Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1973. január 14. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.40, nyugszik: 16.21; Közép-Szlovákia: 7.32, nyugszik: 16.13; Kelet-Szlovákia: 7.24, nyugszik: 16.05 órakor. A HOLD kel: 11.36, nyugszik: 2.51 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK BÓDOG - RADOVAN nevű kedves olvasóinkat £175.3 ban .halt meg GEORGE BERKELEY, ír származású angol filozófus, Lenin szerint „az idealista filozófia klasz- szikusa“ (szül.: 1685) ® 1858-ban született ALOIS RIEGL osztrák művészet- történész, az ún. szellem- történeti irány egyik megteremtője és legkiválóbb képviselője (+ 1905). © 1898-ban halt meg LEWIS CARROLL angol író, költő, matematikus (szül.: 1832). 8 1908-ban halt meg HOL- GER DRACHMANN dán költő, író, korának legjobb dán regényírója (szül.: 1864). A következő tartalmából A propaganda és az ifjúság Az ideológiai plénum tükrében Az arany Prága örömei és gondjai Kardos Márta riportja Alte! a Daciát gyártiák Ftilöp Imre romániai útijegyzete Elfelejtett világ Függetlenséget kap a Comore-szigetek? A Tragédia költője Madách Imre születésének 150. évfordulója Ingek Karéi Capek novellája 1973. I. 14. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ÖSSZHANGBAN A TÁRSADALOM ÉRDEKEIVEL Az elmúlt évi gazdasági feladatok teljesítésének elemzése egyértelműen a megkezdett beruházások minél gyorsabb befejezésére összpontosítja a gazdasági szervek és a társadalom figyelmét. Nem véletlen, hogy ez a kérdés most kerül a leginkább előtérbe, s hogy azt újévi nyilatkozatában — az 1973-as év gazdasági feladatai között — Colotka elvtárs is első helyen említette. Cgy is mondhatnánk, hogy a beruházások területén mutatkozó fogyatékosságok felszámolása a gazdasági konszolidáció utolsó fázisát jelenti, ám az adott esetben még ennél is többről van szó. A beruházások terén észlelt fogyatékosságok főleg abban nyilvánultak meg, hogy az új termelő kapacitások különböző okok miatt nem készültek el a tervezett időre, az építkezési költségek utólagosan jóval túlszárnyalták a költség- vetésben előirányzott összegeket, s maguk a beruházások sem voltak megfelelő összhangban a gazdasági szerkezet optimális fejlesztési arányaival. Ezek a negatív jelenségek különböző okokra vezethetők vissza, amelyek hátterében meg kell látni a legfőbb okot, a hatvanas évek második felében érvényesülő decentralizációs gazdasági politikát, amely végeredményben a beruházási döntések területére is kiterjedt. Az új gazdasági irányításban alkalmazott szabályozók értékelése és a tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozó átszervezés még folyamatban van, ezért korai lenne a végső kö* vetkezteteseket levonni. Azt azonban máris "megállapíthatjuk, hogy a beruházások tervezése és szervezése a gazdasági szabályozók rendszerében jelentős mértékben kicsúszott a központi szervek kezéből, s a vállalatok, a vezérigazgatóságok, esetleg a reszortminisztériumok ügyévé vált. A beruházások népgazdasági szükségességének, indokoltságának és realizálhatóságának mérlegelésénél nem elégséges azonban csak vállalati, esetleg ágazati szempontokból kiindulni. Ezt ma már a gyakorlati tapasztalatok alapján is állíthatjuk. A negyedik ötéves tervidőszakban például a fűtőanyagipari és energetikai beruházások nem érték el a tervezett szintet, a gépipari beruházások viszont túlszárnyalták. Az eredmény: energiabázisunk fokozatos lemaradása, az iparban pedig a műszakok számának állandó csökkenése. A decentralizációs folyamatok következményei közé sorolhatjuk az 1,5 millió koronán aluli beruházások túlméretezett növekedését is, ami szükségszerűen az építkezési kapacitások lekötéséhez, és az 1,5 millió koronát meghaladó nagy (és nagy gazdasági jelentőségű) beruházások építésének lemaradásához vezetett. A felsorolt fogyatékosságok felszámolását már 1969 végén elkezdtük, és azóta is számos radikális intézkedés történt a helyzet javítása érdekében. A beruházásoknál azonban nem érhetünk el olyan gyors eredményeket, mint például az árutermelés szakaszán. Itt az egyes intézkedések pozitív hatása csak bizonyos idő elteltével mutatkozik meg, s így az elmúlt években hozott intézkedések, mint például a társadalmi szempontból legfontosabb építkezések kiemelése, a megkezdett építkezések kötelező limitjei, az új építkezések megkezdésének engedélyezési folyamatai stb., csak a közeljövőben hozzák meg gyümölcsüket. A beruházási feladatok társadalmilag helyes irányban történő teljesítése népgazdaságunk fejlődésének és életszínvonalunk további növekedésének legfőbb alapfeltétele, ezért rendkívüli figyelmet igényel mind a jelenlegi időszakban, mind a következő évek folyamán. MAKRAI MIKLÚS FOLYTATÁST VÁRVA Az európai biztonsági és együttműködési konferencia helsinki előkészítő tanácskozásainak küszöbönálló folytatását várva, feltétlenül felvetődik néhány kérdés, amely szorosan összefügg napjaink nemzetközi politikai „mozgásával“. Tagadhatatlan tény, hogy az elmúlt időszakban „felengedett“ a légkör kontinensünkön, objektív feltételei alakultak ki a gyümölcsöző együttműködés további bővítésének. Ezzel párhuzamosan azonban feltétlenül látnunk kell, hogy „bizonyos“ politikai csoportosulások kísérletet tesznek a kibontakozó párbeszéd fékezésére. Vitathatatlan, hogy a nyugat-németországi választásokat követő hetek sukkja után, ismét egyre erőteljesebben hallatja hangját az uniópártok vezérkara. Ennek a momentumnak nem kizárólag belpolitikai vonatkozásai vannak, hiszen a CDU/CSD megpróbál szövetségesekre lelni az ország határain túl is. így azután nem árulunk el titkot, ha előrejelezzük: kontinensünkön kialakulóban van az enyhülést ellenző erők „egységfrontja“, amely a jól ismert NATO-húrokat pengetve mérgezi a konstruktív tanácskozásuk légkörét. Más kérdés, persze, vajon a progresszív erők, a reálpolitikai elveket követő európai kormányok mennyiben engednek teret a hidegháború korszakát idéző manőverezésnek. A szocialista társadalomközösség országai — ezt több ízben konkrét lépésekkel bizonyították — nem zárkóznak el a tárgyalások elől, fontolóra vesznek minden olyan javaslatot, amely hozzájárulhat a biztonság további megszilárdításához, a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítéséhez. így a helsinki előkészítő tanácskozások első szakaszában is nyilvánvalóvá vált, hogy mind a Szovjetunió, mind a többi szocialista ország elvszerű alapállásból kiindulva közelíti meg a kérdést. A kulcskérdés tehát továbbra is egy megfelelő biztonsági rendszer kialakítása marad, ehhez kell szabnia az előkészítő megbeszéléseknek a konferencia napirendjét. Feltehető, hogy a finn fővárosban újrakezdődő eszmecsere következő szakaszában „fajsúlyosabb“ nézetkülönbségeket szükséges majd áthidalni. A fontos azonban az, hogy a megbeszélések légköre konstruktív legyen, illetve olyan, amely módot ad az úgynevezett kényes kérdések higgadt józan megvitatásához is. Aligha férhet bozzá kétség, hogy az európai közvélemény rendkívül sokat vár az előkészítő tanácskozásoktól, és természetesen a biztonsági és együttműködési konferenciától. Ám nyilvánvaló, hogy egyetlen konferencián aligh^ oldható meg az összes probléma. Éppen ebből indul ki az a szovjet javaslat, amely egy állandó szerv, titkárság létrehozását indítványozza a konferencián. Egy ilyen fórnm, megfelelő hatáskörrel és jól kialakított munkamódszerrel — folyamatossá tehetné az eszmecserét, a többoldalú konzultációk számára megfelelő feltételeket teremthetne. Ismeretes, hogy néhány nyugati ország kormánya mind a mai napig idegenkedik ettől a gondolattól, bár a párbeszéd folyamatosságának szükségességét nem tagadja. Viszont kétségtelen, hogy a szovjet javaslat — következményeit is apró részletességgel végiggondolva — történelmi jelentőségű kontinensünk viszonylatában. A helsinki előkészítő megbeszélések következő fordulójától tehát mindenekelőtt újabb előrelépést kíván az európai közvélemény. Hadd hangsúlyozzuk ismét: a konferencia előkészítéséhez valóban kialakultak a kedvező feltételek, nincs tehát immár akadálya, hogy továbblépjünk. BALOGH P. IMRE Amerikai madárfaj Tiltakozási hullám sepert végig a felkelő Nap országán. A kormány fegyverkezési manőverei, a tacsikavai „erőátcsoportosítás" széles körű ellenállást váltott ki. Tokió egyik elővárosában a dolgozók hatalmas tiltakozó tömeggyűlést tartottak. (CSTK-Japan Press) ... a héja-tollú galamb. (New York Times) Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából január 8-án a bratislavai Új Színpad stúdiójában együttes ünnepi emlékestet rendezett a Szlovák Írók Szövetsége ßs a Népművelési Intézet. A nagy forradalmár költő életművének költészeti és poíittkai jelenetőségét Ján Poniöan nemzeti-művész méltatta Ja kép bal oldalán.) '■* IČSTK/ Az amerikai légierő kímélet nélkül bombázta a VDK fővárosának célpontjait. íme a hanoi polgári repülőtér — romokban! ... (ČSTK-VNAJ E heti karikatúránk