Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-16 / 13. szám, kedd

ÉVZÁRÁS ELŐTT Beszélgetés ELEK ÁRPÁDDAL, az SZLKP Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járási pártbizottságának szervező titkárával A CSKP KB Elnökségének 1972. október 20-i ülésén hozott határozata értelmében ez év februárjában és márciusában keríil sor a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseire. Addig ugyan van még néhány nap, az előkészületeik azonban már mindenfelé javában folynak. Az SZLKP Rimavská Sobota-i (Ri­maszombat) járási bizottságának elnöksége, illetve plénuma is jó előre megvitatta és meghatározta az ide vonatkozó szervezési intézkedéseket. Ennek részleteiről érdeklődtem Elek Árpád elvtárstól, a járási pártbizottság szervező titkárától. 1973. I. 16. — A párt Központi Bizottsága Elnökségének októberi ülése óta már több (hatékony intéz­kedést foganatosítottunk az év­záró taggyűlések zavarmelites­sé ge érdekében — mondta. — Az előkészületek jelenlegi helyzetével elégedettek va­gyunk. A járási pártbizottság dolgozói, az alapszervezetek vezetősége és tagsága egyfor­mán nagy gondot fordít erre a munkára. Azt is örömmel mond­hatom el, hogy az elvtársak mindenütt kellő fontosságot tu­lajdonítanak és mindent meg­tesznek a soron következő év­záró taggyűlések sikeres lebo­nyolítása érdekében. Munkánk jó eredményeként könyvelhet­jük el, hogy a múlt években felmerült ilyen jellegű fogya­tékosságokat járásunkban már sikerült kiküszöbölnünk. Ebben nem kis nesze van annak, hogy az idei évzárókat előkészítő körültekintő munkába minde­nütt bevonjuk a párttagok és a tagjelöltek széles körét. Az el­nökségi ülést követően a párt- bizottság aktivistáival részlete­sen megvitattuk az előkészítő munka valamennyi fontos kér­dését. Az utóbbi hetek folyamán végzett munka eredményei lát­tán biztosítva érezzük az évzá­ró taggyűlések sikerét. ■ Mi lesz jellemző az alap­szervezetek évzáró taggyűlé­seire? — Arra való tekintettel, hogy a tavalyi évzáráskor a XIV. pártkongresszus óta eltelt idő rövidsége miatt nem érté­kelhettük részletesen a kong­resszusi határozatokból eredő feladatok teljesítését, alapszer­vezeteinkben ezúttal kerül majd sor a pártélet, az ideológiai munka, a gazdasági, illetve a társadalmi élet egyes szaka­szain elért eredmények mérle­gelésére. Ugyancsak az évzáró taggyűlésen fogjuk ellenőrizni a kongresszust követő központi bizottsági üléseken, az alap- szervezeteik előző évzáró tag­gyűlésein és a járási konferen­ciákon hozott határozatok tel­jesítését fs. A tárgyilagos érté­kelésen kívül meghatározzuk mindazon feladatokat és intéz­kedéseket, amelyek maradékta­lan teljesítése, illetve alkalma­zása a következő időszakban elősegíti majd célkitűzéseink következetes valóra váltását. Ennek érdekében általánosítjuk az eddigi munkánk során szer­zett pozitív tapasztalatokat, és továbbra is nagy gondot fordí­tunk arra, hogy járásunk vá­rosaiban, falvaiban, az üzemek­ben és a társadalmi szerveze­tek mindegyikében a foganato­sított intézkedések, illetve a célul tűzött feladatok mara­déktalan teljesítése szavatolja a párt vezető szerepének to­vábbi elmélyítését. Annak tu­datában, hogy a pártihatároza­tok következetes teljesítéséhez szükséges megfelelő módszere két minden esetben emberek választják meg, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk arra is, hogy a pártalapszervezetek élén olyan káderek álljanak, akik minden tekintetben megfe­lelnek az igényes követelmé­nyeknek. Ezért célul tűztük ki a pártfunkcionáriusok stabili­zálását. Arra törekszünk, hogy a pártbizottságokba csak osz­tályöntudatos, politikailag fel­készült elvtársak kerüljenek, akik kellő képességekkel és te­kintéllyel bírnak a pártpolitika további népszerűsítéséhez és a dolgozók széles tömegeinek ak­tivizálásához. Elsősorban ez­által akarjuk fokozni a pártbi­zottságok akcióképességét. ■ Az előző évzáró taggyűlé­sek előkészítése idején mi oko­zott problémát a járásban? — A korábbi és konkréten a tavalyi évzárók megszervezése és lefolyása során, sajnos ,több alapszervezetben azt tapasztal­tuk, hogy az elvtársak nem tulajdonítottak kellő fontossá­got az egész éves munkát érté­kelő beszámoló és a határozati javaslat idejében és szükséges formában történő kidolgozásá­nak. Az érintett alapszerveze­tekben a beszámoló első része többnyire csak az elvégzett munka eredményeinek időrendi felsorolását tartalmazta. A be­számoló további részében pedig több esetben hiányzott a fel­merült fogyatékosságokból le­vont tanulságok ismertetése, ami minden esetben elengedhe­tetlenül szükséges a következő időszak helyes irányvonalának megválasztásához. Mindezt fi­gyelembe vettük most, a küszö­bönálló évzáró taggyűlések elő­készítésekor. Az ilyen és a más jellegű fogyatékosságok teljes kiküszöbölése érdekében több olyan intézkedést foganatosítot­tunk már, amelyekkel nagyban sikerült megkönnyíteni az alap­szervezetek vezetőségének és tagságának munkáját. Ezáltal azt is elértük, hogy az évzáró taggyűlésieket követően a tava­lyinál több idő jut majd a ple­náris ülések és az április 14- én és 15-én megtartandó járási konferencia gondos előkészíté­sére is. B Az utóbbi években sorra került évzáró taggyűléseken milyen volt a párttagok részvé­tele? — A korábbi évekhez viszo­nyítva ezen a téren is sokat javult a helyzet. A járásiunkban működő alapszervezetek tava­lyi évzáró taggyűlésein a párt­tagok 93,2 százaléka jelent meg. A rendszeres [havi taggyű­léseken való részvételi száza­lékarány további növelése érde­kében a járősi pártbizottság elnöksége határozatot hozott, amelynek értelmében legkésőbb a hónap huszadik napjáig kell megtartani az alapszervezetek taggyűléseit. Továbbá állandó figyelemmel kell kísérni az elv­társak pontos megjelenését a gyűléseken, illetve a pártmun­kában megnyilvánuló aktivitá­sát, ellenőrizni kell az egyéni feladatok teljesítését. A járási pártbizottság elnöksége határo­zatát követően felmé réseket végeztünk az egyes alapszerve­zetekben. Az eddigi eredmények még annak ellenére is bizta­tóak, hogy néhány helyen ke­veset foglalkoztak a XIV. kong­resszus határozatának azon ré­szével, amely kimondja, hogy minden párttagot és tagjelöl­tet konkrét feladatokkal kell megbízni. így érthetően a párt- bizottságok tagjaira hárul a munka zöme. A másik oldalon viszont örvendetes, hogy járá­sunkban minden tekintetben fokozódott a párttagok aktivi­tása, és hogy a pártbizottságok szükség esetén nem riadnak vissza a megfelelő pártbüntetés kiszabásától sem. Járásunkban egyre kevesebb az olyan alap­szervezet, ahol a pártbizottsá­gok ne élnének az alapszabály­zat adta lehetőségekkel. Ettől eltekintve azonban teljesen megnyugtató az elvtársak akti­vitása többek között a klano- veci (Klenóc), az ozsgyáni földművesszövetikezetben, Ri­mavské Janovcén (Rimajánosi), Lena r to v cén (Lén á rtfa la), Csízben és egész sor más alap- szervezetben. Sajnos, egyelőre ez nem mondható el azon alap- szervezetekről, ahol a pártta­gok túlnyomó többsége hatvan év körüli ember. ■ Az évzáró taggyűlésekre hogyan biztosítják a regisztrált tagok részvételét? — Ami a regisztrált tagok aktivitását, eddigi munkáját il­leti, különösebben nem panasz­kodhatunk. A képviseleti szer­vekbe történt választások ide­jén szinte kivétel nélkül kivet­ték részüket az előkészületek­ből, az agitációs munkából. A választások után valamelyest csökkentek a regisztrált tagok­ra háruló feladatok. Legtöbb­jük azonban rendszeresen eljárt az alapszervezetek gyűléseire, a pártbizottságok tehát számít­hatnak önzetlen segítségükre. Arra való tekintettel, hogy az alapszabályzat értelmében nem kötelesek részt venni a gyűlé­seken, az illetékes pártbizottsá­gok tagjain múlik, hogy állan­dó, vagy csak időszakos kapcso­latot tartanak fent a regisztrált tagokkal. Az évzáró taggyűlé­sekre persze minden alapszer­vezet szétküldi a meghívókat. A regisztrált tagok eddigi oda­adását tekintve bízhatunk ab­ban, hogy egyetlen évzáró tag­gyűlésről sem fognak majd hiányozni. Bár korántsem készült még el a tavalyi pártmunka eredmé­nyeinek mérlege, annyi azonban máris nyilvánvaló, (hogy a ri­maszombati járási pártbizottság dolgozói, aktivistái, lektorai |ó munkát végeztek az elmúlt év­ben. Örvendetes, (hogy dicsé- rőleg szólhatunk az alapszer­vezetekben tevékenykedő leg­több kommunista önzetlen szor­galmáról, odaadó munkájáról is, amelynek nyomán tovább szilárdult pártunk eszmei egy­sége, tökéletesebbé vált az ideológiai tevékenység, kibő­vültek a pártszervezetek közvet­len kapcsolatai a dolgozók szé­les tömegeivel, és könnyebb a pá rtko ng resszus ha tá ro za ta ib ó 1 eredő soron következő komoly feladatok hiánytalan teljesítése is. Ez pedig mindenképpen so­kat jelent. LALO KÁROLY A szocialista Bulgária első kohászati üzemei közé tartozik a Plov- divi Limitár Blagoev Kohókombinát. Az itt előállított ólom, cink és más fémek nemcsak a bolgár ipar, hanem a külföld számára is keresett nyersanyagot jelentenek. Felvételünk betekintést ad a kohókombinát egyik üzemrészlegébe. (Felvétel: CSTK — BTA) A dunaszerdahelyi új munkásszálló épülete, melyben helyet kapott a Cedok utazási iroda és több tömegszervezet is. Téli számvetés Fejünk fölött borongós az ég­bolt, a természet téli álomba merült, hogy tavasszal ismét „ereje teljében“ ébredhessen. A szövetkezeti tagok, a gépesítők és a növénytermesztés dolgozói behúzódnak ilyenkor a telepre, hozzálátnak a gépek javításá­hoz, rendet teremtenek a gaz­dasági udvaron. A szövetkezet vezetősége az elmúlt év terme­lési mérlegét készíti, készül az évzáró taggyűlésre, amikor sor kerül a tapasztalatok leszűrésé­re, s az új év termelési muta­tóinak jóváhagyására. Ebben a téli időszakban láto­gattunk el a lehnicei (Nagylég) szövetkezetbe. Az elmúlt év itt is főleg a növénytermesztésben tette próbára a földműveseket. Az aratási munkák a szeszélyes időjárás következtében elhúzód­tak, a gabona túlérett, kevesebb lett és gyengébb minőségű. Karácsony István, a közel kétezer hektáron gazdálkodó szövetkezet elnöke az efsz köz­gazdászával éppen az évi ter­melési mérleget , vizsgálgatja, miközben megjegyzi: — Kenyérgabonából ilyen ter­méshozamok a mi határunkban még nem voltak. Ha figyelem­be vesszük, hogy a termőföld hetven százaléka kavicsos, ak­kor a laikus számára is sokat mond a 43,3 métermázsás átla­gos hektárhozam búzából. Egyes búzafajtáknál azonban jócskán túlszárnyaltuk ezt a szintet. így az Aurora 61 métermázsát, a Jubilejnaja pedig ötven mázsán felül fizetett hektáronként. Az őszi vetésnél figyelembe vettük az egyes fajták tulajdonságait, valamint a mi feltételeinket. Ennek megfelelően most a bú­za vetésterületének negyven százalékát Jubilejnaja képezi, amely nem annyira kényes a téli fagyokra, a többi pedig Au­rora és Kaukaz. Árpából egyéb­ként 34,5 mázsás hozamot ér­tünk el, ami főleg a gombabe­tegségek miatt gyengébb az elő­ző évi átlagnál. Tavasszal a H 4ö2-es fajtát akarjuk meghono­sítani határunkban. Az elnök a továbbiakban el­mondotta, hogy a cukorrépa az elmúlt évben sok gondot oko­zott. Bár Slovmona H egycsírás vetőmagot vetettek, a viharok és a kora tavaszi szeszélyes időjárás miatt a 112 hektáros területből 50 hektárt újból kel­lett vetni, aminek következté­ben számításaik szerint hektá­ronként 50 mázsával lett kisebb a hozam. A másik probléma az öntözésnél jelentkezett, mert a határukban működő egyik szi­vattyúállomás felmondta a szol­gálatot. Mindössze 16 hektár cukorrépát tudtak öntözni, ami a hozamokban is megmutatko­zott, hiszen itt 550 mázsát ér­tek el hektáronként. A szövetkezet vezetősége há­rom évvel ezelőtt elhatározta, hogy 52 hektár területen foko­zatosan szőlőt telepít. Erre a célra gyengébb minőségű talajt választottak ki, amely nem hiányzik sem a kukorica, sem a cukorrépa vetésterü­letéből. Kárniková mérnök­nő vezetésével 15 asszony és lány jutott ezáltal munkahely­hez. Az állattenyésztésben az el­múlt évben sikerült javulást el­érni a tejtermelésben és a ser­téshizlalásban. A járási konfe­rencia célkitűzését, a tehenen- kénti évi 3500 literes fejési át­lagot sikeresen teljesítették. — Istállóink többségét még <1 hatvanas években átépítettük —< mondja az elnök —. 1975-ig egy korszerű 400 férőhelyes tehén­istállót építünk, 13 millió koro­na értékben. Szövetkezetünk szintén társult a Bellova Ves-i nagy sertéshizlalda felépítésébe. Kocánként 19 malacot válasz­tunk el évente, a súlygyarapo­dás pedig a hízóknál fél kilő körül mozog. Ezen a szakaszon kiemelkedő eredményeket ér­nek el egyes állatgondozóink, például Zirig Gyula, aki jó mun­kájáért már állami kitüntetést is kapott, valamint Kurtuliic Jo­zef, aki 12,2 literes napi tejho­zamot mutat fel tehenenként. Egyébként 200 juhot is tartunk, amelyek darabonként közel négy kilogramm gyapjút adnak. Az efsz az állattenyésztés ter­melési tervét valamennyi sza­kaszon teljesítette, illetve túl is szárnyalta. Baromfihúsból 200 mázsával többet adtak el terven felül, a tejtermelés tervét több mint százezer literrel szárnyal­ták túl, sertéshúsból pedig har­minc vagonnal adtak többet a közellátásnak. A szövetkezet gépállománya megfelelő. Hu­szonöt kerekes, három DT 54- es lánctalpas és egy Kirovec traktorral rendelkeznek. A kö­zeljövőben még1 ké,t NDK-gyárt- mányú traktort akarnak vásá­rolni. A javítási és a karbantar­tási munkákat egy jól felszerelt javítóműhelyben végzik. — És hogyan gazdálkodtak a kultúralappal, mire használták fel az elmúlt évben? — kérde­zem az elnöktől. — Főleg a tanulmányi kirán­dulásokat, a tagok üdültetését és tanoncaink anyagi támoga­tását helyeztük előtérbe. Gon­doskodunk az utánpótlás neve­léséről, ezért a szövetkezet szerződést köt a tanoncviszony- ba lépő tanulókkal, akiket ta­nulmányaik ideje alatt anyagi­lag is támogat. Ezenkívül már hagyományosan segélyeket jut­tatunk azoknak az alapító ta­goknak, akik már régebben nyugdíjban vannak és alacso­nyabb a járadékuk. Segítjük a sportszervezet működését is, melynek számlájára évente 15 ezer koronát utalunk át. A szövetkezeti iroda tőszom­szédságában épül a község kul- túrháza, amely 4,5 millió koro­nás befektetést igényel. Az efsz az építőanyagok szállításával segíti mielőbbi felépítését. A kultúrház a szövetkezet javát is szolgálja majd, hiszen lesz hol megtartani a taggyűléseket, és a tömegszervezetek munká­ját is elősegíti. Az efsz mellett működő párt- szervezet szintén fontos felada­tának tekinti a termelési terv teljesítését. Sorait fiatalokkal tölti fel. Nagy súlyt helyez a párttagok ideológiai továbbkép­zésére, s ezért megszervezték a pártoktatást. A szövetkezet vezetői az idei tervek összeállításakor meg­fontoltan járnak el. A növény- termesztésben a jobb fajtaössze­tétel alapján és az öntözőberen­dezés maximális kihasználásá­val a hektárhozamok további növekedésére számítanak. A szarvasmarha-állományban át­térnek a törzstenyészetre, ami lehetővé teszi a tejtermelés to­vábbi növelését. A szövetkezet­nek tehát minden feltétele meg­van ahhoz, hogy az igényes tervfeladatokat az idén is telje- sítsék SVINGER ISTVÁN *

Next

/
Thumbnails
Contents