. Reményét fe­jezte ki, hogy a világnak eb­ben a térségében hamarosan helyreáll a béke. Helsinki — A finn Vöröske­reszt kész 24 órával a vietnami tűzszüneti megállapodás létre­jötte után anyagi segítséget nyújtani Indokínának — közöl­ték hétfőn Helsinkiben. E cél­ból már készenlétben áll egy repülőgép és a szükséges szak­képzett személyzet. A finn Vö­röskereszt főtitkára jelezte, hogy a segélynyújtás kiterjed majd az összes indokínai orszá­gokra, s mihelyt aláírják a fegy- vernyugvási megállapodást, a szervezet nagyszabású gyűjtési kampányt fog indítani. Washington — Amerikai bé­keharcos szervezetek vezetői bejelentették, hogy a VDK bom­bázásának, ágyúzásának és el­aknásításának felfüggesztése ellenére változatlanul azt ter­vezik, hogy tüntetéseket szer­veznek Nixon újra-beiktatásának napján. Magyarázatképpen hoz­záfűzték, Nixon hétfői dönté­sével nem teljesítette a háború- ellenes mozgalmaknak azt a követelését, hogy írja alá az ok­tóberben közzétett kilencpontos békemegállapodást s az ameri­kai csapatokat teljesen vonja ki Délkelet-Ázsiából. „Alapos a gyanúnk — hangoztatták —, hogy Nixon döntése csak újabb mesterkedés, amellyel tétlen­ségre akarja késztetni a népet.“ John Stennis amerikai de­mokrata párti szenátor a had­ügyi bizottságának elnöke sze­rint kevés kilátás van arra, hogy Nixon szombati újra-beik- tatásáig sikerül tető alá hozni a végleges indokínai rendezést. Saigon — Saigonban — mint várható volt — aggodalommal vegyes érzelmekkel fogadták a VDK elleni amerikai támadó hadműveletek felfüggesztésé­nek hírét. Jólértesült források azt hangoztatják, hogy a dön­tés „csak ideiglenes jellegű és a tárgyalások még nem fejeződ­tek be Hivatalosan eddig nem fűztek kommentárt a Fehér Ház hétfői bejelentéséhez. Tokió — A japán kormány hivatalos szóvivője kedden „tel­jes szívvel“ üdvözölte Nixon amerikai elnök döntését, hogy felfüggeszti a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bombá­zását. A vietnami amerikai ag­resszió kérdésében „semleges“ álláspontot képviselő Tanaka- kormány szóvivője reményét fe­jezte ki, hogy Egyesült Álla­mok és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság között folyó tárgyalások eredményeként mi­előbb helyreáll a béke Vietnam­ban, s a fegyverszüneti megál­lapodás aláírására rövidesen sor kerül. geren a Szovjetunió földrajzi fekvéséből adódóan természetes. Más kérdés azonban, vajon miért éppen a közel-keleti vál­ság kiéleződésével párhuzamo­Mediterrán képlet san fokozza az Egyesült Álla­mok katonai potenciálját eze­ken a vizeken. Szélesebb össze­függésben nézve az eseménye­ket, rá kell mutatnunk, hogy a ciprusi válság is a Földközi­tenger katonai birtokolásának következménye. Az Egyesült Ál­lamok immár több éve azon mesterkedik, hogy a „zöld szi­getet“ a NATO katonai támasz­pontjává építse ki. Nos, ami nem sikerült Nicosiában, sike­rült Athénben: Pireusz kikötője megnyílt a 6. amerikai flotta előtt. A görög fővárosban óva­tosan tették közzé a hírt annak ellenére, hogy az ország közvé­leménye immár egy éve „felké­szült“ a tengerentúli nagy szö­vetséges ilyen értelmű „foga­dására“. Persze, az amerikai hadihajókkal egyidejűleg az amerikai tanácsadók és egyéb „személyzet“ is megérkezett Görögországba. A fekete ezre­desek juntája az eseményekhez magyarázatként hozzáfűzte: „Az amerikai haditengerészeti egy­ségek teljesen önellátóak, ezért tehát szükség van a személy­zetre is.“ Nyilvánvaló azonban, hogy Pireusz kikötőjében a na­pokban nagyobb ügylet bonyo­lódik le, a líbiai és más tá­maszpontokért kárpótlásul a Fehér Ház és a Pentagon a de­mokrácia klasszikus hónát használja fel arra, hogy fokoz­za a feszültséget a világnak eb­ben a térségében. Egyébként ennek a momentumnak köszön­heti Papadopuiosz, hogy kormá­nya mind a mai napig hatal­mon tudott maradni. Hiszen a görög junta kizárása az európai parlamentből, kitiltása a nyu­gat-európai burzsoá demokrácia „szalonjaiból“ sejtetni engedte, hogy ebben a vonatkozásban az európai kapitalista országok kormányai nem értenek egyet a washingtoni partnerrel. Tény, hogy Nixon elnök immár több ízben tanácsolta az athéni kor­mányzatnak: kísérelje meg leg­alább látszatra, demokratiku- sabbá tenni kormányzatát. A ni- xoni „jótanács“ eddig nem ta­lált termőtalajra, sőt a fejlemé­nyek azt mutatják, hogy Görög­ország, megnyergelve a Penta­gon háborús konjunktúráját egyre magasabb lóról tárgyal egyrészt európai partnereivel, másrészt első számú szövetsége­sével. (bptf A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT ünnepi gyűlést rendezett a német munkásmozgalom ve­teránjai tiszteletére. Az idős harcosok közül sokan aktívan résztvettek a hitleri diktatúra és a náci rezsim elleni küzde lemben. A veteránoknak Kurt Bachmann, az NKP elnöke díszoklevelet nyújtott át. A. K. DAMODARAN, India ideiglenes ügyvivője kormánya nevében Moszkvában aláírta a baktérium (biológiai) fegyve­rek és mérgező anyagok kifej­lesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, és azok megsemmisítéséről szóló egyezményt. v CSOU EN-LA], miniszterelnök és a kínai néphadsereg két ve- • zérkari főnötklhelyettese baráti beszélgetést folytatott hétfőn délután Tikká Khan, pakisztáni vezérkari főnökkel, aki katonai küldöttség élén tartózkodik Pe­kin gben. JOHN GOLLAN, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának fő­titkára a párt végrehajtó bizott­ságának ülésén kifejtette a brit kommunisták 1973. évi célki­tűzéseit és feladatait. Nagy- Britainnia Kommunista Pártjá­nak főtitkára felhívta a kom­munistákat, hogy fokozzák har­cukat a vietnami béke elérésé­ért, a Közös Piac ellen, az ed­diginél fokozottabban támo­gassák Írország Kommunista Pártjának állásfoglalását az és za k - í r o r s zá g i kér dé s ben. TRUDEAU, kanadai minisz­terelnök kisebbségi liberális kormánya a iképviselőházban hétfőn győztesen került ki a fennállása óta második bizal­matlansági szavazásból. Az új Demokrata Párt támogatásával a szavazás 139:114 arányban a kormánypárt javána dőlt el. a bizalmatlansági indítványt a konzervatív ellenzék az inflá­ció fokozódására és a munka­nélküliség növekedésére hivat­kozva terjesztette be. A CHILEI reakciós erők sza­kadatlanul folytatják a népi egység baloldali koalíciója el­leni provokációkat, azza<l a nyilvánvaló céllal, Ihogy felbo­rítsák a március 4-én sorrake- rülő parlamenti választások normális előkészítését. Fasiszta elemek ismét erőszakhoz folya­modtak: egy rohamosztaguk megtámadta a Santiago tarto­mányban képviselőjelöltként választási beszédet tartó Gla- dis Marin, kommunista ifjúsági vezető hallgatóságát. A táma­dás következtében több ifjú­kommunista megsérült. AHMED ZAKI, a Maid ive Köztársaság miniszterelnöke M. Ozerovnak, a TASZSZ tudósít. - jának adott interjújában kije­lentette: „Maldive nagyra ér­tékeli a Szovjetunió békeszere­tő és a fejlődő országokat tá­mogató politikáját. A Szovjet­unió őszinte barátja a függet­lenségükért harcoló népeknek.“ PORTUGÁLIA sohasem válik meg afrikai területeitől, nem szándékozik tárgyalni „afrikai gerilla csoportok“ vezetőivel, amint azt az Egyesült Nemze­tek Szervezete is szorgalmazta. A XX. század második fele leg­nagyobb gyarmattartó orszá­gának kormányfője rádió és televízió beszédében az ango­lai és mozambiki nemzeti fel­szabadító mozgalmakat „terro­ristáknak“ bélyegezte, képmu­tatóan az alkotmányosság és az önrendelkezési jog alkalma­zásának fokozására buzdította a gyarmatok lakosságát. Peron ellenes tilalom Buenos Aires — Buenos Ai­resben megerősítették azt a hírt, amely szerint az argentin rádió- és televízió állomások­nak tilos közölniük Peron ex- diktátor választással kapcsola­tos megnyilatkozásait. A kormány intézkedése vá­lasz Peron egyik interjújára, amelyben a „jenki imperializ­mus szolgálatában álló meg­szálló csapatnak“ nevezte a kormányt. A nyilatkozat a Ma- yoria című lapban jelent meg a közelmúltban. A március 11-én megrende­zésre kerülő választások előtt megfigyelők rámutatnak; a ti­lalom annak ellenére is korlá­tozza Peron „szólásszabadsá­gát“, hogy a volt elnök szavai a madridi száműzetésről hang­zanak.

Next

/
Thumbnails
Contents