Új Szó, 1973. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-14 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1973. január 14. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.40, nyug­szik: 16.21; Közép-Szlovákia: 7.32, nyugszik: 16.13; Kelet-Szlovákia: 7.24, nyugszik: 16.05 órakor. A HOLD kel: 11.36, nyug­szik: 2.51 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK BÓDOG - RADOVAN nevű kedves olvasóinkat £175.3 ban .halt meg GEORGE BERKELEY, ír származású angol filozó­fus, Lenin szerint „az idealista filozófia klasz- szikusa“ (szül.: 1685) ® 1858-ban született ALOIS RIEGL osztrák művészet- történész, az ún. szellem- történeti irány egyik megteremtője és legkivá­lóbb képviselője (+ 1905). © 1898-ban halt meg LEWIS CARROLL an­gol író, költő, matemati­kus (szül.: 1832). 8 1908-ban halt meg HOL- GER DRACHMANN dán költő, író, korának leg­jobb dán regényírója (szül.: 1864). A következő tartalmából A propaganda és az ifjúság Az ideológiai plénum tükrében Az arany Prága örömei és gondjai Kardos Márta riportja Alte! a Daciát gyártiák Ftilöp Imre romániai útijegyzete Elfelejtett világ Függetlenséget kap a Comore-szigetek? A Tragédia költője Madách Imre születésének 150. évfordulója Ingek Karéi Capek novellája 1973. I. 14. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ÖSSZHANGBAN A TÁRSADALOM ÉRDEKEIVEL Az elmúlt évi gazdasági feladatok teljesítésének elemzése egyértelműen a megkezdett beruházások minél gyorsabb befe­jezésére összpontosítja a gazdasági szervek és a társadalom fi­gyelmét. Nem véletlen, hogy ez a kérdés most kerül a legin­kább előtérbe, s hogy azt újévi nyilatkozatában — az 1973-as év gazdasági feladatai között — Colotka elvtárs is első helyen említette. Cgy is mondhatnánk, hogy a beruházások területén mutat­kozó fogyatékosságok felszámolása a gazdasági konszolidáció utolsó fázisát jelenti, ám az adott esetben még ennél is többről van szó. A beruházások terén észlelt fogyatékosságok főleg abban nyilvánultak meg, hogy az új termelő kapacitások kü­lönböző okok miatt nem készültek el a tervezett időre, az építkezési költségek utólagosan jóval túlszárnyalták a költség- vetésben előirányzott összegeket, s maguk a beruházások sem voltak megfelelő összhangban a gazdasági szerkezet optimális fejlesztési arányaival. Ezek a negatív jelenségek különböző okokra vezethetők vissza, amelyek hátterében meg kell látni a legfőbb okot, a hatvanas évek második felében érvényesülő decentralizációs gazdasági politikát, amely végeredményben a beruházási döntések területére is kiterjedt. Az új gazdasági irányításban alkalmazott szabályozók értéke­lése és a tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozó át­szervezés még folyamatban van, ezért korai lenne a végső kö* vetkezteteseket levonni. Azt azonban máris "megállapíthatjuk, hogy a beruházások tervezése és szervezése a gazdasági sza­bályozók rendszerében jelentős mértékben kicsúszott a központi szervek kezéből, s a vállalatok, a vezérigazgatóságok, esetleg a reszortminisztériumok ügyévé vált. A beruházások népgazdasági szükségességének, indokoltságának és realizál­hatóságának mérlegelésénél nem elégséges azonban csak vál­lalati, esetleg ágazati szempontokból kiindulni. Ezt ma már a gyakorlati tapasztalatok alapján is állíthatjuk. A negye­dik ötéves tervidőszakban például a fűtőanyagipari és ener­getikai beruházások nem érték el a tervezett szintet, a gépipari beruházások viszont túlszárnyalták. Az eredmény: energiabá­zisunk fokozatos lemaradása, az iparban pedig a műszakok számának állandó csökkenése. A decentralizációs folyamatok következményei közé sorolhatjuk az 1,5 millió koronán aluli beruházások túlméretezett növekedését is, ami szükségszerűen az építkezési kapacitások lekötéséhez, és az 1,5 millió koronát meghaladó nagy (és nagy gazdasági jelentőségű) beruházások építésének lemaradásához vezetett. A felsorolt fogyatékosságok felszámolását már 1969 végén elkezdtük, és azóta is számos radikális intézkedés történt a helyzet javítása érdekében. A beruházásoknál azonban nem érhetünk el olyan gyors eredményeket, mint például az áru­termelés szakaszán. Itt az egyes intézkedések pozitív hatása csak bizonyos idő elteltével mutatkozik meg, s így az elmúlt években hozott intézkedések, mint például a társadalmi szem­pontból legfontosabb építkezések kiemelése, a megkezdett építkezések kötelező limitjei, az új építkezések megkezdésének engedélyezési folyamatai stb., csak a közeljövőben hozzák meg gyümölcsüket. A beruházási feladatok társadalmilag helyes irányban tör­ténő teljesítése népgazdaságunk fejlődésének és életszínvona­lunk további növekedésének legfőbb alapfeltétele, ezért rend­kívüli figyelmet igényel mind a jelenlegi időszakban, mind a következő évek folyamán. MAKRAI MIKLÚS FOLYTATÁST VÁRVA Az európai biztonsági és együttműködési konferencia hel­sinki előkészítő tanácskozásainak küszöbönálló folytatását várva, feltétlenül felvetődik néhány kérdés, amely szorosan összefügg napjaink nemzetközi politikai „mozgásával“. Tagad­hatatlan tény, hogy az elmúlt időszakban „felengedett“ a lég­kör kontinensünkön, objektív feltételei alakultak ki a gyümöl­csöző együttműködés további bővítésének. Ezzel párhuzamosan azonban feltétlenül látnunk kell, hogy „bizonyos“ politikai csoportosulások kísérletet tesznek a kibontakozó párbeszéd fékezésére. Vitathatatlan, hogy a nyugat-németországi választásokat kö­vető hetek sukkja után, ismét egyre erőteljesebben hallatja hangját az uniópártok vezérkara. Ennek a momentumnak nem kizárólag belpolitikai vonatkozásai vannak, hiszen a CDU/CSD megpróbál szövetségesekre lelni az ország határain túl is. így azután nem árulunk el titkot, ha előrejelezzük: kontinensünkön kialakulóban van az enyhülést ellenző erők „egységfrontja“, amely a jól ismert NATO-húrokat pengetve mérgezi a konstruk­tív tanácskozásuk légkörét. Más kérdés, persze, vajon a prog­resszív erők, a reálpolitikai elveket követő európai kormányok mennyiben engednek teret a hidegháború korszakát idéző ma­nőverezésnek. A szocialista társadalomközösség országai — ezt több ízben konkrét lépésekkel bizonyították — nem zárkóznak el a tárgyalások elől, fontolóra vesznek minden olyan javasla­tot, amely hozzájárulhat a biztonság további megszilárdításá­hoz, a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítéséhez. így a helsinki előkészítő tanácskozások első szakaszában is nyilván­valóvá vált, hogy mind a Szovjetunió, mind a többi szocialista ország elvszerű alapállásból kiindulva közelíti meg a kérdést. A kulcskérdés tehát továbbra is egy megfelelő biztonsági rendszer kialakítása marad, ehhez kell szabnia az előkészítő megbeszéléseknek a konferencia napirendjét. Feltehető, hogy a finn fővárosban újrakezdődő eszmecsere következő szaka­szában „fajsúlyosabb“ nézetkülönbségeket szükséges majd át­hidalni. A fontos azonban az, hogy a megbeszélések légköre konstruktív legyen, illetve olyan, amely módot ad az úgyne­vezett kényes kérdések higgadt józan megvitatásához is. Aligha férhet bozzá kétség, hogy az európai közvélemény rendkívül sokat vár az előkészítő tanácskozásoktól, és termé­szetesen a biztonsági és együttműködési konferenciától. Ám nyilvánvaló, hogy egyetlen konferencián aligh^ oldható meg az összes probléma. Éppen ebből indul ki az a szovjet javaslat, amely egy állandó szerv, titkárság létrehozását indítványozza a konferencián. Egy ilyen fórnm, megfelelő hatáskörrel és jól kialakított munkamódszerrel — folyamatossá tehetné az eszmecserét, a többoldalú konzultációk számára megfelelő fel­tételeket teremthetne. Ismeretes, hogy néhány nyugati ország kormánya mind a mai napig idegenkedik ettől a gondolattól, bár a párbeszéd folyamatosságának szükségességét nem tagad­ja. Viszont kétségtelen, hogy a szovjet javaslat — következmé­nyeit is apró részletességgel végiggondolva — történelmi je­lentőségű kontinensünk viszonylatában. A helsinki előkészítő megbeszélések következő fordulójától tehát mindenekelőtt újabb előrelépést kíván az európai köz­vélemény. Hadd hangsúlyozzuk ismét: a konferencia előkészí­téséhez valóban kialakultak a kedvező feltételek, nincs tehát immár akadálya, hogy továbblépjünk. BALOGH P. IMRE Amerikai madárfaj Tiltakozási hullám sepert végig a felkelő Nap országán. A kormány fegyverkezési manőverei, a tacsikavai „erőátcsopor­tosítás" széles körű ellenállást váltott ki. Tokió egyik előváro­sában a dolgozók hatalmas tiltakozó tömeggyűlést tartottak. (CSTK-Japan Press) ... a héja-tollú galamb. (New York Times) Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából ja­nuár 8-án a bratislavai Új Színpad stúdiójában együttes ünnepi emlékestet rendezett a Szlovák Írók Szövetsége ßs a Népműve­lési Intézet. A nagy forradalmár költő életművének költészeti és poíittkai jelenetőségét Ján Poniöan nemzeti-művész méltatta Ja kép bal oldalán.) '■* IČSTK/ Az amerikai légierő kímélet nélkül bombázta a VDK főváro­sának célpontjait. íme a hanoi polgári repülőtér — romok­ban! ... (ČSTK-VNAJ E heti karikatúránk

Next

/
Thumbnails
Contents